Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-26 / 298. szám
1988. október 26., szerda Dunántúli napló 3 A Pécs városi pártértekezlet beszámofótervezete A Magyar Szocialista Munkáspárt Pécs Városi Bizottsága 1988. szeptember 22-1 ülésén határozott a pártértekezlet összehívásáról, mert a gazdaságban és a társadalomban felgyülemlett feszültségek olyan elemi erővel törnek felszínre, amelyek alapvetően meghatározzák az előttünk álló időszak politikai munkáját. A párttagság igényli, hogy véleményét a felsőbb pártszervek megismerjék. A pártbizottság úgy véli, hogy munkája tartalmi megújulásának keretét és fő irányait a párttagság aktív részvételével határozhatja meg. A pártbizottság eddig végzett munkájáról öpkritikus képet kíván nyújtani. A munka megújítása elképzelhetetlen a testületek személyi összetételének megújulása nélkül. Mindezek megfogalmazása és kidolgozása meghaladja a városi pártbizottság lehetőségeit — ezért a város több mint tizenkétezer párttagjának véleményére alapozva kell változtatnunk eddigi gyakorlatunkon. E pártértekezleti beszámoló- tervezet nem vállalkozik arra, hogy a XIII. kongresszus óta eltelt időszak átfogó elemzését és értékelését adja. Feladatát abban jelöli meg, hogy a pártélet és a várospolitika legfontosabb kérdéseire, jellemzőire irányítsa a tagság figyelmét. I. Ideológiai kérdésekben pártunk elbizonytalanodott a korábbi szocializmuskép, az örök igazságként kezelt fogalmak és gyakorlat ellentéte, illetve az ideológia eltúlzott szerepvállalása miatt, önbizalma visszanyeréséhez a korszerű ideológiai válaszok és orientációs értékek alakítását, közvetítését — a tévedések jogának lehetőségét is fenntartva — saját feladatunknak is tekintjük. Igényeljük a pártszervek, a párttagság részvételét, önállóságát és kezdeményezőkészségét. , A pártbizottságnak és a végrehajtóbizottságnak — törekvései ellenére - jellemzően nem sikerült, nem sikerülhetett a városban keletkezett politikai, gazdasági problémákat megfelelően kezelnie, a határozatok végrehajtását biztosító hatásos eszközöket megtalálnia — jó részt a párt általános működési mechanizmusából fakadó korlátozó tényezők miatt. A testületek hatása a folyamatok alakulására nagyon eltérő, ma úgy tűnik, nem volt elégséges, amiért erőteljes bírálatok érik. Nem határoztuk meg időben például az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján a helyi feladatokat, amiért elsősorban a városi testület vezetői a felelősek. A város párttagsága a testületek összetételét nem ismeri, munkájukról keveset tud, az apparátu% tevékenységével azo. nosítja. A testületi munka nem kapott kellő nyilvánosságot. A pártbizottsági tagok közéleti szereplése sem elégséges. Nem vált általánossá a felsőbb pártszervekbe megválasztottak beszámoltatása az alsóbb párt- szervezetekben - egészen saját alapszervezetükig. gítséget az önálló munka feltételeinek megteremtésében, ikülönös tekintettel a város megyeszékhely jellegére, s regionális funkcióira. Szükségesnek tartjuk, hogy a városban működő városi jogú pártbizottságok — eisősorban a két bányavállalaté. — várospolitikai szerepe és határa felerősödjön. Kérjük, hogy a megyei PB ennek érdekében a pécsi városi PB koordinációs jogát szabályozza. Javasoljuk, hoay a megyei pártbizottság tárgyalja meg egy-egy városi jogú PB - köztük a pécsi pártbizottság munkáját. II. A város gazdasági szerkezete mára egyértelműen korszerűtlenné, egyoldalúvá vált. A bányászat szerepe, súlya mérséklődött, a mellette működő és kifejlődött ipar e hatáscsökkenést nem tudta ellensúlyozni. Néhány kivételtől eltekintve ezek nem a magas technológiai színvonalat képviselik, termékeik az alacsony feldolgozottsági kategóriába tartoznak. Nem alakult ki igazi, erőteljes húzóágazat. Az elmúlt évek során a termék- és termelésszerkezeti át. rendeződés nem volt számottevő, a szerkezeti egyoldalúság fennmaradt. A város gazdaságát „elkerülték” az országos programok, így a helyi erőből végrehajtott kisebb fejlesztések összességében nem eredményeztek lényeges változást. A gazdálkodó szervezetek törekvése az életben maradás. Az állóeszköz-állomány korösszetétele romlik. A jövedelmezőség- elsősorban a termékszerkezet leértékelése következtében- alacsony. Jelentősebb léptékű szerkezet-átalakulás csak új iparágak letelepítésével, a technológiai színvonal számottevő emelésé, vei biztosítható. Ehhez azonban a helyben képződő tiszta jövedelemből e célra megmaradó pénzeszközök nem elégségesek, sem a helyi kezdeményezések felkarolásához (közös vállalatalapítás, új termékek gyártásának bevezetése), sem a fogadókészség megteremtéséhez (országos programok pályázata). A jövedelemszerzés fő fór- írásává a támogatós és az áremelésből származó árbevételi többlet (infláció) vált, melyek tovább rontják a kívánt szerkezetátalakítás esélyeit. . A vállalati teljesítményekre kedvezőtlenül hatott a beveze. tett személyi jövedelemadó teljesítmény-visszatartó hatása, a nem, vagy alig mérséklődő központi elvonás, a szocialista piacok számottevő beszűkülése. A munkaerő-foglalkoztatás kiegyensúlyozottnak látszó helyzete mögött sok bizonytalanság húzódik meg. A változások várható iránya pontosan még nem körülírható. A kívánt struktúraváltás megkezdődése esetén jelentős munkanélküliséggel kell számolni az alacsony szakképzettségűek és a nehezen konvertálható szakmá. júak nagy száma miatt. Felerő. sítheti ezt a folyamatot a demográfiai hatás is. Az intenzív növekedési pályára való áttérés érdekében- a reform kibontakoztatása által támasztott követelmények tudatában — a városi pártbizottság testületéi az elmúlt időszakban jelentős gazdaság- politikai kérdésekkel foglalkoztak (gépipar, könnyűipar, élelmiszergazdaság, ipari foglalkoztatáspolitika, műszaki fejlesztés). Döntéseinket széles körű viták előzték meg. A határozatok, állásfoglalások végrehajtása kevés eredményt hozott. A pártbizottság ugyan erőszakosabban is jelezhette volna a gazdasági helyzet romlását, a szabályozórendszer gyengeségeit, de ezzel együtt sem befolyásolhatta volna a gazdaságpolitika bizonytalanságait, következetlenségeit. A város üzemeltetése és fejlesztése a költségvetésből juttatott pénzeszközökből, intézmények bevételeiből és a helyi lakossági befizetésekből tevődik össze. A költségvetésből származó pénzeszközök az eltelt időszakban számottevően mérséklődtek. Szükségessé vált a célkitűzések újragondolása, azok bizonyos mértékű csökkentése. Valószínűsíthető, hogy elkövetkező időszakban a helyi kezdeményezések, vállalkozások, a helyben előteremthető források szerepe meghatározóvá válik. A lakásépítési célkitűzéseknek a feltételek mérséklődése ellenére eddig eleget tudtunk tenni azon az áron, hogy csökkent a bérlakásépítés és növekedett a maqánerős lakásépítés. Az emelkedő lakásárak mór túlhaladták a fizetőképes keresletet, számolni kell — a szükséges anyagiakkal nem rendelkező — lakásigénylők számának növekedésével. A lakáshoz jutás feltételeinek romlása halmozottan negatív érzéseket vált ki, a politikai tűrőképesség csökkentését eredményezi még azok körében is. akiknek jelenleg nincs lakásgondja. A peremterületek fokozatos felzárkóztatása megkezdődött, a végrehajtás üteme számos ellenhatás (bérletfelmondós lehetősége, jövedelmezőségi kritérium) következtében a szükségesnél lassúbb. A városfejlesztésben, -üzemeltetésben a látványos eredmények és a társadalmi és szociális feszültségek együtt vannak jelen. Üi szociális otthon, orvosi rendelő, általános és középiskolák megépített tantermei csak részben tudják a feszültségeket feloldani, a működési költség fedezetének hiánya, az egészségügy műszerellátási problémái, az oktatás feltételeinek meglévő hiánya csaknem az alapellátást veszélyeztetik. A szociális helyzet — az életszínvonal csökkenése, de- moaráfiai okok, az iaények lehetőségeknél gyorsabb növekedése miatt - romlik. Érthető, hogv ezek befolvásolják az emberek hangulatát. Gondokkal, de alapvetően eredményesen folynak — tanácsi és lakossági erőből — a város kommunális ellátását biztosító közműépítések, fejlesztések. Ma még kiegyensúlyozott az energiaellátás. A feszültség viszont növekedett a vízellátásban, szennyvízelvezetésben. A közlekedés infrastruktúrája - utak állapota, áteresztőképessége —, a tömegközlekedés járműállománya számos feszítő problémát hordoz. A városüzemeltetés irányításának szervezeti keretei a Városgondnokság létrehozásával megteremtődtek, pénzügyi lehetőségei a költségvetés csökkenése miatt viszont fokozatosan romlottak. Ez főleg az útkarbantartás, parképítés, -gondozás, köztisztasági tevékenység területén érezteti negatív hatását. A város kereskedelmi ellátásának színvonala összességében nem romlott, alapvető élelmiszerekből folyamatos, választékában és minőségében javult. Késik a létesítmények megépítése az új városrészekben, a peremterületi boltok száma csökken. Nem tapasztalható lényeges változás a kereskedelem szervezettségében, a fogyasztói érdekvédelem, a kulturáltság és a kereskedelmi etika területén. A történelem a bizonyság arra, hogy a mozgalom csak akkor ért el tartós »sikereket, amikor értelmiségi és kétkezi munkás egy akaraton volt, amikor a munkásosztály igényelte az értelmiség tudását. Ezen örökség folytatásához Pécs rendkívül jó adottságokkal rendelkezik: cselekvésre kész munkássága hasznosíthatja a város szellemi gazdagságát. Alakítsuk együtt a város jövőjét! A megválasztandó pártbizottság legfőbb feladata az legyen, hogy ösztönözze, szervezze, irányítsa mindazon erőket, melyek tapasztalatukkal, tudásukkal képesek kidolgozni egy új, egységes várospolitikai irányvonalat. Foglalja szerves egységbe a gazdaságpolitika, művelődéspolitika és szociálpolitika helyi lehetőségeit és feladatait, jelölje meg prioritásait. A pártbizottság e program végrehajtására mozgósítsa a város párttagságát és lakosságát! III. A városi PB legfontosabb feladatai a XIV. kongresszusig terjedő időszakra: A városi pártbizottság alapvető feladatának tartja, hogy egész működésében megújuljon. Vezető, irányító, ellenőrző szerepét elvi, politikai irány- mutatással, a kommunisták meggyőző, politizáló munkája révén érvényesíti. Ezek érdekében a pártbizottság : — a munkatervezés időszakában biztosítja-. a döntés-előkészítés demokratizmusát és nyilvánosságát: — a határozatok, állásfoglalások előkészítésében támaszkodik a tudományok, különös tekintettel a pécsi tudományos műhelyek eredményeire, a gyakorlati tapasztalatokra. A titkári értekezleteket, fontos döntések előkészítésében véleményezési fórumként működteti ; — áttekinti a munkabizottságok helyét, szerepét, a pb-ta- gok közéleti szereplésének rendjét. Szervezeti rendszere lehetséges módozatai: a) maradjon a jelenlegi munkabizottsági rendszer vagy b) állandó bizottságok helyett adott feladatokra létrehozott különbizottságok működtetése ; — a pártbizottság és a végrehajtó bizottság munkájáról, döntéseiről folyamatosan és érdemben ad tájékoztatást a párttagságnak és lakosságnak: — a városi pártbizottság éves munkájáról szóló beszámolóját, munkaprogramok tervezetét megismerteti a párttagsággal. A megoldás lehetséges módozatai: a) a pártbizottság évente küldöttértekezleten adjon számot munkájáról vagy b) az éves munkaértékelés és munkaprogram-tervezet jelenjen meg az Alapszervezeti Tájékoztató-ban, a párttagság vitassa meg a véleményeket, a javaslatokat juttassa el a városi pártbizottsághoz; — elősegjti a politikai munka megújítását az alapszervezetekben. Növeli a káderhatáskörrel rendelkező alapszervezetek számát, csökkenti a saját hatáskörbe tartozó párt-, állami, gazdasági funkciókat. Elvi, módszertani — ha szükséges konkrét, gyakorlati — segítséget ad e feladatok ellátó sóhoz; — a politikai apparátus szervezeti és személyi feltételeit a feladatokhoz alakítja; — rendszeressé teszi a politikai koordinációt. Az állami, társadalmi és tömegszervezetekkel meglévő érdemi kapcsolatai mellett keresi az együttműködés lehetőségeit az önszerveződésű közösségekkel, mozgalmakkal. Gazdasági és várospolitikai feladataink megvalósítása ér-, dekében saját lehetőségeink felismerésével, eszközeink észszerűbb, hatékonyabb működtetése mellett vállalni kell a helyi érdekek erőteljesebb képviseletét és érvényre juttatását. Szükséges, hogy a párttagság és a város politikai testületé is a reformfolyamat élére álljon úgy, hogy döntéseivel, tevékenységével, közreműködésével kikényszerítse — az erőforrások hatékony felhasználását, a veszteségforrósok számottevő csökkentését, a jövedelmezőség javítását, az eredményes munkát végzők megbecsülését; * — a vezetői munka színvonalának emelését, a fegyelmet és minden területen magas színvonalú munkát nyújtó és követelő magatartást; — a termelő szervezetek együttműködésével olyan fejlesztő, szervező, új vállalkozási formákat is serkentő szervezet létrehozását, amely érdekeltségi alapon közreműködik a tőkemozgás elősegítésében, a gazdaság szerkezetének átalakításában, új, hatékony munkahelyek teremtésében (kereskedőhöz, vegyes vállalatok, közös vállalatok); — a közoktatás és az egészségmegőrzés feltételeinek javítását; — a tényleges rászorultsághoz igazodó szociális segítség- nyújtás gyakorlatát; — a lakásépítés és lakástámogatási komplex 'program kialakítását, az első lakáshoz jutás feltételeinek javítását, a magánerős kezdeményezések erőteljes támogatásával; — a tanácsi és vállalati gazdálkodás közös érdekeinek feltárását, a termelő infrastruktúra és az együttműködés magasabb szintre emelését. IV. A megválasztandó pártbizottságnak javasolt napirendek: 1. Egységes várospolitikai koncepció kialakítása. 2. A lakóterületi pártmunka tapasztalatai, fejlesztésének irányai, különös tekintettel az 1989-e$ tanácstagi választásokra. 3. A pártmunka nyilvánossága, a város tömegtájékoztatási rendszere. 4. A városi pártapparátus tevékenységének főbb jellemzői, az apparátusi munka megújításának, szervezeti korszerűsítésének feladatai. A pártmunka új módszerei és lehetőségei. * A pártközösségek a felvetett kérdésekről mondjanak véleményt, egészítsék ki azokat, fogalmazzanak meg a pártéletre és a várospolitikára vonatkozó új javaslatokat. E vélemények kifejtésével válik részesévé minden párttag a városi helyzetértékelő és tervező munkának és ezzel egyben hatással lesznek saját mozgalmi munkájukra. Kérjük ezen túl a lakosságot, az állampolgári közösségeket, észrevételeiket juttassák el a lakóterületi vagy munkahelyi pártszervezetekhez, illetve közvetlenül a Pécs városi pártbizottsághoz. Bízunk benne, hogy ezzel a közös munkával előkészített pártértekezlet megalapozza a pécsi pártélet megújítását. Ez jó alapja lesz a városban a városért végzett együttes cselekvésnek. MSZMP PÉCS VÁROSI BIZOTTSÁGA Az országos pártértekezlet óta született döntések egy része, a folyamatos áremelkedések, a lakossági hitelek kamatainak emelése, felső vezetők esetenként eltérő megnyilatkozásai, a magas infláció miatt a politikai hangulat rosszabb lett, erősödött a kilátástalan- ság, a bizonytalanság érzése. Mindezek tovább csökkentették a párt iránti bizalmat. Saját tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy a párt mai szervezeti felépítése merev, rugalmatlan. Igényeljük a szervezeti szabályzat — már túlhaladott — kötöttségeinek megváltoztatását, a mai társadalmi valósághoz igazítását. A pártszervezetek szervezeti kereteit ne központi bizottsági szinten határozzák meg! Az egy- séqes várospolitika kialakítását ne gátolja a területi elv merev alkalmazása! A párt legyen ismét politikai mozgalom! Támaszkodjon a tudomány eredményeire, elvi-politikai iránymutatással, konkrét gyakorlati kezdeményezésekkel, akciókkal érvényesítse vezető szerepét. Ehhez tájékozott, politizáló tagság; kiemelkedő személyiségű, erkölcsileg feddhetetlen, köztiszteletben álló, eredményes vezetők; problé- maérzékenv, a valóság minden elemére figyelő, döntésképes testületek kellenek. Mindez szorosan összefügg a pártdemokráciával: ma ugyanis a demokrácia csak szintenként működik a centralizmus túlsúlyossága miatt. Ahhoz, hogy a párt a társadalmi mozgások élére álljon, szükséges, hogy saját példával szolgáljon a társadalmi demokratizálódás kibontakozásához. Ma ez közpsen kialakítható és ezért igényeljük, hogy minden pórtszerv és -szervezet feladatait felismerje, a végrehajtást szervezze. Ez az alapja az alulról építkező pártdemokráciának. Pártbizottságunk számára meghatározó, hogy milyen programok, feladatok támogatását tudja ma és a jövőben vállalni Pécs párttagsága. Hogyan tudnánk a város politikai hangulatát leginkább befolyásolni? Ehhez milyen eszközök, módszerek a legalkalmasabbak? A végrehajtóbizottság munkájának nem kellő nyilvánosságából is adódik az a kritika, hogy esetenként átvállalja a pártbizottság feladatát, beszámoltatásai formálisak, nem fordít kellő figyelmet a párt- szervezetek tapasztalatainak elemzésére, általánosítására, a várospolitikai feladataink megfogalmazására. A városi párttestületek munkájára vonatkozó kritikai észrevételek jogosságát elismerjük. Véleményünk szerint ugyanekkor jellemzőbbé vált a munka tervszerűsége, a demokratizmus szélesítése. e szükségletek felismerése, ellenőrző munkánk szervezettebbé tétele. Mindezek azonban kevésnek bizonyultak a párt belső életének, a város gazdaságának megújulásához. A párt hagyományos működési mechanizmusa miatt a városi pártbizottság 22 fős apparátusa a testületi döntések alakításában esetenként tartalmilag meghatározó szerepet játszik. Az apparátusi munka jelenlegi cél-, szervezeti és személyi feltételrendszere döntően a végrehajtás szervezésére alkalmas. A döntések érdemi, demokratikus előkészítésére, a testületi munka szolgálatára, az önálló alapszervezeti pártmunka segítésére kevésbé. A pártbizottság és a párt- szervezetek viszonyában döntően a centrális elemek, a feladatközlő jelleg dominált az alulról jövő kezdeményezések felkarolása, a partneri kapcsolatok helyett. Különösen az országos pártértekezletet követően mindez a párttagság egyre erősödő kritikáját váltotta ki. A megyei PB és VB irányító, ellenőrző funkcióját — a Pécs Városi PB és testületéi szempontjából elvszerűnek tartjuk. Döntéseik, állásfoglalásaik - jellemzően — a KB határozatai megyei adaptálását szolgálják. A területi és városi érdekek várható ütköztetése és érvényesítése ugyanakkor új típusú módszereket, stílust tesznek szükségessé a megyei és városi párttestületek között. Ezek érdekében változtatni kell gyakorlatunkon és kezdeményezőbb magatartást kell kialakítanunk. Igényeljük, hogy a megyei pártbizottság nyújtson több se
