Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-08 / 250. szám

1988. szeptember 8., csütörtök Dunántúlt napló 3 Üres szobák, visszaesett forgalom m mw Válságturizmus? Mit hiányol a vendég? Látvány, árak és fogadtatás Panaszkodnak az idegenfor. galmi szakemberek: kevés a vendég. üresek a szobák, visszaesett a forgalom. A sza­bályzók kedvezőtlen alakulása, a nagyfokú bizonytalanság miatt sokan sokféle lépést fontolgatnak. A többség azon­ban vár, egyelőre nem moz­dul, s ha lehet, nem is koc­káztat. A hazai turisták elmaradá­sa évek óta egyre erősödő fo­lyamat. Az új adórendszer be­vezetése még tovább erősítet­te ezt. A drága szállodai szo­bák, a vendéglői árak, az egyre magasabb költségek nem igazán kedveznek a nya. rolni szándékozóknak. Ezért a magyar vendég inkább otthon marad, vagy külföldre megy, olyan helyre, ahol számításai szerint lényegesen többet kap a pénzéért. A világútlevél birtokában mindezt ma már könnyen meg­teheti. Választhat a tucatnyi ajánlat között, amelyekkel idén különösen bővelkednek a ha­zai utazásszervezők. A legtöbb utazni vágyó magyar azonban nem veszi igénybe szolgáltatá­saikat, inkább maga szervezi útjait, mondván, hogy így sok. kai olcsóbb. A szakemberek szerint a csoportos utazások visszaesé­sének másik oka, hogy az egyénileg utazók jobban tud­nak „üzletelni". A bennfente­sek szerint némi anyagi ha­szonért sokan sok mindenre ké­pesek. Az egyik jól bevált öt­let szerint például a rokonság valutakeretének kimerítése után érdemes a szociális ott­honokban is körülnézni. Az idős nénik, bácsik joggal örül­nek az ingyenes bécsi útnak, de hogy a nevükre felvett de­vizával mi történt, ki és ho­gyan használja fel, már nem­igen foglalkozik senki. * Tény, hogy soha ennyi nyu­gati fizetőeszköz nem fogyott, mint az idén. A statisztika szerint az idei év első felében kétszer annyi konvertibilis va­lutát használtunk fel utazá­sainkhoz, mint egy évvel ko­rábban. Ami nem is lenne baj, ha az utas nemcsak men­ne, de helyébe jönne is a ke­mény valutával fizető vendég. Am a tapasztalatok szerint a tavalyihoz képest eddig jóval kevesebb külföldi csoport lép­te át határainkat, így keve­sebb a bevétel is. A kedvezőtlen jelenség okai között a szakemberek első he­lyen az adórendszer bevezeté­sét, az árak alakulását emlí­tik. Tavaly az előkészítés idő­szakában ugyanis sokáig úgy volt, hogy a beutaztatást nem terheli majd forgalmi adó. lAmikor aztán kiderült, hogy a 15 százalékot mégis fel kell számítani, már késő volt, az ajánlatokat már elküldték. A külföldi partnerek jelentős része azonban nem volt haj­landó átvállalni a megnöve­kedett terheket. Vagy ahol mégis, ott sem volt benne kö­szönet, hiszen a csoportok számát legtöbb esetben le­csökkentették. Magyar utazási irodáknak ily módon támadtak nehézségei, például a szocia­lista piacon. Ezért jött keve­sebb lengyel, szovjet, bolgár és keletnémet turista az or­szágba. Maradt tehát a nyugati ven­dég. Már csak azért is, hi­szen számukra áraink még mindig vonzóak. Az osztrák, a nyugatnémet, vagy holland tu­risták azonban egyre több olyan sajátos körülménnyel ta­lálkoznak, amelyek számukra nem kedvezők. Sőt az esetek nagy részében elriasztják a vendéget. Sokan kifogásolják például, hogy nincsenek kiépítve kerék­párútjaink, kevés a program, a látnivaló. Hiányoznak a felvi­lágosító táblák, a boltokban, vendéglőkben, intézményeknél kevesen tudnak nyelveket. A külföldi azt is gyakran ta­pasztalja, hogy többet számol­nak az üzletekben, vastagab­ban fog a ceruza az étter­mekben, a taxiszámlánál. Mindez általános tapaszta­lat, mint ahogy az is, hogy piszkosak a WC-k, elhanyagol­tak, takaritatlanok a vasútállo. mások, a buszpályaudvarok. Az igénytelenség például még Pécs belvárosában is jelen van, ahol a Széchenyi téren, a Nádor előtti oldalon galambok festik fehérre az aszfaltot. A hozzánk látogató idegen számára, bár a látvány is fon­tos, sokkal inkább lényeges a fogadtatás. Ha az első benyo­más az, hogy zaklatják a ha­táron, feleslegesen többször is kérik az útlevelét, nem biztos, hogy hazatérve jókat fog mon­dani a magyaros vendéglátás­ról. Márpedig az élmények ha­tása gyakran lényegesen töb­bet nyom a latban, mint a színes prospektusok. A hazai szállodák, utazási irodák és éttermek bár érzik, de ma még nem igen veszik komolyan a vendég hiányát. Igaz, már Baranyában is akad idegenforgalmi szervezet, amely azért csökkentette árait, hogy az üres helyeket meg­töltse. A változásokat követő komolyabb intézkedések, akci­ók azonban még váratnak ma. gukra. Az érdekeltek egyelőre csak fontolgatják a lépéseket. F. D. A Képzőművészeti Kiadó legújabb kötetei Új kötetekkel jelentkezett a napokban a Képzőművészeti Kiadó. Az antik építészet egyik je­les elméletírójának, Vitruvius- nak Tíz könyv az építészetről című munkája most először lá­tott magyar nyelven teljes ter­jedelmében nopvilágot. Az írás alapvetően meghatároz­ta az építészet történetének és elméletének fejlődését, hi­szen a De architectura szerző­je az elsők egyike volt, aki az épületet egyszerre látta és lát­tatta funkcionális és szellemi tárgyként, az adott korszak jellemző objektumaként. A kö­tet nem csupán az ókori mű­vészet kedvelői, s az európai kultúra dokumentumait gyűjtők körében számíthat érdeklődés­re, de kézikönyvként haszon­nal forgathatják az építészet­tel foglalkozó szakemberek, egyetemi hallgatók. A 300 ol­dalas kiadványban a pontos tájékozódást bő magyarázó jegyzetek segítik, s o szöveget kísérő ábrák jól illusztrálják a vitruviusi elveket. Pécs ókeresztény emlékeit is­merteti meg az olvasókkal a Sopianae című kötet. A II. század elején létesült város lakói között a helyi illír-kelta lakosság mellett bevándorolt nyugat-ponnóniai és itáliai né­pek is voltak: emléküket sír­építmények, sírkövek, feliratok és oltárkövek sora őrzi. A mintegy félszáz színes és fe­kete-fehér képet tartalmazó könyv a város és település tör­ténetéről is gazdag áttekintést ad — angol és német nyelvű összefoglalókkal. A Képzőművészeti Kiodó gondozásában 1986-ban jelent meg utoljára reprezentatív fo­tóalbum magyar, angol és né­met nyelven hazánkról. Az azóta hiánylistára került kötet most a Kossuth Nyomdával közös kiadásban — mindhárom nyelven önálló kötetben — újra napvilágot látott. Szelényi Ká­roly több mint 200 színes fo­tóját tartalmazó album kép­anyaga 9 tájegységre tagoló­dik. Buda, a Dunakanyar és Észak-Dunántúl képei után a Balatont és környékét, s a Dél-Dunántúlt idézik a fotók, majd az Alföld, a Nyírség és Észak-Magyarorszóg jellegze­tességei után ismét a főváros, Pest látnivalói következnek. Ki is a lég­szennyező? Az elmúlt napokban többen is telefonáltak, hogy Pécs felett feketés, szürkés füstfelhők úsznak, néha kavarognak. Lapunk­ban egyértelműen azt ál­lítottuk, hogy a Pécsi Hő­erőmű a légszennyező. Az­óta kiderült, hogy még­sem az a ludas. Igaz, hogy néha adódik üzem­zavar az erőműben, vagy kazánt gyújtanak be, s ekkor valóban fekete füst száll ki a kéményekből, de nagy magasságba, ami aligha állhat össze felhő- szerűen. Ismét panaszkodtak a telefonálók, ezúttal a Gomba utcai MÉH-telspet említették, ahol szerintük hetente egyszer-kétszer olyan anyagokat égetnek el, amelyek égés közben pernyés, kormozó füstöt bocsátanak ki, és ez a füst iobban egyben ma­rad, tehát felhőszerű alak­zatot ölt. Arról is szóltak a levegő tisztaságáért ag­gódok, hogy az újhegyi szénmosó is időnként kor­mok amikor épp műszak­kezdés van, beindítják a berendezéseket, ami ugyancsak természetes do­log. Ezzel jár a termelés, ahogy a MÉH-telepen is például a kábelek, gu­mik égetésével visszanye­rik a drótot, ami ismét hasznosítható lesz. flyen szennyezési esetekben fon­tos, hogy a meteorológiai viszonyokat megvizsgáljuk a szennyezés idején. Egy-két héten ót, az említett időszakban pára­dús volt a levegő, alig ér­keztek olyan légmozgások, amelyek gyorsan kitisztí­tották volna a Pécsi-me­dence levegőjét. S ilyen esetben a kis mennyiségű szennyezés is jelentősnek hat, mert a szennyező anyagok lassan oszlanak szét. Cs. J. Pótvizsgára készültek Felzárkóztató tábor a Balatonnál A Baranya Megyei Tanács gyermeküdülőjét Balatonbe- rényben a közelmúltban újítot­ták fel. Szép az épületegyüt­tes. Az augusztus 12-től 24-ig tartó tábor azonban egy ki­csit más volt, mint a többi, résztvevői pótvizsgára készül­tek. Többségük nevelőszülők­nél lakik, néhányon intézetben és egy páran otthon élnek, ve­szélyeztetett körülmények kö­zött. — Ezek a gyerekek nem bu­ták, csak a helyzetük miatt nehezebben koncentrálnak, ne­hezebben tudnak tanulni — beszél „gyermekeikről" Kisba- lázs György, a tábor szervező­je és vezetője. Ha valaki többször heteket hiányzik az iskolából, s visszamegy, ho­gyan tudja követni a tananya­got? Év végén hiába kéri a pedagógus a bukott diákot, készüljön a pótvizsgára. Aki egész évben nem tanult, az nyáron sem tud egyedül neki- óllni. A Gyermek- és Ifjúság­védő Intézet tavaly nyert elő­ször egy KISZ-pályázatot a fel­zárkóztató tábor létrehozására. A táborban az otthoni háttér­munkát próbálták pótolni a pedagógusok, amire az isko­lai tanítás épít, de ezeknél a gyerekeknél hiányzik. Az üdülő egyik erkélyéről látni a Balaton hívogató vi­zét, de hiába. A délelőttöt a tanulás töltötte ki. s csak dél­után mentek fürödni a tóra. Az üdülőben táborozó általá­nos iskolások és szakmunkás- tanulók többsége talán mór megértette, hogy muszáj elvé­gezni az iskolát, mert külön­ben nem boldogulnak. Ki matematikát, ki fizikát, ki orosz nyelvet tanult napi öt órában. Szinte hihetetlen, hogy az évi közel 100 órában tanított anyag minimumát in­tenzív tanulással tíz nap alatt Társadalmi munkában gondozzak a parkokat Az eltelt hórom évben Szi­getváron o városi tanács je­lentősen növelte a köztisztasá­gi feladatokat ellátó üzemek, vállalatok költségvetési kere­teit. Azonban az áremelkedé­sek miatt ez a pénz mindössze a már meglévő parkok, terek karbontartására elegendő. A város köztisztaságának fenn­tartására 1988-ban 3 350 000 forintot fordít a tanács. A parkgondozásra 2 344 000 fo­rintot, ebből 1 900 000 forinttal a Városgazdálkodási Vállalat rendelkezik, míg a többin a lakossági parkosításhoz vásá­rol építőanyagokat, növénye­ket. Szigetváron a tanács mint­egy 15 vállalattól kötött szer­ződést a közterületek és játszó­terek fenntartására. Jelentős a Uj helyen a szigetvári szeméttelep NEB-vIzsgálat a köztisztaságról lakosság társadalmi munkája is, elsősorban a közterületek, parkok gondozásában. A lakossági és közületi sze­mét elhelyezésére szolgáló sze­méttelep 1987-ben teljesen megtelt. 1988-ban ugyan a ta­nács megkezdte az új kiala­kítását a csertői téglagyár ke­leti oldalán egy kubikgödör- ben. A megépítéshez azon­ban csak oz igénybe vevő vál­lalatok által befizetett össze­gek állnak rendelkezésre. A kiválasztott terület a Kaposvár —Balaton melletti főközlekedé­si útnál található. Szükség len­ne egy védő erdősáv telepíté­sére. A szennyvíztelep teljesen kihasznált, bővítéséig további társulások megalapítására nincs lehetőség. A mezőgaz­dasági óllattartóhelyek szenny­vize zárt gyűjtőből szippantás­sal kerül a termőföldekre. A szigetvári Népi Ellenőrzési Bizottság is megvizsgálta a város köztisztasági helyzetét. Többek között megállapította, hogy a peremkerületeken - Hóból, Zsibót, Becefa — szer­vezett szemétszállítás nincs. A piaci napokon a szigetvári vá­sártér gyakran a késő délutá­ni órákban is szemetes. Az Idegenforgalmi Hivatal gondo­zásában lévő várpark a vizs­gálat időpontjában elhanya­golt volt. A városi KlSZ-bizott- ság gondozásába került csó­nakázótó még július végén is rendezetlen. A társadalmi munkában gondozott játszóte­rek többsége elhanyagolt, kü­lönösen a Széchenyi utcai. A Fűztelepnél a szennyvíz elve­zetése nyitott árokban történik és bűzös. A népi ellenőrök ja­vasolták, hogy a közületek kö­vetkezetesen járjanak él, hogy az út- és a füvesített területek felbontása után rövid időn be­lül az építők állítsák helyre az eredeti állapotot. Ezen kívüli szüségesnek tartják, hogy meg­alakuljon Szigetváron is a köz­terület-felügyelet. Sz. K. ötven órában el tudják sajá­títani. A tavalyi első tábor 60 résztvevőjének döntő többsége átment a pótvizsgán. Hogyan tanít a táborban dolgozó öt pedagógus? Hat- tízfős csoportákban könnyebb megvalósítani a pedagógiai elveket, könnyebb érzelmi kap­csolatot kialakítani a gyere­kekkel, megnyerni őket. Egyé­nileg tudtak velük foglalkoz­ni. — Egy kicsit a gondos szü­lőhöz hasonlít a tevékenysé­günk — mondta Varga Imréné tanárnő. — Volt, aki az első alkalmakkor eltakarta írását, de két nap múlva már felol­dódott, és nem szégyellte.- Dicsérjük őket minden jó gondolatért — folytatta Wawrro lánosné matematikatanár. - Olyan gyerek is kaphat nálunk ötöst, aki az iskolában még piros pontot sem szerzett. So­kat jelent a sikerélmény an­nak, akit a legbutábbak kö­zött tartottak számon az osz­tályban. A gyerekek a hálótermek­ben, a teraszon és a társalgó­ban tanulnak. Wawra tanár úrnál az ipari tanulók készül­tek a pótvizsgára matematiká­ból, fizikából és hárman a Szövési ismeretek című tan­könyv nehéz szövegével bir­kóztak. Zsuzsa a tavalyi felzárkóz­tató táboron is részt vett, de idén újra megbukott fizikából, bár a tanulás nem okoz neki nehézséget. — A táborban más, jobban meg tudom ta­nulni az anyagot — magyaráz­ta. — Az iskolában nem tudok figyelni, nem szeretem a ta­nárt. Laci, aki Siklóson tanulja a kőműves szakmát, először nya­ral életében. A tanulásról ej­tett néhány szó után féltestvé­réről kezdett beszélni, aki „megtalálta" őt egy táborban. Csak később értettem meg, hogy nevelőszüleinek tanárnő lányáról mesélt. Szüleit, testvé­reit nem ismeri. A táborban szerzett ismere­tekkel át lehet jutni a pót­vizsgán (Az idei eredménye­ket októberben gyűjti össze a GYIVI.) Valószínűen a követ­kező tanévben is meg lehet él­ni belőle, egy ideig. S utána? Minden kezdődik elölről? A következő bukást megelő­zendő idén első ízben a ta­vaszi szünetben is szerveztek felzárkóztató tábort Orfűn a Megyei Sportosztály támoga­tásával. Hasznos és fontos tö­rekvés, mégis ez évben is bi­zonytalanságot okozott, sike­rül-e megszerezni az anyagi fedezetet, amelyből a pedagó­gusokat fizetik, a szemléltető eszközöket beszerzik. Porth E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom