Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-16 / 288. szám

„Kihelyezett” évad Komlón

Színházi esték Kaposvárott

Oidipusz és lokaszté a kaposvári előadás egyik jelenetében (Lukáts Andor és Molnár Piroska)

Három nehéz év után szerepel Ábrahám Pál „3:1 először kezdte évadát za- a szerelem javára" c. opeÁtfér-e egy szex-videókazetta a törvény kiskapuján?

Pornó vagy ismeretterjesztés?

A vámszabályok nem változtak, a gyakorlói- lett rugalmasabb

vartalanul a kaposvári Csi- ky Gergely Színház. A felújítás bővítéssel és számos korszerűsítéssel járt. Azonfelül épülete most eredeti (1911-es) színeiben és szépségében ragyog. Az ország egyik legszebb középülete.

Szezonkezdésük nem hozott különösebb változást. Máté Gábor és Igó Éva ko- rábbi távozása persze érzé-' kény veszteség, de hát ez várható volt. Mindkettőjüket ezer szál kötötte a fővároshoz. Jött néhány új színész, a társulat fiatalítása pedig, a korábbi szisztéma szerint folyamatos. Eddig három bemutatót tartottak.

Tíz év után immár harmadszor szerepel műsorukon a népszerű gyerekdarab, a Pinocchio. Ügy tartják, ezt a művet minden korosztálynak meg kell ismernie. A Stúdiószínház változatlanul a kísérletezés színhelye. Nemrég láttam új bemutatójukat, a Tévedések víg játéka címmel, a Shakespeare-darabra (s más műveire), építkező, de sötét színekkel árnyalt, kettős befejezéssel színpadra állított, érdekes „sokkoló" színházi kísérletüket (rendező: Mohácsi János).

Nagy várakozás előzte meg, s bizonyára élénk szakmai vitát kelt majd az évad harmadik premierje, a most pénteken bemutatott Oidipusz király c. tragédia, amelynek szövegkönyvét, a színlap szerint Aiszkhülosz (Heten Thébai ellen), Szo- phoklész (Oidipusz király, Oidipusz Kolónoszban) és Euripidész (Phoinikiai nők) drámái felhasználásával szerkesztette és írta Babar- czy László és Lukáts Andor. A rendező Babarczy László.

Az évad korábbi műsorán

rettje - o színész-rendezesek sorozatban ezúttal Beze- rédy Zoltán színpadra állításában; továbbá a Kurázsi mama (Gothár Péter) az Otelló (Ács János), Gomb- rowicz: Yvonne, burgundiai hercegnő (Ascher Tamás), és a szezon végén egy klasz- szikus francia vígjáték, ottani vendégrendezővel, 1789 évfordulójának tiszteletére. A Stúdiószínpadon Eörsy István A kihallgatás c. drámája kap teret még az idei évadban, magyarországi bemutatóként, Babarczy László rendezésében. Azonfelül bérletszünetben műsoron tartják Erdmann Az öngyilkosát is.

Az érdekesnek ígérkező műsortervet meglepetéssel olvastam (négyféle színházi ajánlatuk között) a Komlói Műsorban, mint „Kaposvári bérletet". Illetve az Oidipusz, a Kurázsi mama és az Otelló kínálatával, mint „Kaposvári ifjúsági bérletet".

Emlékezetem, illetve Har- nóczi Csabáné, a komlói Színház- és Hangversenyterem vezetője tájékoztatása szerint, ennek a kapcsolatnak, amely most önálló komlói bérletben teljesedett ki, szép hagyományai, előzményei vannak. Hat év alatt, mióta Komlónak színházterme van, a kaposváriak legfontosabb előadásait az itteni közönség (és sok pécsi), is láthatta.

Az érdeklődés most, bér- letezés közben sem csökkent. Sőt, az akcióba - egyenként mintegy 50—50 bérlettel — három pécsi középiskola is belekapcsolódott. A kaposváriak komlói évada október

24-25-én az Oidipusz két előadásával indul.

W. E.

A nyolcvanas évek elejéig még virágzó üzletnek számított Nyugaton a szex és pornó sajtótermékek, filmek, videókazetták forgalmazása. Ma mór azt tartják erről az üzletágról, hogy leginkább a külföldi turisták éltetik, azok, akik olyan országból érkeznek, ahol tilos az efféle termékek forgalma. Persze sokat változott a világ: ma már az igazi mű- vészfilimek s a televíziók egyre több meztelenséget, egyre egyértelműbben a szexuális élet valóságát sejtető jeleneteket is mutatnak, amelyekben akár világhírű színészek és színésznők is szerepet vállalnak.

Miközben a szex és a pornó hanyatló üzletág lett Nyugaton, nálunk a közeljövőben megjelenik az első szex- videókazetta. Nincs benne szexuális aberráció, de különösebb cselekménykörités sem: a nemi élet különféle változatait mutatja be rajta két amatőr pór, mintegy ismeret- terjesztő jelleggel, szándékkal. S ezt nagyon fontos leszögezni, mert ez jelenti a kiskaput a hatályos Büntető törvény- könyvünk 272. paragrafusában: „Aki szeméremsértő tárgyat forgalomba hozatal, vagy közszemlére tétel céljából előállít, vagy megszerez, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." A „szeméremsértő" jelző igencsak relatív minősí-« tés, még akkor is, ha a törvény miniszteri indoklása defiegy fehér

A nézőnek egy film a sok közül, néhány perc a televízió végtelen műsorfolyamában. A szerzőnek hosszú hónapok,

esetleg évek készülődése. A rendező minden filmmel vizsgázik, mondja a püblicisztilkai közhely. De néha valóban vizsgázik, és osztályzatot is kap. Mint Litauszki János, a pécsi tv-stúdió munkatársa Szoboravató című filmjére. A Szoboravatás vizsgafiimnek készült a Színház- és Film- művészeti Főiskola harmadik

évfolyamán, ahol Litauszki

nemrég végzett adásrendezői szakon. Ez a dokumentumfilm egy Szakonyi Károly-novellá- ból készült kisjátékfilmmel együtt jeles osztályzatot kapott.

Litauszki János a hetvenes években az akkor nevezetes Ixilon amatőrfiim-stúdióban kezdte a filmes pólyát: ma is szeretettel emlékezik akkori kollégáira, barátaira, s mint immár hivatásos filmes,

níciáját hozzátesszük: a

szexuális életre utaló olyan dolog vagy olyan hasonló tartalmú írásmű, amely a társadalomban uralkodó nemi erkölcsöt sérti.

Hogy miféle nemi erkölcs uralkodik ma Magyarországon, mi sérti azt, annak vizsgálatába jobb ha nem bonyolódunk bele. Az indoklás szerint viszont nem tartozik a szeméremsértő tárgyak közé a nemi élet kérdéseinek tudományos, vagy ismeretterjesztő célú feldolgozása, valóméit az emberi test hasonló célú, illetőleg művészi törekvéseket megvalósító ábrázolása. Ennek az értelmezése is meglehetősen sikamlós talajra visz, éppen ezért eléggé tágra tárja a törvény kistelevíziós, az azóta megváltozott körülmények között is azt vallja: filmet csinálni barátok nélkül nem lehet. Ilyen barátok segítségével hozta létre vizsgafilmjét is: A Szoboravatás szerkesztője Sóvári Gizella, operatőre Kókány Zoltán, riportere Gombár János.

A Szoboravatós egy bővebb változatát nemrég láthattuk a pécsi körzeti adásban, 18-án, kedden az országos második programban tűzik műsorra.

— A nézők többsége számára már történelem, hogy 1948-ban kémkedés és szabotázs vádjával bíróság elé állították Papp Simont, a kiváló geológust — mondja Litauszki János. - A MAÓRT-per az egyik első koncepciós per volt, még a Rajk-per előtt, tulajdonképpen ürügy, hogy a Magyar—Amerikai Olajrészvénytársaságot államosíthassák. Papp Simont első fokon halálra ítélték, majd életkapuját: átfér rajta egy ismeretterjesztő szex-videókazetta.

De vajon átfér-e a vámhatáron? A Magyarországon ez- idáig suttyomban magán kölcsönzési forgalomban lévő, különféle műfajú szex és pornó sajtótermékek, filmek, videók, csak illegálisan kerülhettek a határon belülre. Ha a Nyugatról hazatérő állampolgárok a vámkezeléskor bejelentették az efféle árucikket, nem követtek el jogsértést, de az árut visszatartotta a vámhatóság, akárcsak az ellenséges, illetve gyűlöletkeltésre , alkalmasnak minősített sajtótermékeket. Becsempészésük értékhatártól függően szabálysértésként, vagy bűncselekményként minősült.

A hatályos szabályok nem változnak. Ezekben továbbra is tiltottként szerepel a pornográfiának minősülő sajtótermékek (filmek, videókazetták) behozatala. Nemcsak azok, amelyek a nemi aktus (fajtalankodás) jeleneteit ábrázolják (írják le), de azok is, amelyek „más módon a nemi vágy felkeltésére alkalmasak”. A jogszabályt azonban I néhány hete rugalmasan ér- > telmezi a vámhatóság, noha ennek nem csapott reklámot: fajtánként egy-egy szexuális '■ tartalmú sajtóterméket, kes- kenyfilmet, videókazettát a I vámkezelés általános szabályai I szerint behozhat az országba bármely magyar állampolgár.

A lényeg az egy-egy példá- I nyon van, ami saját célú : felhasználást feltételez, s ki- ; zárni igyekszik az ilyen termékekkel való üzletelést.

D. I.

fogvtialant kapott. Az ötvenes évék közepén szabadult.

— Tudományos életműve feldolgozásra vár, személyes élete pedig rehabilitálásra. A zalaegerszegi olajipari múzeum megrendelte Papp Simon szobrát, de a különböző hel ! illetékesek véleménye szerint nem lehetett felállítani a szobrot, mert „nincs minden tisztázva körülötte”. Végül a pártközpont adta meg az engedélyt. Mi nem igazságot akartunk tenni az ügyben. Minket az elmaradt igazságtevés mechanizmusa izgatott: az ilyen fehér foltok, amelyek még annyi évtized után is léteznek társadalmunkban.

Litauszki János és stábja most a svábok kitelepítéséről és Pécsbánya sorsáról forgat filmé*. A hétfői körzeti műsorban kerül adásba a Ma- gyarmecskén készült riport: egy hátrányos helyzetű iskola küzdelméről szól. G. T.

Panoráma

Az ügyes Ludovine

Ludovine Passet, 21 éves vallon énekesnő, tökéletesen utánozza Edith Piaf hangját és stílusát. (Ké- , pünkön.)

Balett-találkozó

Javában tart a 26. párizsi nemzetközi táncfesztivál. Roland Petit mar- seille-i társulata, Alvin Alley Amerikai Táncszínháza és a Walloni Királyi Balett október 30-ig felváltva lép fel a Theatre des Champs-Élysées színpadán.

A költo halála

Federico Garcia Lorca | életéről és haláláról ren- ; dezett hétrészes spanyol tévéfilmsorozatot Juan Antonio Bardem. Lorcát a hozzá hasonló arcú Nico- : las Groce alakítja.

Harminc

kilométores

könyvsor

Megnyílt a 40. frankfurti nemzetközi könyvvásár. A kiállítási csarnokok könyvutcáinak hossza 30 kilométer. A világ 80 könyvkiadójának műveiből két érdekesség: Willy Brandt emlékiratai és T. S. Eliot levelei.

Kedden a televízióban

Szoboravatás — avagy film

foltról

Radio mellett...

Jó (vagy rossz?) sorsom -évén elég sokat otthon tartózkodom a délelőtti órákban is, így aztán szinte mindennapi tapasztalatként elmondhatom: a tévé központi gntennarendszerét mindig bizdergálja valaki (vagy valami), mert eltűnik a kép, az ernyő „borsós" lesz, néha másodpercekig, néha percekig és ismételten há- romszor-négyszer vagy talán többször. Nem a készülékben van a hiba, mert a ju- gó adás szépervés* zökkenő- mentesen bejön. Aztán; a hosszabb-rövidebb kis áramszünetek, amikor ugye süket a rádió, a tévé, olvad a hűtő, de mondom, nem tragikus jelenségek ezek, csupán sűrű, de rövid ideig tartó „kis” üzemzavarok, amelyektől az ember legföljebb faira mászik. (Péntek déli háromnegyed tizenkettőkor például... Hogy pontos legyek.)

Ebben az a gond, hogy egy-egy figyelemre méltó értesülést a rádióból éppen az áramszünet szakít félbe, vagy űzi el a képernyőről a Képújság rövid híradásait. A rádióban nyilatkozik egy —

Üzemzavar

országos ügyekben nagyon tájékozott — pénzember, és mondja — kellő elégedettséggel —, hogy tizenhét és fél milliárd dolláradósságunkat sikerült körülbelül egy- milliárddal csökkentenünk az év elejétől idáig. Azt is megmondja, hogyan, illetve miből: az NSZK-tól korábban felvett, illetve a japánoktól kapott kölcsönből, ügyes. Én is lelkesedek. Igaz, az NSZK-beli kölcsön bejelentésekor úgy hallottam, hogy ez a kétmilliárd márka kizárólag az export- termelés fejlesztésére fordítható, hogy a korszerű, eladható termékeinkért jó kis keményvalutát kapjunk, amiből majd tovább törleszthet- jük adósságunkat. Ezt hittem én, és még arra is gondoltam, hogy bizonyos idő múlva valaki majd úgy is beszámol ország-világ előtt, mi lett a kölcsön sorsa, hova, mennyit, mikor és miért költöttünk belőle. Hát elérkezett a pillanat: betömtünk vele egy másik rést. Lehet, hogy a pénzember magyarázatot fűzött volna ehhez a nagyszerű pénzügyi húzáshoz, de nem tette. Vége lett a nyilatkozatnak. És csak utána következett az áramszünet.

Egyébként, néha örülnék is az áramszünetnek, legalább nem hallanék elképesztő dolgokat — ezúttal például

hagymaügyben. Az Alföld egyik nagy településén mintegy 160 paraszt 450 vagon vöröshagymát termesztett az idén, a hagyományokhoz illően. De nem tudják eladni. Pedig a nyugati piac várja e vidék adta hagymát, éppen azért, mert nagyon jó minőségű ez a zöldségféle. De nem veszi át a magyar kereskedelmi szerv a termést, vagy ha igen, csak kevés mennyiségben. A jó ég tudja, miért. Az egyik gazda panaszkodik, hogy szózhatvan mázsa hagymájának fele a nyakán maradt. A szomszéd községben mintegy négy hektárnyi karalábét beletapostak a földbe és beszántották. Nem kell. Amit a kereskedelem kínál a termelőnek, megalázóan kevés. Inkább beszántják. Oda van több hónapos kemény munkája, küszködése, terve,

álma. És veszendőben maga a termés. Pocsékolásba megy az a zöldségféle, amely — megjósolhatom — majd a tavasszal felkerül a hiánycikk listára.

Mások is jósolnak. Egy magasrangú gazdasági szakember azt mondta: „Ha még elvonnak tíz milliárdot a mezőgazdaságból, akkor hazánkban élelmiszerhiánynyal kell számolnunk, és annak beláthatatlan következménye lesz ..." Tehát nem valamiféle állami támogatás megvonásáról, hanem a mezőgazdaság összbevételének újabb megnyirbálásáról van szó. Félő, hogy a jóslat halálosan komoly. Élelmiszer- hiány? Hát még éppen ez kell. Meddig feszül a húr?

JLxj^y>r-