Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-11 / 253. szám

Rendhagyó szakácstanács Korabeli metszet egy régi szakácskönyvből Zrínyi-lakoma az Oroszlánban Munkatársunk az amerikai űrrepülőtéren A Discovery a kilövő­állványon várja a startot Ha Zrínyi Miklós, a sziget­vári vár hős védőjét szomba­ton este díszvendégként kö­szönthették volna, hát bizony lehetett volna néhány kereset­len szava, kérdése a Zrínyi-la­koma résztvevőihez. Rögtön el­sőként, hogy mit gondolnak, honnét vették a szakácsok azt a sok kappant, amiből a le­vest főzték, meg aztán tud­ják-e, hogy hányféle szömör- csöket lehet a „tehénhús-lév”- be vagy „kappan-lév"-be főz­ni. Bizonyára meg is enyhült volna, ha kiderül, hogy mind­az, amit szombat este az Oroszlán étteremben feltálal­ták, nem elsősorban az igazi, a Csáktornyái Zrínyi-udvarban készített ételek tökéletes után­zására, sokkol inkább a Zrí­nyi család, mindenekelőtt a várvédő Zrínyi emlékének tisz­teletére készült. A Zrínyi-lako­ma ugyanis mór évek óta szer­ves része annak az ünnepség- sorozatnak, amellyel az itt élő, az 1566-os várostromra, a vé­dőkre, a vezérükre emlékez­nek. . Nagyszerű forrósuk van a vacsora összeállításához. A Szakács mesterségnek köny. vecskéje című sorozat 1981- ben kiadott kötete, amely a Csáktornyái Zrínyi-udvar kéz­iratos szakácskönyvének re­ceptjeit is tartalmazza. Ezek alapján készítették a szombat esti vacsora fogósait is, me­lyek az alkalomra kiadott „lajstrom" szerint így követ­keztek: ponty kocsonga citro­mos babsalátával, kappan lév szömörcsökkel, mustban fony- nyasztott berbécs (azaz birka), almatorta liktóriommol (vagyis gyümölcsöntettel). A hajdani receptek mai vi­szonyokra használatát Berényi Imre mesterszakácsnak köszön, hetik a szigetváriak, ugyanis ő „arányozá" meg az adago­kat. Az ételeket Beke Dezső konyhafőnök készítette el. Ré­gi szokás szerint lehet akár­milyen ízletes, sokféle és bő­séges az ételsor, nem lakoma a vacsora tószt és asztali mu­zsika nélkül. Tósztot, az egy­kori szigetváriakat dicsőítő és a ma itt lakókat éltető pohár­köszöntőt dr. Pordán János ve­zérőrnagy, a Zrínyi Katonai Akadémia parancsnokhelyet­tese mondott. E kissé rendhagyó szakács­tanács végén álljon itt egy re­cept, amelyet a Csáktornyái Zrínyiek gyűjteményéből aján­lunk. A szömörcsöket általában levesbetétként használták, ké­szülhetett különféle húsokból, tojásból, de néhány változata önálló ételként is megállja a helyét. Mint például ez: végy sajtot, reszeld meg, törj egy­néhány tikmonyat bele, petre­zselyemlevelet, kaporlevelet, tárkont, majoránnát, sót, bor­sot, gyömbért, vajat, ezeket jól összekeverni, azután a tésztát terítsd e| szép vékonyon, és a sajtot tölts reá, és ozminemő nagy tészta, mind elszélesíts rajta szép vékonyan, és végté­re hömpölygesd öszve gömbö. lyegen, és azután metéld két vagy három ujjni temérdek- ségre, ezt hánd forró vízbe és főzd jól meg, és mikor fel akarod adni, rakd a tálba, hintsd meg reszelt sajttal vagy kenyérrel, és azután forró va­jat tölts reá. T. 6. —:-----------------------------------­Zrínyi-napok Szigetváron Igényes be­mutatók, hangulatos programok Vadidegen emberek is­merősként üdvözölhették tegnap egymást Szigetvá­ron. A különböző, egy­máshoz közel lévő bemu­tatókon ugyanis össze­összetalálkoztak a fél órával korábban másutt nézelődők, akik érdeklődé­süktől függően töltöttek rövidebb-hosszabb időt egy-egy helyen. Volt mit nézni és nagyon sokan akartak mindent látni. Ma délelőtt sorra érkez­tek a különbuszok, ko'a délután pedig egymást ér­ték a gépkocsik. A Zrínyi­napok szombati program­ja a kellemes, hasznos és jól szervezett nézelődés lehetőségét kínálta. A tör­ténelmi, művészeti isme­reteket gyarapítandó sé­tára indulók három órakor találkoztak a várban, hogy Hanczik János vezetésével megtekintsék a vártörté­neti kiállítást Zágon Gyu­la festőművész időszakos kiállítását, a helybéliek al­kotásaiból rendezett ama­tőr festmény- és fotóbe­mutatót, amely szintén a várban nyílt. Számos egy­kori mezőgazdasági esz­közt - a ta'laigától a do­hányfűző tűiq, - mutat be a vár belső udvarában Balogh János, a Szigetvá­ri gyűjtők klubjának tag­ja. Akik ma érkeznek Szi­getvárra, szintén megte­kinthetik ezeket a bemu­tatókat, a Vár u. 1. szám alatti tráfea’kiá llítással együtt, amely egy nagyon igényes környezetben lévő, gazdag gyűjtemény. Ugyancsak tegnap dél­után —, a városi könyv­tárban - mutatkoztak be a helyi amatőrművészek, a zeneiskola pedig több rendezvénynek is otthont odott. Itt látható Zágon Gyula állandó kiállítása, Varga Árpád fafaragó al­kotásai, és itt léptek fel a helybeli és környékbeli amatőr együttesek. Az irigylésre méltóan szép épületben sok nézőt szó­rakoztatott a szigetvári fúvószenekar, a szentlász- lói asszonykórus, a szent­lőrinci oiterazenekar, a rózsafai hagyományőrző együttes és a SZIGO tár­sastánc klub. T. É. Amerikai Egyesült Államok, Florida állom, Cape Canaveral. Négysávos autópályán hala­dunk a Kennedy űrközpont felé, az út vizen, mocsarakon keresztül kanyarog, a távol­ban már jól kivehetők a NASA létesítményeinek kontúr­jai, odébb az amerikai légi­erő bázisának rakétakilövő áll­ványai. A táj meglehetősen barátságtalan, de a kép hir­telen megváltozik: az űrrepülő- tér bejáratánál hatalmas par­koló, élénkzöld pálmafák, re­mek formájú, hófehér épüle­tek, elfektetett és égnek mere- dező óriási rakéták fogadják az érkezőket. A Kennedy Space Center két fő része a kiállítás-együt­tes és az űrrepülőtér. A mú­zeumokban való eligazodást információs szolgálat segíti, a látogatókat készséges hölgyek táiékoztatják arról, hogy mit, hol lehet megtekinteni, de prospektusokból sincs hiány. Igaz, látnivalókban sem. Az egyik moziteremben az ameri­kai űrkutatásról, a másikban az űrközpont területén élő ál­latokról vetítenek filmet. (Meg­lepő volt, hogy ezen a vi­zenyős, igaz zárt vidéken több, mint 100 állatfaj él háborítat­lanul az aligátoroktól, a mér­geskígyókig. Úgy látszik a ki­lövések zajához hozzászoktak.) A következő épületben az em­ber kénytelen kapkodni a fe­jét, hisz felettünk műholdak lebegnek, oldalt képernyőkön az Apolló 11 holdraszállásó- ban gyönyörködhetünk, közé­pen ennek az űrhajónak a Földre visszatért kabinjába pillanthatunk, mellette hold­jármű áll, benne egy „auto­mata" űrhajóssal, oki a fotó­zás kedvéért megfogja a mellé ülők kezét, az egyik sa­rokban az űrrepülőgép hason­más vezetőfülkéjébe léphetünk - a számtalan műszer műkö­dik —, a másikban prizma alatt, szemmel láthatóan rop­pant védetten egy holdkőzet pihen, odébb űrruhába bújha­tunk, űrételeket tekinthetünk meg . . . Kint az augusztusi 35— 40 Celsius fokos, páradús for­róságban a rocket garden, a rakétakert sem érdektelen, de az igazi attrakció az űrrepülő­tér. Ezt az állandóan „élő" részt, kilövés előtt lezárják a turis­ták elől, de lévén, hogy a másfél évvel ezelőtti Challen- ger-katasztrófa miatt szünetelt az űrrepülés, ezúttal néhány dollár ellenében lehetőség van a körbejárására. S ez szó sze­rint igaz, hisz a kiállítás­együttes szélétől kétszintes Neoplan autóbuszokkal me­gyünk a vagy 30 kilométeres körútra. (A buszraszállást elke­rülendő dulakodást roppant egyszerűen oldják meg: min­denkinek pontos indulási idő­pontot megjelölő jegyet ad­nak, melyen feltüntetik azt is, hogy melyik boxnál kell fel- szállnunk. Talán mondani sem kell, hogy a busz percre pon­tosan vágott neki az útnak, s annyi jegyet adtak ki, ahányon leülhettünk.) Az autóbuszvezető-idegenve­zető, szinte szünet nélkül so­rolja, amit látunk. Az út jobb és bal szélén sorakoznak a la­boratóriumok - sajnálattal közli, hogy ide nem lehet be­menni —, majd megállunk egy sportosa rnoknyi méretű épület előtt, mely az űrrepülések itte­ni irányítóközpontja. (A másik a texasi Houstonban van.) Az első teremben oz Appolo 11 Holdra leszálló egységét lehet fényképezni, mellette az az űr­kabin csodálható meg, melyen Aimstrongék visszatértek a Földre. A másodikban, a tu­lajdonképpeni irányítóközpont­ban lépcsőzetesen, húsz sor­ban pultok, műszerekkel, „éles” helyzetben innen irá­nyítják az űrrepülést a NASA mérnökei, technikusai. A szem­közti „falon" óriási vetítő- vásznak, melyeken ezúttal az Appolo 17 kilövését játsszák újra, egyidőben látjuk az űr­hajóban fekvő űrhajósokat, a mór lángot hányó rakétát, a digitális visszaszámlálót, a Föld szétterített képét koordi­náta rendszerben, a pultokon villogó lámpákat... Utunkat az Atlanti-óceán fe­lé folytatjuk, megállunk az űrrepülőgép-összeszerelő csar­noknál — oz ideszállitott fő darabokat ebben az elképesz­tően hatalmas épületben állít­ják össze megnézzük azt a lánctaljas járművet, mellyel a starthelyre viszik a Space Shuttle-t, majd indulunk a ki­lövőállások felé. Az első ez­úttal kevésbé izgalmas, hisz a másodikon, az óceántól ta­lán 500 méterre ott tornyosul a Discovery, melynek kilövé­sét júliusra tervezték, majd au­gusztusra, jelenleg az októbe­ri rajt a legvalószínűbb. (Bár a gyorsító rakétákat újrater­vezte a Morton Thikol cég, az üzemanyogfeltöltés után kide­rült, hogy a folyékony hidro­génvonalon szivárgás van. Ezt kijavították, de mint Pat Philips, NASA szóvivő kijelen­tette, a fellövésre csak akkor kerülhet sor, ha a földi pró­bák során a Space Shuttle valamennyi előírásnak maxi­málisan megfelel.) A busz mintegy 150—200 méterre kö­zelíti meg a kilövőállást, itt kiszállunk, s egy emelvényről lehetőség van nézelődésre. Ezt a kijelölt helyet elhagyni nem szabad, mint mondták a biztonság miatt. A közelmúlt­ban mérgeskígyó mart meg egy elkóborolt gyereket . . . Tíz perc után indulunk visz- sza, az egynapos látó- tás öz űrrepülőtéren véget ért. Olyan érzéssel távoztunk, mintha egy sci-fi díszletei között jár­tunk volna. Pedig ez a XX. század végének varázslatos valósága volt. Roszprim Nándor Ne öljetek már több gyermeket!!! Álmukban érte őket a halál Hang nem jött ki a torko­mon. Csak álltam bénultan. Ott hevertek a hideg kövön mindketten. Selyemhajúak, selymespillójúak. Többé sosem ébrednek fel. — Miért??? Soha többet ilyet!!! üvöltenék... Csak a jéghideg verejték folyik a tarkómon. Az egyik nyomozótiszt el­fordítja a fejét. Nem tud részt venni a munkában. A farmernadrógos, fiatal férfi gumikesztyűt húz. Az igazságügyi orvosszakértő. A nagyabbik kislány nyakán sö­tétlila kör szalad. Zsinegelés nyoma. Vörös foltok a kiseb­bik nyakán. Puszta kézzel foj­tották meg. A bejárattól csak néhány lépés a fürdőszoba. Hidegen csillogó kék csempék. A zu­hanytálcában egy fiatal, me­zítelen nő. Hanyatt fekszik, s a könyöke alatt egy hajszá­rító. Ö sem ébred fel többé. Vaku villan. Dolgoznak a bűn­ügyi technikusok. A színhely, Mohács, a Fűz­fa utca egyik újonnan épült családi háza. Csillogó kátéd rálüveg, elegáns faburkolat, faragott bútorok. Most három halottat őriz ez a ház. Az anyát, a 29 éves Fábián Sán- dornét, és három, vaiamint hétéves kislányait. Az időpont, 1988. szeptem­ber 1jje. Néhány perc múl­va éjfél. Munkában a bűnügyi apparátus. A tényállás. A két kisgyer­meket megfojtották, az anya halálát áramütés okozta. Az orvosszakértő a halál beáll­tának feltehető időpontját reg­gel 7 és 10 óra közötti idő­pontban határozta meg. A tragédiát az apa, Fábián Sándor fedezte fel, aki este 6 órakor tért haza murikábói. Minden ajtót zárva talált, s a kulcsok belülről a zárban. A hátsó udvari ablakon ment be a lakásba. A két kislányt az emeleten, az ágyukban ta­lálta meg. Aztán a fürdőszo­bában az édesanyjukat. Az apát a mentők a mohácsi kórház idegosztályára szállí­tották. Mi történt szeptember 1-jén a Fábián csalód házában? A nyomozók járják a szomszédos házakat, felébresztik a lakó­kat. A válasz mindenütt egy­öntetű; boldog, kiegyensúlyo­zott csalód, soha egy hangos szó, mindent a gyerekekért... A tragédia rejtélyére dr. Kodba Ferenc, a Baranyo Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának veze­tője ad választ;- Az aiaphelyzet: 1. A két kislányt megfojtották, ember­ölés történt. 2. Az anya? A fürdőszobában feküdt, külsé- relmi nyom nem volt rajta, a hajszárító vezetéke bedugva, a dugaszoló aljzatba, a vil­lany égett. 3. A padlósföljá- róban egy ókasztókötél, hu­rokkal. 4. Minden nyílászáró lezárva, az ajtókban belülről a kulcs, a redőnyök lehúzva. A kérdés, az anya halála? Erre a helyszín nem adott vá­laszt. Két feltevés volt: 1. A hajszárító használata követ­keztében érte áramütés. 2. Szándékosan okozta a bal­esetet. Gondolatilag felmerült, hcqy idegen juthatott be, de ennek a valószínűsége a nul­lával egyenlő. Az egyetlen túl­élő családtag az apa. Ártat­lan. A szomszédok vallomá­sa szerint kora hajnalban el­távozott, s a munkahely iga­zolása szerint időben meg is érkezett. A nyomozás adatai szerint az anya és a gyermekek ha­lála reggel 6.45 és 7.30 kö­zött következhetett be. Az ez­re utaló adatok: a gyermeke­ket ágyban, pizsamában, ál­mukban érte a halál. Dulako­dásnak nyoma nincs. Az anya órája reggel.hat órára felhúz­va, a konyhában a reggeli előkészítve. A gyerekek aznap mentek volna először óvodába és iskolába. A postás 7.30 és 8 óra között bedobott újság­jához senki sem nyúlt. Mi történt? Egy dokumentum, a kony­haszekrény fiókjában talált le­vél. Az anya zavart, forma nélküli írása. Nem búcsúlevél. Vívódás, a gyerekekkel kap­csolatos konfliktusát elemzi. Beteges félelemről árulkodik, hogy nem tudott tökéletes gyermekeket nevelni. (A pol­cokon gyermeknevelési szak­könyvek.) A nagyobbik lány aznap ment volna először is­kolába. Hogyan tud majd be­illeszkedni? Egy pszichológiai robbanás következhetett be ... menekítés és menekülés a halálba . . . A boncolás szerint az anya halálát áramütés okozta. Fel- tételezés, hogy a tervezett ön­akasztás előtt tisztálkodni akart. Fürdés közben történt valami. Baleset, vagy a ha­lálnem ezen módjának válasz­tása? A szakértői vizsgálat ad majd választ. Marton Gyöngyi vasárnapi 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom