Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-25 / 267. szám
A BNV-ről jelentjük A vő «áron mutatták be a legújabb hazai gyártmányú testépítő szerkeze* tét, a különböző nagyságú görgőkből állá „Body-RolC'-t Fotá: Läufer László Újdonságok a vásárvárosban Tanácskozás Alsómocsoládon Cselekvőén a szülőföldért Példa arra, hogy egy társközség is lehef életképes Rendhagyó módon tartotta meg éves közgyűlését az Alsó- mocsoládi Baráti Kör. Ugyanis a tegnapi összejövetelen részt vettek a Baranya megyei köz- művelődési és városvédő-szépí. tő egyesületek, valamint a települési baráti körök képviselői is. Bokor Béla, a Baranya Megyei Művelődési Központ igaz. gatója elmondta, hogy az ilyenfajta találkozóval kívánnak alkalmat teremteni arra, hogy a megyében működő önszervező egyesületek megismerjék és segítsék egymást, kicseréljék tapasztalataikat. Az immár száz tagú Alsó- mocsoládi Baráti Kör tavaly szeptembertől végzett munkájáról Bükkösdi József elnök és Fenyvesi Rajmund beszélt (az öregek napközi otthonának további rendbetételéről, a terasz- építésről, a színes televízió vá. sarlósáról, a kultúfház-felújí- tásról, a kiskönyvtárnyi olvasnivaló összeszedéséről, a Stan- kovaszky-család életét bemutató szekszárdi kiállításról), valamint szóltak a gondokról (Komló felé felére rövidülne a közlekedési idő, ha megépülne egy átkötő út; a halastó-értékesítés nehezen megy; az üres házak eladását akadályozza az új út megépítéséig megmaradó elzártság). Alsómocsoládon egyre sikeresebben működik a három éve alakult baráti kör. ,,A hatvanas években még úgy tűnt, hogy ennek a falunak vége! Szerencsére nem így történt, köszönhetően azoknak az embereknek, akik Alsómocsolád lelkei voltak” - Sziveri Kálmánná, a Mágocsi Közös Tanács elnöke e szavakkal fejezte ki a településüket szerető, cselekvő emberek iránti elismerését és nagyrabecsülését. A közgyűléssel nem ért véget a hivatalos rész, mert dr. Csefkó Ferencnek, az MTA Regionális Intézete ügyvezető igazgatójának közreműködésével a gyülekezési és egyesülési törvény tervezetét vitatták meg az önszervező egyesületek jelenlevő képviselői. A napot emlékezetessé tette még Fenyvesi Rajmund Alsó- mocsoládról készített 22 perces videófilmje, a helybeliek és az elszármazottak focimérkőzése, a tekeverseny és a hajnalig tartó bál. L. Cs. K. Olympicola és távol-keleti kígyóbőr - Egri lányok a török bazárban - Szovjet- fagyasztószekrény és eszéki építöanyag lfasarnapi szakacstanacs Dalarnai marhaszelet képviselő módra Fogalmam sincs, hogy mit vihettek a magyar versenyzők Szöulba. Mindenesetre itt a kőbányai vásárvárosban számos olyan újdonságot is bemutatnak, ami — legalábbis a neve alapján — nyugodtan utazhatott volna a csapattal. Itt van például az Olympos, amely két és fél decis és literes változatban is palackozza legújabb termékét, az Olympicolát. Az üdítőitalok gazdag választékában sok más újdonsággal is találkozhat a látogató. Bemutatják például a banán ízű Márka-italt, a kó- kusz-anaszász ízesítésű és szénsavmentes üdítőt, a koffeinmentes Colát, az Aeró-2-őt, amely nem más, mint oxigénnel dúsított innivaló. Az ember csak csodálkozik, hányféle felvágott és húskészítmény létezik, amit még sohasem látott a boltokban. Itt van mindjárt a Csabai Hús- ker vásári nagydíjas sonkás felvágottja, vagy az ugyancsak csabai termék, a BNV-díjas vastagkolbász. A Komáromi Mezőgazdasági Kombinát marhahúsból készült finomságairól nem is szólva. Pedig, mint megtudtam, 4,5 tonnát készítenek évente a műbélbe töltött marhafelsálból, a 120 napig is eltartható, sörhara- pónak nevezett virsliféleségből és társaiból. Az idei BNV egyik nagy csalódása, hogy nem kaptak díjat a simontornyai bőrök. Pedig a Liliom és Miki fantázianevű gyártmányaik eddig jobbára hiánycikknek számítottak. A fehér színű nappa és hasítottbőr most először látható, ilyen nagyszabású bemutatón. Sőt, különös figyelmet érdemel, hogy a gyár — a hazai szokásoktól eltérően i— egy drágább és egy olcsóbb változattal jelentkezett. Ha a simontornyaiaknak nem is volt különösebb sikere, annál nagyobb volt a felhajtás a távol-keleti kígyóbőrök körül. A forgalmazó kereskedelmi vállalat (juszt se csinálok reklámot neki!) nyilván jó haszonra tesz szert, hiszen egy női övét 550 forintért, a női táskákat pedig 1800—1900-ért kínálgatták. A kőbányai vásárvárosban sohasem volt még török bazár, főleg olyan nem, ame- Jyikben fekete szemű egri lányok az elárusítók. Amint azt Hevér János, a bazár igazgatója elmondta, az egri ÁFÉSZ egy éve kötött üzletet az iz- miri Meptas céggel, akiktől irhát, rézedényeket, bőrruhát, fehérneműt, zoknit, harisnyát, plüss méterárut, márványt és keleti édességet kapnak. Szovjetunióból idén a voronyezsi terület hozta el áruit. Ezek közül a Snaigé—117 elnevezésű fagyasztószekrény nálunk is hamar gazdára lelne, akárcsak az eszékiek építőanyagai, melyek ugyancsak hiánycikknek számítanak, sőt a különféle téglákra és cserepekre is biztos lenne vevő. Déli szomszédaink 400 négyzetméteres kiállítási területén egyébként félszáz cég szerepel, köztük olyan ismertek is, mint a ljubjanai Kolinska- gyár, amelynek Pécsett is nemrég volt bemutatója. F. D. Barátai, kollégái kitűnő fűzőnek ismerik dr. Brezniczki József országgyűlési képviselőt. E sorok írója is tapasztalati okokból fordult hozzá az eheti szakácstanácsért. Először is azt firtattuk, honnan a kedv, a hajlam a szakácskodáshoz az agrármérnök iskolaigazgatóban : — A szülői házból ered ez a vonzódás: édesanyám egy kisvendéglőben dolgozott Sió- agárdon, és ott sokat kellett annak idején segítenem, a keze alá dolgoznom. A mama sohasem méricskélt, sohasem dekázott, s így főzött 300- 400 főre csodálatos disznótoros vacsorákat. Olyan töl'ött- káoosztát azóta sem ettem, amilyent ő készített. Miután megnősültem baráti körben kezdtem készíteni a hagyományos ninceételeket. a halászlét. Most már jó ideje otthon az én feladatom a vasárnapi ebéd, a hétvégi bevásárlást is beleértve. Olyankor a levestől a salátáig mindent magam csinálok meg, és mivel egyéb házimunkát nem végzek, ezzel veszem ki részemet - nagyon szívesen - az otthoni teendőkből. — Mi a titka egy jó pörköltnek vagy halászlének? — Nincs különösebb specialitásom. Én sem mérek soha, ízlés szerint teszek mindent az ételbe - olyan gon- dolomformán ... A pörkölthöz — nálunk ugyan nem szokás; —, de adok mindig egy gerezd fokhagymát. Érdemes kipróbálni. Ezúttal azonban nem ezeket a sokak által ismert, népszerű ételeket kínálnám, hanem egy olyan receptet, amit Svédországból hoztam. Jó ideje ott él az öcsém, többször jártunk nála. Felesége svéd asszony, de gyerekeiknek nem idegen a magyar nyelv. Magyar és svéd ételeket főznek ' váltakozva, ám vasárnaponként mindig magyar a menü, éspedig tyúkhúsleves, csirkepörkölt nokedli- val. — Mi természetesen fantáziátlannak ke 'ük a „svéd asztalt". Milyen az egy magyar ínyenc szemével?- Elég egyszerű, de nagyon ízletes. Igen sok halat fogyasztanak, sokféle módon készítik. Másrészt a húst náluk elsősorban a marhahús jelenti. Én is egy ilyen ételt ajánlanék az észak-svédországi Dalarna tartományból. Ez egy kedvelt kirándulóhely, nyáron a vízisportok, népművészeti találkozók, télen a sísport színhelye: A dalarnai marhaszelet pedig a következőképpen készül 4 személyre: 60-80 dgk bélszín vagy marnacomb kell hozzá, továbbá étolaj, mustár, só, Grill- fűszerkeverék. Felhasználás előtt két nappal a marhahúst felszeleteljük, vékonyan megkenjük mustárral, kevés olajat csepegtetünk rá, és meghintjük Grill-fűszerkeverékkel. A hússzeleteket eaymásra rakjuk, alufóliával takarjuk, és a hűtőszekrénybe tesszük. Felhasználáskor a húst hirtelen kisütjük. Iáhasban puhára pároljuk. A sütésre használt olajat rászűrjük. Az így kapott szeleteket tálalhatjuk gombapörkölttel leöntve, rizskörettel vagy nokedlival. A svédek elsősorban szójamártást adnak" hozzá, ami úgy készül, hogy a hús levébe lisztet kevernek, tehát rántást csinálnak, és szójaolajjal ízesítik. Burgonyapürét vagy sült burgonyát adnak hozzá. Természetesen ezen túl még többféle formában tálalható. G. O. Holdfényes történet Egy lakat alatt Mire nem jó a szorgalom? Avagy: a munka meghozza a gyümölcsét. De mondhatnánk azt is: a mesékben hétpecsétes - avagy hét lakat alatt őrzött —, titok nem mese. Már ami a hét lakatot illeti. Mert egy — kevés. Többet tudna mondani erről az a három, Pécsett, a Korvin Ottó utcában lakó, jószerével még gyerekember, akik — „Jó balhé!” jelszóval —, kirámoltak egy raktárot, mert azt mindössze egy vasiakat őrizte. Ebbe a történetbe - amelynek főszereplői a két Kalá- nyos-testvér, János és István, illetve Orsós János —, a munka úgy keveredett bele, hogy a közelmúltban az egyik Ka- lányos a József Attila Művelődési Háznak ajánlotta fel se- gitőkészségét: székeket kellett pakolni. Az, hogy a fiú munkát vállalt, persze nem keltett feltűnést a közműveiocési intézményben - miért is keltett volna? —, inkább talán a fiú szűkebb, baráti környezetében ... Ám ez a gyerek tudta, mi a szokás! A kellemetlent a hasznossal — azaz a munkát, a várható nyereséggel —, összekötendő, alaposan nyitva tartotta a szemét, és a széklábak között kukucskálva örömmel konstatálta, hogy a művelődési ház egyik, különböző műszaki cikkeket „őrző” raktára pontosan abban a házban van, ahol ők is laknak. A Korvin Ottó utca 13. szám alatt. S ezt a raktárot mindössze egy lakat őrzi. Volt ott minden: magnók, televízió, mikrofon, lemezjátszók, filmfelvevők - csupa piacképes holmi ... De hon« idejekorán ne keverjük ide a piaccentrikussógot, a fiú egyelőre csak azt ajánlotta testvéreinek és haverjuknak: magánhasználatra. Mármint a betörésből eredő néhány cuccot. Az akcióra a lehető legalkalmasabb időpontot választották: szeptember 12-én: a déli órákat. A dolog világos - az észjárásuk logikus: a betörők általában sötétben dolgoznak, ki figyelne délben? Senki. így hát nyugodtan „zenélhetnek" a vasfűrésszel az alagsorban, a kutya sem hallotta, az az egy szem lakat pedig rövid ideig állt ellent a gyakorlott kezeknek. Csak fel kellett azt a bizonyos néhány holmit hordani — egyesével! —, az emeletre, a többi már elosztás kérdése. Nem lehet tudni, hogy az igazságosság volt-e a további mozgatórugó - talán nem lehetett pontosan három felé osztani a szajrét —, de este még visszatértek a dél óta feltörtén álló raktárba, s még magukhoz vettek egy-két darabot, többek között akkor fújták meg a televíziót is. így annyi minden gyűlt ösz- sze — összesen több, mint 62 000 forint értékben —, hogy érdemes volt most már tényleg a piacra figyelni: kinek, mit és mennyiért lehetne eladni? Például a filmfelvevőket az Ofotértnak? Mindenesetre megpróbálták, ám ott - természetesen —, nem vették meg, mert nem volt az eladásra kínált holmik származásáról papír. Mindenki dolgavégezetlenül maradt: a fiúk sem tudtak pénzhez jutni, az Ofotért is magától értetődőnek tartotta, hogy tizenegynéhány éves gyerekek által felkínált, nagyértékű filmfelvevők megvásárlását csak oz említett papír hiánya miatt nem „foganatosíthatja”. Kész, pássz, részükről a dolog ezel le is volt zárva ... Járták az esti órákban a várost a srácok, eljutottak a Holdfény presszóba is — kis szórakozás jár a munka után —, ott is felajánlottak ezt-azt, ennek-annak, de csak nem akadt vásárló. Űk viszont horogra akadtak. Rendkívül gyors felderítő munka után, rájuk köszönt a rendőrség: holdfényes szép estét! Hót akkor pakoljunk... Mert a lopott holmi mind megkerült. Szerencsére. Még egy szlogen kínálkozik ide: „Mi mindig szem előtt vagyunk!" Az Ofotérté. Úgy tűnik, akad otí azért a tisztánlátást akadályozó dolog is . . . Mészáros A. Ősztől az oktatásé, nyáron udulo Továbbképzések központja: Tengelic Számítástechnikai oktatóbázis Tengelic fogalommá vált, országosan is. Új ismeretszerzésnek s meglevők fölfrissítésének, kiegészítésének ad otthont. Teljes nevén: a Tolna Megyei Tanács V. B. Oktatási és Továbbképző Intézete. Elsősorban megyei célokat szolgál. Sokat hallottam róla. Kíváncsiságom most végre kielégült. Somogy és Baranya népművelőinek rendeztek továbbképzést a héten, s az alkalmat kihasználva, sikerült közelebbről is megismerkednem a sokfelé népszerűvé lett intézettel. (Amelynek, hozzáértők szerint, legnagyobb értéke — célszerűsége mellett - az, hogy lakott településtől, főútvonaltól egyaránt távol, egy kb. 60 hektáros erdőben épült föl ...) Amíg tart a délutáni előadás vitája, dr. Horváth Magdolna, az intézet igazgatója kalauzolásával tájékozódom: hová is érkeztem voltaképp? Paks közelében, a 6-os úttól légvonalban olyan 4-5 km-re, ápolt, szép zöldövezetben bukkan elénk a szép és modern épület. Balra tágas kör: az üvegfalú előadóterem; jobbra az egyemeletes szállodai rész. Az épület mögött úszómedence, pázsit, sétautak; nem messze jókora vese alakú, hosszan elnyúló, mesterséges tó. Emögött klasszicizáló fehér falú kúria. Jelenleg Kos- suth-díjas szobrász bérli, padlásterében kiállított összes műveivel. (Rengeteq van neki.) A továbbképző intézet 1977- ben épült föl, 80 szállodai hellyel. Oktatási övezete 240 személyes. Eredetileg is több funkció ellátására tervezték. Elsődlegesen a megyei tanács és egyéb szervek, üzemek stb. részére képzési, oktatási céljaikhoz nyújt ideális technikai feltételeket. Illetve Tolna és Baranya vagy Tolna és Fejér egy-egy 'közös rendezvényére szolgált. De mind inkább fölfedezték a régió különböző intézményei, szervei is dél-dunántúli témakörök, tennivalók összehangolására. És hamarost fölfedezték a minisztériumok is a több napos országos összejövetelekre alkalmas intézetet, ahol évente 2—3 alkalommal ma mór nemzetközi konferenciákat is tartanak. Tanácskoztak itt belgyógyászok, gyermekgyógyászok, fogorvosok; s ez évben júniusban itt szervezték meg az országos egészségnevelési továbbképzést. Több Ízben volt színhelye Tengelic valamelyik KGST-bizottság szakbizottsági ülésének; a jövő májusban pedig az ősrégészettel foglalkozó tudósok nemzetközi konferenciáját tartják itt. Évente mintegy 7—8 ezer vendég fordul meg Tengelic mintegy 100 rendezvényén. Ezek általában 3-4 naposak, nem ritkán rövidebbek. Június közepétől pedig előbb kisiskolások, július-augusztusban beutalással családok üdülnek a pihenésre is alkalmas, vonzó környezetű szállodai részben. S végül: októbertől mikroszámítógép-parkkal kitűnően fölszerelt számítástechnikai oktatóbázis kezdi meg működését Tengelicen, a III. sz. előadóteremben. W. E. vasárnapi 5
