Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-15 / 287. szám

2 Dunántúli napló 1988. október 15., szombat Varga Mihály a MÉV új vezérigazgatója Varga Mihály (balról) átveszi a vezérigazgatói kinevezést Czipper Gyulától Nonstop program a hét végén Kereskedők ünnepe A mai és a holnapi napon a kereskedőké a főszerep Pécs városában. A szocialista ke­reskedelem 40 éves évforduló­jára emlékeznek meg szom­baton és vasárnap — a Bara­nya Megyei Tanács kereske­delmi osztálya, a KPVDSZ Ba­ranya megyei bizottsága és a KISZ kereskedelmi vállalatok városi bizottsága által szer­vezett - nonstop program­mal. Ma, a délután két órai ko­szorúzás! ünnepségek után a pécsi Palatínus Szálló étterme kínál étvágygerjesztő bemuta­tót a Baranya Megyei Ven­déglátóipari Vállalat, a Me- csekvidéki Vendéglátóipari Vállalat, a Konzum Áruház és saját hidegtálaikból. Fél négy­kor felszolgálóverseny kezdő­dik, szakmunkástanulók mu­tatják be, milyen gyorsak és ügyesek: egy tálcára tett 3 decis üdítőitallal, egy kávé­val és egy teli féldecis pohár­ral igyekeznek át a Caflisch cukrászdából a Palatinusba. Ezután zártkörű rendezvény keretében emlékeznek meg az évfordulóra, 206 meghivott alapító tag részvételével. A mai napot a kereskedők bál­ja zárja. Az Eszék és a Kon­zum Étteremben a nyitótánc után N. Szabó Sándor és Un­ger Pálma adnak vidám mű­sort. Az est fényét emeli a tombola, amellyel — kivétel nélkül — mindenki nyerhet. A holnapi nap a pécsi Ba- lokányligeíben teliik el. A program a gyárvárosi úttörő­zenekar térzenéjével indul, és folytatódik a DOZSO SE ka­rate-bemutatójával, a Bólyi Áfész babarci hagyományőrző német nemzetiségi tánccso­portjának előadásával, a szentlőrinci Napsugár bábcso­port játékával. Fülöp Gyula bűvész lép föl aztán, majd a délelőttöt a szentlőrinci cite- razenekar jó ebédhez szóló zenéje zárja. Délután a Me­csek Táncegyüttest divatbemu­tató követi, Nagy Bandó And­rás műsora után pedig a Ba­ranya Táncegyüttes lép föl. Különböző sportbemutatók lesznek, kivonul a pécsi ál­latkert kisállataival, könyvvá­sár, zsákbamacska, büfé vár­ja még a szórakozni vágyó­kat. A Mecseki Ércbányászati Vállalat központjában tegnap tartott igazgatótanácsi ülésen a nyugalomba vonuló Tóka le­nő vezérigazgató utódául Var­ga Mihályt, a MÉV műszaki vezérigazgató-helyettesét ne­vezték ki. Czipper Gyula ipari mi­niszterhelyettes olvasta fel az ipari miniszter levelét, melyben az méltatta Tóka Jenő eddigi munkásságát, elismerte és megköszönte kimagasló tevé­kenységét, majd felolvasta és átadta Varga Mihálynak a ki­nevező miniszteri okiratot. Dr. Dányi Pál, a Baronya Megyei Pártbizottság első tit­kára a nyugalomba vonuló ve­zérigazgató érdemeit méltat­va hangsúlyozta, hogy a MÉV tevékenysége és hatása az ipar és a megye szemszögéből is meghatározó volt eddig, s ezt várják el a vállalattól ezután is. 64 különböző nemzetiségű világhírű művész és értelmisé­gi fordult nyílt levélben a ro­mán kormányhoz, tiltakozva a romániai településrendezési program, s az ország több ezer falvána'k lerombolása el­len. A nyílt levél szerzői a fal­vak lerombolását az emberi jogok megsértésének minősí­tik. Meggyőződésük, hogy a néhány helyen már megkez­dett program folytatásával pó­tolhatatlan, évszázados kultu­rális emlékek pusztulnak el. A román, magyar és német nem­zetiségek lakta falvak felszá­molása révén nemcsak Romá­nia, hanem egész Európa is szegényebbé válik. Tóka Jenő megköszönte az elismeréseket, kiemelve, hogy az eredmények a kollektíva ér­demei. Varga Mihály megkö­szönte a bizalmat, s az igaz­gatótanács tagjain keresztül a vállalat kollektívájának cí­mezve mondta: ,,A jövőben még jobban számítok a segítségre, a szakértelemre és a tapaszta­tokra, hisz rajtunk múlik, hogy milyen életszínvonalat tudunk kialakítani magunknak." Tóka Jenő eddigi munkássá­gát méltatva, s Varga Mihály­nak sok sikert kívánva gratu­lált még Hosszú Mihály, az Ipari Minisztérium személyzeti és oktatási főosztályvezetője és dr. Pintér József minisztériumi főtanácsos, majd Erdi-Krausz Gábor, az igazgatótanács tit­kára zárta be az igazgatótaná­csi ülést. Felszólítják egyben az Egye­sült Nemzetek Szervezetét, va­lamint az ENSZ szakosított szervezetét, az UNESCO-t, hogy tegyen meg mindent a pusztulásra ítélt romániai fal­vak megmentéséért. A nyílt levél aláírói között van Andrej Szaharov szovjet fizikus, Günter Grass nyugat­német író és költő, Eugene Io­nesco román származású fran­cia drámaíró, Yehudi Menu­hin hegedűművész, Claudio Abbado és Doráti Antal kar­mesterek, Friedrich Dürrenmatt svájci és Siegfried Lenz nyu­gatnémet író, Szadruddin Aga Han, az ENSZ volt menekült- ügyi főbiztosa. A „baranyai modell” Európa küszöbén? Salzburgban tartott elő­adást nemréq Pécsi Géza a „Baranyai modellként” ismert zenei nevelési módszeréről. Huszonhárom ország nevelési szakemberei, pedagógiai ku­tatói előtt nagy sikerrel szá­molt be azokról az eredmé­nyekről és lehetőségekről, amelyet a muzsika kínál a fiatalok, elsősorban az eszté­tikai tanulmányoktól elzárt if- júmun'kásság nevelésében. ,,A zeneközpontú humán és esz­tétikai nevelés az alsó, közép- és felsőiskolában" című, né­met nyelven elmondott, s Pé­csi Ritával együtt illusztrált referátuma olyan sikert ara­tott, hogy nyomban meghivták Svájcba is. Az egyik legtekin­télyesebb európai pedagógiai intézet és kiadó, az IPU aján­lott fel számára kiadói szer­ződést tankönyvére, hangle­mezeire és szemléltetőeszkö­zeire. Mindez azt jelentené, hogy a több nyelvre lefordí­tott anyag a világ számos or­szágában bekerülhetne a tan­rendbe, nem kis dicsőséget szerezve ezáltal Magyaror­szágnak, s a szerzőnek. Az egyetlen feltétel: az anyagnak hazánkban kell elő­ször megjelennie. S itt kezdőd­nek a gondok. A Soros Ala­pítvány és más intézmények jóvoltából hiába gyűlt össze a tankönyvkiadáshoz szüksé­ges összeg, a kiadó nem tart­ja be szavát, s az ígért ha­táridőt. Hasonló a helyzet a Hungarotonnal is. Márpedig mind a lemezsorozatra, mind a könyvre sokan igényt tarta­nának a magyar iskolákban is. Természetesen az eddigi tansegédlet felhasználásával is megoldható a diákok felké­szítése, de a kísérlet lénye­gét adó mélyebb felkészülés csak a teljes eszköztárral biz­tosítható. Végre sikerült megállapod­ni a Filharmóniával egy tava­szi, április 13-i hangverseny­ben. De hogy ez a dolog se menjen simán, most az akusz­tikával van baj. A pécsi kar­nagyok egységesek abban, hogy a Sportcsarnok alkal­matlan hangversenyek meg­rendezésére. Ezért kellett az Europa Cantatra szakértővel hangvetőket ki kísérletezni, amelyek ma is ott vannak a raktárban. A hírek szerint azonban a rendezők hallani sem akarnak ezek felrakásá­ról, mondván, hogy időigé­nyes és költséges feladat. Csakhogy a hétezer szakmun­kástanuló nem kevesebb, mint száznegyvenezer forintot fizet a koncertért, s ebből - úgy véljük — már ugyancsak telik a kiadásokra. Annál is in­kább, mert a Pécsi Nemzet­közi Kamarakórus Fesztivál áp­rilis 4-i záróhangversenyére amúay is fel kell tenni a hangvetőket. Aligha képzelhe­tő el, hogy megfelelő hozzá­állással és szervezéssel ne le­hetne megoldani ezt a tech­nikai problémát. Havasi J. M. L. Értelmiségiek nyílt levele a falurombolás ellen A Parlamentben október 14-én az első alkalommal ülésezett az Országos Érdekegyeztető Tanács, melynek tagjai a SZOT, a Ma­gyar Gazdasági Kamara, az Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. A kormányt Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese képviseli, ál­landó meghívottként részt vesz Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. Képünkön Medgyessy Péter beszél. MTI Fotó: Soós Lajos — MTI Telefotó ÓRA A NAGYVILÁGBAN Magyar küldöttség Pekingben Egyhetes hivatalos látogatás­ra pénteken délelőtt Pekingbe érkezett Stadinger István, az Országgyűlés elnöke és az ál­tala vezetett parlamenti kül­döttség. A küldöttséget a kínai fővá­ros repülőterén Liao Ha-seng, a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának alelnö- ke üdvözölte, majd a nap fo­lyamán a parlament épületé­ben fogadta a vendégeket. A tolálkozón tájékoztatták egy­mást parlamentjüknek a szo­cialista építésben betöltött szerepéről és hazájuk gazda­sági fejlődéséről. Kínai és ma­gyar részről egyaránt kifeje­zésre jutott az az óhaj, hogy tovább kell fejleszteni a kap­csolatokat és az együttműkö­dést a két parlament között. A találkozóról kiadott kínai jelentés aláhúzza, hogy a hat­vanas évek óta ez az első ma­gyar parlamenti küldöttség Kí­nában.-------------*--------------­W hitehead Prágában Prágában tárgyal John White- head amerikai külügyminisz­ter-helyettes. Whitehead pén­teken érkezett háromnapos lá­togatásra a csehszlovák fővá­rosba. Pénteken találkozottJa- romir Johanes csehszlovák kül- üayminiszterrel. A tárgyalásik­ról csők annyit közöltek, hogy a kétoldalú kapcsolatokról, il­letve néhány időszerű nemzet­közi kérdésről volt szó. Grósz Károly fogadta Jorge Lezcano Perezt Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, miniszterelnök pénte­ken a Parlamentben fogadta Jorge Lezcano Perezt, a Kubai Kommunista Párt havannai bi­zottságának első titkárát. A megbeszélésen jelen volt Jós­sá Mihály, az MSZMP Buda­pesti Bizottságának első titká­ra, valamint Faustino Manuel Beato, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. LAPZÁRTA Pénteken a Vasas SC veze­tőség a következő közleményt juttatta el az MTI-hez: „A Vasas SC labdarúgó szakosztálya vezetőségének ja­vaslatára és a klub elnöksé­gének egyetértésével az ügy­vezető elnök visszavonta Öze Tibornak, az első csapat meg­bízott vezetőedzőjének megbí­zatását, aki a továbbiakban is­mét pályaedzöként tevékeny­kedik. Egyúttal a szakosztály­vezetés megköszönte Őze Ti­bornak és lllovszky Rudolfnak segítségüket, a csapat érde­kében végzett munkájukat. A kollektív testületek javaslatára és egyetértésével az ügyveze­tés Mészöly Kálmánt a vezető­edzői funkció ellátására fel­kérte. Mészöly Kálmán a fel­kérést egyéb kötelezettségei miatt csak pénteken tudta el­fogadni, majd 1990. június 30-ig szóló szerződést kötött a Vasas SC-vel.” Központi bérpolitikai intézkedés szükséges az oktatásügyben Az oktatási dolgozók anyagi megbecsülésével, bérviszonyai­val kapcsolatos kérdéseket, va­lamint a pedagógusok szak­szervezete megújulásával ösz- szefüggő aktuális tennivalókat vitatta meg pénteki ülésén a pedagógusok szakszervezeté­nek központi vezetősége. A bérpolitika reformjávol összefüggő tagsági viták ta­pasztalatait is megfogalmazva a testület állást foglalt abban, hogy a bérreform megvalósulá­sa előtt, már 1989-ben e terü­leten központi bérpolitikai in­tézkedésre kerüljön sor. Az ok­tatásügy valamennyi dolgozó­jának bérét legalább 40 száza­ikkal emeljék, továbbá, hogy a kormányzat az oktatási dol­gozóknak biztosítsa a népgaz­dasági átlagnak megfelelő fo­lyamatos bérfejlesztési lehető­séget. Ezt első lépésnek tekin­tik azon intézkedések sorában, amelyek eredményeként a pe­dagógusok által végzett munka valós társadalmi megbecsülése kifejeződik. Miként a vitában is megfogalmazódott: elfogad­hatatlan, hogy a több éve el­maradt bérfejlesztés miatt e dolgozók méltánytalanul hátrá­nyosabb helyzetbe kerültek a népgazdaság egyéb területei­hez képest. A pedagógusok átlagbére ma ugyanis 6472, míg a nem termelő ágazatban foglalkoztatott szellemi dolgo­zóké 8259 forint. A jogos igény az, hogy a pedagógusok anya­gi megbecsülése legalább az értelmiség más rétegeiével le­gyen azonos. Kiemelték: a béremelés különösen indokolt a nem pedagógus alkalmazot­taknál — részükre utoljára tíz éve volt szerény mértékű köz­ponti béremelés —, valamint a magasan kvalifikált szellemi munkát végző felsőoktatási dolgozók esetében Az általános bérrendezésen túl is számos olyan megoldás­ra váró probléma halmozódott fel az oktatási intézményekben, amelyek - miként az intézmé­nyi kollektíváktól érkező leve­lek, felhívások és állásfoglalá­sok bizonyítják - nem tűrnek halasztást, és politikai feszült­séget okoznak a pedagógusok körében. Ilyen például a pe­dagógusok túlmunkadíjának bruttósításával, illetve a túl­munka díjazásával kapcsolatos kédések. Az intézmények je­lentős része ugyanis a mai napig sem kapta meg a brut­tósításhoz szükséges anyagi fe­dezetet: a számítások szerint mintegy 90 millió forint hiány­zik ehhez. A központi vezető­ség most elfogadott állásfog­lalásában követeli, hogy az érintett pedagógusoknak 1988. január 1-jéig visszamenőleg fi­zessék ki az őket törvényesen megillető elmaradt keresetet. A mai napig sem történt meg továbbá a pedagógus túlmunkának a valós társadal­mi értékét kifejező díjazása. A most elfogadott állásfoglalás­ban ^követelik: központi és ta­nácsi forrásból mielőbb biz­tosítsák, hogy a túlóra értéke legalább a pedagógusok alap­bérének egy normál tanórára eső mértékét érje el, továbbá megkapják az ezért járó pót­lékokat. A ma érvényes rende­letek szerint a pedagógusok kötelező óraszámuk 50 százalé­káig tartósan kötelezhetők a túlórák ellátására; indítvá­nyozták az erre vonatkozó jog­szabályok felülvizsgálatát is. A testület ezt követően a pedagógusok szakszervezete megújulásával, szervezeti át­alakításával kapcsolatos kérdé­seket tekintette át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom