Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-02 / 244. szám
1988. szeptember 2., péntek Dunántúli napló 5 KÖZGAZDASÁGI ÉLET Előrejelzés 1989—1990-re Az agrár- és élelmiszertermelés várható szabályozása A termelési támogatások többségét áremeléssel egybekötve Hogyan változik az agrár- és élelmiszertermelő ágazatok közgazdasági szabályozó rendszere az 1989—1990-es években? Többek között ezt is felvázolták azon az országos tanácskozáson, mely az agrár-élelmiszergazda- sági szerkezetváltást tűzte napirendjére, $ melyet az MTESZ Baranya Megyei Szervezete rendezett a közelmúltban Pécsett. Az alábbiakban részleteket adunk Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes előadásából. Az egész népgazdaságot érintő társasági és adótörvény, valamint a bérreform általános céljait, törekvéseit az agrár- és élelmiszertermelő ágazatok területén is érvényesíteni kell. Az ágazati sajátosságok azonban továbbra is indokolttá tesznek bizonyos eltéréseket. A társasági törvény révén: felerősödik a piacvezérelt tőkeáramlás, széleskörűen érvényesül a társulási szabadság, az állami vállalatok számára is mód nyílik a tevékenységük végzéséhez leginkább megfelelő szervezeti forma megválasztására, a tőkebevonás új csatornáinak igénybevételére, tehetővé válik az állami, szövetkezeti és a magánszféra integrációja a termelésben, a fejlesztésben. A létrehozandó szabályozás biztosítja a gazdaság minden szektorában, hogy a lormaváltást, az integrációt a gazdasági célszerűség és a racionalitás motiválja. Alacsonyabb nyereségadó A vállalkozási adórendszer bevezetésével: a reális támogatásleépítés nagyságrendjétől függően szüntethetők meg az erőforrásarányos adók (például az ellenértékadó, a belföldi árufuvarozás termelési adója, a tehergépkocsi- és autóbuszjárulék). Egységessé válik, várhatóan 40 százalékos szin-' ten a társadalombiztosítási díj. Fokozatosan megszűnik az elkülönült bérszabályozás (változatainak kidolgozása folyamatban van). A szövetkezeti sajátosságok erőteljesebb érvényre juttatása mellett nem indokolt tovább fenntartani e területen a központilag szabályozott vezetői prémium rendszerét. Az agrártermelés ágazati sajátosságait az egységes vállalkozási adótörvény bevezetése során is figyelembe kell venni, mert például az életszínvonal-politikai korlátok, valamint az exporttámogatások általi „nyereségszabályozás" miatt az. elvileg szabadárak térhódítása mellett sem lesznek azonosak a nyereségszerzés esélyei. A sajátosságok miatti igények közül néhány, a tevékenységi elvre alapozottan az általánosnál alacsonyabb nyereségadó fenntartása indokolt. A mezőgazdasági termelés és a gazdálkodás eredményének a természeti hatások miatti hullámzása változatlanul amellett szól, hogy a nyereségtartalékolási - rendszer tartós elemként maradjon lenn. Az egyéb ipari és szolgáltató tevékenységekre az általános megoldásokat kell alkalmazni. Rugalmas árrendszer Az árrendszerben a piac és az árrendszer közötti kapcsolat további erősítése szükséges. Az árak szerepének nöépítik le velésével összhangban csökkenteni kell az ipari és a mezőgazdasági árak között tapasztalható diszparitást, az elmúlt években bekövetkezett agrárolló nyitását szűkíteni kell. Az árrendszer rugalmasságát, az új ármechanizmus és az árformák működtetését a teljes vértikumra összehangoltan kell megvalósitani. Érvényt kell szerezni a mezőgazdaság input áraitól az élelmiszerek fogyasztói áráig történő együttmozgásának. Az élelmiszerek hatósági árformáinak további oldása mellett átmenetileg szükséges élni az árszínvonal befolyásolásának eszközeivel (bejelentési kötelezettség, árkonzultációs rendszer). Az indokolatlan használati értékkel nem arányos input áremelkedések árfeszítő, inflációs hatásának elkerülése végett erősíteni kell a mezőgazdasági nagyüzemek alkupozícióját (például az érdekképviselet keretében), valamint az éven belüli árhatások esetenkénti tompítása célszerűen alkalmazott intervenciós rendszer kidolgozását teszi szükségessé. A gazdaságirányítási rend. szer továbbfejlesztése az élelmiszergazdaságban is igényli a támogatósok új alapokra helyezését, a mezőgazdasági termelési támogatások többségének áremeléssel egybekötött leépítését. A termelési támogatások árasítás melletti leépítése két lépcsőben, 1989-ben és 1990-ben történne. A’támogatások leépítése során — többek között — célul tűzték ki a kistermelői támogatások jövő évi megszüntetését, a hazai szójatermesztés importkiváltást elősegítő támogatásának, valamint a kamatpreferenciára előirányzott összegnek 1990 utáni fenntartását. Az 1989. évi 10 milliárd forint támogatós órasítása — a fent említettek kivételével - a jelenleai támogatások megszüntetésit, illetve a nagyüzemi tejárkiegészítés olvan mértékű leépítését indokolja, mely a kistermelői tehéntartás támogatásának eltörlésével eavenértékű. A tejórkieqészi- •tésből 3,4 milliárd forint (literenként 1,80 forint) árkiegészítés maradna fenn, melynek megszüntetése 1990-ben valósulhat meg. Ami a beruházásokat illeti, a mezőgazdasági termelői Kísérleti vállalkozásba kezdett a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete — ökonómia címmel időszakos kiadványt jelentetett meg. A kiadvány célja: fórumot teremteni a helyi közgazdasági élet számára, lehetővé téve a közgazdaság- tant művelő (kutató és alkalmazó) valamennyi szakember részére a regionális, illetve az azon túlmutató jelentőségű gazdasági kérdések kifejtését. Ehhez a célhoz szorosan kapcsolódó az az igény, hogy a társaságban tegyék nyílttá és nyilvánossá a munkabizottságokban folyó vitákat, járuljanak hozzá a megyei gazdaságpolitika és a közgazdasági gondolkodás formálásához is. Az ökonómia a helyi kutatói-oktatói háttérre és a vállaárak átlagosnál alacsonyabb jövedelemtartalma és a beruházások hosszú átfutási ideje miatt a beruházási támogatások hosszabb távon sem számolhatók fel. A jelenlegi rendszer azonban módosításra szorul. Ezt az is indokolja, hogy a beruházási támogatásban részesült tevékenységi kör és a támogatási mértékek alapján rendszeres túllépés valósult meg. Ennek mérséklését csak a mechanizmustól idegen, korlátozó eszközökkel lehetett megvalósítani. Ezért olyan megoldás kidolgozása szükséges, amely alapvető céljaink megtartása mellett az előirányzott támogatások rendszeres túllépését is megszüntetheti. A munkálatok már folynak, s a részletek kidolgozásánál az a törekvés, hogy az új támogatási rendszerben például a tevékenységet (állattenyésztés, ültetvénytelepítés stb.) indokolt támogatni, vagyis az így nyújtott támogatás áaazati besorolástól függetlenül illesse meg a beruházót, Rendezni kell a nagyüzemi és kisüzemi fejlesztések eltérő támogatási kondícióit. Az élelmiszeripar támogatási rendszerét is korszerűsíteni indokolt. A jelenlegi vállalattámogatást meghatározott beruházási célok (infrastruktúra, környezetvédelem, technológiakorszerűsítés-fejlesztés) preferálása váltaná fel, amelyet változatlanul tevékenvségi alapon működtetnének. Exportösztönzés Az exporttámogatásokban is alapvetően fontos, a mai helyzetnek megfelelő korszerűsítés. Ezek lényege a következő: az élelmiszertermelés rubel elszámolású exportjánál a hatékonysági tartalékok feltárása, a költségtakarékosság előmozdítása érdekében termékcsoportos támogatás bevezetése szükséges 1989-től. Meg kell vizsgálni a kontingensek versenyeztetése keretében történő kitöltési lehetőséget. Lehetővé kell tenni a kontingenseken felüli - devizálisán nullszaldós — exportot is. (Az exportőr köteles gondoskodni az adott relációban az exportjának megfelelő értékű behozatalról.) lati tapasztalatokra építve makrogazdasági és gazdaság- irányítási kérdések kifejtésére is vállalkozik, amit az első szám is bizonyít. Ebben a köz- gazdasági szabályozórendszer 1988. évi hatásait összegezték a vállalati vélemények tükrében. Az iparral kapcsolatos tanulmány szerzője dr. Fehér Mihály és dr. László Gyula, a kereskedelemben szerzett tapasztalatokkal dr. Zeller Gyula és dr. Fodor Imre, az élelmiszergazdasággal dr. Herich György és Margittal Miklós foglalkozik, a kötetet dr. Révész Tivador tanulmánya zárja az új töldértékelési A nem rubel elszámolású exportnál a jelenleg működő rendszer további fenntartása indokolt úgy, hogy az export- támogatási mértékek differenciált kialakításánál a gazdaságosabb devizakitermelési mun- tatóval rendelkező termékek nagyobb támogatást élvezzenek, ami a termelő vállalatokat az export szempontjából kedvező szerkezetváltásra és jobb minőségű termékek előállítására ösztönözze. A gazdaságtalan export visszaszorítása érdekében egyelőre folytatni kell az exporttámogatás felső határának évenként 5—5 százalékkal történő mérséklését. Az exporttámogatások megállapításának kiindulópontját mindkét relációban a belföldi termelői és exportárak, valamint az árfolyam képeznék. Raisz Gusztáv előadásában végezetül kitért a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatásának korszerűsitési törekvéseire. Továbbra is indokolt a mezőgazdasági nagyüzemek felét kitevő, kedvezőtlen adottságú üzemek többcsatornás támogatási rendszerének fenntartása az elkövetkező években, mivel az árképzés rendszerében (árcentrumában) a termelési támogatások leépítését is figyelembe véve, lényeges változás jelenleg nem látszik megvalósíthatónak. A hatékonysági követelmények fokozottabb érvényesülése érdekében azonban a támogatási rendszer működési mechanizmusának - a támogatások je lenleqi nagyságrendje mellett — olyan irányú továbbfejlesztése szükséges, mely az eddi- aieknél iobban ösztönzi az érintett üzemeket az adottságokhoz való alkalmazkodásra, a gazdálkodás hatékonvsáaá- nak növelésére.-de . fiavelembe veszi e térségek saiátos társadalompolitikai helyzetét is. Javuló egyenleg Mindent egybevetve: az 1989—1990-re előirányzott folyamatok megvalósulása mellett az élelmiszergazdaság negatív költségvetési egyenlege — a jelenlegi feltételek mellett — számottevően javul. (Az egyenlegnövekedés 1990-re megközelítheti a 22 milliárd forintot.) A javulás több mint egyharmada a mezőgazdaságból származik, míg a nagyobb részt — a befizetések erőteljes növekedése miatt — az élelmiszeripar adja. Az egyenlegjavulás elsősorban az idei év január elsejével végrehajtott adóreform következménye. rendszerről. Az ökonómia első számát dr. Herich György, az MKT megyei titkára szerkesztette. A megyei közgazdasági élet fejlődését persze úgy tudnánk a legjobban elősegíteni, ha a gondolatok több irányú áramlásának is lehetőséget adnának. A társaságnak ezért nem titkolt célja, hogy kiadványuk számára esetenként megnyerjék a hazai közgazdaságtan Baranyán kívüli neves művelőit is. Rovatszerkesztő: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN A közgazdasági élet fölpezsdítésére... Ökonómia Vasárnap délután 6,10-kor Színész-újságíró rangadó Pécsújhegyen Mi mindenesetre komolyan vesszük a tervteljesítést, tavaly ötöst ígértünk a színészeknek, s amit ígértünk, azt teljesítettük. 1987: újságírók—színészek: 5-0. Igaz, ők is teljesítették a tervet. 1986: színészek—újságírók: 5-0. A bányásznappal most ismét elkövetkezett a pécsi színészek és újságírók hagyományos rangadója. A kispályás- labdarúgó-mérkőzésre szeptember 4-én, vasárnap délután 6 óra 10 perckor kerül sor a pécsújhegyi stadion szikrázó betonján. Vagyis napfénynél, mert a villanyfénnyel az idén takarékoskodunk, tekintettel az ország külföldi eladósodására. A színészek szövetségi kapitánya változatlanul Nógrádi Róbert, aki csak a színiigazgatóságról mondott le, s nem a labdáról. Szövetségi edző: dr. Deák Ferenc. A kapuban Sipos László színművész, a mezőnyben Matoricz József, Görög László színművészek, Ar- nóth Zoltán csellós, Balogh Jenő zenekari művész, Hajzer Gábor, Pásztor Sándor balettművészek, és újonc társuk, Kiss László. Beénekelte magát a csapatba Tamás Endre és Egri Sándor magánénekes, ismét ott lesz a zseniális középpályás, Vas Zoltán Iván főrendező. Új szerzemény Barfos Gyula, aki a főiskoláról azért szerződött Pécsre, hogy labdaközeibe jusson. Játszik Tóth Sándor bclettiaazgató is, de csak ,,a” Lombosi Jenő kedvéért, aki ellen mindig sikerélménye volt. Az újságírók szövetségi kapitánya éppen vietnami kiküldetéséből érkezett haza, s első szava az volt a fiúkhoz, nincs rizsa, győzni kell. A kapuban Grünwald Géza (Unj; versitas), a mezőnyben Müller István és Baka László (Pécsi Rádió), s a Dunántúli Napló munkatársai: dr. Horváth László, dr. Kozma Ferenc, Bozsik László, az őzikelábú Balog Nándor és Kaszás Endre, az erőtől duzzadó Pauska Zsolt, Lombosi Jenő és Miklós- vári Zoltán csapatkapitány. A nagyágyú az újságírók csapatában kétségkívül Nagy Bandó András, aki Orfűn készül a meccsre, a vízparton a beetetést gyakorolja. A rangadót Stier Józsel vezeti, aki lapunknak - hogy mit vár a meccstől? — azt nyilatkozta, hogy ő az új társulási törvényre vár. A harmadik félidőre a szokásos helyen, a Helyőrségi Művelődési Ház éttermében kerül sor, ahol Lovig Tamás és Ma- róthi Pisti tálal föl valamit, amiről csak azt tudjuk, hogy csirkemájjal lesz megbolondítva. Tehát vasárnap délután 6 óra 10 perckor a pécsújhegyi stadionban: színész-újságíró rangadó! M. Z. A Dunántúli Napló idei bányásznapi kiadványa Vasárnapi szakácstanács - könyv alakban Ez a bányásznap sem múlhat el anélkül, hegy szerkesztőségünk • egy kisebb könyvet ki ne adna — ezúttal, a kásostól eltérően, ezúttal bányász témájú írásokat lógattunk össze. Amióta sárnapi Dunántúli Napló tezik, azóta létezik a lappon a vasárnapi szakácstanács, amelyben neves szakácsok, éttermek, híres emberek, ismert személyiségek mondták el egy-egy különlegesebb - vagy éppen egyszerű -, otthon is bárki á'tal elkészíthető ételreceptjüket. Ezekből o receptekből válogattunk össze éppen ötvenkettőt, pont annyit, ahány hét van egy évben. A receptek között szerepelnek különlegességek is, olyan ételek is, amelyek kissé költségesek, de olyanok is, amelyek valóban nem kerülnek sokba. S ez az utóbbi egyáltalán nem mellékes szempont, hiszen, mint ahogy erre címlapunk is utal, nagyon úgy fest, hogy a jövőben még „a szinte üres kosáron is össze kell húzni a nadrág- szíjat." szőo ném A szakácstanácsot adók kövázött szerepel például Ilonka Vanéni a Markó csárdából, Szalébó Dezső mesterszakács, a Tettye vendéglő, Koszta Gabriella, Lang Györgyi, Bukszár Márta színművésznők, Ormos Mária rektor, Nancy Reagan - és még sokan’ mások. A könyvet vasárnap reggeltől a Szent István téren, a Dunántúli Napló pavilonjánál lehet megvásárolni. A legjobb receptre szavazni lehet reggel 9-től 14 óráig. Azck között, akik a legtöbb szavazatot kapott receptre tippeltek, négy darab kétszemélyes ebéd-, illetve vacsorajegyet sorsolunk ki a helyszínen, délután 3 óra-, kor. A jegyeket a következő négy étteremben lehet felhasználni szeptember végéig: a kertvárosi Vadászkürt, a Fiaker, a Tettye és a Bástya. Szavazni csak a mai lapban közölt és a Vasárnapi Dunántúli Naplóban megjelenő szavazólappal lehet. Szavazólap A Vasárnapi szakácstanács c. könyvből a legjobb recept: szavazó neve, címe:
