Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-16 / 288. szám

Szerdán már kapható Megjelenik a magyar Burda A hjlajdonosnő őszintén válaszolt Pénteken bemutatták a ma­gyar nyelvű Burdát, s az ára: 260 forint. A budapesti Duna Intercontinental Szálló kong­resszusi termében Frau Aenne Burda, a világhírű cég ma hetvenkilenc éves alapítónője és Drucker Ferenc, a Könyv; ért Téka igazgatója ismertet­ték a magazint. A találkozón az ilyenkor szokásos csillogást egy keréknyi Sacher torta ün­nepélyes felszeletelésével tet­ték jópofává. Csakhát... 260 forint! Ugyanakkor, amíg nőéi « Földön, nincs eladhatatlan divatlap! Először láttam olyat, (hogy egy miniszter virágcso­korral kér elnézést, amiért or­szágos fontosságú kötelezett­ségei miatt nem jöhetett el a sajtótájékoztatóra: dr. Csehák Judit, a fiatal, csinos minisz­terasszony, nagyon szép sárga orchidea csokrot küldött Frau iBurdának, az idős divatkirály­nőnek. Ebben nem is a sárga szín jelentése a fontos. Nő •küldte nőnek, s itt van a dol­gok kulcsa. Az ezúttal zömé­ben nőkből álló tévések, rá­diósok, újságírók, meg csupa a divatból élő férfiú ontotta az ellenérveket: a 260 forint nem sok! Hiszen a németnyel­vű kiadás is nálunk 300 fo­rintban van, hozzá egy szótár. Aztán lám, a Szovjetunió di­vatra vágyó asszonyai fél éven belül egymillióra növelték a nemrég indított orosz nyelvű változatot, s így a 2 milliós német kiadás után az orosz nyelvű lett a legnagyobb. Er­re még volt ellenérvem: a praktikus német divatot képvi­selő Burda a sikkesebb-pikán- sabb-léhább-kedvesebb divat, stílusú Francia- és Olaszor­szágban csak 300—400 000 példányban fogy el. Egyálta­lán: ki engedhet meg magá­nak havi 260 forintot...?! Er­re féltucat kolléganő szána­kozva nézett rám: „Te sze­gény, hót a Burdában szabás­minták is vannak, és ettől fél áron szabunk-varrunk!" Erre én a botkezű nőkre gondoltam, de csak magamban, mert ők vol­tak többen. Ráadásul Druck- ner Tibor pszichológiai magya­rázatot is adott: — A részegységek termelé­séből álló mai világban a tel­jes ruha önálló megvarrása adja a nőknek a sikerélményt! Frau Aenne Burda I — Ha ettől csendben ma­radnak!? — gondoltam, de igazában mégis az győzött meg, hogy az ismert pesti bel­városi és méregdrága divat­szalon tulajdonosnője idege­sen, ám fejedelmi fejtartással .elhagyta a termet. De két kér­déssel még belekötöttem Frau Burdába, aki az NSZK-beli Of- fenburgban évi 3000 modellt szabót: — Őszintén: ugye fontos ma­guknak a kelet- és közép-eu­rópai piac? — Igen! A keletit meghódí­tottuk az egymillió orosz nyel­vű példánnyal. Most Közép- Európa következik: Magyaror­szág és utána Csehszlovákia. — Mondja, mitől lesz egy nőből hölgy? — Nem a ruhától. Nevelte­tés, magatartás kérdése. Anél. kül egy nő csak olyan klotz . . . szóval tuskó! Mélyen egyetértettünk és bé­késen belelapoztam a magyar Burdába, ami néhány nálunk nem kapható alapanyagú étel­recept híján, teljesen azonos a német nyelvűvel. Kéthavon­ta, 50 000 példányban jelenik meg, de jövő júniustól havon­ta. Csakhát a „viszonylag ol­csó” 260 forint! Egy pohár bé­csi pezsgővel és hat szelet tor­tával bevonultam egy sarokba duzzogni. Ennyit tehet egy fér­fi! Legfeljebb! Földessy Dénes Közös hadgyakorlat hazánkban A Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői, kiképzési tervének megfelelő­en, a Magyar Néphadsereg al­egységei, valamint a szovjet hadsereg kijelölt törzsei és csapatai részvételével, szomba­ton közös hadgyakorlat kezdő­dött hozónkban a Balatontól északra lévő katonai gyakorló­tereken. A gyakorlatot Jurij Vodolazov altábornagy, a hazánkban ideiglenesen állo­másozó Szovjet Déli Hadsereg­csoport parancsnokának első helyettese vezeti. Magyar he­lyettese Annus Antal vezérőr­nagy, magassabbegység-pa- rancsnok. Késnek a táppénzek... Bonyolult szabályozás ­bonyolult ügymenet Társadalombiztosítás kérdőjelekkel Nem én mondom, hanem dr. Radnai László, a Me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője, hogy a hozzájuk tartozó ügyek­ben nem mindig képesek a lakosság igényeinek-elváró- sainak megfelelő módon in­tézkedni. Ezzel mintegy meg­erősítette azt a kritikai ész­revételt, amellyel felkeres­tem; tudniillik több bejelen­tés érkezett többek között lapunkhoz is amiatt, hogy késnek a táppénzkifizetések, elhúzódnak a nyugdíjügyek, s bizonyos szituációkban - mondjuk a rehabilitáltak já­radékügyei - szinte kiismer­hetetlen mechanizmusokkal szembesül az érintett. Mondjuk el elöljáróban — csak a betegbiztosítás és a táppénz világában marad­va -, hogy a Megyei Tár­sadalombiztosítási Igazgató­sághoz közvetlenül csak a 100 fő alatt foglalkoztató vállalatok-intézmények tar­toznak, továbbá a magán- szektor: a kisipör, a gmfc-k és a különféle kisvállalkozá- sok-vállalkozások köre és az egyéni gazdálkodók. A 168 000 baranyai foglalkoz­tatottból — betegbiztosítást fizetőből - mindössze alig több, mint 7000 fő. A táppénzkifizetések me­todikája mind a vállalati, mind a magánszektor eseté­ben eltérő. Mindenesetre an­nak az időnek egyszer s mindenkorra vége, amikor az ideális, 6—8—10 napon belül a táppénz a jogosult­hoz ért. Nézzük meg, hogy a vállalati kifizetések rend­je hogyan alakul. Ha mónd- juk októberben valaki 5 na­pot betegszabadságon van, akkor erről a vállalat érte­síti az igazgatóságot. Ott listát készítenek az októberi táppénzes napokról, s a megannyi bizonylati-számfej- tési-ellenőrzési procedúra után novemberben tudják a vállalatot értesíteni, s a vál­lalat a decemberi fizetés­sel adja a dolgozó kezébe a táppénz összegét. Állítják: a lassítás oka o személyi jövedelemadó közbejötté. A táppénz is adóköteles, tehát az útját, mennyiségét, jo­gosságát tetten kell ér­ni ... A magánszektor esetében megannyi egyéb bonyolít­hatja a kifizetést. A magán- vállalkozó jövedelmének 40 százalékát köteles járulék cí­mén befizetni, s csak a be­fizetés megtörténte után jo­gosult a táppénz, a gyer- mélcgondozási díj, családi pótlék stb. felvételére. A többség becsületesen fizeti ezt a tetemes járulékot, s e befizetés után elvárná, 'hogy úgymond kottára megkapná az őt megillető juttatásokat. De mint azt megtudtuk: akad bőven olyan vállalkozó is. aki késik a befizetéssel, vállalja a havi 2 százalékos büntetést is adott esetben, hiszen pénze tőke, s Oko­san forgatva többet ér vele, mintha bankkölcsönt venne fel. S csak egy-egy táppénz­ügy kapcsán derül ki — az egyik alkalmazott megbeteg­szik -, hogy a társadalom- biztosítási adósságát törlesz­teni illik. Ez aztán ördögivé teheti az amúgy sem egy­szerű ügymenetet; ismert például, hogy egy MNB- számla a postán-bankon és egyéb kezeken keresztül mi­lyen ütemben jut a címzett­hez. S ha el is jut, ismét megannyi feltétel) tisztázni a kell a táppénz összegének pontos megállapításához, hogy például az alkalmazott mennyit keresett az előző időszakban, mennyi volt az adója stb. ...? Ez mind­mind munka és természete­sen idő. A társadalombiztosításnál felgyülemlő adminisztráció lassan megfojtja az intéz­ményt. A határidők rövidíté­sének jogos igényét nem tudjak teljesíteni, minden munkát manuálisan végez­nek, nincs számítógépes adatfeldolgozásuk. A társa­dalombiztosítási jog — a különböző rendelkezések — változása napirenden van, dr. Radnai László szerint alig akad olyan ember, aki kiigazodna a szabályozás káoszában. (Mindez termé­szetesen nemcsak baranyai gond.) így aztán ígéretet sem tudnak tenni arra, hogy belátható idő alatt változna a kép. Csak annyit: a pa­naszok kivizsgálása gyorsí­tott, mindig zöld utat kap; s az ellátatlan olykor a táp­pénz helyett előleget kap. Kozma F. llasarnapi szakacstanacs Töltött kárász Farkas mádra Farkas György, a Bikali Ál­lami Gazdaság attalai halá­szati üzemegységének vezető­je, gimnazista korában ismer­kedett meg a haltenyésztéssel. Történt pedig, hogy vonaton utazott, s a kupéban szóba- elegyedett az egyik utassal, oki halászati mérnök volt. E találkozás meghatározta a dombóvári fiatalember pálya- választását, nyaranta már la­boratóriumokban, halastavak környékén serénykedett, így pedagógus szülei számára sem volt meglepetés, hogy az érett­ségi után, ezen a területen folytatta tanulmányait. Előbb elvégezte a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskolát, majd munka mellett halászati szak­mérnöki diplomát szerzett a Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi karán. — Nagyon szeretek halak­kal foglalkozni. Nehéz megfo­galmazni, hogy miért, de tatán mert lényegesen közelebb van a természethez, mint a többi te­nyésztett állatfaj. S ez, a természethez való közelség, sok nehézséget, küz­delmet is jelent, hisz mint mondja, az eredményesség ér­dekében télen és nyáron, fagy­ban és hőségben, a tavakat kell járni, metyek partján nincs hideg-meleg folyóvíz, nincs öl­töző, s lehalászáskor a szaka­dó eső ellenére is dolgoznak. Mindezek ellenére, vagy éppen ezért izgalmas, szép feladatnak tartja a haltenyésztést, a ha­lászok irányítását. A szakállas fiatalembernek három hobbija van: a munká­ja, a vadászat és a főzés. Ez utóbbi nem azt jelenti, hogy feleségét teljesen kiszorítja a konyhából, de különféle étel­specialitásait családja és barátai is szívesen fogyasztják. A „repertoár" meglehetősen széles, a receptek egy részét ő találta ki. Hogy ezek haléte­lek-e? Csupán egy részük. Farkas György nagyon szereti a halat, mint állatot, nagyon szereti sütni, főzni, enni azon­ban kevésbé. A halász főnöktől természetesen halból készült receptet kértünk, megkérdez­ve, hogy szerinte milyen a jó hal. — Igazán finom halételt csők élő halból lehet készíteni. Tu­dom, sokan más véleményen vannak, de a fagyasztott hal­nak már nem olyan az íze. A nyári hal sem olyan ízletes, hisz ebben az időszakban rop­pant intenzíven táplálkoznak, s emiatt zsírosabbak, a húsuk nem olyan kemény. S a tavi halaknál az sem mindegy, hogy mivel takarmányozzák őket, a tónak milyen az átfolyása . . . Ezek után nézzünk két hal- specialitást, Farkas György módra. Meggyes süllő. Egy 1 kilo­grammos süllőt megtisztítunk, o belsejét, a kopoltyúját, a szemét kivesszük, alaposan megmossuk, újjnyi szélesség­ben beirdaljuk. Vegetával, és sóval megszórjuk, s 1.5—2 órán •keresztül állni hagyjuk. A ha­lat ezután zsemlemorzsában megforgatjuk, majd bő zsírban, szép pirosra sütjük. Ezt köve­tően a süllőt előmelegített tűzálló tálra tesszük,' mellé ra­kunk meggybefőttet, és koráb­ban megsütött szalmaburgo­nyát, s az egészet néhány percig sütőbe helyezzük, hogy a hal átvegye a meggy izét. Töltött kárász. Három 50 de­kagramm körüli kárászt meg­tisztítunk, kibelezzük, a fejét levágjuk, i.agyon sűrűn beir­daljuk, sóval vegetával, majo­ránnával megszórjuk. A tölte­lékhez apró kockára vágunk jonatán almát, házi sonkát, vékony szeletekre diót, bele­teszünk mazsolát, reszelt sze­recsendiót, zsemlemorzsát, az alapanyagokot összekeverjük, a kárász hasüregébe töltjük, a nyílást hústűvel lezárjuk. A halakat lisztbe megforgatjuk, olajba kisütjük, s hasábburgo­nyával tálaljuk. R. N. A műszerész nem javított, hanem „szerzett” Tévéket kínált fél áron Nézem a rendőrségi aktáik­ban az iratokat, a károsultak és a gyanúsított vallomását, s egyszerűen érthetetlen szá­momra, hogy Kundár Márk 38 éves szigetvári lakos miért keveredett ilyen bonyolult pénzügyi tranzakciókba, miiért görgetett százezres adósságo­kat egyik hónapról a másikra, •miért ígért olyat, aimit képte­len volt végrehajtani. Az egyik dossziéban géppel és kézzel írt elismervények sorakoznak, melyekben Kundár Márk — aláírásával, személyi számával, lakcímével — elismeri, hogy át­vett ekkora és ekkora össze­geket, s vállalta, hogy záros határidőn belül leszállítja az árut. Ez azonban nem mindig sikerült... A jól szituált, normális vi­szonyok között élő gyanúsított, aki eddig soha nem került összetűzésbe a törvényekkel, 1986-ban pénzügyi zavarba került. S ez alapvetően meg­változtatta életének további alakulását. Hogy ügyeit ren­dezze, kölcsönkért egy magán- személytől 150 000 forintot, •hogy két hónap múlva vissza­fizeti. A hitelező nem volt szívbajos, a hatvan napra „tisztességes” kamatot állapí­tott meg, s Kundár — leg­alábbis vallomása szerint — 180 000 forintról írt alá papírt. A műszerészférfi közben ott­hagyta munkahelyét, az ÉPFU Vállalatot, s iparengedélyért folyamodott, amit októberben megkapott, s Szalántán 'mű­helyt nyitott. Ez azonban nem volt ideális megoldás a szá­mára, így felkereste egyik pécsi ismerősét, oki á város­ban egy helyiséget adott Kun- dárnak, hogy itt dolgozhasson. (Az ismerős azonban — mint vallomásában elmondta — nemigen látta Kundár Márkot a műhelyben serénykednif) Kundár közben felesége örök­ségéből 100 000 forinthoz ju­tott, ebből a pénzből törlesz­tett az adósságából, de fele­ségének azt mondta, hogy be­száll egy gazdasági munka- közösségbe. Közben szinte mindennap és mindenhova taxival járt, családja felé viszont igazolnia kellett, hogy dolgozik és pénzt keres, így lassanként kicsor­dogált a pénz a kezéből. Ek­kor „mentő” ötlete támadt: kitalálta, hogy fél áron tévé- készülékeket szerez a Videoton­tól, s ezeket továbbadja. — 1987 szeptemberétől már nem is igen dolgoztam, mert komoly munkát akkor már nem tudtam volna csi­nálni, mivel lekötött az, hogy felkeressek embereket, akiktől pénzt tudok felvenni. Nekem semmilyen kapcsolatom nem volt a gyárral, így ilyen ké­szülékeket nem tudtam sze­rezni, ezeket üzletekben vásá­roltam. Az első akcióra Szigetváron került sor. Egy ottani büfésnek „szerzett" — a pécsi Konzum Áruházban vásárolt — egy 43 000 forintos készüléket, amit tényleg fél áron — ezt ígérte — adott tovább. A jó hír, már mint, hogy olcsón lehet tévékhez jutni, szélsebesen vágtatott tovább, így szapo­rodtak a megrendelései — s az adósságai. Később már vi­deóval is foglalkozott, a takti­ka az volt, hogy felvette a pén­zeket a „fél áron” történő te­levízió és videó vásárlásokra, s amikor megszorongatták — rendőrségi feljelentéssel fenye­gették — elment egy üzletbe és megvette a készüléket. Ter­mészetesen minden esetben ráfizetett a boltra, de a má­soktól kapott előlegekből fe­dezni tudta a számlát, az adósság azonban halmozódott, s olyan pénzügyi zavarba ke­rült. hogy a taxiszámlákat sem tudta kifizetni. Erről a pasz- sziójáról azonban nem tudott lemondani, így hitelbe taxi­zott. Kundár furcsa és érthetetlen megállapodásokat kötött „ügy­feleivel", akikről nem lehet azt állítani, hogy szentek. — Az egyik embertől fel­vettem 25 000 forintot tévévá­sárlás címén. Idén januárban megvettem neki egy 28 000 forint értékű készüléket, de az illető megfenyegetett, hogy feljelent, mert nem olyan tí­pusú készüléket szállítottam, mint amilyenben megállapod­tunk. Ekkoj visszaadtam 9000 fori ntot. •Kundár Márk ellen csalás és jelentős összegű anyagi kár okozása miatt folytat vizsgá­latot a Pécsi Rendőrkapitány­ság. R. N. vasárnapi 5 s

Next

/
Oldalképek
Tartalom