Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-14 / 286. szám

1988. október 14., péntek

Dunantmi napló

3

fi társadalmi domináns tapasztalatai

Baranyaiak a törvény- te rvezete k rő I

Baranyában szeptemberben 33 társadalmi vitát rendeztek a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának törvény- tervezeteiről. A 33 társadalmi vitán 627-en vettek részt, s közülük 178-an véleményt is nyilvánítottak. A fentiekből könnyen kiszámítható, hogy átlagosan a 20 főt sem érte ef a vitafórumokon részt vevők száma. Ez az adat kétségkívül elmarad aiz előzetesen kalku- lást várakozástól. Ugyanakkor aligha lehet baranyai sajátosságnak minősíteni, mégcsa'k országos átlag alattinak sem.

Lehet azon töprengeni, ez a tünet a közéleti fásultság je- le-e, az viszont szinte bizonyos, hogy korábbi társadalmi viták természetes visszahatása. A mostani fórumokon a legáltalánosabb tapasztalat, a legegyöntetűbben megfogalmazott kritika volt, hogy az ezt megelőző társadalmi viták, de még a szakmai viták sem befolyásolhatták a törvényelőkészítők munkáját. Ezt a bizalmotlansá- got még nem volt képes eloszlatni az előzetes bejelentés, hogy nemcsak összegezés, de valamennyi vita teljes jegyzőkönyve, tehát minden érdemi vélemény a népfront közvetítésével eljut a jogszabályok előkészítőihez.

A baranyai társadalmi vitákon megfogalmazódott domináns véleményeket az elmúlt héten tárgyalta a HNF megyei elnöksége. Gyakorlatilag a társadalom minden rétegére kiterjedő vitákon a hozzászólók egyöntetűen megállapították, hogy szükséges és időszerű a két törvény megalkotása, de célszerűbb lett volna a tervezeteket az alkotmány módosítása után kidolgozni. Egyes vélemények szerint a tervezetek nem eléggé átgondoltak. Többen sérelmezték, hogy a gyülekezés joga állami „adományként” lett szabályozva, nem pedig alapvető szabadságjogként. A túl részletes szabályozás, a túlzottnak ítélt korltáozósok egyes vélemények szerint ellentétesek a törvény által szabályozni kívánt alanyi jog szellemével és tartalmával. Sokan kifogásolták, hogy a tervezetben szereplő fogalmak — közrend, közerkölcs, szükség esete - kellőképpen nem tisztázottak. Ugyanakkor olyan fogalmak értelmezése, illetőleg a mögöttük meghúzódó jelenség szabályozása egyáltalán nem szerepel a tervezetben, mint például tüntetés, sztrájk. A véleményt nyilvánítók többsége art a változatot tartotta célszerűbbnek, hogy a tanácsok végrehajtó bizottsági titkárainak lyegyen kötelező bejelenteni a rendezvényeket, s -ez a kötelezettség ne függjön

a rendezvényen részt vevők várható létszámától. A többség indokoltnak tartja a rendezvény szervezésének bejelentését 5 napnál hosszabb időben megállapítani, megtilthatóságát pedig a bejelentéstől számított 3 napon belül. Feltétlenül szükségesnek tartották, hogy a tiltó határozattal szemben bíróságnál lehessen fellebbezni. Ehhez azonban az ilyen ügyek eljárási rendjének szabályozása, soron kívüli és illetékmentes elbírálása kell. Jó néhányon úgy látják: a tervezetben nem kellően konkrétak a hatóság jogosítványai, hiányoznak a garanciák az esetleges visz- szaélései ellen. A vitában részt vevők többsége egyetért a rendezők felelősségének hangsúlyozásával, de mégis igénylik, hogy pontosabban határozza meg a jogszabály: milyen esetekben lehet a rendezvényt feloszlatni.

Az egyesülési jog törvénytervezetéről sokan úgy vélekedtek, hogy hiába akart elébe menni a már meglévő szerveződéseknek, a valóság már túlhaladta. A tervezet szövege, fogalomrendszer több helyütt pontatlan, ellentmondásos, néhol önmagával sincs szinkronban. Például a társadalmi szervezet fogalmának kérdésében. A tömegmozgalom fogalma is ellentmondásos, hiszen annak nincs nyilvántartott tagsága, ugyanakkor megalakulásának feltételéül legalább ezer alapító tagot határoz meg a tervezet. Egyöntetűnek mondható az a vélemény, hogy az egyesülési jog alapján létrejövő szerveződések nyilvántartásba vétele bírósági hatáskörbe tartozzon. A pártra és általában a párt alapítására vonatkozó paragrafusokkal kapcsolatban a vélemények erősen megoszlottak, s felvetődött, hogy ezt a témát célszerű lenne külön jogszabályban rögzíteni. A szervezeti renddel, a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban a többség úgy vélekedik, hogy a tervezetnek ez a része túlszabályozott. Ezekben a kérdésekben nagyobb önállóságot kellene hagyni a szervezeteknek. Ugyancsak sokan fejtették ki azt a nézetet, hogy felesleges az egyesületek feletti szakmai felügyelet, elegendő lenne a pénzügyi ellenőrzés. A társadalmi szervezet gazdálkodása világosabb, pontosabb szabó-' lyozást igényel, esetleg külön jogszabályban. Általánosnak mondható nézet, hogy a társadalmi szervezetek széles körű gazdálkodási tevékenységet folytathassanak. Egyöntetű abban is az álláspont, hogy a megszűnt társadalmi szervezet vagyona ne állami tulajdonba kerüljön, hanem a volt tagjai között osszák fel.

D. I.

Válaszd az f

Sok a félreértés a drogtelefon körül. A hívók attól tartanak, hogy hívásukkal felfedik kilétüket. Mint Erdős Mártától, a drogközpont helyettes vezetőjétől megtudtam:

— Erről szó sincs! A telefonon segítséget kérők teljesen névtelenek maradnak. Nem kell sem kényszer gyógykezeléstől, sem rendőrségi felügyelettől tartaniuk. Elsősorban a fiatal drogfogyasztók és a rajtuk segíteni akarók hívásait várja két pszichológus, egy szociális gondozó és egy pszichiáter, mindegyikükre vonatkozik

az orvosi titoktartás. Nagyon sok narkós él úgynevezett „védett családban”, itt a környezet titkolja a betegséget és így elodázza a segítségkérést. Ezzel a takargatással gátolják a gyógyítást. Ilyen családok hívásait is várják.

Gondos Nóra

Függetlenített beosztás helyett társadalmi megbízatásként

Múlhat-e

ezen

a tekintély?

Sokak számára meglepő bejelentés hangzott el úgy egy hónappal ezelőtt a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat

pártszervezetének küldöttértekezletén. A megválasztott pártbizottság! titkár ugyanis

azt kérte, hogy mozgalmi munkáját a jövőben ne függetlenített beosztásban, hanem társadalmi megbízatásként láthassa el.

Ferenczy Tamást két és fél évvel ezelőtt, 31 esztendős korában választották meg a

pártvezetőség titkárává. Mint mondja, azóta foglalkoztatja ez a gondolat, de csak most, a végrehajtó bizottság nélküli pártbizottság megalakulásával rendeződtek úgy a feltételék, hogy a változásra a párt- munka szinvonalának veszélyeztetése nélkül kerülhessen sor.

— Az, hogy az utóbbi évek sikerei után vállalatunk, de mondhatom, hogy az egész magyar gazdaság nehéz helyzetbe került, abban is megmutatkozik, hogy a gazdasági munkában mindenkire a korábbinál több feladat hárul — mondja a 33 éves pártbizottsági titkár. — Amellett, hogy ez számunkra, mozgalmi vezetők számára is kihívás, az is motivált, hogy így talán könnyebben, hatékonyabban végezhetem a politikai munkát Mivel a megalakult párt- bizottság nagyobb létszámú, mint a pártvezetőség volt; mivel ki lehetett alakítani egy optimálisnak tűnő területfelelősi beosztást; s mert az alapszervezetek igazi önállósága is megvalósulni látszik, nem hiszem, 'hogy az én személyemet érintő formai változás kedvezőtlenül befolyásolná a pártmunka tartalmát.

Megjegyzendő, hogy 1986 áprilisában a vállalati KISZ- bizottság akkor megválasztott titkára sem lett független mozgalmi vezető, noha a Carbon- nak akkor már több mint 10 éve függetlenített KISZ-titkára volt. Hogy gazdasági beosztásának megtartása mellett társadalmi megbízatásként miként végezte mozgalmi munkáját? A vállalat ifjúkommunistái az elmúlt 2 évben előbb a Kiváló KISZ-szervezet zászló kitüntetésben részesülték, majd egy évre rá elnyerték a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját.

A pártküldöttértekezlet végén megtartott titkos szavazást követő meglepő bejelentés -, talán még irtkóbb meglepő módon - nem aratott egyértelmű tetszést, mondhatni vegyes fogadtatásra talált. Voltak, akik úgy vélték, hogy a változás megalapozhatja a párt tekintélyének növekedését a vállalat dolgozóinak körében. Mások épp ellenkezőleg —, a párt tekintélyének lejáratását látták a függetlenített státus feladásában. Voltak aztán, okik azt a kérdést is feltették, hogy ha így is lehet.

akkor mit csinált eddig fő- munkaidőben a párttitkár...

— Minden munkát, még a leghaszontalanabb tevékenységet is lehet úgy végezni, hogy az átlagosnál, vagyT az elvárhatónál több legyen benne a vállalás, és ki fehet vele bőven tölteni a munkaidőt — mondja erre Ferenczy Tamás. — Ügy vélem azonban, hogy épp a pártmunka mozgalmi jellegének erősítése követeli meg, hogy a pártot ne egy személy munkájával, jelenlétével, ne egy státus meglétével érzékeltessük az emberek előtt.

A vállalat vezetősége változatlan fizetés mellett, az anyagosztály irányításával bízta meg a vállalati pártbizottság titkárát, aki korábban is dolgozott már ezen a területen.

— Nem könnyű, de az ott dolgozó 'közösség felkészültségének és önállóságának ismeretében megoldható feladat, amely o kiegyensúlyozott termelés biztosítása, valamint a szerződéses fegyelem megteremtése érdekében a gazdasági partnerekkel intenzív és rendszeres kapcsolattartást követel — mondta új munkakörével kapcsolatban a Carbon Könnyűipari Vállalat pártbizottságának fiatal titkára.

Ferling József

Faiskolai árudát uyilotl a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat

Mirea levelek lehullanak

Hajdan még a város szélére esett a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat Bolgár Néphadsereg úti oltványlerakata, ma már távolabb kerültek tőle a várost délről övező kertek. Az újmecsekaljaiaknak, a Kertvároshoz nőtt új városrész lakóinak, ha kertjük Gyód, vagy Keszü környékén található, a vállalat Keszüi út menti faiskolája közelebbre esik, mint a köztemető melletti lerakat.

A faisikolából korábban is lehetett közvetlenül is vásárolni, ezt azonban kevesen ismerték. Most októberre a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat mintegy 300 000 forintos beruházással autóparkolóval is ellátott árudát létesített a keszüi út menti faiskolájában. A vásárlók a faházban kialakított eladótérben írásos útmutatást kapnak a különböző gyümölcsfák érési idejéről, az oltványok áráról, fajtáiról, s mindezen felül kertészmérnök szaktanácsait is igényelhetik. A vállalat számára az áruda a szállítási költségek csökkenését eredményezi, a kertészkedő vásárlók viszont olyan oltványokhoz juthatnak, amelyek életképesebbek, hiszen gyökerük jóval kevesebb ideig marad a földből kiszakítva. Arra is mód van 15—20 százalékos felár ellenében, hogy a vásárló a faiskola még földben levő teljes oltványállományából személyesen válassza ki a számára legszebbnek tűnő példányokat. S aki igazán biztosra akar menni, előrendeléssel több hónappal korábban is lekötheti, hogy mennyi és milyen oltványokat kíván vásárolni. Az árudában kerti komposztot is kínálnak 5—20—40 kilogrammos zsákokban előre csomagoltam A faiskolai áruda október 3. óta már működik. Egyelőre 19-iféle fenyőt, 17-féle lombhullató és 7-féle örökzöld dísznövényt árusít konténeres formában. Mire a levelek lehullanak a 40 hektáros faiskolában, vagyis október vége táján kezdődik a gyümölcsfaoltványok árusítása. Az előre nyomtatott megrendelőlap körtéből 22, cseresznyéből 11, meggyből 8, kajsziból 7, szilvából 7, mandulából 3, őszibarackból 17-féle oltványt kínál.

A helyzet Merre

menjünk?

Eléggé lihegve, megtépázva és rogyadozó léptekkel fordult be a szocializmus a XXI. század felé vezető célegyenesbe; vagy legalábbis az a szocializmus, amit mi szocializmusnak hittünk,neveztünk. A tagadhatatlan értékek mellett — de jó volna a hatvanas évek végére visszamenni és decentralizált, bürokráciától, ideológiai-politikai félelmektől mentes starthelyzetből újra indulni - megannyi limlom is ösz- szegyűlt a puttonyban.

Érezzük, hogy egész gondolkodásunkat-mentalitásún kát görcsbe fogják napi gondjaink, szinte lehetetlenné téve, hogy a holnapról avagy a hol- naputánról merjünk beszélni; felelőtlen álmodozásnak tűnik minden, ami nem szigorúan a mára összpontosít. A „Hogy vagy? - „Köszönöm, jól!” sztereotip kommunikációs fordulatot fölváltotta a „Hogy vagy?" kérdés nyomán föl- gyülemlő panaszáradat, s tudjuk: ezek már a 80-as évek. A társadalom-gazdaság mozgásait értők szerint nem sike. rült feloldanunk a szigorúan vett gazdasági érdek és az emberek és közösségek érdekei között meglevő ellentmondást, hiszen az egyik oldalon túl sok szociális érdeket kény- szerített a politika a gazda- sáqra, míg a másik oldalon túl sok gazdasági — vagy annak vélt — érdek kapott hangot a szociális mezőben. S lassan elhagyva utópiáinkat, a kijózanodás idejét éljük, a szocializmus válságáról beszélünk, pedig valahol sejtjük- tudjuk (!?), hogy az a modell van válságban, ami a 30-as években alakult ki, s amelyet Közép-Kelet-Európa országai mechanikusan importáltak - tehettek-e mást? — vagy negyven éve. S ez a modell időnként eléggé jól funkcionált; ködösítve a valóságot és láttatva, amit látni szerettünk volna — főleg az extenzív gazdaságfejlesztés időszakában.

„A helyzet” - „Merre menjünk?” címekkel jelent meg a közelmúltban a Múzsák—Mozgó Világ sorozat második kötete, amely élő vitairatként múltunk-jelenünk aktuálproblé. máit fogja csókorba. Vaskos citátumrész — helyzetelemzés — után a pölitika-gazdaság-kul- túra prominens képviselői — értői? — próbálnak a maguk módján tisztességgel válaszolni az élet által felvetett kérdésekre, a benyújtandó számlák helyett a teendők listáját lajstromozva. Nem kicsi a tét; hogyan tud Magyarország belépni a XXI-dik évszázadba, mit várunk önmagunktól a szocializmus, demokrácia, nem. zet triptihonjában.

A kötet gondolatmenete a mai magyar progresszió reform felfogását képviseli, azo- két, akik a szocializmus eszmevilága alapján, a politikaigazdasági reformok útján keresik a sztálinizmus bukásával teremtett űr betöltésének mikéntjét. Az írások nem hatás- vadászóan leleplezőek, de mégis feflebbentenek sok mindent, amit valaminő ck miatt — talán félelem? — eddig nem igen ,,'tűrt” a széles nyilvánosság. Nyers Rezső bevezető gondolataival élve: „Nemcsak a bajokról beszélnek, amik a társadalmi-politikai mai szabadságfokán bőven áramlanak szét a társadalomban, hanem okokat tárnak fel és kiutat keresnek." Azaz bátor hangú politikai közírások, erősen a mához kötődve.

Vitairatok, vitára késztetve önmagunkkal szemben is.

Kozma Ferenc