Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-29 / 271. szám

Vilég proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. szeptember 27-i üléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1988. szeptember 27-én Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizott­ság tagjain kívül részt vettek: o Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a me­gyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizott­ság titkárai, valamint a köz­ponti sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvi­tatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás előterjesz­tésében az időszerű külpoliti­kai és nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Lukács János előterjeszté­sében a párt helyzetével, a pórtélét és a belpolitika né­hány időszerű kérdésével kap­csolatos tájékoztatót; — Nyers Rezső előterjesztésé­ben ai Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesí­tendő tanácsadó testületekre tett javaslatot. Ezt követően a Központi Bi­zottság folyó ügyeket tárgyalt, és ajánlásokat fogadott el ál­fami és közéleti tisztségek be­töltésére. I. O A Központi Bizottság jó­váhagyólag tudomásul vette a tájékoztatást Orosz Károlynak az Amerikai Egyesült Államok­ban és Kanadában július 18-a és 27-e között tett látogatásá­ról. Hangsúlyozta, hogy a ta­lálkozók a magyar-amerikai és a magyar—kanadai kapcsolatok fejlődésének kiemelkedő ese­ményei voltak. A tárgyalások létrejöttében és sikerében a kelet—nyugati viszony általá­nos javulása mellett fontos sze. repet játszott a magyar re­formpolitika és demokratizáló­dási folyamat iránt a tenge­rentúlon megnyilvánuló érdek­lődés. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy a Reagan elnökkel, Bush alelnökkel, Shultz külügymi­niszterrel, Dukakis kormány­zóval, valamint Mulroney ka­nadai miniszterelnökkel folyta­tott megbeszélések során meg­erősítették a kelet—nyugati és a kétoldalú kapcsolatok to­vábbi javításának kölcsönös szándékát. Fontosnak tartja, hogy a látogatás politikai je­lentősége mellett hozzájárult a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek feltárá­sához. Felhívja a figyelmet ar­ra, hogy meg kell teremteni a kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges minél kedvezőbb ha­zai feltételeket. Helyesli viszo­nyunk konstruktív alakítását az észak-amerikai magyarság pár­beszédre és együttműködésre kész köreivel, ami a jövőben jelentős eleme lehet hazánk és a Nyugat szélesedő kapcsolat- rendszerének. 0 A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Grósz Károly és Nicolae Ceau- sescu augusztus 28-i aradi megbeszéléseiről kapott tájé­koztatást. Megerősítette a Po­litikai Bizottságnak azt az ál­láspontját, hogy politikailag indokolt volt elfogadni a talál­kozó szokatlanul gyors megtar­tására tett román javaslatot. Helyeselte, hogy az MSZMP fő­titkára — a Politikai Bizottság­tól kapott felhatalmazásnak megfelelően — a tárgyalásokon feltárta a magyar—román vi­szonyt terhelő valamennyi kér­dést, és konkrét javaslatokat terjesztett elő kapcsolataink javítására, együttműködésünk fejlesztésére. A Központi Bizottság hang­súlyozta: a megállapodások tényleges értékét valóra váltá­suk adhatja meg. Szükséges­nek ítéli, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a ma­gyar-román kapcsolatokban változatlanul rendezett vi­szonyra és az együttműködés fejlesztésére törekedjék. Tart­sa napirenden kapcsolataink kulcsfontosságú kérdéseit, min­denekelőtt a romániai magyar nemzetiség egyéni és kollek­tív jogainak szavatolását, a Romániából hazánkba mene­kültek helyzetének megnyugta­tó rendezését, valamint az úgy­nevezett településrendezési terv nemzetiségi vonatkozásai­nak felülvizsgálatát. A Közpon­ti Bizottság rámutatott, hogy a román fél érvényben levő államközi megállapodásokat nem tartott be, amikor egyol­dalúan bezáratta a kolozsvári magyar főkonzulátust és nem teszi lehetővé a bukaresti Ma­gyar Kultúra Háza megnyitá­sát. Egyidejűleg felkéri az illeté­kes magyar állami szerveket, hogy vizsgálják meg tenniva­lóikat a kétoldalú kapcsolatok területén, és lépjenek fel kez- deményezően a vitás kérdések megoldásáért, a két nép érde­keinek megfelelő kapcsolat- rendszer és együttműködés ki­alakításáért. A testület hang­súlyozta, hogy a magyar kül­politika feladata a határain­kon túl élő magyarság sorsá­nak figyelemmel kísérése. Ez összhangban van a nemzetkö­zi normákkal és megállapodá­sokkal, valamint a jószomszé­di viszony kialakítására és elmélyítésére irányuló törekvé­sekkel. 0 A Központi Bizottság tá­jékoztatást kapott Grósz Ká­rolynak a Német Demokratikus Köztársaságban tett szeptem­ber 8—9-i látogatásáról, az Erich Honeckerrel folytatott megbeszélésekről. Megállapí­totta: országaink kapcsolatai a szocialista építés nemzeti sa­játosságainak kölcsönös tisz­teletben tartósa és a közös vo­nások összekötő szerepének erősítése alapján fejlődnek. A testület rámutatott, hogy meg­különböztetett jelentősége von a tudományos és műszaki kap­csolatok fejlesztésének, a két ország érdekeit hatékonyan szolgáló korszerű gazdasági együttműködési formák kialakí­tásának. A látogatás során ki­fejezésre jutott, hogy Magyar- ország és a Német Demokrati­kus Köztársaság egyaránt fon­tosnak tartja az európai eny­hülés és együttműködés elmé­lyítését, a haderők és a ha­gyományos fegyverzet csökken­tésének mielőbbi megkezdését. O A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy hazánk ér­dekelt az európai biztonság és együttműködési értekezlet bé­csi utótalálkozójának eredmé­nyes befejezésében; a helsinki folyamathoz kapcsolódó konfe­renciák és megbeszélések ösz- szehívásában. Nagyra értékeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Kö­zösség közötti megállapodás létrejöttét. Magyarország és az EGK kapcsolatainak szerződé­ses rendezését jelenti a keres­kedelemről, valamint a keres­kedelmi és gazdasági együtt­működésről szóló megállapo­dások aláírása, illetve a diplo­máciai kapcsolatok felvétele. E lépés jelzi külpolitikánk nyi­tottságát, az európai együtt­működés iránti érdekeltségün­ket és elkötelezettségünket. Az egyenjogúság követelményeit szem előtt tartó megállapodás emellett fontos külgazdasági hozzájárulás lehet stabilizációs és kibontakozási programunk eredményes végrehajtásához. 0 A Központi Bizottság ag­godalmát fejezte ki a közel- keleti helyzet rendezésének el­húzódása, az Izrael által meg­szállt területeken kibontako­zott népi mozgalommal szem­ben alkalmazott elnyomó in­tézkedések miatt. Megállapí­totta, hogy a térség tartós bé­kéjének a térségben csak a realitásokat elfogadó, kompro­misszumra kész magatartás, a valamennyi érdekelt fél rész­vételével megrendezendő nem­zetközi konferencián kidolgo­zásra kerülő politikai megol­dás lehet az alapja. A Központi Bizottság támo­gatásáról biztosította a ma­gyar-izraeli kapcsolatok bőví­tésére irányuló külpolitikai lé­péseket. Helyesli a Koreai Köztársasággal létrejött meg­egyezést a konzuli jogkörű kereskedelmi képviseletek köl­csönös létesítéséről. A reali­tásokat figyelembe vevő dip­lomáciai kezdeményezések - hazánk közvetlen érdekeinek szolgálatán túl — hozzájárul­hatnak a helyi válsággócok problémáinak rendezéséhez. 0 A Központi Bizottság üd­vözli az Irak és Irán közötti tűzszüneti megállapodást, mint a háborús konfliktus bé­kés rendezéséhez vezető első lépést. Kifejezi reményét, hogy részvételünk a fegyverszünetet ellenőrző ENSZ-erők munkájá­ban hozzájárul hazánk és a két érintett ország kapcsola­tainak sokoldalú fejlődésé­hez is. II. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és elfogadta a párt helyzetéről, a pórtélét és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről szóló tájékoztatót. O Megállapította, hogy a tagkönyvcserével kapcsolatos feladatokat a pártszervek, az alapszervezetek, az egyéni be­szélgetést végző csoportok és az apparátus dolgozói nagy­fokú politikai felelősséggel, szervezetten hajtották végre. A párttagokkal folytatott vé­leménycsere, a tagság javas­latai és kezdeményezései fon­tos változások erjesztőinek bizonyultak, nagymértékben hozzájárultak az országos párt­értekezlet összehívásához és annak döntéseihez. A tagkönyvcsere jelentős po liti'kai értéke, hogy a tagság döntő többsége a párthoz va­ló tartozás mellett foglalt ál­lást. Kezdeményezte a párt megújítását, és kifejezte, hogy cselekvőén részt ■ kíván venni ebben a folyamatban. A tag könyvcsere időszakában több mint 73 ezer személy, a tag­ság 8,3 százaléka került ki a pártból. A taglétszám június 30-án 816 622 volt. A párt­tagság jelenlegi összetétele lehetővé teszi, hogy az MSZMP szilárd munkásbázisú a legkülönbözőbb társadalmi rétegekben jelentős befolyást élvező tömegpártként mű­ködjön. A Központi Bizottság felhív ja a pártszervezetek és c párttagok figyelmét arra, hogy a politizálás más teendői kö­zepette — és éppen azokkal összefüggésben is — több (Folytatás a 2. oldalon) II kamrás sziirőprás megoldhatja a bőrgyári iszapgondokat A krómos iszapból pogácsákat gyárt a REKO vegyesvállalat kísérleti berendezése a Pécsi Bőrgyárban. (Läufer László felvétele) Költségkímélő környezetvédelem A REKO NSZK­magyar kft lesz A REKO cég gépe, ponto­sabban kísérleti berendezése, a kamrás szűrőprés jövőre már akár az iszapprobléma megoldását jelentheti a Pécsi Bőrgyárnak? A kérdés meg­válaszolása még várat jó né­hány hetet magára, egy azon­ban biztos: ha a kísérleti be­rendezés alapján elvégzett gazdaságossági számítások végeredménye elfogadható összeget mutat, akkor megol­dottnak tekinthető akár már a jövő évtől a bőrgyáriak egyik legégetőbb környezetvé­delmi gondja, az iszapkérdés. De maradjunk még a má­nál, a kísérletnél. A bőrgyári szalagszűrő prés a keletkezett napi mintegy 250 köbméter krómos iszapnak jószerivel csak az egyharmadával képes megbirkózni, ha ugyan éppen üzemképes. A szalag végéről már a nagyjából víztelenített iszapdarabok hullanak a kon­ténerbe. S a többivel mi lesz? A 4—5 százalékos száraz­anyagtartalmú iszapot folyé­kony állapotban szippantó- autókkal hordják Garéba. Ez környezetvédelmi szempontból osztrák sem a legtökéletesebb megol­dás, ugyanakkor roppant költ­ségigényes, mivel lényegében a vizet kell ilyen hatalmas mennyiségben szállítani. A Pécs Környezetvédelmi Termelő- és Szolgáltató Kis­szövetkezet már jóideje foglal­kozik a megoldás keresésével, így találkoztak össze a REKO NSZK—osztrák vegyesvállalat­tal, amely már 13 éve sike­resen old meg olyan kérdése­ket is, mint a veszélyes hulla­dékok ártalmatlanítása, sem­legesítése, újrahasznosítása. A bőrgyárban néhány napon ót kísérleti jelleggel üzemelő be­rendezésük lényegében az el­ső magyarországi bemutatko­zásuk. A kis gép teljesen kö- zömbösíti( és szagtalanítja is) a bőrgyári iszapot, egy köb­méternyi híg masszából 40 ki­logramm körüli súlyú iszappo- gácsát készít, azaz az egy köbméternyi térfogatú iszap­nak mindössze talán az egyti- zede marad vissza. A 25—25- ös lapocskák 3 centi vasta­gok és igencsak furcsa for­(Folyatás a 2. oldalon) Hazánkba érkezett az NSZK Szövetségi Gyűlésének elnöke Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke szeptember 28-án a Parlamentben fogadta Philipp Jenningert, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének (Bundestag) elnökét, aki hi­vatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. MTI-fotó - Varga László MTI-telefotó Philipp Jenninger, a Német Szövetségi Köztársaság Szövet­ségi Gyűlésének (Bundestag) elnöke Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meg­hívására szerdán hivatalos lá­togatásra Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren az NSZK politikust Stadinger Ist­ván fogadta. Jelen volt dr. Hans Allred Sieger, az NSZK budapesti nagykövete. Röviddel megérkezése után Phlipp Jenninger koszorút he­lyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök terén. Ezt követően megkezdődtek a kétoldalú tárgyalások a Parla­mentben. Magyar részről Stadinger István, valamint Réger Antal (országos lista) és Sinkovics \Mátyás (Budapest 2. vk.) ült tárgyalóasztalhoz. Az Ország­gyűlés elnöke bevezetőben em­lékeztetett arra, hogy ez idáig az NSZK és a magyar parla­ment közötti kontaktus jobbá­ra a bizottságok közötti kap­csolatokban öltött testet. Az együttműködés továbbfejleszté­sére kitűnő alkalom a mostani elnöki találkozó. Két évvel ez­előtt elődje, Sarlós István járt az NSZK-ban, de a Bundes­tag elnöke most először láto­gatott el hazánkba. A tárgyaláson jelen volt dr. Hans Allred Steger és Horváth István, hazánk bonni nagykövete. Ezt követően Straub F. Brú­nó, az Elnöki Tanács elnöke a Parlamentben fogadta Phi­lipp Jenningert és kíséretét. A megbeszélésen részt vett dr. iHans Alfred Steger és Hor­váth István. A nap folyamán Berecz Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára ugyancsak fo­gadta Philipp Jenningert. A Német Szövetségi Köztár­saság Szövetségi Gyűlésének elnöke megbeszélést folytatott Pozsgay Imre államminiszterrel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom