Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-08 / 250. szám

1988. szeptember 8., csütörtök Dunántúlt napló 5 ötlettől a megvalósulásig Pénz a műszaki fejlesztésekre Megnyílt az Ipari Fejlesztési Bank Pécsi Területi Igazgatósága Üjabb pénzintézet Baranyá­ban, ha jól szómaiunk, ez már a tizenegyedik: tegnap a pécsi István utca 2-4. szóm alatti új épület földszintjén ün­nepélyesen megnyitották az Ipari Fejlesztési Bank Pécsi Területi Igazgatóságát. Az igazgatóság —, amely a bu­dapesti anyaintézmény első vidéki fiókja -, a dél-dunán­túli térség négy megyéjére ki­terjedően tevékenykedik, úgy­szólván teljes körű banki szol­gáltatást nyújt. A területi igaz­gatóság vezetője Gyimesi ló- zselné, telefonszámuk: 25-535. A tegnapi ünnepélyes meg­nyitón -, melyen mások mel­lett részt vett dr. Ge/’sz Mi­hály. az MSZMP Baranya Me­gyei Bizottságának titkára és dr. Molnár Zoltán, a Pécsi Városi Tanács általános elnök- helyettese —, dr. Pázmándi Gyula, az Ipari Fejlesztési Bank vezérigazgatója vázolta föl céljaikat. Fontosnak tartot­ták, hogy jelen legyenek e térségben, egy banknak ott a helye, ahol sok okos ember és pénz is van, s a vezér sze­rint itt mind a kettő van, ami­re lehet építeni. Az első lé­pést mellesleg már korábban megtették, ők a legnagyobb részvényesei a Novindel Inno­vációs Elektronikai Fejlesztő és Szolgáltató Rt-nek; ez is pél­da arra, hogy az itteni szel­lemi tőkére kívánnak alapoz­ni, s annak kibontakoztatásá­tól sokat várnak. üzleti céljaik között az első helyen a műszaki fejlesztések pénzelése áll — ágazati meg­kötöttség nélkül —, a gazda­ság minden területén támo­gatják mindenféle, jövedelmet hozó beruházás megvalósítá­sát, különös teikntettel a hát­téripari fejlesztésekre, kezde­ményezze azt bárki, vállalat, szövetkezet, kisvállalkozó vagy kisiparos. Teljes körű banki szolgáltatást nyújtanak, leszá­mítva a oártnerek számlaveze­tését, (ezzel nem kívánnak foglalkozni), s egyelőre a la­kossági megtakarítások gyűj­tését, amire viszont a későbbi­ekben mindenképpen vállal­kozni szeretnének, amennyi­ben erre a megszülető tár­sasági törvény módot ad. Az fparri Fejlesztési Bank 'meg­alakulásakor 3,2 milliárd fo­rintnyi tőkével rendelkezett, ez év végére 4 milliárd forint­ra gyarapszik föl. Ök kezelik az Ipari Minisztérium műszaki fejlesztésre szánt pénzeit, ezenkívül világbanki hiteleket is tudnak megfelelő feltételek alapján folyósítani, üzletpoli­tikájuk: az ötlettől a megva- lósúlásig álljanak partnereik rendelkezésére. Tehát például egy világbanki hitel elnyeré­sekor és folyósításakor az import-beszerzést is vállalják. Ugyan tegnap volt az ün­nepélyes megnyitó, az Ipari Fejlesztési Bank Pécsi Területi Igazgatósága valójában már szeptember 1-jétől működik. Már eddig is számos érdeklő­dővel tárgyaltak, s az elkövet­kezőkben ők is felkeresik és fölajánlkoznak jövendőbeli üz­letfeleiknek. Miklósvári Zoltán Augusztus óta gyakrabban látni Tettye fölötti kis kertjé­ben Tóth János bácsit. Au­gusztus óta hűségesebb barát­ságot kötött a barackfával, a szőlővel, az apró kis házzal. Még furcsállja nagyon, hogy a tágas műhelyt, ahol 47 évig dolgozott, végül mégiscsak fel­cserélte ezzel a kis házzal. Nehezen mondja ki, hogy na­gyon megfáradt már, pihennie kell. Hetvenhét éves. Pécsi, Építők útjai lakásá­ban felesége, Ilona néni tár­saságában beszélgetünk a ré­gi időkről, amikor huszonvala­Az aranykezű műszerész, aki életeket mentett Negyvenhét év a fogászati klinikán hány évesen odahagyta szülő­faluját, a Zala megyei Kapor- nokot, mert magához vonzotta a város, Nagykanizsa. Nevetve mesél az ideges kovácsmes­terről, Joó Andrásról, aki ugyan nehéz természetű volt, de a szakmát mégis megsze­rettette vele annyira, hogy so­ha nem nézett más mesterség után. Pedig nehéz volt a munka, súlyos a kalapács és négy uradalom számára dol­goztak.- Akkor én túldolgoztam a szivemet, beteg lettem, köny. nyebb munkára küldtek Pest­re — meséli. — Már nem is (emlékszem, hol volt az az úri iskola, ahol papok tanítottak gazdag gyerekeket, én pedig a fölszolgálójuk voltam. Két év alatt összeszedtem magam, mégis azt tanácsolták, menjek a Mecsek vidékére, a jó leve­gőre, ott gyógyulok meg egé­szen. Ez 1940-ben volt, azóta Pécsett vagyok. A Rius kollé­giumban voltam szobainas egy évig, aztán a kollégium dok­tornője intézte el, hogy a fogászati klinika műhelyében dolgozhassak műszerészként. Negyvenhét évig ez lett a második otthonom.*- A háború után, az 50-es évek elején alig-alig volt mű­szer a kórházakban, az orvo­sok nem tudtak operálni, a gyárak nem küldték a szüksé­ges eszközöket. Magam kezd­tem el gyártani ezeket a mű­helyben. Csináltam fogászati nyelvlapot, fúrógépre fémcsa­tot, különleges hajlított csi­peszt, egy apró kis szerkezet­tel módosítottam a fogszabá­lyozókat, és már nem is em­lékszem, hogy még mi min­dent: szinte mindenféle hiány. zó műszert meg tudtam csi­nálni. Egyszer odajött hozzám az orr-fül-gégéről Szekér tanár úr. Mondta, hogy nagyon nagy bajban van: sürgősen operálnia kellene, de nincs meg egy bizonyos eszköz. Pár óra alatt megcsináltam és már vittem is. A sebészeti kli­nikára nyílt töréssel hoztak be egy hatalmas termetű bá­nyászt. Nem volt olyan méretű szög, amivel össze lehetett volna fogni a csontokat. A professzor úr engem kért meg, hogy készítsek egyet, mert kü­lönben amputálni kell a be­teg lábát. Nekifogtam, egy délután, egy éjjel megcsinál­tam, kézzel-kalapáccsal hajlí­tottam, holott a gyárban erős gépekkel formálják meg. Aztán elmúltak a nehéz 'idők, de a műhely 47 évig fogva tartott. 1988. augusztus elsején dolgoztam utoljára. Maradtam volna még, marasz­taltak is, de nagyon megfá­radt már a szívem. Hallgat picit, aztán a Tettye fölötti kis kertről kezd el beszélni. Fröccsöt készít a saját termésű rizlingszilváni­ból, ami már kicsit meglazult uqyon, mert meleg a pince. Már nem úgy pattog, ahogy kéne. * Tóth János augusztus végén „Rektori dicséret" elismerést kapott. A díszes fedelű köny. vecskét dr. Bauer Miklós, a IPOTE ‘rektora adta át. Ó. Zs. A lektor Fellbachból érkezik Ónálló épületben a német tagozat Az értelmiségnevelés egyik fontos bázisa A most indult tonév jó hírei közé tartozik, hogy önálló épületbe költözött a pécsi Leőwey Klóra Gimnázium né­met nemzetiségi tagozata. Az épület eleve a Leőwey Gim­názium udvarán áll, valaha tanítóképző, óvónőképző mű­ködött berme, az utóbbi ne­gyedszázadban pedig itt volt a Művészeti Szakközépiskola, omely mint hírül adtuk, vég­leg elfoglalta Radnics utcai új épületegyüttesét. A Leőwey német nemzetisé­gi tagozata igen fontos bá­zisa a Baranyában és általá­ban a Dél-Dunáhtúlon élő németségnek. E népcsoport jelentős hányada él megyénk­ben, ahol jó ideje óvodától: az egyetemig, megvannak az oktatás, nevelés keretei e ‘ki- sebbség számára. Míg azon­ban a tanári ellátottság, a tankönyvek hiánya igen ve­gyessé teszi az általános is­kolákban a német nemzetiségi és idegen nyelvként való ok­tatását, és számos ellentmon­dással iküzd o német tanári 'képzés is, úgy tűnik, hogy a Leőwey Klára Gimnáziumban a középfokú képzés igen sta­bil bázist mondhat magáé­nak. Ezekben az években, amikor a művelődési 'kormány­zat fokozott figyelmet fordít a nemzetiségi, valamint az ide­gen nyelvek tanítására, érde­mes egy pillantást vetnünk arra, mit 'kínál most új körül­mények között növendékeinek ez a tagozat. Harminckét éve folyik a né­met nemzetiségi oktatás a Leőwey fafaj 'között. Mint dr. Bernáth Józselné igazgató el­mondja, mindig saját erőből tartották fenn és fejlesztették ezt a tagozatot. Most, hogy oly nagy lendületet és oly sok támogatást kap hazánk­ban a nyelvtanulás, ők is kapnak egy német lektort: a jövő év elején érkezik egy ta­nár fell'bachból, Pécs testvér- városából, a kapcsolatok egyik eredményeként. — Nyolc osztály képezi ma német nemzetiségi tagozatun­kat — mondja dr. Bernáth Jó­zselné, — ez évfolyamonként 2—2 párhuzamos osztályt, 280— 300 tanulót jelent. Sajátos célkitűzéseiknek megfelelően ■most az önálló épület azt je­lenti, hogy létrehozható a 'külön nyelvi közeg, kialakít­ható a valódi nemzetiségi is­kola. Gondolunk a feliratokra, a dekorációra, arra, hogy el­helyezzük az évek folyamán ki­alakított kis nemzetiségi hely- történeti gyűjteményt, lesz 'könyvtár., Önálló helyiséget kap a néptánccsoport. A körülmé­nyek tehát koncentráltabbon fogják szolgálni a tagozat cél­jait. A nyelvtanulást eddig is sok más tevékenység egészí­tette 'ki, mint a néptánccso­port, a német diákszínpad, vagy a helyismereti kör. Ta­gozatunkon a nyelv és az iro­dalom mellett a földrajzot és a történelmet is német nyel­ven tanulják a diákok. A lektor színrelépésével szeret­nénk, ha egy további, most már reál tárgyat is német nyelven oktathatnánk. . A növendékek mintegy 75 százalékban érkeznek német nemzetiségi családokból. A többiek azok közül kerülnek ki, akik tisztában vannak az ilyen szintű nyelvtanulás je­lentőségével. Érettségi bizo­nyítványuk mellé a végzősök nyelvvizsgaibizonyítványt is kapnak, érdemjegyeiknek meg­felelően közép- vagy felsőfokú állami nyelvvizsga minősítést. Ez is komoly vonzerőt jelent. Többnyire pedagóguspályára lépnek az innen kikerülő fia­talok: a soproni vagy bajai német óvónőképzőtől a JPTE A Pécsi Bőrgyár bőrfeldolgozó gyárrészlegében Svéd és francia exportra és belföldre Rugalmasan, gyorsan tudnak váltani A munka monotonitását el­lensúlyozandó kellemes zene szól egész nap a Pécsi Bőr­gyár üzemcsarnokában, ahová’ ebben az évben költözött be a már több mint három éve meglévő bőrfeldolgozó gyár- részleg három üzeme: a bőr­díszmű-, a bőrruházati és a talpkonfekcionáló üzem. — Közel négy éve merült föl, hogy a bőr gyártása mel­lett feldolgozással is próbál­kozhatnánk — mondta dr. Ben- kő Károly, a gyárrészleg veze­tője. - Eleinte arra a kettős célra gondoltunk, hogy feldol­gozzuk □ hulladékanyagot, s így egyúttal a rehabilitált dol­gozóknak is munkát tudunk biztosítani. Azután hamarosan kiderült, hogy a rehabilitált dolgozók mellé szakmunkások kellenek, s egyik lépést kö­vette a másik: a termékek előállításakor alkalmazkodni kell a piaci igényekhez, s vé­gül a kezdeti ötlet túlnőtte ön­magát. Elkezdtünk komolyab­és az ELTE tanári szakjaira, vagy az NDK egyetemeire, fő­iskoláira, majd térnek visz- sza . . .- Úgy tapasztaljuk -, mondja az igazgatónő, —, hogy a nemzetiségi származá­sú értelmiség körében álta­lában a pedagógusok, tehát az ilyen szakokon végzett hu­mán értelmiség az, omely la­kóhelyén, falun vagy váro­son, pedagógusként vagy a hírközlő eszközöknél ápolója, ébrentartója a nemzetiségi tu­datnak, kultúrának. Az épület persze, akárcsak a Leőwey Klára Gimnázium további 'két szárnya, idővel felújításra szorul. Ettől függet­lenül, máris igen jól elhelyez­hető benne a nyolc osztály és mindaz, amit fentebb elsorol­tunk. Átköltözésük, a most megnyílt új tantermek pedig ismét tágítottok egyet a nagylétszómú 'középiskolás kor­osztály számára rendelkezésre álló tantermi, iskolai lehető­ségeinken. ban foglalkozni o profilbőví­téssel; meavásároltuk a régi kertvárosi Univerzum szövetke­zetét, létrejött a bőrdíszmű mellett a bőrruházat, s fejlesz­tettük a talpkonfekcionálót. Végül is ma. az együttesen százötven fővel dolgozó há­rom üzem össztermelésének több mint ötven százaléka tő­kés exportra készül. Az itt dolgozók kétharmad része nő; átlagéletkoruk har­minc év körül van. A bőrruhá­zati üzem — ahol Molnár László üzemvezetővel járunk körbe —, évi kapacitása 9-10 ezer darab. Ez . egyúttal azt is jelenti, hogy egyedi, kisszériás modelleket tudnak gyártani, s hogy gyorsan, rugalmasan tud­nak váltani, igazodni az igé­nyekhez. Ezekben a napokban belföldi piacra szánt termé­kek készülnek, például sertés- naippa, női blézer, ami a sze­gedi vásáron díjat is nyert, sőt korábban sokat exportáltak ebből svéd piacra is. A své­deken kívül a másik nagy megrendelő a francia piac. Szeptember közepétől már francia exportra! fogják készí­teni a sertésvelúr férfi dzseki­ket. Nemcsak saját, hanem im­portanyagból, főleg pakisztáni és dán anyagból is dolgoznak. A velúrt egyébként egyre in­kább kiszorítja a nappa, így egyre inkább sertés alapanyag­ra épülve nappa jellegű anya­gokkal kísérleteznek. A feldol­gozott alapanyagok megoszlá­sának aránya mór ezt mutat­ja: 30 százalék sertés- és 70 százalék juhnappa. A bőrdísz­mű és a bőrruházati üzemet jövőre tovább kívánják fejlesz­teni, a tervezett kapacitásbő­vítés 15—20 százalékos lesz. A kisüzem rugalmasságára csak egy példa — ez a bőr­díszműüzemben történt a kö­zelmúltban —, hogy egy vá­ratlanul érkezett bécsi meg­rendelőnek pár nap alatt na­gyobb tételben elvállalták és le is gyártották a kutyapórázt. S hogy a gyárrészlegben dol­gozók valóban minőségi, ex­portképes munkát végeznek, ezt nemcsak a vendégeknek és üzletfeleknek bemutatott ki­fogástalan modellek bizonyít­ják, hanem sokkal inkább egy adat: a másodosztályú termé­kek éves átlagban nem halad­ják meg a két százalékot. Gállos Orsolya D. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom