Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)
1988-10-23 / 295. szám
Megmozdult a hivatalnokok széke Lehet, hogy japán kiskocsi, talán nyugati népautó, esetleg valamelyik keleti típust fogják először összeszerelni hazánkban? Hazai gépkocsi-összeszerelés - kérdőjelekkel Előrehaladott tárgyalások a Suzukiről és a Dáciákról Kevés olyan téma van napjainkban, amely jobban foglalkoztatná közvéleményünket, mint a hazai személygépkocsi-összesze- relö üzemek létesítésének kérdése. Az utóbbi években jó néhány hír szárnyrakelt arról, hogy hol és milyen típusú gépkocsik gyártására létesítenek üzemet. A Suzuki Konzorcium és a Borsodi Gépkocsi Társaság ügyvezető igazgatóit a legújabb fejleményekről kérdeztük.- Azt már elmondhatjuk, hogy tárgyalásaink a japán partnerekkel a befejezés előtti szakaszba érkeztek - tájékoztatott Havas Péter, a Suzuki Konzorcium ügyvezető igazgatója. — Mint ahogy arról már korábban is hírt adtunk, évi 50-60 000 darab 800 köbcentis Suzuki autó összeszerelésé, re hoznánk létre közös vállalatot. A tőke 40 százaléka jelentené a külföldi (főleg japán) tőkerészesedést, a fennmaradó 60 százalékkal szállnának be a magyar partnerek. — Magában a végtermékben mennyi lenne a magyar munka, s hazai alkctrész?- A kezdést követő 2—3 éven belül 70 százalékra kívánjuk emelni ezt az arányt. Ami pedig a kocsik értékesítését illeti: a legyártott gépkocsik felét hazai piacon, a másik felét nyugati országokban adnánk el. — Hol építenék meg oz összeszerelő üzemet? S ha elkészült a gyár, más típusok előállítását is tervezik?- Előreláthatólag a csepeli kikötőben találunk megfelelő helyet. A típusváltozatokról pedig annyit tudok mondani, hogy sikeres üzemkezdet ese. tén kapacitásaink megduplázó. sát és egy középkategóriájú, 1100-1300 köbcentis Suzuki típus szerelésének beindítását tervezzük. Természetesen azokkor legkorszerűbbnek számító típust. — Mindéit bixonyára örömmel hallják az autóra várók, ök azonban arra is kiváncsiak, hogy mikor ülhetnek be egy ilyen magyar ösz- szeszerelésü Suzukiba. — Nem véletlenül beszéltem feltételes módban. Amíg a végleges szerződést alá nem írjuk, nem is tudunk biztosat mondani. Mindenesetre, ha létrejön a részvénytársaság, akkor két évet kell várni az üzem megépítésére és ezzel a termelés beindítására. Vagyis a Suzukire még jó esetben is várni kell 2-3 évet. IDe mi újság a magyar összeszerelésű Dáciával? Egyáltalán, lesz ilyen? Választ dr. Pázsit Jánostól, a Borsodi Gépkocsi Társaság ügyvezető igazgatójától kaptunk:- Miskolci konzorciumunk a lehető legkedvezőbbeket kívánja kiválasztani a gépkocsi-ösz- szeszerelő üzemek létrehozása kapcsán tett ajánlatok közül. A legviláqosabb együttműködési szándék ez idáig a Dácia gyár részéről futott be. Ennek alapján szeptember 28-án alá is irtunk egy együttműködési szándékot kifejező közös nyilatkozatot. De ez még nem kereskedelmi megállapodás. A termelés beindításáig még számos kérdést - így például a résztvevő vállalatok köre - kell tisztáznunk. — A Dácia mely típusáról lenne szó?- Az 1320-asról, mely Magyarországon jelenleg nincs forgalomban. Az ismert típusoktól mind karosszériájában, mind Oz utastér kialakításában különbözik. A motorról még nem tudok biztosat mondani. — Mikor indulhat a gyártás és várhatóan évente hány autót dobnának piacra?- Akár jövőre indulhatna a megvalósítás. Ami a mennyiséget illeti: évi néhány tízezer kocsiról lenne szó. — A magyar gyárból jobban ,.összerakott" Dáciákra számíthatnánk?- Ez közel sem biztos. Akkor várható minőségjavulás, ha mindkét fél rájön, hogy ez a piaconmaradas szempontjából létkérdés. — Mi újság az új Zaporozsec kapcsán? Változatlan az együttműködési szándékunk?- Igen, az alkatrészgyártás területén. Ezért évi 50 000 autót kapnánk. Ha létrejön a szovjet—magyar—bolgár megái, lapodás, a mi konzorciumunk is pályázni kíván a gyártásban való részvételért. Balog Nándor 125 éve Megnyílott a Sió zsilipje... 1863. október 25-én díszes és zajosan ünneplő tömeg jelenlétében megnyitották az újonnen elkészült siófoki zsilipet, kezdetét vette a Balaton történetének egyik legjelentősebb átalakítási folyamata. Hajdani újdonász- kollégánk, a Vasárnapi Újság tudósítója így kommentálta akkor a nagy eseményt: „Sokan aggódva néznek most is a Balaton lecsa- polásának eredménye elé. Kétkedve mondják, hogy a futóhomok, mely a víz alól kikerülve a partokat borítja áldást nem teremhet; hogy a tó, mely a vidéknek dísze volt, jelentéktelen mocsárrá változik; s végre hogy az égalji viszonyok a víz megkeves- bülése által kárt szenvednek. De mindez aggodalom alaptalan. A Balaton- mely a víz tükörének öt és fél lábnyi lecsapolása által nagyságának csak egy tizedét veszti - továbbra is jelentékeny marad s csak természetes határaiba tér vissza. A futóhomokot leköti a part lakóinak gondos művelése s szépségében a vidék csak nyer általa. Azért örömmel kell azt fogadnunk, mint oly művet, mely által hazánk területben, gazdagságban gyarapodik, de veszíteni éppen semmit sem veszthet.” Az érvek és ellenérvek — amelyek közül nem egyet napjaink vízügyi csatározásaiban szintén viszonthallhatunk, ha modernebb köntösben is — tükrébe pillantva láthatjuk: nem kísérte osztatlan lelkesedés a XVIII. századnak ezt a forradalmi lépését. A gyakorlat és a történelem azokat igazolta, akik a lecsapolás mellett voltak, s az egykori újságíró is helyesen látta meg a jövő útját. A hét elején Siófokon kétnapos emlékülést rendezett a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Víz- ügyi Igazgatóság s a Ma.- gyar Hidrológiai Társaság Közép-dunántúli Szervezete. Az ülésen elhangzó tudományos előadások felidézték a tervezők és építők emlékét, értékelték a vízszintszabályozás eredményeit s a jubiláló zsilipnél emléktábla leleplezésére is sor került. Verebics János Nem kell már birkózni a gázpalackokkal... mm Ötlettől a sorozatgyártásig «•* Novreczky Csaba üzemmérnök - bár most már inkább a feltaláló titulus lenne a helyénvaló -, számos újítással, szabadalommal hívta fel magára a figyelmet az utóbbi években. Legutóbb (alig 3 hónappal ezelőtt), fejébe vette, hogy a legkülönbözőbb méretű és tartalmú gázpalackok szállítására biztonságos és praktikus műszaki megoldást találjon. Igyekezete eredményre vezetett, olyannyira, hogy egy hónappal a szaba- dalmaztotási kérelem benyújtása után, már termékének sorozatgyártását is megkezdték. — Számos helyzetben tapasztaltam, hogy a gázpalackok kézi mozgatása, szállítása balesetveszélyes - meséli —, túl azon, hogy komoly fizikai erőfeszítést jelent. Találmányom mind az oxigén, a djssous-gáz, a hidrogén és nitrogén, valamint a PB-góz- palackok szállítását és tárolását megkönnyíti. Kerekes megoldással olyan könnyűszerkezetet alakítottam ki, mellyel a palackok terepen, vagy akár lépcsőn is könnyen mozgathatók. Az alkalmazási terület elég széles lehet. Műhelyekben, kórházakban, szénsavas üdítőket előállító üzemekben és a háztartásokban is jól alkalmazható lesz a palackokhoz biztonságosan csatlakoztatható önhordó szerkezet. Talán éppen emiatt láttak a termék gyártásában fantáziát a Bázis Építőipari Vállalatnál, ahol Fekete József és Nyisztor János szerelők, néhány nap alatt túl voltak a nullszéria előállításán. — Persze, egy terméket nem elég csupán előállítani, az értékesítés gondjait is vállalni kell valakinek. Ebben a pécsi TSZKER bizonyult partnernek. Mint kereskedőhöz, országos terítésre és a termék exportjának beindítására is képesek. Ez utóbbira remélhetőleg szükség is lesz, hisz hasonló technikai megoldás a gázpalackok szállítására a nyugati országokban sem létezik. Novreczky Csaba e hónap végén Svédországba utazik, a Bázis Építőipari Vállalat megbízásából. Tanulmányútja során, többek között egy korszerű fűtéstechnikai berendezések gyártására alakuló svédmagyar vegyesvállalat létrehozásáról is tárgyalni fognak. B. N. szerkezetátalakítás Somogy Hegye Tanácsán Osztályok helyett célra orientált team-ek Elköszönnek minden ötödik embertől Szolgáltatói-menedzseri típusú apparátus Nem irigylem Somogy Megye Tanácsának hivatalnokait. Képletesen szólva, kiemelik őket az íróasztalok mögül. Persze — már akit. Mindenesetre 270 embert legyint meg a helyi „szerkezetátalakítás" szele, melynek nyomán egy új típusú tanácsi szervezet állhat föl, a feladatokra orientált team-ekkel, csökkentett létszámmal, hatékonyan. Mi is történik Somogybán? Erről kérdeztük dr. Gyenesei Istvánt, a megye tanácselnökét, előre- bocsátva, alighanem a szomszéd megyénkben példa értékű folyamat kezdődik október 25-én kedden, amikor a rendkívüli tanácsülésen a vezetői posztokra pályázók nyilvános programbeszédekkel próbálják a városatyák voksait elnyerni.- Mi tagadás, eresztékeiben recseg-ropog a tanácsi szerkezet és tevékenységi kör; megannyi példával lehetne ecsetelni, hogy hány funkcióját haladta meg az élet. Ebben a folyamatban a megyei tanácsok mintegy szembeötlően az élre kívánkoznak. Miért?- A tanácsok hormincegynéhány éves fennállása óta — mondotta dr. Gyenesi István — , jószerivel mit sem változott a megyei kormányzó testület apparátus szerkezete, felépítése. Az élet azonban, mint oly sok mindenen ezen is túlhaladt; a korábbi irányító típusú megye helyett, ma úgy gondolom, hogy a szol- gáltatói-menedzseri típusú apparátusra van szükség. Bárki tapasztalhatja; hatalmas létszámúvá duzzadt osztályainkon, megannyi ilyen-olyan vezető és beosztott keresi a helyét, gyórtja-gyártatja az asztalfiókok számára a jelen- téseket-összegzéseket. Persze, tisztelet a kivételnek — me't az is akad.- önök a tevékenységet és a tanácsi szerkezetet kívánják korszerűsíteni. Milyen tapasztalatokkal startolnak?- Mintegy 60 000 adatot dolgozott fel az erre a feladatra állított korszerüsitési irodánk; a munkánkhoz több helyről kaptunk segítséget, közte a JPTE Jogi Karának államigazgatási tanszékétől. Apparátusunk szinte minden szegmensét átvizsgálva döntettünk; tevékenységre, feladatra orientált apparátusra van szükség, egyszerű, áttekinthető, korszerű szervezetre. Mi a választók bizalmából kerültünk e posztokra, e választókat képviselő tanácsunk egyetértett a céllal Ez sem kevés. És ott van mögöttünk a politika igenlése; a megyei párt-végrehajtóbizottság is. Az égetően szükséges belső átrendezés végrehajtása nem könnyű; a 17 szak- igazgatási szerv helyét' hat főosztály veszi át, az elnöki hivatal, a törvényességi és jogi, a közgazdasági, a termelési-ellátási, a műszaki és a társadalompolitikai főosztályok. Négy elnökhelyettesből egy marad. Egy csomó vezetői poszt megszűnik, s közel 20 százalékos létszám- csökkentést tervezünk. Ma még nem tudjuk, hogy kiktől, de minden ötödik embertől elköszönünk. A majdan megválasztandó főosztályvezetők maguk alakítják ki saját team- eiket, ők döntenek, hogy kikre van szükség. Előfordulhat, hogy házon kívülről is hívnak szakembereket, ha belül nem találnak. — Az új szervezeti és működési szabályzat elveit kedden nyilvános tanácsülés elé viszik, s az sem a kulisszák mögött dől cl, hogy kik kerülnek a löosztályok élére, hiszen az érdeklődök televíziós láncon keresztül, a tanács földszinti termében, illetve a városi művelődési központban li- qyelhetik az eseményeket. . . — Két főosztályunk élére 1—1 embert jelöltünk, más reális alternatíva híján. Három főosztályra 2-2 jelölt, egyre három jelölt akadt. Mindegyikük lehetőséget kap, hogy nyilvánosan bemutatkozzon, rövid programbeszédben vázolja céljait, elképzeléseit. A testületen múlik, hogy közülük kinek szavaz bizalmat, bogy nyilvánosan vagy titkosan szavaz rájuk. Aki a szavazatok 50 százalékát plusz 1 szavazatot megkap, azt a decemberi tanácsülés kinevezi a főosztályok élére. — ön említette: január I- jétől startol az átalakított somogyi tanács. Követi-e példáját a másik 18 megye? Továbbá elképzelhetőnek tartja-e azt, hogy ahány megye, annyiféle típusú és szerkezetű tanácsi kormányzat kerül a megyék élére? — Modellünket senkire sem akarjuk rákényszeríteni; hiszem, hogy ki-ki a saját útját fogja járni. Egy biztos: a megyei tanácsok korszerűsítése elkerülhetetlen. Természetesen ismerik elképzeléseinket, s tizenegy megyéből összegzésünket elkérték. Ezek: Győr- Sopron, Zala, Komárom, Heves, Vas, Borsod, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Fejér és Pest megyék. Úgy gondolom azonban, hogy mivel minden megyének sajátos arculata van, feladataink-tenni- valóink azonossága mellett, akad bőven egyediesithető, csak arra a megyére jellemző is, akár a gazdasági, akár a kulturális szférát nézrük. így, ha a munkákból, valamit hasznosítanak, örülünk, ha nem, az az ő dolguk. így nem tartom azt sem valószínűtlennek — sőt egyenesen kívánatosnak —, hogy minden megyei kormány más arcélű-szerkezetű. legyen - mondol'o befejezési;/ dr. Gyenesei István, Somogy Megye Tanácsának elnöke. Kozma Ferenc vasárnapi 3
