Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-30 / 272. szám

1988. szeptember 29., csütörtök Dunontüii napló 5 Étkező és hálógarnitúra a siklósi Tenkes Bútorgyár bemutatójáról Fotó: Läufer László Bútorok divatja A vízágy a szenzáció A csodás konyhák hol kaphatók? Kétségtelen, hogy a BNV „A" pavilonjának egyik szen­zációja a vízágy. Körülötte ál­landó a kíváncsiskodók hada, s a csinos fiatal hostess nem győz válaszolni a rengeteg kérdésre, ugyanakkor fáradha­tatlanul invitál mindenkit, hogy csak tessék, feküdjenek rá, próbálják ki. A finn-magyar kooperáció­ban készült érdekességet a BUBIV állította ki. A 190x220 cm-es méretű franciaógy betét­je vízzel töltött műanyag cel­lákból áll. A benne lévő folya­dék, ha ráfekszünk, szinte kö­rülveszi a testet, és a legki­sebb mozgásra lágyan hullám­zik. A hozzá tartozó termosz­táttal a víz hőfokát is lehet szabályozni tetszés szerint, 22 foktól 40 fokig. Az ismertető szerint pihentetőbb minta ha­gyományos ágy. A tesztvizsgá­latok során 60 erre vállalkozó ember alvási viselkedését fi­gyelték rajta, s azt tapasztal­ták, hogy fele annyit forgoló­dik álmában a vízágyon alvó, mint a hagyományos ágyon. A csodaágyat a BUBIV már év végétől árusítani akarja. Ezzel nagyjából ki is merül az idei BNV bútorkiállitósának szenzációlistája. Az előző évek­hez képest sokkal kisebb terü­leten, sokkal kevesebb bútor látható. Több nagy bútorgyár nem képviselteti magát, s az ember csak találgathat, hogy mi lehet a távolmaradás oka? Akik eljöttek, becsületükre legyen mondva, próbáltak új dolgokkal is előrukkolni. Fő­ként a szekrények, szekrényso­rok között lehetett látni na­gyon szép tervezésűt és kivite­lezésűeket. A kárpitozott garnitúrák nem annyira a formájukban, mint inkább a bútorszövetben hoz­tak újat. Új divat ugyanis a sötét, több színkombinációval készült elmosódott, nagymin­tás bútorkárpit. (Valószínű im­port anyagot használtak fel a gyárak, mert a hazai bútorszö­vet-kiállító standon még ha­sonlót sem lehet látni.) Az egyértelműen kiderült, hogy bútorfronton most a di­vat vagy a hófehér, vagy az egészen sötétre, majdnem fe­ketére pácolt felület. így a székesfehérvári Garzon Bútor­gyár BNV-re hozott újdonsága az elemes, ötletesen variálható Dominó nevű bútorcsalád is fekete-fehér. Ezt mindenki sa­ját ízlése szerinti arányban ál­líthatja össze. Nagyon szép konyhákat ál­lított ki a Tisza Bútoripari Vállalat. Különösen szép a szemcsés márványhatású felü­lettel készített konyha, amely­nél rendkívül praktikus tároló polcmegoldásokat alkalmaztak. Görgőkön kihúzhatok, jól át­láthatók, nem kell a hóziasz- szonynak a hátul tárolt dolgok után guggolva kotorni. E cso­dakonyhát nézve is eszembe jut, vajon a bemutató után hol lehet ezeket megvásárolni? Természetesen nem hagyhat­juk említés nélkül a baranyai bútorkiólitókat, akiknek igazán nem kell szégyenkezniük a me­zőnyben. Az ebédlőbútor kate­góriában a legelegánsabb a Pécsi Faipari Szövetkezet ét­kezőgarnitúrája, szép nagy asztallal és tálalószekrények­kel. A Tenkes Bútorgyár oz eddig is gyártott rusztikus hó- lószobabútorban olyan újdon­ságot hozott, hogy a szekré­nyeket tükrös ajtókkal készí­tették. A Szundi nevű tévéfo­tel neve találó, hiszen a be­állítható lábtámasszal olyan kényelmes, hogy nagy a veszé­lye, ha nem elég érdekes a műsor, az ember elszundít benne. S. Zs. Lahti ban a Mecsek Kórus (Munkatársunk telelonjelen- tése) Hosszú utazás és egy­napos Moszkvai városné­zés után vasárnap délben érkezett Lahtiba a pécsi Mecsek Kórus. A szívé­lyes fogadtatás hamar fe­ledtette a majd 50 órás vonatozás fáradalmait. Hétfőn a változatosság kedvéért hajóra szállt a társaság, és előbb gyö­nyörű napsütésben, majd szakadó esőben négy órás hajózás után Heinolába érkezett. Ebben a 30 ez­res városkában adott elő­ször hangversenyt a kórus a helyi dalárda és a Lah­ti Munkás Férfikar társa­ságában. Nagy Ernő ve­zényletével a Mecsek Kó­rus igen szép estét szer­zett a heinolai közönség­nek. Mire ez a lap az olvasó kezébe kerül, a kórus már túl lesz a lahtiak által na­gyon várt városi hangver­senyen. A vonat pénteken este indul vissza Lohtiból, a szombatot Moszkvában töltjük, a kórus érkezése Pécsre hétfőn délben vár­ható. Havasi János Bölcsész­hallgatók sztrájkja A szegedi József Attila Tu­dományegyetem Bölcsésztudo­mányi Karán szerdán nem tar­tották meg a soron lévő sze­mináriumokat és előadásokat: a hallgatók a felsőoktatás megújítását szorgalmazó fi­gyelmeztető sztrájkot tartottak. lAz Ady téri egyetemi épület auditórium maximumában ma­guk választotta témákról — az egyetemek történetéről, kül­földi egyetemisták életéről — hallgattak előadásokat és vi­tafórumon tekintették át az oktatási reformmal kapcsolatos elképzeléseiket. Szerda reggel a legutóbbi ifjúsági parlamenten megvá­lasztott bölcsésztudományi kari operatív bizottság tagjai sajtó­tájékoztatón fejtették ki a hallgatók állásfoglalását. En­nek része, hogy az egyeteme­ken szűnjön meg a tanterv- utasitás. A Művelődési Minisz­térium hatóságból váljon fel­ügyeleti szervvé. A szegedi bölcsészhallgatók sztrájkja szerdán befejeződött, a fiatalok döntése alapján csütörtökön ismét megkezdik a tanulmányi munkát. Finnországi útinapló (3.) Lahtiban is érvényes a vá­rostervezés terén Finnország településarculatát olyannyira meghatározó ,,vonalzó"-e!v. Hogy ez mit jelent? Ahol meg­fordultunk, az utcák többsége nyílegyenes. Ahogy Szeged a mai sugárútjoit és rendezett utcáinak sorát a múlt századi Tisza-árvíznek „köszönheti", a finn városok mai rendezett­ségét a hajdani tűzvészeknek könyvelik el. Hagyományos fa- házaikból álló városaik, város­negyedeik állták az időt, de a tűrkakas kifogott rajtuk. Külö­nösen a mi századunk hozott újot és tette világhírűvé a finn építészetet. A hagyományos építőanyagaik, a fa és a kő mellett, a különféle stílusirány­zatok és tervezői egyéniségek megszabta-megálmodta vörös­tégla, beton, üveg és más anyagok is mindinkább meg­határozókká váltak. S ezeknek hányféle variációja, ötvözése teszi egyénivé az épületeiket! A tervező és a kivitelező együttműködése annyira kéz­zelfogható és látható! A baranyai termékbemutató elismerést váltott ki Lahtiban Baranya bemutatkozott Építészeti elvüket az időjá­rás és a bőven fellelhető épí­tőanyag (fa és kő) szilárdítot­ta meg. A mai technológiával ugyan mínusz 20 fokig épít­kezhetnek, de a zord klíma késztette tervezőiket és építé­szeiket, építőanyag-gyártóikat arra, hogy mindenből a leg­megfelelőbb és legjobb anya­got építsék be a legjobb mun­kával. (Ez az igényességük az építkezésnél igencsak sokba kerül, de hosszú távon min­denképp mégis a lehető leg­olcsóbb.) Ezt az igényességet tapasztaltuk Lahti színház- épületénél is, mely kívülről meghökkent a betontömegével, de belül olyan tükörsimák a nyersbeton felületek, hogy azo­kat kór lenne bármilyen díszí­téssel vagy vakolattal elcsúfí­tani. A városi szabadidőköz­pont új, modern épülete kivül hófehér márvány, belül min­den esztétikai szépséget meg­ad az egyszerűségében, és ké­nyelmes, tágas helyet biztosít megannyi terme a különféle (barkács, képzőművész, zene, horgolás, kötés, nyelvtanulás stb.) elfoglaltságot keresők­nek. A szálloda- és vendég­látóipari főiskola és konferen­ciaközpont építészeti és tech­nikai megoldásai (és a felsze­reltsége) is irigylésre méltóak. Ebben az épületben kapott helyet a magyar termékbemu­tató a Mecsek Tourist rende­zésében, melyen a 24 hazai kiállító között ott láthattuk a Pécsi Bőrgyár termékeit, a Do­hánygyár, a Bázis és a Pécsi­terv tablóit. A Mecsek Tourist-os házi­gazdák vezetői Moldván László kereskedelmi igazgatóhelyet­tes ésTrényi József vásáriroda- vezető elmondották, hogy a bemutatkozás ugyan nem ho­zott tömeges üzletkötést, de jó néhány dolog felkeltette a lahtiak érdeklődését. A cél a közvetlen partnerkapcsolatok felvétele és elmélyítése. „Ez egy kemény piac, ide tudni kell betörni" — állapították meg. A boltokban és áruházak­ban tapasztaltak valóban iga­zolták ezt a megállapodásukat. Mindenből bőséges a kínálat, a szebbnél szebb és bizonyára a jobbnál jobb finn és külföl­di árucikkek tömege verseng mindenütt a vásárló 'kegyeiért. Hiába, a finnek fizetőképesek és igényesek, amiben csak tehetik és meg is éri, előny­ben részesítik a hazai termé­keket. De kanyarodjunk vissza Lahti építészeti arculatához. Hihetetlen, hogy csak sport­ban mi mindent tudnak felvo­nultatni. Hatalmas betonlelá- tós, füves focipálya, szemben vele a teljesen fedett focista­dion, aztán egymás mellett a 90, a 70 és az 50 méteres sí­ugrósánc — a jövő évi sívilág­bajnokság színhelye —, mely­nek lejtős végén nyáron strand üzemel, tőszomszédságukban ott van két gyerek ugrósánc. műfűvén vígan síztek a gyer­kőcök. Nem messze a fedett jégcsarnok hívogatja télen- nyáron a korcsolyázni vágyó­kat. Nemzeti sportjuk a síelés, így érthető, hogy 14 kiépített sifutópályájuk van mintegy félszóz kilométer hosszúságban és azok többsége este kivilá­gítható. A polgármester mond~ ta: ,,A lahtiak a napi munka után szeretnek sízni, télen ha­mar sötétedik, természetes, hogy ezt az igényüket a sífu- tópályák megvilágításával ki kell elégítenünk." Ezeket a lé­tesítményeket láttuk csak . . . Lahti még százezer lakosú' sincs. Útinaplóm végén érdemes apróságokat is felvillantani. Napilapjaikat nem sújtja pa­pírkorlátozás, vastagok, lepe- dőnyi méretűek, szépen tipog- rafizáltak és szerkesztettek, az első oldalon csak hirdetések olvashatók . . . Elmaradhatat- lanok a pénznyerési lehető­séggel csábító különféle auto­matáik.' (Három koronám oda­veszett.) Számunkra szokatlan a rengeteg utcai nyilvános te­lefon, tiszták, épek, üzemké­pesek és a világ bármelyik tóvhívásos előfizetője hívható belőlük — a finnek zsebéhez mérten igen olcsón. Két építőipari cég, a POLAR és a HAKA lahti vezetői is fo­gadták építészdelegóciónkat és építkezési helyeikre (foghíj­beépítés a belvárosban és a 400 lakásos olimpiai falu) is elvittek. Az általuk mondottak nemcsak üres frázisok, arról Segítse ön is a rendőrség munkáját! Rabló turisták Pécsváradon Tőr kést szorítottak a csecsemő torkához Szeptember 16-án, pénteken délelőtt 11.15-11.35 óra között történt Pécsváradon. Egy fia­tal pár csengetett a Vár utca 43. szám alatti ház kapuján. A férfi nyakában fényképező­gép lógott. A kaput nyitó Bagó Lászlónét udvariasan megkér­ték, engedje meg, hogy aZ udvarból lefényképezzék a vár­falat. Bagóné ekkor előrement, majd a következő pillanatban egy nagy rúgást kapott hátul­ról, s utasították, hogy azon­nal menjen be a lakásba. Bent o „turistanő" egy tőrkést tartott Bagóné 20 hónapos kisgyermeke torkához, s jelez­te, hogy szükség esetén hasz­nálni is fogja. Férfi társa pe­dig követelte, hogy a fiatal- asszony azonnal adja oda minden pénzét. Bagóné rémü­letében a szekrény aljából elő­vette összes megtakarított pén­züket - mintegy 35-38 ezer forintot — s átadta a férfinak, oki azonban nem nyúlt a bö- rítékhoz, hanem felszólította Bagónét, hogy ő vegye ki a pénzt, s úgy adja át. Ezután a kisgyermek kezében lévő sprayvel lefújatták vele a hely­színt, ki kísértették magukat, s megfenyegették a fiatalasz- szonyt, ha bárkinek is szól tá­vozásuk után, akkor visszatér­nek, s gyermekét megölik. A fantomképen köxölt „turisták" személyleírása. A férfi 30—35 év körüli, mintegy 100 centi magas, sxikár, atlétater­metű. Az arca hosszúkás, telesza- káll fedi, bajuszt visel. Sötét, majd­nem fekete haja hátrafésült, kétol­dalt enyhén kopaszodik. Divatos, denevérujjú sötét bőrdzsekit, sötét nadrágot, fehér, szürkebetétes sport­cipőt viselt. Társnője 24-26 év körüli, 165-170 centi magas, normál testalkatú. Ri- kitáan kozmetikázott, s öltözete is ugyanilyen. Haja szőke, melirozott, hátrafésült. Arca erősen kikenve pi- resitávol, s ajka vastagon rúzsozott. Szemhéja, körmei élénk zöldre fes­tettek, s ugyanilyen zöld szinü, de­nevérujjú, bőrből vagy műanyagból készült dzsekit viselt, ugyancsak élénkzöld, lyukacsos diszkócsizmát, valamint hagyományos farmernadrá­got. Hol és kik látták őket szep­tember 16-án? Délelőtt 10 óra körüli időponttól követhető út­vonaluk. Az első szemtanú a pécsváradi virágbolt vezetője, akinek feltűnt a divatosan öl­tözött nő, aki csak nézelődött az üzletben. Később a vasbolt egyik eladója figyelt fel a nő­re, majd a Vár utca sarkán lé­vő élelmiszerbolt vezetője a szakállas férfira. 11.15-11.35 óra között Bagó Lászlóné la­kásán tartózkodtak, s a rablás után valószínű, hogy az elhai­gyott Vár közön távoztak el. Háromnegyed tizenkettő és fél kettő között senki sem látta őket. Feltételezhető, hogy a fél kettes bonyhádi kisegítő já­raton ők utaztak, de a sofőr nem emlékezett pontosan rá­juk. Előfordulhat az is, hogy az előtte két perccel indított menetrend szerinti járatra szálltak fel. A rendőrség kéri a lakosság segítségét, hogy jelentkezze­nek, akik tudnak arról, hogy a „turisták" honnan és mivel ér­keztek Pécsváradra, illetve, akik látták őket a virágbolt­ban, az élelmiszerboltban, a vasboltban, a buszpályaudva­ron, illetve az autóbuszon. Kérik a várbeli rendezvényre érkezett látogatók - többek között a Leőwey Gimnázium ta­nulói, a máriagyűdi szociális otthon lakói - segítségét, va­lamint a szállodák, panziók, éttermek, presszók dolgozóiét, mert előfordulhat, hogy valahol megszálltak, illetve fogyasztot­tak valamit. A telefonszám: 11-666 11-79, illetve 07. Marton Gy. meggyőződhettünk. Megszív­lelendő elveik: tőkés piaci viszonyok az építkezéseken; szabad kéz mindenkinek, aki becsülettel dolgozik, de jaj annak, aki nem végzi el a fel­adatát; nem bér kell,' hanem meg kell fizetni a munkát, az embert. Ezekhez nincs mit hoz­záfűzni I A finnek legfájóbb pontját is sikerült kitapintani: nem­igen tudnak mit kezdeni a vá­rosi fiatalokkal. Péntek este Lahtiban ezerszám gyűltek ösz- sze a tinik, ittak, törték az üres üveget, autóikkal olyan csúcs- forgalmat csináltak . . . Szom­bat este már kevesebben tet­ték ugyanezt, vasárnap este már szinte üresek voltak az ut­cák, terek, diszkók. Pedig a finnek komolyan veszik az al­koholtilalmat. Mégsem az ő látványuk marad a hatnapos tapasztalatunk után bennünk a legemlékezetesebb. Nökemiin! Viszontlátásra Finnország! Murányi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom