Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-28 / 270. szám
1988. szeptember 28., szerda Punomul! napló 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése (Folytatás a 2. oldalról) továbbfejlesztésének kritériuma a felelősség, amelynek egyik eleme, hogy a reformretorikát váltsa fel a reformcselekvés. A reformprogram melletti szilárd kiállást hangsúlyozta Berecz János is, mondván: egy ilyen program megvalósításához társadalmi stabilitás kell. Ez elképzelhetetlen egy aktív párt nélkül, amelynek meg kell tanulnia politikai harcot folytatni. Katona Béla azt javasolta, hogy alapításának 70. évfordulóján a párt nagy tömeggel demonstrálja jelenlétét a politikai életben, s az ünnep kapcsán a főtitkár vázolja fel az MSZMP egyértelműen megfogalmazott - legalább — rövidtávú programját. Az elhangzott véleményekből- többek között Pónya Józseféből is — kiviláglott, hogy politikai stabilitás nélkül nem képzelhető el a gazdasági sem. Kerülni kell minden olyan akciót, megnyilvánulást, amely megzavarja a gazdaságot, a termelést. Ezt erősítette meg Jókay Endre is. Az ideológiai munka hiányosságairól is többen ejtettek szót. Megfogalmazták — többek között Tóthné Kiss Mária —, hogy olyan szélsőséges nézetek is teret kapnak, miszerint ma nincs ideológiája a pártnak. Ezeket a megnyilvánulásokat azonban nem szabadna szó nélkül hogyni. Boros László javasolta, hogy a Központi Bizottság foglaljon állást a legfontosabb ideológiai kérdésekben, s ezt követően hozzon létre munkabizottságot, amely átfogó vitaanyagot terjeszt majd a testület elé. Egyszerűen nem tehetjük meg, nincs jogunk ahhoz — mondotta —, hogy a legfontosabb ideológiai kérdéseket ne tárgyaljuk meg, mert ha nem tesszük meg mi, megteszi helyettünk más. Szóba kerültek a különböző, nemrégiben alakult szervezetek. Tóthné Kiss Mária például azt az igényt fogalmazta meg, hogy tisztázzák a párt és a létrejövő ikülönböző politikai jellegű csoportosulások közötti viszonyt. Ezekkel összefüggésben hangot kapott az a nézet is - Hámori Csaba is így fogalmazott -, hogy az új tömörüléseket. kezdeményezéseket kihívásnak kell tekinteni — persze nem szükséges párnázott utat biztosítani számukra —, velük politikai együttműködésre és konfrontációra egyaránt szükség van. A KISZ KB első titkára egyébként beszámolt azokról az elgondolásokról is, amelyek a KISZ megújításával az ifjúság jövőbeni szerveződésével kapcsolatosak. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: meg kell szüntetni az ifjúsági szövetség közvetlen pártirányítását, de ez nem jelentheti azt, hogy a politikai munkát el lehet hagyni a fiatalok körében. Szinte kivétel nélkül mindenki szólt a nyilvánosságról, a tömegkommunikáció helyzetéről. Erről többen többféle véleményt, elmarasztaló bírálatot is mondtak. Berecz János részletesen beszélt a sajtó és a sajtóirányítás átalakulásáról. Kijelentette: a sajtót vegye körül egy aktív, cselekvőkész, követelményeket támasztó és támogató párt, amely partnerként kezeli a tömegtájékoztatási esz'közöket. Néhányon úgy fogalmaztak — közéjük tarto- jzott Tétényi Pál is —, hogy ami a nyilvánosságot, a bírálatok elfogadását, az eltérő nézetek figyelembe vételét illeti, ezen a téren jelentős előrelépés történt. Ami hiányzik — s ezt a pártértekezlet állásfoglalása egyértelműen megfogalmazta —, az a nyílt elhatárolódás érvelő módon attól, ami nem egyeztethető össze szocialista elveinkkel, érdekeinkkel, nemzeti értékeinkkel.' ,,Ha a tükör rosszat mutat, nem a tükröt kell összetörni” — mondotta, hozzátéve: a tükör gyakran paradox módon mutatja a tényleges helyzetet, viszont tükrözi a helyzetet. Ehhez a kérdéskörhöz szólt hozzá Bereczky Gyula, kiemelve, hogy a sajtó a mai bonyolult átalakulás idején maga is keresi a helyét. Hangsúlyozta: ma felértékelődik a sajtó minden tévedése, ám igazságtalan és helytelen lenne elmarasztalni az újságírást, amely reformpárti, a megújulás mellett tesz hitet. Vitazárójában Lukács János egyetértett azokkal a javaslatokkal, amelyek szerint a novemberi központi bizottsági ülésen mélyebb belpolitikai elemzésre van szükség. Ugyan, akkor szükségesnek tartotta, hogy a napirenden lévő jelentésben foglaltakkal addig is orientálja a párt vezető testületé a tagságot. Ugyancsak javasolta, hogy a Politikai Bizottság a közeli jövőben foglalkozzon tagjainak közéleti-politikai szereplésével, s foglaljon állást amellett, hogy a PB tagjai először a testület ülésén fejtsék ki a véleményüket a még vitatott kérdésekről. Az elnöklő Grósz Károly javaslatára a Központi Bizottság - egyhangú szavazással — elfogadta az előterjesztést és a vitára adott választ. Megbízta a szerkesztőbizottságot, hogy a vita tapasztalatait a testület üléséről készülő közleményben összegezze. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy novemberi ülésén jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről, a párt időszerű feladatairól. Előterjesztés a tanácsadó testületek létrehozásáról Ezután Nyers Rezső tett előterjesztést a választott pártszervek mellett működő tanácsadó testületek létrehozásáról. A KB munkaprogramjának megfelelően, szélesebb körű vita alapján elkészült írásos javaslat bevezetőben hang. súlyozza: a tanácsadó testületek — amelyeknek a működési módját véglegesen az új szervezeti szabályzat rögzíti majd — már ma is új információkkal, ellenvéleményekkel, alternatív elgondolásokkal segíthetik a helyzetértékelést és a döntéshozatalt, tehetik teljesebbé a pórtdemokráciát. A szakértői tanácsadás a politikai kezdeményezések ellenőrzésének, az előzetesen felmérhető hatások, kockázatok számbavételének egyik eszköze. A különféle felfogások mérlegelése lehetővé teszi a pluralizmus elvének intézményes érvényesítését a döntéshozatalban. A választott szervek előre láthatják döntéseik politikai kockázatát, mérsékelhetik azt, megismerhetik az adott kérdésekben az ellenzéki véleményeket, lehetőség nyílik az alternatív megoldások felszínre hozására, azok kidolgozására — hangsúlyozza az előterjesztés, majd számba veszi, hogy mely kérdéskörökben észszerű szerepet adni a tanácsadásnak. Eszerint a Központi Bizottság tagjai számára mindenekelőtt olyan átfogó és hosszú távra kiható kérdések eldöntésében, mint a pártprog. ram, a gazdasági, a politikai és a különböző társadalmi reformprogramok. Igényelni kell a tanácsadást az általános belpolitikai helyzet megítélésében, a gazdasági, a szociális, a kulturális, a közigazgatási folyamatok összefüggéseinek és egymásra hatásának értékelésében, a párt politikai befolyásának mérlegelésében, a pártpolitika társadalmi mozgásterének megállapításában, főként a gazdasági és a szociális kérdésekben. A budapesti és a megyei pártbizottságok mellett működő tanácsadó testületek fel. adata a helyi politikai kérdésekben való tanácsadás. Végül az előterjesztés a testületek megalapításának és működési módjána'k kérdéseivel foglalkozik. A javaslat szerint a KB mellett tanácsadó testület állandó tagokból álló szűkebb létszámát témánként alakítandó szakértői munkacsoportok egészítenének ki. Az állandó testület elnökét és tagjait a Központi Bizottság jelöli ki, a következő kongresszusig terjedő időtartamra. A tanácsadó testület mellett alakuló munkacsoportokat maga a testület hozza létre és működteti. Kívánatos, hogy a munkacsoportokban párton kívüliek is részt vegyenek. A határozati javaslat szerint a Központi Bizottság felkéri a Politikai Bizottságot, hogy a soron következő üléséire terjesszen be javaslatot a központi tanácsadó testület személyi összetételére. Az előterjesztést követően Berend T. Iván úgy ítélte meg, hogy sokkal nagyobb jelentőségű lenne, ha nem a KB, inkább titkárai, illetve a főtitkár mellett, a döntéselőkészítésben, majd a kivitelezésben kulcsszerepet játszó személyek körül jönne létre tanácsadó testület, amely széles körű hátteret képes mozgósítani, elvi tanácsot tud adni akár napi kérdésekben is. E véleményhez csatlakozott Katona Imre. Nyers Rezső válaszában elismerte a kételyek indokoltságát, javaslatát azonban továbbra is fenntartotta a tanácsadó testület megalakítására. A Központi Bizottság végül 6 ellenvéleménnyel és 7 tartózkodással elfogadta az előterjesztést. Ezután különfélék következtek. Berecz János rövid kiegészítést fűzött az Irányelvek az ideológiai munka megújításához című előterjesztéshez. Motiváltságát elemezve emlékeztetett arra, hogy az irányelvek vitájában az „ideológiai éhség" és a ideológiai élet zavarait tapasztalták. Javasolta, hogy a testület fogadja el a határozati javaslatot, amely három alapvető dolgot szabályoz. Ne tudományirányító testületet hozzon létre a KB az ideológiai munkával való foglalkozásra, hanem tegye azt az agitációs és propagandabizottság legfőbb feladatává. Az ideológia művelői és az ideológiai munka gyakorlói külön munkacsoportokban ösz- szegezzék azokat az ismereteket, amelyeket a tudományos műhelyek, illetve a gyakorlati pártmunkások feltártak. Mindezeket figyelembe véve adjanak útmutatásokat a pártszervezeteknek a konkrét ideológiai kérdésekben. A Központi Bizottság — 1 tartózkodással — a javaslatot elfogadta. A Központi Bizottság végül hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben döntött. Az MSZMP Baranya Megyei V. B. ülése (Folytatás az 1. oldalról) a szénbányák gazdasági és mozgalmi vezetőinek tennivalóit állapította meg a szükséges intézkedések megtételére, egyetértettek abban, hogy országos szervek, testületek felé is továbbítani kell mindazokat a következtetéseket, a döntésre váró intézkedések meghozatalának halaszthatatlanságáról kialakított javaslatokat, melyekben az ülésen egyetértés született. Végezetül a végrehajtó bizottság a soron következő pártbizottsági ülés előkészítésével kapcsolatos feladatokat vitatta meg. M. E. Forgalomcsillapítás Pécs belvárosában A pécsi történelmi belváros egy részének közúti forgalomcsökkentését határozta el a városi tanács. Fél évig tartó tervező és előkészítő munka — például tanulmányozták a budapesti belvárosban történt forgalomkorlátozás rendszerét, tapasztalatait —, valamint az érdekeltekkel való egyeztetés után született a döntés: a belváros északnyugati szektorába csak engedéllyel lehet behajtani. Az új forgalmi rend október 1—15-e között lép életbe, s tulajdonképpen a Szent István teret, a Széchenyi közt, a Janus Pannonius, Káptalan, Geister Eta, Székesfehérvár, Esze Tamás és Leonardo da Vinci utcákat érinti. A városi tanácson a forgalom csillapításáról beszéltek, melynek célját úgy fogalmazták meg, hogy az alapvető szempont „egy rendezett, tiszta, balesetmentes, jobb környezeti minőséget nyújtó belváros létrehozása." Ezt úgy kívánják elérni — egyelőre egyéves kísérleti jelleggel — hogy erre a területre csak azok menjenek gépjárművel, akiknek feltétlenül indokolt. A tizenkét hónap elteltével a tapasztalatokat összegzik — szívesen fogadnak észrevételeket, javaslatokat —, s ezután döntenek a belváros közúti forgalmának további tehermentesítéséről. Nem kell behajtási enge- dály a megkülönböztetett jelzéseit használó és a kommunális vállalatok járműveinek, a taxiknak, a taxiórával felszerelt, de 3,5 tonnánál nem nagyobb össztömegű teher- gépjórműveknek, valamint az igazolvánnyal rendelkező mozgássérültek személygépkocsijainak. Behajtási engedélyt kell kiváltani — ezt azonban térítésmentesen megkapják többek között az említett szektorban állandó bejelentővel lakó gépkocsi tulajdonosok közül azoknak, akik garázzsal vagy belső udvarral rendelkeznek, a területileg illetékes körzeti orvosoknak, az ott lévő intézmények és vállalatok dolgozóinak gépjárműveire, ha a belső területi parkolást megoldják ... Amennyiben az intézmény, illetve vállalat a saját területén lévő parkolást nem képes biztosítani, úgy a közterület igénybevételéért magán- és állami rendszámú autók után egyaránt 39 000 forintot kell fizetni évente. (Ez az összeg az idei esztendő visszalévő három hónapjára 10 000 forint). A területre való behajtásra lehetőség van például költözködéskor, rendezvényen történő részvételkor; az engedély ára egy órára 20 forint, egy napra 200 forint. A különböző típusú és színű behajtási engedélyéket Pécs Megyei Város Tanácsának városgondnokságán lehet kiváltani, a Baj- csy-Zsilinsrky út 35. szám alatt, s az érdeklődőknek itt adnak részletes felvilágosítást is az új forgalmi rend tudnivalóiról. Ebben az övezetben fokozott és folyamatos lesz a közúti ellenőrzés. Az engedély nélkül behajtókat pénzbírsággal büntetik, a szabálytalanul parkoló járműveket elszállítják. R. N. Ifjúsági Népfőiskola Az első találkozás szeptember 30-án lesz A pécsi Ifjúságért Egyesület idén júliusban tábort szervezett Bárban, ahol a résztvevők elhatározták, hogy megalakítják az Ifjúsági Népfőiskolát. Ennek célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a PÉCSVARADI ÉPÍTŐIPARI KISSZÖVETKEZET IPARCIKK KISARUHAZANAK ajánlata: • Carborobot 40-es automata kazán, • Televíziók, • Energomat mosógép, • Villanybojlerek 200 I, 80 I, 50 I, • Simovill beépíthető padláslétra, • Padlószőnyeg 3 és 4 fm-es, • PVC-áruk (csövek, idomok, 32-es KPE-cső), • Műanyag falburkolók, • Szölőprés, • Kapálógépek. Várjuk kedves vásárlóinkat) Nyitva tartás: 7—15 óráig, pénteken 7—17 óráig. fiataloknak, akik különböző ifjúsági csoportokban, közösségekben kulturális munkát ve géznek, vagy erre vállalkoznának. A Népfőiskola alapitó tagjai úgy tervezik, hogy havonta egy alkalommal - általában a hónap utolsó hétvégéjén — háromnapos ösz- szejöveteleket szerveznek. Az első ilyen találkozóra e hónap végén, szeptember 30-tól október 2-ig kerülne sor Harkányban és Drávacsehiben. A Népfőiskolára személyesen az Ifjúságért Egyesület Hunyadi út 54. szám alatti irodájában lehet. Az egyik elsődleges cél az, hogy az alapító tagok tapasztalatokat kívánnak gyűjteni azokról a kezdeményezésekről, törekvésekről - s itt elsősorban megyei kezdeményezésekre gondolnak —, amelynek a helyi kultúra fejlesztését, a közösségi kapcsolatok javítását célozzák. Minthogy a Népfőiskola nyitott, az összejövetelekre minden olyan fiatalt várnak, akik ebben a munkában részt szeretnének venni. Képernyő el&ft Vitray- gá la Pénteken a Telefere megszokott helyén ezúttal Telefere- gálát ígért a műsorújság. És mint az adás kezdetén megtudtuk, ez a gálái Vitray Tamás televíziós pályafutásának harmincadik évfordulója alkalmából készült (még ez év tavaszán, de most került adásba.) Hogyan is ünnepelheti pályáját egy tévés személyiség? Nem úgy, hogy ő ünnepel, és nem is úgy, hogy őt ünnepük. Vitray hű maradt önmagához, amikor az ünnepet a közönségnek és a műsor vendégeinek teremtette meg, és ő — az utolsó jelenetig - a háttérben maradt. A szereplők, akiket a korábbi Teleferékből ide meghívott, nem Vitray Tamást ünnepelték, és nem őt ünnepelte a közönség sem. A nézők a műsorszámokat, a meg- nyilatkozó-fellépő vendégeket tapsolták meg, őket köszöntötték. Ma, amikor az ember mindenhol a tolakodó önszeretettel találkozik, amikor a senkik kivagyisága elnyomja a valakik csendes méltóságát, amikor minden műfaj és minden publikus tér a beteglelkű önimádók zajától hangos, akkor példaértékű gesztus egy televíziós személyiség részéről, hogy saját ünnepén is a háttérben marad, és megőrzi hivatásának lényegét: a közvetítő szerepet a közönség és a megszólaltatott személy között. A nyilvánosság felé tüleke- dők tömegében egyre kevesebben vannak, akik feladatukat a közvetítői szerepben látják, és akik működésüket ebben a közvetítői szerepben gyakorolják. Pedig legyen a nyilvánosság terepe a művészet, a politika vagy a sajtó, az ott ténykedő ember kizárólagos dolga a szolgálat: az újságírónak az információk, a politikusnak az érdekek, a művésznek a művészi élmények-gon- dolatok közvetítése. Vitray Tamás ilyen közvetítője mindazoknak az információknak, érdekeknek, élmé- nyeknek-^ondolatoknak, amik a műsoraiban megjelennek, és mindazoknak a személyeknek- sorsoknak, akikről-amikről a műsorai szólnak. Ha sportot közvetít, ha a Celladamról készít műsort, ha egy politikussal beszélget, ha egy pódiumműsort konferál, ő mindig csak ebben a közvetítői (ha nem volna kissé félreérthető-lefoko- zó, még azt is mondhatnám: semleges) szerepben nyilvánul meg. De ezenközben az ő né- zete-véleménye is kifejezésre jut. Hány sajtómunkás esetében van ez éppen fordítva: csak az illető magánvéleményét ismerjük meg, s o többi (a beszélgetőtárs, a vendég, az interjúalany) csak ürügy a közszereplésre, a magamutogatásra. Vitray Tamás láthatóan rös- telkedett, amikor a műsor végén elénekelt egy dalt, s ezzel kilépett az általa és általunk is megszokott és szeretett szerepéből. „Itt vagyok" — szólt a dal refrénje, különböző variációkban. Ez az „itt vagyok" nem más, mint egy tény rögzítése. Nem kérkedés és nem szerénykedés. Ám éppen ebben a tényrögzítésben van a lényeg. A műsor végén Vitray Tamás az utolsó gesztussal is hű maradt önmagához és televíziós arculatához: a virágkosár virágszálait a nézők közé hajította. Az ünneplést és a köszöntést ezzel is elhárítva magától és ráruházva azokra, akikért él és dolgozik: miránk. M. P.
