Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-30 / 272. szám

1988. szeptember 29., csütörtök Dunántúli napló 3 Vagyonnyilatkozat, proba-adö- beuallas, láthatatlan jövedelem Adóról ­országgyűlés előtt Beszélgetés Górván János megyei Hol lehet építkezni Pécsett? Évente ezerötszáz építési szándék — Kevés a tilalom — Értékes területek Hirden, Somogybán és Vasason Adóügyben - mitagadás — ingerlékenyek vagyunk. Ez le­hetett a ,,kívülálló" véleménye a Pécsi Városi Tanács végre­hajtó bizottságának a legutób­bi ülésén, amikor Górván Já­nos, az Adó- és Pénzügyi El­lenőrző Hivatal (APEH) Bara­nya Megyei Igazgatóságának a vezetője beszámolt a testü­let előtt az új adórendszer mű­ködésének az eddigi tapaszta­latairól. A kérdések és a hoz­zászólások mindazt kifejezésre juttatták, amik 1988. január 1- seje óta foglalkoztatják a köz­véleményt az adórendszer tel­jesítmény-visszatartó hatásától a családokra nehezedő adóte- herig. Amikre válaszolva Gór­ván Jánosnak volt egy figye­lemre méltó megállapítása: „Az APEH ugyan ellenőrző szervezet, mégis ez áll szemben az adórendszer minden bíráló­jával, bírálatával". Ez mintegy mottója is lehet annak a beszélgetésnek, ami­ben Górván Jánostól tájékoz­tatást kaptunk a személyi jö­vedelemadóval kapcsolatos ta­pasztalatokról.- A vb-ülésen is hangot ka­pott az a nézet, amitől hóna­pok óta hangos a közvéle­mény: az adórendszernek telje­sítmény-visszatartó hatása van. Mi erről a véleménye?- Nehéz azon vitatkozni, hogy a progresszív adótáblá­nak ne lenne ilyen hatása. De ezt kevésbé lehetne érzékelni, ha a bruttósítást tisztességesen hajtották volna végre, s nem bérfejlesztésként fogták volna fel, amint ez nem egy helyen történt. A pótlékokról, egyéb jövedelmekről úgy szólt az utasítás, hogy azokat is fel kell bruttósítani, ugyanakkor más — pl. gmk-knál szerezhető — jövedelmeknél számolni kel­lett a jelentős hányad befize­tésével, hiszen az állampolgá­rok a szerzett jövedelem meg­felelő hányadában járulnak hozzá a közkiadásokhoz. Fé­kezte a teljesítményeket a ha­tályos rendelkezések néhány előírása, pl. a táppénz korábbi konstrukciója, a 2000 forint alatti kifizetések egységes for­rósadóztatása, az eseti jutal­mak, kitüntetések évközi adó­előlege megállapításának a módja ... Az ilyen és hasonló jogszabályi anomáliák kerül­nek most az országgyűlés elé- 1989. január 1-jei módosítási szándékkal.- Újra és újra szóvá teszik az adózás ún. családellenes voltát. Más szóval: a családi adózás bevezetését a mostani­nál családsegítőbbnek tartják. A gazdaságilag elmaradott térségekről, a mezőgazdasági osztály munkájáról, az áttele- pültekről tárgyalt tegnap a Ba­ranya Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága dr. Kovács Sándornak, a Belügyminiszté­rium területi referensének rész­vételével. Dr. Bognár Zoltán tanács­elnökhelyettes a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóz­tatására vonatkozó megyei program időarányos végrehaj­tásáról készített írásos anyagot szóban kiegészítette, hangsú­lyozza, hogy a vb-ülést meg­előzően a HNF megyei elnök­sége, az SZMT elnöksége, há­rom tanácsi bizottság tárgyal­ta meg a több mint hatvan baranyai települést (a Dráva — Erről az 1987-es ország- gyűlési anyagban is volt szó, érvek hangzottak el mellette, a költségvetés helyzetére tekin­tettel mégis az egyéni adózást vezették be. A pénzügyi kor­mányzat akkor ígéretet tett a családi adózási modell kidol­gozására, és azt az adórend­szer egyéves tapasztalataival együtt kívánják az országgyű­lés elé terjeszteni. A rendszer családellenességével pedig vi­tatkozom: a családi pótlék ele­ve adómentes, a 3 vagy több- gyermekes családoknál pedig gyermekenként havi ezer forint­tal csökken az adóalap, amit az a szülő vehet igénybe, amelyiknél ez kedvezőbb. To­vábbi kedvezmény lehet — ha az országgyűlés most elfogad­ja —, hogy a két vagy több gyermekét egyedül nevelő szü­lő is jogosult lehet ugyanilyen adóalap-csökkentésre. — Az év elején — március 31-ig — önkéntes vagyonnyilat­kozatot lehetett tenni. Mi volt a tapasztalat? — A vártnál kevesebben tet­tek nyilatkozatot, s a feldol­gozás tapasztalatai szerint döntően nem azok, akik való­ban nagy vagyonnal rendel­keznek, és akiknél leginkább kérdéses lehet: legális vagy láthatatlan jövedelemből sze- rezték-e. — Most már kötelezően kell nyilatkozni? — Igen, mégpedig az adóha­tóság felszólítására. Ha tudo­másra jut, hogy valaki adó­zatlan jövedelemből gazdago­dott, felszólításunkra három napon belül köteles elszámol­ni az egész családi vagyonnal, s e felszólítás ellen nincs jog­orvoslat. — Mi tartozik a vagyonnyi­latkozat körébe? — Lakás, nyaraló, 100 000 forintnál drágább ingóság, be­tétkönyvek, kötvények, értéke­sebb gyűjtemények stb. Meg­jegyzem, hogy a különböző he­lyekről beérkező információk feldolgozása alapján többen számíthatnak a közeljövőben vagyonnyilatkozat-tételre vo­natkozó felszólításra. — A közelmúltban ún. pró­ba-adóbevallásra kértek adó­alanyokat. Ez milyen tapaszta­lattal járt? — Az első év vége közeled- tén országosan tízezer - két vagy több adóköteles jövede­lemmel rendelkező — adó­alanytól kért az APEH próba­formanyomtatványon önkéntes bevallást. Baranyában ezret adtunk ki „írástudó" kivá­lasztottaknak, vagyis olyanok­merrtét és Nyugat-Baranyát) érintő kérdést, valamint a Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság is Vizsgálta a társadalmi-gaz­dasági program megvalósulá­sát, esetleges módosításának szükségességét. A testületi vé­lemények a határozati javas­latban összegeződtek. — A bizottsági vitákon fő­kérdés volt, hogy az infra­struktúra vagy a termelés fej­lesztése legyen az első számú feladat - mondta a tegnapi ülésen dr. Bognár Zoltán. - A program indításánál hozott döntéstől eltérően most az fo­galmazódott meg, hogy az 1989—90. évekre le nem kö­tött Területfejlesztési Alap na­gyobb hányadát elsősorban a termelő infrastruktúra fejlesz­ÁPEH-vezetővel nak, akikről feltételeztük a hibátlan kitöltést. Sajnos nem így volt. A 931 visszaküldött bevallásnak csak a 41,8 szá­zaléka - 389 darab - volt hi­bátlan, a többi kisebb-na- gyobb mértékben hibás volt. Mivel ez nemcsak nálunk volt így, ez a nyomtatvány kritiká­jaként is felfogható. A pénz­ügyi kormányzat ezért egysze­rűbb nyomtatványt fog kiadni, aminek viszont az lehet a hát­ránya, hogy kitöltés előtt bizo­nyos jogszabályismeretre kell szert tenniök az adóalanyok­nak. Szakemberekhez - pl. hozzánk — kell fordulniok vagy a munkahelyi munka-, ill. pénzügyesekhez, akiket erre fel fogunk készíteni.- Térjünk át végül egy so­kat emlegetett és sokat vitatott témára: az ún. láthatatlan jö­vedelmek adóztatására. Kikről van szó tulajdonképpen? — Mi kb. 60-féle tevékeny­séget állapítottunk meg. Első­sorban bizonyos orvosi munka­körök, aztán benzinkútkezelők, autószerelők, • sírásók, pincé­rek, fodrászok, szállodai portá­sok stb. tartoznak ide. Mi ed­dig 233 személynél vizsgáltuk a láthatatlan jövedelmet, 56 százalékuk elismerte, hogy hoz­zájut ilyenhez, 30 százalékuk pedig fizet is adóelőleget. A láthatatlan jövedelmeket or­szágos szinten egyébként 100- 110 milliórdra becsülik, tehát nem kis dologról van szó. — Hogyan tudják ellenőrizni a láthatatlan jövedelmeket? Gondolok pl. arra, hogy az egyik adóalany értéktárgyak­ba fekteti a pénzt, a másik pedig állandóan karajt eszik és márkás italokat iszik . . .- Az ilyen azért a tudomá­sunkra juthat az irigy szom-' szédok bejelentéséből ... A feltárásnak különben többféle útja van. így az intézmények­től érkező információk az ál­lampolgárok jövedelmi helyze­tének az alakulásáról: béren kívül pl. lakásvásárlásról, érté­kes nyugati autó vételéről stb. Aztán maga a bevallási köte­lezettség: feltárás után a be nem fizetett adó kétszeresét kell büntetésként megfizetni, s ennek érdekében szúrópróba­szerű ellenőrzésekre van felha­talmazásunk. És itt vannak az állampolgári bejelentések: tényszerű, nevesített közléseket közérdekű bejelentések módjá­ra vizsgálunk ki. Az ellenőrzés eszköze még az a nyilvántar­tás, amit a jogszabály szerint a láthatatlan jövedelemhez ju­tó adóalany köteles vezetni. tésére kell átcsoportosítani, megalapozva ezzel a térség további fejlődését. A termelő beruházásokat pedig adóked­vezményekkel kell elősegíteni, de ez már nem a tanács ha­tásköre, hanem kormányzati döntést igényel. A napirendhez hozzászóló dr. Jerszi István az infrastruk­túrát építő cégek munkájának és a tanácsi elképzeléseknek a szinkronját sürgette, és hangsúlyozta, hogy az adott térségek lakosságának, gaz­dálkodó egységeinek fokozott bevonására van szükség a program megvalósítása érde­kében. Krasznai Antal felszó­lalásában elmondta, hogy a Hazafias Népfront vállalja a körzeti tanácskozások szerve­Jelentős, évente ezerötszáz építési szándék jut el a ter­vezésig Pécsett. A vállalkozók fele új otthont tervez, fele át­alakítást, vagy bővítést. A tervék elbírálásához van Pécs­nek általános rendezési terve, amelynek ugyan nem kész még a szabályozási terve, ám ez nem akadálya annak, hogy az építési törvény előírásai szerint a hatóság alkalmazza. Sokkal lényegesebb ennél, hogy a hatóság ma partner akar lenni a lakosság törek­véseiben. Érvényüket vesztették a nagyobb területeket Tető r I ő tervek. A meglévő értékek megtartása, a közművesítés fejlesztése, a lakosság vállal­kozásának támogatása a cél. Szinte teljesen megszűntek az építési tilalmak, ma mind­össze néhány kisebb területre vonatkoznak. Ott ahol hiány­zik a részletes rendezési terv, öt évig rendelhetik el a tilal­mat, de ezt is 1991-re fel­oldják, és legkésőbb 1996-ig megszüntetik ott is, ahol ma a közművek hiánya, vagy a rendezési terv végrehajtásá­ban előírt területfel használás miatt tiltják az építkezéseket. Ezek a tilalmak azonban hang­súlyozottan kis területéket érintenek, illetve építési korlá­tozásokra szorítkoznak. A városgazda szemléletet tükröző terv nyomán ma sok, korábban elsorvasztásra ítélt terület vált, illetve válhat ér­tékessé Pécsett. Ezek közé tar­tozott a hirdi ófalu is, amely ma lakóterület. Lehet építeni, komfortosítani, telket alakítani, nagy parcellákon — a tanács rendeletében meghatározott imádon — állatot tartani és kisipari műhelyeket létesíteni. Sőt a Hirdi út két oldalán 1984-ben kialakítottak új tel­keket is, amelyek jó része el­kelt. Tizenöt telekre lehet még jelentkezni, ugyanakkor lehető­ség van a Hirdi út déli olda­lán is a további telek kia la ki - tásra. Készült terv Hird továbbfej­lesztésére Vasas felé. Ha a meglévő területek elkeltek és van jelentős vállalkozói szán­dék, ezt a tervet megvalósít­ják. Az építkezők a közművek közül vízvezetékkel és villa­moshálózattal rendelkeznek, megoldott Hird vízrendezése, sajnos csak a távlati tervek része a szennyvízelevezetés megvalósítása, addig zárt gyűjtőket kell építeni. Vasason, a Berkenyés utca déli részén van eladó telek, óm a vízvezetéket az építtetők társulása valósítja meg. A Határ út feletti zártkertes ré­szen is sokan építkeznének, de ez a terület a vízellátási zóna felett van, amíg a biz­tonságos szolgáltatás nem zését. Dr. Diótási Lajos arról beszélt, hogy a közlekedés- hírközlés-adózás hármas kér­dés megoldásán múlik egy elmaradott térség felzárkózta­tása. A vb-tagok által elfogadott határozat tartalmazza az el­maradott térségek idegenfor­galmi lehetőségeinek feltárá­sát, az ipari beruházásoknál, szerkezetváltásoknál és fejlesz­téseknél a tőketársulásos, va­lamint a visszatérítendő támo­gatási formák előtérbe helye­zését, a megkezdett összekötő út—építési program folytatását. A határozathozatalt köve­tően Horváth Lajos tanácsel­nök dr. Cseh Sándornak, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály vezetőjének adta meg a szót, aki az osztály munkájától számot adó írásos anyagot egészítette ki, majd dr. Hazafi József vb-titkár ér­tékelte az osztályon dolgozók valósítható meg, addig korlá­tozottak a lehetőségek. Somogybán a Pernecker utcától északra jelentős meny- nyiségű telket lehet kialakíta­ni. A tanács azt javasolja, hogy a telkeket sorban par­cellázzák a tulajdonosok, így segíteni tudja a közműépítő közösségeket. A bányatelepen pedig a vízvezetékhálózat fel­újításával lehetőség nyílik az ott lakóknak a komfortosítás­ra, illetve bővítést megvalósí­tani. Pécsújhegy rendkívül értékes területe lett a megyeszékhely­nek. Sokan szándékoznak itt építkezni, amelyet a meglévő részletes rendezési terv lehe­tővé is tesz. Sok helyen a A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége szerdán ülést tartott, amelyen a közlekedésbiztonság helyzetét vizsgálta meg. A testületet Cseh Lajos, ai Közlekedési Minisztérium fő­osztályvezetője tájékoztatta ar­ról, hogy az idén a múlt esz­tendőhöz viszonyítva tovább nőtt a közlekedési balesetek száma. A minisztérium átfogó értékelést végzett a közleke­désbiztonság alakulásáról, s ennek alapján közlekedésbiz­tevékenységét, kiemelve az igényes, fegyelmezett, több tekintetben példás feladatvég­zést. Oravecz Sándor, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot képviselve mél­tatta a baranyai eredménye­ket, amelyben nem kis része volt és van a mezőgazdasági osztálynak. Dr. Tóth Sándor tanácselnök-helyettes kiemelte, hogy a megye információs bá­zisként adatokat kíván szol­gáltatni az érdekképviselet megfelelő szintű ellátásához, persze akkor, ha a MÉM az ágazati érdekek képviseletét felvállalja, mert ezt kell tennie! Az időszerű gazdasági in­tézkedések napirendi témán belül dr. Hazafi József ismer­tette az óttelepülések bara­nyai vonatkozásait: jelenleg négyszáz Romániából áttele­pült él a megyében, s az utób­bi időben gyarapodott a csa­ládosok száma. L. Cs. K. meglévő telkek szabályos osz­tása miatt a lakosság kezde­ményezheti a házhely-kialakí­tást a tanács beavatkozása nélkül, egyébként a tanács ebben csak akkor vesz részt, ha közreműködése nélkül nem valósítható meg. Nagy ellent­mondás Pécsújhegyen, hogy van gázvezetéke, de közmű­ves ivóvize nincs. Jövőre azon­ban elkezdhetik a társulat szervezését, a víz, és szennyvíz- csatorna kiépítésére. Ugyanak­kor tervezni szükséges a víz­rendezés megoldását is, mert az egyre szaporodó peres ügyek jelzik a mostani álla­potok tarthatatlanságát. tonsági akcióprogramot dol­goztak ki. Ebben célul jelölték meg a gépkocsivezetők rend­szeres képzését, továbbképzé­sét, a járművek műszaki álla­potának javítását. A nagymér­tékben elöregedett járműállo­mány önmagában komoly bal­eseti veszélyforrás. Papp Béla, a központi veze­tőség titkára szerint számos súlyos baleset hátterében az áll, hogy a gépkocsivezetők túl sokat dolgoznak, nem tudják kipihenni magukat. Több vál­lalatnál a gépkocsivezetők havi 30-40 óra túlmunkát vállalnak, és többségük még gazdasági munkaközösségben is dolgo­zik, ahol mintegy havi 80—90 órát vezet. Ezek a körülmé­nyek nagymértékben hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a dolgozók egészsége jelentős mértékben károsodik. A vitában szintén többen felhívták arra a figyelmet, hogy számos helyen a gépko­csivezetők 310—350 órát is dol­goznak havonta. Pedig a je­lenlegi törvények szerint 280 óránál már megtagadhatnák a munkát. Erre azért kényszerül­nek, mert a főmunkaidőben alacsony a kereseti lehetőség. Végül is a testület úgy fog­lalt állást, hogy szorgalmazza a túlfoglalkoztatás csökkenté­sét. Az elnökség szerint egy­séges szabályozást kell kiala­kítani a foglalkoztatást ille­tően, figyelembe kell venni a nemzetközi gyakorlatot, a Nemzetközi Munkaügyi Szerve­zet ajánlásait is. Hársfai István Ülésezett a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Program a felzárkóztatásra Kapjanak adókedvezményt a gazdaságilag elmaradott térségekben folyó termelő beruházások! G. M. Veszélyes mértékű túlmunka Nőtt a közlekedési balesetek száma

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom