Dunántúli Napló, 1988. október (45. évfolyam, 273-303. szám)

1988-10-02 / 274. szám

It Magyar Nemzeti Bank uj rendel kezese Túl sok volt a dinár Elképzelhető, Hogy az MNB pénteken közzétett tájékoz­tatása, amely szerint ez év október 4-től megszünteti a jugoszláv dinárbankjegy fo­rintárfolyamának jegyzését, sokakat meglepett, többek között azért is, mert kevesen tudják, hogy az intézkedés korántsem egyedi. Például a török lírának már hosszabb ideje nincsen az MNB-nél bankjegy-árfolyamjegyzéke. A lapokban olvasható tá­jékoztatásban több olyan ki­fejezés szerepel, amelyek a valuták világában kevésbé járatosak számára magyará­zatra szorulhatnak. Erre kér­tük meg az MNB megyei igazgatóságán Bajusz Ba­lázsáét, a számviteli és emissziós osztály vezetőjét. A baranyai szakemberek is csak pénteken kapták meg az MNB részletes utasítását, így például azt, hogy a di­nárcsekkeket milyen árfolya­mon jegyzik majd, várhatóan csak jövő hét keddjétől tud­ják megmondani. A dinár bankjegyek árfo­lyama jegyzésének megszün­tetését egyebek mellett az indokolta, hogy igen nagy mennyiségű dinár van kézben Magyarországon, s aiz ilyen mennyiségű bankjegy eseté­ben könnyebben fennáll a hamisítás veszélye. Az inflá­ció gyakorlati követhetetlen­sége is az intézkedés mellett szól. A dinórcsekk már eddig is forgalomban volt. Ezek árfo­lyamát ezután is jegyzi az MNB, s bár a turistaforga­lomban is ismert, várhatóan a jövőben elsősorban a kü­lönböző szállítási és más cé­gek használják majd ezeket. A turisták Jugoszláviába uta­zásakor vagy dinárcsekket, vagy konvertibilis valutát vált­hatnak ki. üzemanyagra is, de csak abban az esetben, ha legalább 3000 forint ér­tékű valutaellátmányt is igénybe vesznek. Itt említjük meg, hogy ai kishatármenti forgalomban 300 forint ér­tékben lehet dinárcsekket vásárolni. Nagyon sok dinárbankjegy van jelenleg kézben, s ez a határmenti megyék esetében különösen igaz. Október 4-e után az 1000 dinárnál nem kisebb címletű bankjegyeket visszaváltják, de csak ak­kor, ha eredetüket vagy di­nárcsekkel, vagy valutakivi­teli engedéllyel igazolni tud­ják. Ha ilyen igazolás nin­csen, ezeket a bankjegyeket — amennyiben nem használ­ják — elfogadják letétbe, később visszafizetik, de ter­mészetesen árfolyamcsökke­néssel kell számolni. Még egy felvilágosítás azoknak, akik csak keresztül­utaznak Jugoszlávián Bulgá­riába: 600 forint értékű di­nárcsekket vásárolhatnak az egyéni valutakeret terhelése nélkül. M. A. MflsWI millid hollgalft Vasárnapi újság a rádióban Szeptembertől — havonta A Siófoki Hírek Megjelent a siófoki tanács végrehajtó bizottsága lapjá­énak, a Siófoki Híreknek 4. szá­ma. Szeptembertől májusig havonta egyszer kerül majd az olvasók kezébe, e hónaptól postai előfizetésére is mód nyílik. Idáig csak a tóparti új­ságárusoknál lehetett megvá­sárolni, a nyaralóvendégek ál­landó lakhelyükön nem kap­hatták kézhez. Az előfizetéssel az évközi számokban is nyo­mon lehet majd kísérni a dé­li part életének eseményeit, az olvasók tájékozódhatnak az időközben megjelent új helyi jogszabályokról, a mindenkit érintő kérdésekről. „Lesz-e légi út Siófokra?” — olvashatjuk mindjárt a cím­lapon, s dr. Gáti István ta­nácselnöktől megtudjuk: való­ban tervezik a Kiüti repülőtér polgári célú hasznosítását. A tanácsi szervek ügyfélfogadási rendjét ismerteti a közéleti ro­vat cikke. A szüreti felkészü­lésről, a borok becsületéről olvashatunk tanulságos eszme- futtatást a szakember, Frid- rich György tollából. Szapudi András a Balaton ihletett ecsetű művészével, a Siófokon élő Csiszár Elekkel készített különlegesen szép riportot. Egyre változatosabb, színe­sebb lesz Siófok újságja, amely remélhetőleg az összekötő­kapocs szerepét is betölti majd a Balaton-parti települések, az itt élő és itt üdülő emberek között. V. J. Tavaly november elsején a Magyar Rádióban új műsor kezdődött, a Vasárnapi újság. Azóta közel másfél millió rá­dióhallgató számára gondol­kodóbb lett a ráérős vasárnap reggel; a közéletünk, történel­mi sorsunk feletti nyugodt me­ditáció is él az otthonokban. Pedig a szerkesztőség mindösz. sze kétszemélyes: Győri Béla felelős szerkesztő és Rubin Gabriella műsorszervező dolgo­zik főállásban. A többiek? A Magyar Rádió más rovatainak, műsorainak kiváló képességű, felelős gondolkodású és nagy gyakorlatú szerkesztői, ripor­terei, valamint rangos lapok újságírói — mindahányon kül­ső munkatársi minőségben. Közülük a műsorvezetők vál­tásban: Király Edit, Györfy Mik­lós és Rapcsányi László. — A másfél millió hallgató másfél millióféle egyéniség. Hogyan lehet velük egyszerre közös hangot találni? — Ez a rádiószerkesztés egyik alapkérdése. Elképzeljük az átlaghallgatót; a legtöbb emberben élő közös képessé­gek, érzések, érdeklődés alap­ján egy elvont, mégis milliónyi testet öltött hallgatóhoz szó­lunk. Sok kézirat közül nagyon igényesen válogatunk. Magam olyan szerkesztő-egyéniségek, hez igyekszem igazodni, mint Szekfű Gyula volt, aki kegyet­lenül szigorú szerkesztő híré­ben állt; negyven százalékos „selejttel" dolgozott. Egy-egy szombaton hárman válogatunk másnapra, de ha csak egyi­künknek is nem nyeri meg a tetszését egy kézirat, az az írás a másik kettő jó véle­ménye ellenére is kimarad.- Nem hiába: országszerte nagyon népszerű a Vasárnapi újság! Mégis, néhányon azért nem vitatkoznak vele? — De igen, főleg ha vala­kitől a hallgatókat legjobban izgató és személyesen megélt történelmet hallják, akkor az egy-két hivatalban lévő, ré­gebbi vezetőt nagyon idegesíti. Hogy miért? - A dogmákhoz való ragaszkodás kényelme okán. Erről mondta egyik mű­sorunkban ironikusan Szálé László, hogy „A múltunkban annyi gond van, azzal nehéz foglalkozni, a jelenben is van elég, nézzünk inkább a jövő­be, azért nem vagyunk felelő­sek!”- Aránylag sok a műsorban az újkortörténet? I — Ez kötelességünk! Én negy­venhat éves vagyok, és a ná­lam fiatalabbak keveset tud­hattak meg az elmúlt ötven évről. — A Vasárnapi újság az egész magyar néphez szól! — Igen, az országhatárokon túlra, sőt az amerikai magya­rokról is beszélünk. Ugyanígy mindenünnét kapunk levelet. A legtöbbet és a legnehezeb­ben Erdélyből. Múltkor egy idős férfi nyolc darabba szét­tépett és nyolc felé elrejtett egy igen fontos levelet, majd átérve a magyar—román hatá­ron, összeragasztotta és fel. adta nekünk. Három hétig tu­dakozódtunk az ügyben, s csak akkor olvastuk be, mikor már meggyőződtünk róla, hogy tisztesséqes indítékú levél. Mert ellenséges célú, beugrató szán­dékú levelet is kaptunk már. — A műsorban igényesen, szép stílusban és nyugodt hangvétellel felvett riportok, megirt kéziratok hangzanak el, de ezzel a nyugodt stílus­sal ellentétesnek tűnik az iz­galmas tárgyuk?! — Az ellentét valóban léte­zik, de éppen a vasárnap reg­geli nyugalomban oldódik fel: a műsor miatti meditáció mé­lyebb lesz! Ezért a forma dol­gában a jövőben is szinte még a századfordulóról ismert vasárnapi újságok szépirodalmi igényére, kiegyensúlyozott hangvételére törekszünk. — Mi adja a legnagyobb szerkesztői élményt? A telefonáló erdélyiek sírás, tál félbeszakadt mondatai, a mindannyiunk számára közös, kimondatlan gondolatok. Ezek nekünk is katartikus élményt jelentenek. Földessy Dénes Egyszerűbb és olcsóbb szennyvízelvezetés Új szabadalom a Presskan csatornázási rendszer A pécsújhegyieknek javasolja a Pécsi Vízmű Nem mondunk újat: a szennyvízelvezetés elmaradása rendkívüli gondokat okoz az ivóvízellátás fejlesztésében Is, ugyanakkor a vállalkozókedvet a csatornázás magas költsége is korlátozza, főként a föld­munka emészt fel sok pénzt, mert a nálunk alkalmazott gra­vitációs csatornát másfél—há­rom és fél méter mélyre is le kell vinni. Gond az is, ha van vállalkozókedv, de ezzel a módszerrel nem lehet szennyvízvezetéket építeni . . . Új viszont az a rendszer, amelyet a 23. számú Állami Építőipari Vállalat Presskan Mérnöki Irodája dolgozott ki. A csatornaépítésük eljárása nem ismeretlen hazánkban, mert néhány helyen, többek között Szentendrén is fektették le szennyvíz nyomóvezetéket, amelyben szivattyúk továbbít­ják a szennyvizet. Csakhogy a használt szivattyúk három fá­zissal működnek, nagy az áramigényük - megterhelik a háztartások áramszámláját. Nos, a Presskan-rendszer ép­pen ebben ad újat: kis mé­retű szivattyút alkalmaz, amely az úgynevezett kényszerkiszorí. tásos elven működik. Aprító­kés dolgozik a szivattyúban, amely feldarabolja az esetleg bekerült háztartási hulladékot, így minimálisra csökkenti a csatornadugulás veszélyét. S ami a legfontosabb, ez a szivattyú egyfázisú motorral dolgozik. Siptár Tibor, a Pécsi Vízmű tervezési osztályvezetője látta azt az utcát Szegeden, ahol elsőként próbálták ki a Press- kan-rendszert —, a magas ta­lajvíz miatt nem építhetnek gravitációs csatornát —, tőle tudom, hogy az ott dolgozó szivattyúk naponta mindössze 60-70 fillérnyi áramot fo­gyasztanak. A szegedi utcá­ban egyébként négy lakóházat kötöttek össze egy szivattyúval, így az ára is négyfelé oszt­ható, és egy nem kerül többe 35-40 000 forintnál. Ezért ab­ban az utcában egy-egy csa­ládnak összesen negyvenezer forintba kerül a csatornázás, fele annyiba, mint másutt. Előnyös az is a Presskan- rendszerben, hogy elég a csatornát nyolcvan centiméter mélyre fektetni, és 5-10 cen­timéter átmérőjű KPE csőből összeszerelni. Követi a talaj egyenetlenségeit és körvezetéket is építhetnek belőle. Ismert az is, hogy a szennyvízcsatornákat általában az úttest közepén helyezik el a föld alatt, a KPE csőből végigvihetik a la­kóházak közelében is. Ha du­gulás keletkezik, ebben a rendszerben el lehet terelni a szennyvizet a körvezetéken, egyszerűbb a helyreállítás. A Pécsi Vízműnél most ké­szül Pécsújhegy szennyvízelve­zetésének a terve. Több alter­natív javaslatot mutatnak majd be az itt lakóknak is, akik véleményt mondhatnak a vég­leges tervhez. Az alternatívák között az egyik a Presskan- csatorna. Pécsújhegyen ugyan­is szűk utcákban kell majd dolgozni, és számolni azzal is, hogy az úttest közepébe épí­tették a gázvezetéket éppen emiatt. Ám ez az alternatív ja­vaslat lehetőség arra is, hogy a víz- és szennyvízvezetéket egyszerre, egymás mellé fek­tessék. Amennyiben megvalósul Pé. esett ez a rendszer, a kiviteli tervezésben részt vesz a mér­nöki iroda, illetve a Pécsi Vízmű felkészül a szervizszol­gáltatásra. A szivattyúkat pe­dig gyártja Budapesten a Hidromechanikai Kisszövetke­zet. A tervek szerint Újhegyen háromszázra lenne szükség. G. M. A Bllllf-röl jelentjük Elelmíszer­űjdonságok Tépőzáras fedelű konzervdoboz Rizses csokoládé — Bodzaízű üdífő Az idei BNV-n nagydíjat csak világszínvonalú termék kaphat - tudatták az újság­írókkal a nyitást megelőző sajtótájékoztatón. A kiadott ti­zenhét nagydíjból hetet élel­miszeripari cikknek ítélt oda a bírálóbizottság — s ha való­ban tartotta magát a zsűri a világ színvonal-kritériumhoz, akkor ez az élelmiszeripar si­kerét jelenti. Az egyszerű vá- sárlótogató szintén minősít: belép a 24-es vagy a 25-ös pavilonba (itt kaptak helyet a húskészítmények, tejtermékek, italok, édességek), körülnéz, majd végigsétál a bemutatott áruk között — és nagyon éhes lesz. Az élelmiszeripar tehát megkapta a gyomortól is a nagydíjat. A Csabai Húsker (Békéscsa­ba) burgonyás kolbásza a pénztárcának is tetszik, hiszen kilogrammja 26 forinttal ke­vesebb, 'mint a Békési száraz kolbászé (ez szintén a Csabai HúSker terméke). A szövetke­zeti vállalat zöldség-gyümölcs árut is forgalmaz, az ötlet kí­nálta magát: használjanak zöldség-gyümölcsfélét a hús­termékekhez. így került bur­gonya a kolbászba (húshelyet­tesítőként), paprika, zöldborsó a különböző roládokba. A Csabai 'Húsker nagydíjasa a zsírszegény sonkás felvágott — ez már a korszerű (és nem az olcsó) táplálkozás ka­tegóriájába esik. A-Debreceni Tartósítóipari Kombinát a sonkás, illetve a kolbószos pástétomaival érde­melte ki a nagydíjat: nemcsak új ízük, hanem új csomagolá­suk révén is. A DEKO elsőként kezdte meg Magyarországon a feltéphető fedelű konzervdobo­zok alkalmazását - hadat üzenve a különböző konzerv­nyitó eszközöknek. A 270-féle árucikket gyártó Karamell Sütő- és Édesipari Vállalat (Kalocsa) kilenc új­donságot hozott a vásárra, közülük a Rizses szelet és a Kókuszos nagy eséllyel indul­hatott volna a versenyen, de e két készítmény annyira friss, hogy már nem volt idő a ne­vezésre. Új a Müzli szelet is (a kalocsaiak elsők a hazai müzligyártásban). A Carietta- pufőka olyan speciális élesztőt tartalmaz, amely a fogszuva­sodást gátolja — tehát bátran fogyasztható, mert nem káro­sítja a benne levő cukorból keletkező sav a fogzománcot! A Karamell Szója drazséját (mogyorós ízű) lisztérzékenyek is ehetik. Az édességek mel­lett kenyérféléket is hozott a vásárra a cég, így a búzakor­pás, valamint a burgonyapely- bes kenyeret, a korpás zsem­lét. A húsáru, konzerv, édesség után következhet a folyadék: a PROMONTORVIN Borgaz­dasági Kombinát különleges üdítőjét mutatta be a BNV-n, a bodza ízű Márkát. A PRO­MONTORVIN nemcsak ízben, hanem csomagolásban is újat hozott: két deciliteres mű­anyag flakonban is kínálja ezentúl a Márka-család tag­jait: a tonikot, a narancsot, a limettet. (Tervezik a másfél li­teres műanyag flakonos üdítő forgalomba hozását!) Termé­keik egy része már szénsav- mentes, de ezekből nem tudni miért — nem rendel a keres­kedelem. Pedig a fogyasztó igényelné! Az ÄGKER pultja előtt (a 25-ös pavilonban) hosszú sor kígyózott a nyitva tartás alatt szüntelenül: a Mó­ric rostos meggylé (a Móri A. G. készítménye) és a kör- tenelktór (a Nagykanizsai A. G.-é) ízlett a 'kóstolóknak, többen megjegyezték, hogy majd keresni fogják a boltok­ban ezeket az italokat. L. Cs. K. vasárnapi 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom