Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-13 / 285. szám

1988. október 13., csütörtök Dunántúli napló 5 Ajánlás a népfrontbizottságok és az országgyűlési képviselők együttműködésének fejlesztésére A honatyák igénylik a szakértők segítségét A közéleti demokrácia felgyorsult kiteljesedési fo­lyamatában felértékelődött a parlament törvényhozó, ellenőrző szerepe, s ezzel együtt az országgyűlési képviselők munkája is. Ebben a folyamatban társa­dalmi funkciójából következően a népfrontmozga­lomnak is jelentős az érdekeltsége, ugyanakkor a népfrontszerveknek a választások lezajlása után jogi­lag alig szabályozott, inkább csak alkalmi jellegű a kapcsolata a képviselőkkel. Törökországi u ti napló (3.) róla, hogy miként lehet a met­A polgármester ajándékai. Emlékplakett és fél mázsa fokhagyma. W Újra Európában Mindezekre is tekintettel a parlamenti ciklus félidejében a HNF Baranya Megyei Bi­zottságának szervezési és köz­jogi bizottsága szeptemberben ajánlást fogadott el az or­szággyűlési képviselők és a népfrontbizottságok együttmű­ködésének továbbfejlesztésére, egységesebb gyakorlat és szer­vezettebb keretek kialakításá­ra. Az ajánlásban megfogal­mazott javaslatok azt a célt kívánják szolgálni, hogy a kü­lönböző szintű .népfrontbizott­ságok az eddigieknél jobban segítsék az országgyűlési kép­viselők felkészülését a parla­menti ülésekre, az állandó bi­zottságokban végzett munká­jukban. A javaslatok között szerepel, hogy a városi nép­frontbizottságok nyújtsanak se­gítséget a megyei képviselői csoport éves munkatervének és munkájának mind szélesebb körű megismertetéséhez, a képviselői látogatások, fogadó­órák előkészítéséhez. A kép­viselők a választókerületüket érintő kérdésről kapjanak ösz- szegző elemzéseket, illetőleg a törvénytervezetek társadalmi vitáiról rendszeres információt, illetve meghívást az ilyen jel­legű fórumokra, csakúgy, mint választókerületük minden más számottevő társadalmi rendez­vényére. Az ajánlás talán leg­érdekesebb, leginkább gyakor­lati javaslata, hogy a külön­böző szintű népfrontbizottságok teremtsenek szakmai-informá­ciós bázist a képviselői cso­port, illetve a képviselők szá­mára, szervezzék, segítsék kap­csolatfelvételüket egy-egy adott téma szakértőivel. A népfrontbizottságoknak szóló ajánlást elismeréssel üd- vöz'li Kasó József, a baranyai képviselői csoport vezetője: — A javaslatok között szá­mos találkozó pont van az ál­talunk felvetett kérésekkel, ön. magában is jelentős lépésnek értékelem azt a törekvést, hogy a népfront a képviselők mun­kájának segítését az eddigi­nél egységesebb gyakorlattá fej­leszti. Mind ez ideig választó­kerületenként, képviselőként igen eltérő a népfront szer­veitől, testületéitől kapott se­gítség mértéke, formája, rend­szeressége. Általában elmond­ható, hogy kedvezőbb helyzet­ben vannak ebben a tekintet­ben a megye kisebb városait magukba foglaló választókerü. letek képviselői, mint a pécsi­ek. A közvetlenebb kapcsolat- tartás a megyeszékhelyen ki-, vül inkább megteremtődött, mint Pécsett. S bár természe­tes, de messze nem a jelen­legi mértékben, hogy ismert­ségük kiépült kapcsolataik ré­vén előnyösebb helyzetben vannak a régebbi, tapasztal­tabb képviselők, mint a most először megválasztottak. Ezen csak egységesebb, szervezet­tebb keretek közt működő gyakorlat segíthet. — Alig egy éve nemcsak szakmai, de társadalmi vitá­kon is lelmerült, hogy ne tisz- teletdijazott társadalmi mun­ka, hanem „főfoglalkozás" le­gyen a képviselői funkció. Az országgyűlés megnövekedett szerepéből fakadó célszerűség­ként más országok képviseleti gyakorlatával példálózva egye­sek még azt is felvetették, hogy a képviselők mellett szakértő apparátus dolgozzon. Ez a nézet kisebbségben ma­radt. Most ez az ajánlás fel­veti a szakértők szervezett be­Szerdán az Országos Veze­tőképző Központ rendezésé­iben a Hilton Szállóban fóru­mot tartottak a társasági tör­vény gazdasági és jogi vonat­kozásairól mintegy hétszáz vállalati és szövetkezeti veze­tő részvételével. Kollarik István pénzügymi- niszter-íhelyettes előadásában azt emelte ki, hogy a társa­sági törvény elfogadása kor­szakhatárt jelent a magyar gazdaság életében, mert az az új jogszabály tág teret nyit az alulról jövő szervező­désnek. vonását. Mi lehet ennek for­mája?- Nem titkolom, hogy nem |is olyan régen még azt a né­zetet vallottam, hogy ilyen szakértői testületekre nincs szükség: a képviselőknek ez idáig is módjuk volt szakér­tőkkel konzultálni, ha szüksé­gesnek látták. Véleményemet a képviselői munkával szemben támasztott akkori igényekre alapoztam. Az országgyűlés szerepével, illetve a képviselői munkával szemben támasztott politikai és választópolgári igé­nyek azonban azóta rendkívül erőteljesen megnövekedtek. Ma már azt tapasztaljuk, hogy egy- egy képviselő érdemi felelős véleményt csak akkor tud ki­alakítani egy-egy témában, ha annak a területnek vala­milyen szinten specialistája. Egyébként szakértők tanácsai­ra, értékelésére szorul. Ezért ma már nagyon hasznosnak és célszerűnek tartom azt a felvetett formát, hogy szerve­zett keretek között szakértői testület segítse képviselői cso­portunkat, illetőleg a képvise­lők munkáját. De talán a „tes­tület" meghatározása nem is a legszerencsésebb, hiszen nem mellénk rendelt, csak nekünk dolgozó szakértő gárdára gon­dolok, nem is egy társadalmi munkában,'de rendszeres azo­nos összetételben ülésező szak­értői testületre. Inkább egy olyan szakértői körre a legkü­lönbözőbb területek képviselői­ből, akik előzetes megállapo­dásra készen állnak arra, hogy akár egy-egy képviselő, akár a képviselői csoport munkáját szakértelmükkel támogassák. A lényeg: legyenek biztos tám­pontjaink, hogy .milyen témák­ban, kiknek a segítségére szá­míthatunk. D. I. Sárközy Tamás, a Minisz­tertanács parlamenti titkár­ságának vezetője részletesen ismertette a társasági törvény jogi vonatkozásait, a külön­böző társasági formák elő­nyeit, illetőleg a szervezetek átalakulásának lehetőségeit és módjait. Az egész napos fórumon az előadók délután a résztvevők kérdéseire válaszoltak. Mivel az érdeklődés igen nagy volt, és a jelentkezők közül sokan helyszűke miatt nem vehettek részt a fórumon, a gazdasági vezetők eszmecseréjét novem­berben megismétlik. A fesztivál zárónapján Meh­met Serdaroglu polgármester a városházán fogadta a csopor­tok képviselőit. Elmékplakettet nyújtott át ez alkalomra nép­viseletbe öltözött táncosoknak, amit további szellemes és fi­gyelmes ajándékkal toldott meg a város. Minden együttes kapott csaknem fél mázsa ere­deti, egészséges tasközprüi fok­fokhagymát. Az utolsó fellépésre a tarto­mány székhelyére, Kastamonu- ba indultak az együttesek. A tanácsháza legelegánsabb fo­gadótermében elköltött közös ebéd alkalmával már érezték a táncosok, hogy már könnyen megszámlálhatok az együtt töltött órák, nem volt tehát véletlen, hogy a fellépés előtti bemelegítésként, a fenséges ebédet lemozgandó, hatalmas össztáncot rendeztek. Harso­gott a töröksíp, pengett a spanyol gitár, pattogott a kasztanyett, cincogott a ma­gyar hegedű, brummogott a bőgő, ropogott a török dob, az asztalok között — később a szabad ég alatt is — pedig tánclépésben kavarogtak a népviseletbe öltözött fiatalok. A csoportok tanjai táncba vit­ték a város, a tartomány elöl­járóit is, igazi karneváli han­gulat alakult ki, amelyet még a város főterén rendezett elő­adás sem tudott felülmúlni. Ennek ellenére itt is nagy kö­zönségsikert arattak a csopor­tok, amit mi sem bizonyít job­ban, mint az, hogy a fellépés után Kastamonu lakói közül többen is futva, integetve kí­sérték á városból kifelé 'ha­ladó buszainkat. Az Ázsiában töltött néhány nap olatt a magyar együttest nagyon megszerették a török emberek. Szeretetük és ragasz­kodásuk jeléül Tasköprü lakói közül néhányon a Pannónia táncosait egy elegáns fogadá­son látták vendégül a város főterén álló bank legfelső emeletén. Itt utoljára még megízlelhettük a speciális mó­don elkészített birkasülteket, jóllakhattunk a gusztusosán tálalt keleti gyümölcsökből. A kedves gesztus csak alátámasz­totta, hogy őszinte volt a ké­rés a csoport felé; vegyen máskor is részt a fesztiválon. Tasköprütől elbúcsúzva is­mét Isztambulnak vette útját csoportunk. Ez alkalommal éj­szaka értük el a város hatá­rát, az Európa-hídról az „alvó" Konstantinápoly fényeit csodál­hattuk meg. A központban le­táborozva ki-ki az alvás, illet-' ve oz éjszakai séta között vá­laszthatott. Aki az utóbbi mel­lett döntött, meggyőződhetett ropolisz a szó szoros értelmé­ben hátborzongatóan szép, hi­szen hiába követik egymást a szemet gyönyörködtető látniva­lók, érezhető az is, hogy a ha­talmas városban éjszaka még a kivilágított központi utcákon sem érezheti teljes biztonság­ban magát az ember. A csoport alvó tagjait haj­nalban a Kék Mecset müezzin- jének ima-dala ébresztette. Ve­lünk együtt ébredt a város is, amelynek utcái szinte pillana­tok alatt benépesedtek. Ránk még egy utolsó feladat várt ezen a délelőttön, több-keve­sebb pénzünket szerettük volna elkölteni a hazautazás előtt. A legjobb alkalmat erre a hí­res isztambuli bazárban talál­tuk meg, ahol talán csak üveg­be zárt szellemet nem kaphat a pénzéért az ember, ám el­képzelhető, ha jobban meg­néztük volna, még arra is rá­akadunk. Szavunkat meghall­va többször is akadt önzetlen­nek éppen nem mondható ka. lauzunk, aki valamilyen isme­rőse boltjába agitált volna bennünket. Hamar rá kellett jönnünk a török emberek üzle­ti taktikájára is. Első áraikat szinte maguk sem gondolják komolyan. Ha valakinek türel­me és ideje is van, a végén oz első ár egészen kis töre­dékéért is megkaphatja a kí­vánt árut. * Pénzünktől megszabadulva, néhány ajándékkal, egy-két ruhadarabbal és rengeteg él­ménnyel gazdagabban indul­tunk haza. Az sem szegte a csoport kedvét, hogy éjszaka a magyar határra érve a vá­mosok „török járat’’-nak titu­lálták buszunkat és aszerint is bántak utasaival. A kis inci­dens nem ronthatta el a min­den szempontból sikeres nagy kirándulást. A szakmai sikere­ket két külföldi meghívás bi­zonyítja. A görög együttessel utazó menedzser már a télen szeretné vendégül látni hazá­jában a Pannóniát, Enver Kes- kis pedig a jövő nyári bursai nagy folkfesztiválra tolmácsol­ta meghívását. A szakmai si­kereken túl a csoport ismét el­könyvelheti azt is, ’hogy újra jói képviselte szűkebb és tá- gabb hazáját külföldön. Az út történetét, élményeit videófel­vétel és számos fotó őrzi. Kaszás Endre Fórum a társasági törvényről Kütahyai küldöttség Baranyában Az alapok adottak Fokozott figyelem a gazdasági és az idegenforgalmi együttműködés lehetőségeire A török delegáció tegnap délelőtt megkoszorúzta Pécsett Kossuth Lajos szobrát. Fotó: Proksza László ténelmi nevezetességeivel is­Tegnap délelőtt a már má­sodik napja Baranyában tar­tózkodó, Erdogan Atasoy kor­mányzó által vezetett kütathyiai tartományi és városi küldött­séget Horváh Lajos tanácsel­nök fogadta a megyei taná­cson, ahol tájékoztatót hall­gattak meg részben a megye eredményeiről, gondjairól, ihelyzetéről, részben - Piti Zoltán tanácselnöktől - Pécs városról. Kellemes tapasztalata ezek­nek a találkozóknak, hogy a török vendégek a lehető leg­hamarabb és az elképzelhető együttműködési területek leg­szélesebb sávjón kívánják a konkrét együttműködést. Ma már — fogalmazott a vendé­gek egyike - megteremtődtek a több mint másfél évtizedes ismeretség során az alapok áhhoz, hogy - idézzük Ismét Güral gyártulajdonost — a le­hető legkomolyabb formában megvizsgáljuk azt, miként le­lhetne fejleszteni a gazdasági 'kapcsolatainkat, éspedig a ha­sonlóságok okozta nehézségek ellenére is. Kiitalhya ugyanis sok tekin­tetben hasonló Pécshez: nagy­jából azonos nagyságú város, északról hegyek övezik, a te­lepülés kelet—nyugati irány. ban 17 kilométer hosszan nyúlik el - nagy gondokat okoz az infrastrukturális ellá­tásban —, bányászváros, kerá­miaipara van, lakóinak nagy része munkás. Márpedig ma mindenki eladni akar, hasonló termékek esetében inkább ver­senyről lehet beszélni. így hát komolyan kell vennünk a tö­rök üzletember véleményét: mindezek ellenére is fejlesz­tendők és fejleszthetők gaz­dasági kapcsolataink. A város polgármestere, Oral Kiper azt is elmondta, hogy— csakúgy mint Pécsett — szá­mos problémával küszködnek a környezet-, ezen belül első­sorban a levegőtisztaság­védelem terén. Csak példa: az itt élők az éghajlat miatt egy-egy évben családonként átlag 5-6 tonna, meglehető­sen rossz minőségű szenet tü­zelnek el, s a remények sze­rint ez csak a jövőben - ha nem is a távoli jövőben - vál­tozhat meg: Kütahyát 70 kilo­méterre közelítette még egy földgázvezeték, a város már kérte a csatlakozás megépíté­sének engedélyezését­Az idegenforgalom — hal­lottuk a polgármestertől - füs­tölő kémény nélküli ipar. Vagy­is: céljuk Kütahyában a nem­zetközi turizmus fellendítése, ezen belül a magyar utazók szélesebb táborának fogadá­sa. Ajánlatot tettek már hazai utazási irodáinknak, hogy Tö­rökországba szervezett cso­portjaik programjába iktassa­na'kbe egy-két napos kütahyai látogatást is, de eddig választ nem kaptak. Remélhetőleg ma, amikor az idegenforgalmi kap­csolatokról lesz szó egy tár­gyaláson, ez elhangzik. Arra a meghívásra, melyet Kütahya kapott tegnap Piti Zoltántól — részben a jövő évi Pécsi Ipari Vásárra, rész­ben az Egészségügyi Világ- szervezet 1989. szeptemberi pé­csi konferenciájára — már most örömmel jelentették be a vendégek részvételi szándéku­kat. A küldöttség véleménye szerint Baranya és Pécs ide­genforgalmi „ipara” megelőzi Kütahyáét. A lehetőségek az együttműködés kibővítésére, a tapasztalatok kölcsönös át­vételére megvannak — ezt kü­lön is hangsúlyozta a tarto­mány kormányzója. (Vele ké­szült interjúnkat holnapi szá­munkban közöljük.) Például:a polgármester segítséget kért Baranyától, hogy a siklósihoz hasonló alkotótelepet alakít­hassanak ki Kütahyában, ter­mészetesen az ottani kerámia­iparra alapozva, felhasználva a mi tapasztalatainkat. Tegnap a kütahyai küldött­ség megkoszorúzta Pécsett a Ko ssu fh - szob rot, e 11 á fogatta k a kora délutáni órákban a Helytörténeti Múzeumba, a Lvov-Kertvárosba és a Neve­lési Központba, a város tör­merkedtek. Ma — túl az ide­gen-forgalmi megbeszélése­ken - elsősorban Pécs és Ba­ranya török kori emlékeire kí­váncsiak. Mészáros Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom