Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-26 / 268. szám

1988. szeptember 26., hétfő Dunántúli napló 3 Gyarapodott a Mecsek gyógytea-termékcsalád Új gyógynövény a sárkányfű A frissítő négyöföde sárkányfű, a meghűlés elleni vöröshagyma fartalmú fea A tea színe szalmasárga, íze furcsán kellemes - a hosszú kortyok közben tiszta mezők illata sejlik fel. ízlel­getjük a Baranya Megyei Ta­nács Gyógyszertári Központjá­nak legújabb gyógyteáját: én először iszom sárkányfűből ké­szült teát, dr. Szabó László, a vállalati kutató-fejlesztő labo­ratórium vezetője viszont, már sokadszor, mégis egyforma áhítattal kortyoljuk a különle­ges italt. Erdélyben, Moldáviában, Dél-Szerbiában, Kazahsztán­ban a népgyógyászat régóta használja meghűlés és fejfá­jás ellen, illetve étvágyjavító­ként a sárkányfüvet. A Buda­pesti Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetem gyógynövényter­mesztési tanszéke egy évtizede foglalkozik e növény magyar- országi termesztésével. A sike- les honosítás dr. Hornok László tanszékvezető, és Halász Pe­temé, tudományos munkatárs érdeme. A pécsi kutatók há­rom éve - szinte a gyógynö­vénylaboratórium beindulása­kor -, figyeltek fel a sárkány­fűre. Dr. Szabó László és dr. Botz Lajos vállalkozott a ké­miai bevizsgálásra, kidolgoz­ták a pontos szabványt.- A négyötöd részben sár­kányfű egyötöd részben cit­romfű nyógynövénykeverékből főzött tea fő hatása a kelle­mes közérzet; nem kábít, nem élénkít, ugyanakkor frissít - mondja dr. Szabó László -, ezért is lett a neve Frissítő tea. Semmiféle ártó hatása nincs, ugyanis a sárkányfű olyan növénycsaládba tartozik, amelyre nem jellemző a mér­gező anyo~. A frissítés, üdítés mellett, ez o g --vtea javítja az emésztést, enyhén görcsol­dó, használható bágyadtság, fáradékonyság ellenszereként. Propolisszal még kitűnőbb, mert akkor együttesen hat­nak. A Mecsek gyógytea-termék- csalód a napokban vált tizen- kéttagúvá, ugyanis az Orszá­gos Gyógyszerészeti Intézet a Frissítő teával egyidejűleg még két újdonságot nyilvánított gyógytermékké: a fogyasztó teát és a meghűlés elleni te­át. Ez utóbbi vöröshagyma­tartalmú, és még nyárfarügy is van benne. A fogyasztó tea legelőnyösebb tulajdonsága a jó íz (a korábbi ilyenfajta te­ák nem kellemes aromájúak). Az új tea keverékek év vé­gétől kaphatók lesznek a Gyógyszertári Központ dél - dunántúli gyógynövényszaküz­leteiben, valamint a gyógy­szertárakban! L. Cs. K. Lépést vált Kötvény 30 A Baranya Megyei Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Válla­lat az elsők között volt képes váltani, megújulni. Mindezt nemcsak az jelzi, hogy 1986- ban megkapták a kiváló címet — egy évvel később árbevé­telük közel 25 százalékkal, a nyerségük pedig 24,8-ről 40,1 millióra nőtt - hanem az is, hogy közben egy új üzletpo­litikát is bevezettek. A nagy forgalom, kicsi (de biztos) haszon meghozta az eredményt. Tovább erősödött a vásárlók és a kistermelők bizalma, ragaszkodása a Zöl­dérthez. Miközben más, ha­sonló vállalatok egyre csak paszkodtak a zöldség—gyü­mölcs forgalmazás csekély haszna miatt, a pécsiek egy­más után nyitották meg az olcsó áruk boltjait. — Felelősséget érzünk a megye ellátásáért, de azzal is tisztában vagyunk, hogy csak részesei és nem egyeduralko­dói vagyunk a piacnak — fogalmaz nagyon határozottan dr. Koronics Károly, a Zöldért igazgatója. — Igaz, hogy a vállalat össztevékenysége to­vább javult, de az alapvető feladat, a gyümölcs-zöldség forgalmazása egyre gazdaság- talanabb. Márpedig tőlünk eredményeket várnak, kényte­lenek vagyunk ezért szélesebb skálán dolgozni. Hogy ez mit jelent? Aligha kell különösebb magyarázat. Aki gyakran jár vásárolni, ta­pasztalhatja, hogyan változott a kínálat a Zöldért boltjaiban. A felújított, szépen berende­zett üzletekben, nemcsak gyü­mölcsöt és zöldségféléket áru­sítanak, de más alapvető élelmiszereket is. Sőt, akad olyan kiskereskedelmi egysé­günk is, ahová akkor is betér­het a vevő, amikor a többi bolt már régen zárva van. A gondok persze ezt a ke­reskedelmi vállalatot sem ke­a Zöldért millióért rülik el. A télire betárolt nagymennyiségű árut például csak jóval olcsóbban tudták értékesíteni. A piaci informá­ciók szerint ősszel kevés bur­gonya termett, tavasszal viszont — honnan, honnan nem — előkerültek a rejtett tartalékok. Az ilyen és hasonló esetek miatt a Zöldért 10 milliós nye­reségkieséssel számol. Mindezt tetézi, hogy év elejétől bizonytalanná vált a hitelhelyzet. Miközben 30—40 "százalékkal emelkedett a for­galom, egyre nehezebbé vált a készletek finanszírozása. Ezért döntöttek úgy, hogy a Buda­pest Bank közreműködésével, 30 millió forint értékben köt­vényeket bocsátanak ki. — A lehetőségekhez képest mindent megteszünk, hogy az eredményeket növeljük — mondja dr. Koronics Károly. — De látni kell, hogy a 40 miliós nyereségből csupán 3,5 millió forint, amit zöldség­gyümölccsel elérhetünk. Meg­lehetősen alacsony árakkal dolgozunk, aminek a zöldség­gyümölcs fronton komoly sza­bályozó, infláció csökkentő ■szerepe van. De ez nem min­den, hiszen a kereskedelem önmagában nem képes a pi­ac megszervezésére. Ez csak akkor lenne teljes, ha jól mű­ködő hatékony piacfelügyelet lenne az országban. Márpedig ez hiányzik. A következmény? A kereskedelmi vállalatok tevékenysége még jobban változik. A Zöldért például kis- és nagykereske­delemmel is foglalkozik. Kü­lönféle élelmiszereket, üdítő­ket, tészta- és konzervfélesé- geket is szállít a boltokba a zöldség-gyümölcs mellett. Ha­zai terményeket exportál, részt vesz a kishatármenti forgalom­ban, felvásárolja és konzerv­üzemében feldolgozza a kis­termelők áruit. F. D. Telefonálás* pénzváltás* fizetés értékkártyával Budapesten, a 23-as villa­mos megállójában négy egy­forintost átváltottam két ket­tesre, megszólítva egy vára­kozót, a kéréshez hozzátéve, ho—> az egyik érmét úgyis el­nyeli a készülék. Így is lett: az egymáshoz ragasztott két fülkéből csak a jobb oldali­val volt szerencsém. E telefonálási eseménysor kellően megemeli az - ember vérnyomását, kivált akkor, ha éppen a budapesti Vertikum Kisszövetkezet elektronikai ágazatának irodája felé tart, ahol hamarosan a mágnes- kártyahasználat lehetőségeiről tájékoztatják.- Mi már gyártottunk te­lefonkártyát, de nem magyar, hanem bolgár megrendelő­nek - mondja Mayer Sándor, a Vertikum elektronikai ága­zatának kereskedelmi vezető­je. — Szófiában most vizsgá­zik a mágneskártyás telefon. Az értékkártyás készülékek használatához nem kell ér­mét beszerezni, majd begyűj­teni a telefonáláshoz elhasz­nált pénzt, és mivel az utcai berendezésekben nem marad érték, így nincs értelme a rongálásuknak sem. A kár­tyanaptár nagyságú mágnes- kártya mindaddig alkalmaz­ható telefonáláskor, amíg a speciális távbeszélő a vissza­jelzéskor maradványösszeget mutat -, de sajnálatunkra mindezt levában teszi és nem forintban! Hogy Magyarorszá­gon miért nincs még ilyen rendszer? Erre Mayer Sán­dor csak annyit válaszol, hogy jártak a Magyar Postánál, de ott elutasították a mágnes- kártyás megoldást azzal, hogy inkább az aktív memöriakár­Mágneskártya-lehetőségek Magyarországon A Vertikum mágneskártyájával a leningrádi metrón? Értékkártyával működő nyilvános telefonkészülék egy angol re­pülőtéren. (MTI—Press) tyával próbálkoznak. Ez vi­szont COCOM-listás árucikk, ráadásul devizában nekünk megfizethetetlen. A Vertikum forintért, némi szocialista im­porttal állítja elő azt a mág­neskártyát, amellyel szintén megoldható az érme nélküli telefonálás - Bulgáriában. A Vertikum mágneskártyára alapozott azonosító és nyil­vántartó rendszereit már több mint harminc ^magyar válla­lat, intézmény használja be­léptetéshez, munkaidőnyilván­tartáshoz, és szállít a szövet­kezet kártyákat és hozzá ké­szüléket csehszlovák, bolgár, lengyel megrendelésre, vala­mint megkezdődött a kapcso­latkiépítés a Szovjetunióval is. A leningrádi kikötő parti személyzetének beléptetésére most készíti az azonosítási rendszert a Vertikum. És az első szovjet-nyugati (francia -olasz) vegyesvállalattal is érintkezésbe kerültek: az Interquadro vezérigazgatója, Weinberg úr megkérte a Ver­tikumot, hogy dolgozza ki a cég beléptető rendszerét - s megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy a számítógép­összeszereléssel is foglalkozó Interquadro elláthatná a szer­vizteendőket a Vertikum szov­jet partnereinél. (Sőt, szóba került eqy közös vállalat ala­pítása, budapesti központtal.)- A szovjet piac számos nagy üzletet kinál - tudatja velem Mayer Sándor. - Pél­dául a hatmillió leningrádiból naponta négymillió utazik met­rón, a fele bérlettel. A havi bérletek értékesítése, nyom­tatása rengetegbe kerül. Mór készülnek a tanulmányok a mágneskártya-használatról, így lehet, hogy a leningrádiak ha­marosan heti—havi-éves mág­neskártya-metróbérletet vehet­nek, mint a franciák. A Vertikumnál tovább foly­nak a gondolati kísérletek: például pénzkiadóautomatáról (Lipcsében már közel egy éve működik ilyen), széles körű kártyahasználatról (vá­sárláskor, éttermi fizetéskor).- Ml magyarok ugyanezt a mágneskártyát meg tudjuk csinálni, -mint a nyugatiak, csak éppen élni nem tudunk a kínálkozó lehetőséggel! — jegyzi meg Mayer Sándor be­szélgetésünk végén. L. Cs. K. Faludy összegyűjtött verseit egy nap alatt eladták Amerikai-magyar könyvkiadás Növekszik a szovjet idegenforgalom Az elmúlt években érezhe­tően megnőtt az érdeklődés a Szovjetunió iránt, tavaly öt­millió turista (15,6 százalékkal több, mint 1986-ban) érke­zett az országba, ugyanakkor a turistaipar infrastruktúrájá­nak fejlettsége messze elma­rad a kívánatostól — nyilat­kozta Vlagyimir Pavlov, a Szovjet Állami Idegenforgalmi Bizottság elnöke a szombati Pravdában. — Jelenleg az idegenfor­galmi bizottság 107 saját szállodájában, moteljében, és kempingjében összesen 35 ezer férőhellyel rendelkezik. A csúcsidőben ezt a helyi taná­csoktól bérelt helyekkel egé­szítik ki, ennek ellenére fő­szezont a szobákra váró tu­risták jellemzik. Június elsején volt két éve, hogy interjút kértünk a VDN- ben Püski Sándortól, a New York-i magyar könyvesbolt vezetőjétől, akit az 1986-os könyvhétre hívott meg a Ma­gyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülete. Akkor elmondta: ő magyar állam­polgár és 1970-ben 60 éve­sen kért és kapott útlevelet, hogy az Egyesült Államok­ban élő másfél és a világon szétszórt több mint fél mil­lió magyarhoz az anyanyel­ven írott könyveket eljuttas­sa. Ezzel a magyarság meg­tartásának misszióját is vál­lalta. Többnyire postai ter­jesztés útján, több mint tíz­ezer féle magyar könyvvel. Ezeknek a könyveknek 95 százalékát Magyarországról kapja. Akkor azonban az interjúban még nem volt időszerű közzétenni, de már elmondta, hogy javasolta a közös könyvkidást. E kiadás jogilag és pénzügyileg ame­rikai-magyar közös vállal­kozás lenne, valamiképpen mégsem igazán államközi, éppen Püski Sándor, a New York-i Püski-Corvin Könyves­bolt és Könyvterjesztő Vál­lalat tulajdonosának ma­gyar állampolgársága miatt. Ez azonban inkább érzelmi, mint üzleti kérdés. Fontos körülmény: a Püski- bolt Magyarország gazda­sága részére is fontos. Hi­szen a hazai könyvkiadók konvertibilis valutáért adják el neki a könyveket. Csak egy példa: két évvel ezelőtt a Herendi Porcelán című album angol nyelvű változa­tát vette át a Corvinától. Hatezer példányért az or­szág jelentős - többmillió forint értékű - valutát nyert, csupán ennék az egyetlen könyvnek a terjesztésre való átadásával. Akkor Füski Sándornak volt egy elképzelése: a nyu­gaton élő magyar írók mű­veinek közös kiadása. Hi­szen már az akkori magyar politika is sok nyugati ma­gyar író művét szívesen át­vette volna terjesztésre, ha azok közül néhányban nem lett volna - a mű tartalmát nem érintő - ám politikail- lag mégis szalonképtelen megfogalmazás. Püski Sán­dor elképzelése szerint a nyugati magyar írók kézirat­ban elküldték volna művei­ket Magyarországra, és ha a tartalmilag lényegtelen szövegrészek idehaza kért finomításával egyetértettek volna, akkor nem zárult vol­na be a kapu, műveik közös ’kiadása előtt. Ez volt a ma­gyar-amerikai könyvkiadás első elképzelése. Az eltelt két év alatt azonban, a reform szellemé­ben megalakulhatott az Eöt­vös könyvkiadó és könyv­szolgáltató cég, valamint az Isis Kisszövetkezet. Most e kisszövetkezet hozqtt létre egy úgynevezett korlátolt fe­lelősségű társaságot, Isis— Püski néven. A céget most jegyzik be Budapesten. Püski Sándor boltja Amerikában magyar nyelven kiadott köny­veket szállít az Eötvös Könyvesboltba, vagyis a bu­dapesti Szamuely utcában lévő üzletbe és azokat fo­rintért lehet megvenni. Az első kötetet Faludy György összegyűjtött verseit, amit 500 forintos árért egy nap alatt az utolsó szálig elad­tak, a hét keddjén 'árusítot­ták. Ezt a könyvet, a Villon átköltéseket és régi Faludy- köteteket a szitáló esőben, sorban állva több mint ezer ember dedikáltatta a költő­vel. Püski Sándor egy leg­modernebb amerikai * fény­szedő gépet szállít a Isis Kisszövetkezetnek. Ezzel Bu­dapesten - Magyarországon ismeretlen nyomdai gyorsa­sággal — készíthetik el a könyveket. Sőt, bérmunkát is vállalhatnak más nyomdák részére. Földessy Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom