Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-12 / 254. szám
1988. szeptember 12., hétfő Dufíflntait napló 3 Valóban minden rendben van? Koccanások naponta a Hunyadi úton ...nem hárították volna a közlekedőkre a felelősséget... Lehet más vélemény is, de feltehetően Pécs legproblémásabb közlekedési csomópontja az északi érintő út és a Hunyadi út kereszteződése. Szerkesztőségi kollégáim szerint szinte nincs nap, hogy ne lenne itt koccanás. Fotóriporterünk, Cseri László mesélte, hogy a minap „csaknem meghalt" ezen a helyen:- Szerencsém volt, hogy a Trabant nem gyorsul olyan hirtelen... A Hunyadi útról nyugati irányba akartam fordulni, tiszta is volt a terep, amikor az utolsó pillanatban felbukkant egy nyugati rendszámú Volvo, ami legalább 80-nal tüzelt át a kereszteződésen az alagút felé. Nem is tudom, mi lett volna akkor velem, ha picit jobban rálépek a gázra ... De szerencsére nem lépett rá! Sokat beszélgettünk a kollégákkal erről a „tetthelyröl" minthogy előttünk van és közülünk valaki mindig szemtanú is, no nem az eseményt, hanem a következményt illető, en. Úgy véltük: maga az út és a környezete talán - különösen az idegen számára - túlságosan is azt sugallja, hogy ez (már mint az északi érintő út) a főútvonal, ahol „neki lehet ereszteni" a kocsit lehet az is, hogy nem kielégítő a táblázás. Az alagút felől jövő pl. stoptáblával kerül szembe, a másik oldalról érkező „csak” az elsőbbség- adás kötelező táblát látja. És a burkolati jelek? Az alagútból jövő a Széchenyi tér felé fordulni akaró jármű úgy kapja — egyébként teljesen szabályosan — a stopvonalat, hogy a megállós helyétől nem láthatja, mi jön fölfelé a Hunyadi úton. Az ezen közlekedőt egyébként semmi sem korlátozza — ma még! —, övé az elsőbbség, hiszen a Hunyadi út a főútvonal. Rendben van-e minden ebben az útkereszteződésben, ahol pillanatnyilag csak azért nem a mostaninak a többszöröse a forgalom, mert az Ágoston tér körül olyanok a közlekedési viszonyok, hogy az emberek legszívesebben elke- írülik ezt a tájékot. Tehát rendben van-e minden? Ke- mena Lászlótól, a városi tanács forgálomszervezőjétől vártuk a választ, de ez nem nyugtatott meg. £zt mondta:- Fegyelmezetlen közlekedőkkel nincs mit kezdeni. - És logikus érvekkel bizonyította, hogy minden rendben van e helyen: — az út környezeti viszonyai senkit nem ösztönözhetnek arra, hogy a jelzőtáblák előírásait figyelmen kívül hagyják;- a táblák pontos eligazítást adnak a követendő közlekedési magatartásra, ha azokat betartják, nem lehet baj; — a burkolati jelek is pontos eligazítást ódnak: a szóvá tett sáv használata sem azt jelenti, hogy a stopvonalnál történt megállós után nyugodtan lehet tüzelni, lassú továbbhajtással kell meggyőződni róla, nincs-e akadálya a balrokonyarodásnak. A Kemenes Lászlóéval egyező véleményt kaptunk a rendőrségen is, ott is mindent előírásosnak mondtak. De ha így is van, mégis kell valaminek lennie, ami sorozatosan előidézi az ütközéseket. Vagy ennyire figyelmetlenül vezetünk? Akkor pedig annál nagyobb a baj! Lám csak, milyen gondokat okoz az, hogy egy közlekedési csomópont rendezése nem úgy oldódott meg, ahogy eredetileg akarták, vagyis a két forgalmi irány szintbeni különválasztásával, tehát egy közúti felüljáróval. Ha ez épül. |meg, most senkinek nem jut eszébe a közlekedőkre hárítani a felelősséget. De alagút épült, s a kereszteződésben maradt minden a régiben, ahogy a több tízmillió forint elköltése előtt volt. További probléma még, hogy a keresztezésben a négy gyalogos irány közül csak egyen van zebra, a másik hármon a járművek közt kell átszédelegni egyik oldalról a másikra. Nos — úgymond — a gyalogosforgalom mennyisége ma még nem indokolja a zebrákat. A megoldás kulcsa: a forgalomirányító lámparendszer, aminek a pénzügyi lehetőségét még egyáltolán nem látni. Viszont a lámpának a gondolata is szüli már az aggodalmat: a Hunyadi úton felfelé hajtők előtti piros pillanatok alatt a Széchenyi térig duzzasztja a jármüveket. De nem fogja, mert mire itt lámpa lesz, az erre tartó forgalom - ha hinni lehet a koncepcióban - a minimumra csökken, ha éppen meg nem szűnik. Hársfai István „aieriKi nem Dizonyitoiio... Biztonságos távolságban Nem lesz játszótér a távvezeték alatt Nagy riadalmat keltettek a közelmúltban a pilisborosje- nőiek és az ürömiek: várható egészség- és környezetkárosító hatására való tekintettel tiltakoztak a két község között telepítendő 400 kilovoltos (kV) távvezeték építése ellen. Hogy lesz-e eredménye a falugyűlésen megfogalmazott tiltakozásnak, azt még nem tudni, de az onnan érkezett hírek eszünkbe juttatták: Pécsett is van némileg hasonló helyzet. A nagyárpádi városrész most elkészült részén a házaktól — úgy tűnik — nem messze elektromos távvezeték húzódik. S rövidesen ennek a másik oldalán is házak fognak állni. Annak idején teljesen gyanútlanul megkérdeztük: nem ártalmas-e a távvezeték közelsége a házak lakóira, a majdan alatta - körülötte jövő-menő emberekre? A válasz megnyugtató volt, ezért nem is foglalkoztunk tovább a dologgal. Most a pi- lisborosjenő-ürömi hírek hallatán érdeklődtünk ismételten, mielőtt más megközelítésben merülne fel a kérdés. Borkovits Györgyöt, a DÉDÁSZ műszaki fejlesztési szak-főmérnökét kerestük meg, aki a városrész tervezése idején sokat foglalkozott éppen ezzel a témával:- Az első nagyárpádi terv még úgy szólt, hogy a vezeték aló is házak kerültek volna. Mi ez ellen határozottan tiltakoztunk. Ezért készült az a rendezési terv, ami szerint ma épülnek a házak. Mi a középszáltól jabbro-balra számított 15-15 méteres védősá- vot kértünk, a valóságban ózonban a már felépült házok ezen túl még 10—40 méterrel távolabb vannak, a déli oldalon pedig 40—50 méter lesz a többlettávolság. Ez a szabványon felüli többszörös biztonságot jelenti. A nagyárpádi városrészben tehát a lakók biztonságos távolságban élhetnek a távvezetéktől. Ám az ügy újabb, de szerencsésen leküzdött fejleményéről is szólt Borkovits György: — A környék parkosítása •kapcsán felmerült a 120 kVos távvezeték védősávjában építendő játszótér gondolata. Ebben nem mentünk bele, mert nem járulhatunk hozzá semmi olyannak a létesítéséhez, ami bárkit is a védősávban való huretek igen ellentmondásosak. Az Országos Munkaegészségügyi Intézetnél így fogalmaztak: vannak ugyan nézetek bizonyos károsító hatásokról, de ezt még senki nem bizonyította. Az Országos Frederic zamos tartózkodásra ösztönöz, hiszen a vezeték le is szakadhat. Értjük, hogy a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat hasznosítani szeretné ezt a nagy, szabad területet, de ez biztonsági okokból nem engedhető meg. Világos tehát: a telepítésnél a lehető legkorrektebben jártak el. De azért tovább érdeklődtünk a távvezeték esetleges élettani hatásai felől. Dr. Me/áfh Ferenc, a pécsi Köjál településegészségügyi főorvosa arról beszélt, hogy a távvezetékek körül kialakuló elektromágneses tér hatásaival kapcsolatos ismeJoliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetnél Turóczy György, a molekuláris sugárbiológiai ősz. tály tudományos munkatársa arrról tájékoztatott, hogy az Egyesült Államokban 1000 kV- os távvezetékekkel kapcsolatban — amikhez a 120 kV-os szinte kisfeszültségűnek számít — merült fel ilyen probléma úgy, hogy a környezetükben előfordult rákos megbetegedéseket a távvezeték által keltett elektromágneses tér hatásával hozták összefüggésbe. Ezt azonban kísérletileg senki nem igazolta. H. I. Éjjeli ügyész és nyilasok ügyeinek szakelőadója A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem keddi tanévnyitó ünnepélyén díszoklevelet kaptak azok az egykori hallgatók, akik legalább 50 éve szereztek diplomát a pécsi egyetemen. Vasdiplomát, amelyhez a diplomaszerzéstől számított 65 év eltelte szükséges, egyedül dr. Buzássy Lajos, nyugalmazott főállam- ügyész-helyettes vehetett át. Dr. Buzássy Lajos most Pesten él. Onnan látogatott visz- sza az ünnepségre, s tulajdonképpen haza: életpályája, családja számtalan szállal kötődik Pécshez. Nyofcvanhét évesen irigylésre méltó szellemi es fizikai kondíciója.- Szinte kettős anyanyelvűnek vallhatom magam. Donji Miholjacon születtem és gyerekkoromban egyaránt beszéltem magyarul és horvátul — meséli. Pécsett a cisztercitáknál végezte a gimnáziumot és évfolyamának legjobb tanulói közé számított. A Pécsi Jogliceumban tanult tovább és végzett, s tulajdonképpen csak az utolsó szigorlatát tette le a nem sokkal korábban Pécsre telepített Erzsébet Tudományegyetemen. Itt az első doktorrá avatáskor 1923. október 23-án mindent egybevéve másodikként vehette át a diplomáját. Jogászi pályája is Pécsett kezdődött: a Pécsi ítélőtábla joggyakornoka 1928- ig majd jegyző ugyanitt. Három évvel később a letenyei járásbíróságra nevezték ki bírónak, de a főállamügyész ügyésznek szemelte ki. Először Szekszárdon, utána másfél évig Pécsett, majd 1938 nyarától a Budapesti Főügyészségen folyik tovább jogászi pályája.- Először úgynevezett sajtó éjjeli ügyész voltam, aki a sajtóban megjelentek utólagos cenzúráját végezte, majd a sajtóosztály helyettes vezetője, 1942-től 1945-ig pedig vezetője. Mindemellett a szélső, jobboldali szervezetek és képviselőik szakelőadója is. A nyilasok élleni büntetőeljárások kezdeményezése is rám tartozott. Óhatatlan kérdés: mennyire vették ezt akkor komolyan? Dr. Buzássy Lajos az akkori idők hírhedt személyeinek nevét említi, akik ellen mint ügyész eljárást indított, letartóztatásukat kezdeményezte, illetve statáriális bíróság elé állíttatta őket: Klíma József és társai, Wirth Károly és társai (akik Horthy elrablásával akarták Szólasit a börtönből kiszabadítani), Kovarcz Emilt, Gruber Lajos nyilas képviselőt, akinek a parlamenti mentelmi jogát felfüggesztve az országház kapujában tartóz- tattatott le.- A nyilas hatalomátvétel után napokig bujkálni kényszerültem, végül megúsztam annyival, hogy megvonták tőlem az ügyészi megbízatást és fegyelmit indítottak ellenem. A felszabadulás után a Budapesti ügyészség előadója, majd főállamügyész-helyettes, 1947. október 6-tól foglalja el a pécsi főállamügyészi tisztet. De a fordulat éve után nem sokkal innen visszahívják; egy ideig a budapesti főállamügyész helyettese, aztán 1950- ben már ideiglenesen nyugállományba 'helyezik. Tizennégy hónappal később indoklás nélkül a nyugdíját is megvonják tőle. Ezután a jogász voltához képest méltatlan állásokat tölt be, majd kizárólag a pécsi szőlőjében gazdálkodik. Ezt azonban a műszaki főiskola építésekor kisajátították. Azóta ennek az összegnek a kamataiból él. D. I. Vasdiplomás
