Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-24 / 266. szám
IO DunQntau napló 1988. ueptember 24., szombat A szocialista országok életéből A templomudvar egyik része Császári trón a templom előtt A mongol űrhajós hétköznapjai A Magyar Honvédelmi Szövetség vendégeként szeptember közepén néhány napot hazánkban töltött a mongol űrhajós, aki 1981-ben a Szojuz— 39-es űrrakétával járt a világűrben. Zsúfolt programja ellenére a jóvágású, mosolygós Zsugderdemidijn Gurragcsaa, a 37 éves vezérőrnagy, szakított időt egy rövid beszélgetésre az MTI—Press munkatársával. — Minden bizonnyal sokadszor teszik már lel önnek újságírók és nem újságirók a kérdést: hogyan él, mivel foglalkozik napjainkban a mongol kozmonauta?- Röviden annyit mondhatok, hogy változatosan. Egy kicsit részletesebben* pedig annyit, hogy 1983 óta igen megtisztelő feladatom van: a éppen Budapesten tartotta kongresszusát. — Ha már szóba került a kozmosz, kérem, mondja el, Mongólia számára milyen konkrét eredményeket hozott az ön űrrepülése? — Tudósaink, szakembereink elkészítették Mongólia űrfelvételekből összeállított tematikus térképét, s ezen a téren - hadd mondjam el -, az elsők között voltunk a világon. Ez a különleges térkép nagymértékben segít a geológusoknak például vízlelőhelyek felkutatásában, vagy az agrárszakembereknek abban, hogy megállapítsák: hol és mit érdemes vetni, legelőket kialakítani. — Az elmondottak alapján is világos, hogy nem lehet túl sok szabad ideje ... Hao Lu A Ha Nam Ninh tartomány mintegy nyolcvan kilométerre van délre Hanoitól. Közel három órát tartott az utazásunk, mivel a közút állapota meglehetősen rossz, nehéz átjutni o szűk hidakon. Mindezekért kárpótolt 'bennünket az elénk táruló sok érdekes látvány, és a végcél: Hao Lu, az ország régi fővárosának megtekintése. Talán sehol sem láttunk oly sok építkezést, mint ebben a tartományban. A főútvonal mentén a közeli kőbányákból, vízibivaly vontatta kicsiny kordákon hordták az anyagot, melyek segítségével töltötték fel az ingoványos talajt a leendő házaknak. Láttunk már elkészülteket is, nem voltak túl nagyok, de igen praktikus elrendezésűek. Néhány ház a kőbányából származó anyagból épült, mely gondos iparos munkáról tanúskodott. Festői környezetben épült meg az egykori főváros számtalan palotája és a hozzátartozó vár, s az ezeket körülvevő hegyek, folyók, barlangok nevűkben a távoli múltat őrzik. Kísérőnk egymást követve emlegette a neveket, mint a Nyereg-hegy, a Vágtázó Felhő hegye, a Kard hegy, s sorolta a nem látható, de itt található barlangok neveit, a Sárkány-, Tigris és Bukkanó barlangokét. A X. században létrejött település jellegzetes épülete a citadella volt, amely egy külső és belső várral alkotott egységet. Az utókor szamára, viszonylag jó állapotban maradt meg az a két templom, melyeket a lakosság emelt a két dinasztia uralkodóinak. Minden bizonnyal a tervbevett idegenforgalmi fellendülés idején Hao Lu csodálatos épületeit sokan megtekintik majd. Hanoi felé visszautazva egy különleges látványban volt részünk. Az út mentén, egy rizstábla közelében temetés volt. Mint kísérőink elmondták van olyan szokás, hogy az elhunytat a sok munkájával megművelt rizsföldje közelében temetik el. Mitzki Ervin Vizibivaly vontatta kordé Temetés rizsföld mentén. Gurragcsaa vezérőrnagy, az első mongol űrhajós Mongóliái Honvédelmi Szövetség elnöki tisztét töltöm be. Ez igen sok érdekes, ám felelősségteli munkával jár. Hisz mi készítjük fel például az ifjúságot a katonai szolgálatra. Emellett tagja vagyok a párt központi bizottságának, képviselőként a Nagy Népi Hurál- nak. — Gondolom, nem szakadt el véglegesen a világűrtől sem . .. — Természetesen nem, hiszen oz akadémia keretében működő Interkozmosz-bizottság munkájában tevékenykedem. Nem panaszkodhatom, mert a bizottság elnöke, a másik kiképzett mongol űrhajós jól ellát munkával. Tagja vagyok az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének is, omely tavaly különben — Igen, valóban eléggé lekötnek szerteágazó feladataim. Ám ha mégis adódik pillanat a kikapcsolódásra, szívesen sportolok, főképpen lovagolok. Annál is inkább, mivel gyermekkoromra emlékeztet. Mivel falun nőttem fel, igen korán megtanultam megülni a lovakat. Sőt, versenyeken is részt vettem. — Szeretné, ha fiai közül valamelyik szintén űrhajós lenne? — Nehéz erre még válaszolni, hiszen még csak 11, illetve 6 évesek. Mindenesetre annak idején szívesen látnám őket repülőtiszti egyenruhában. De kényszeríteni nem fogom őket, hisz a földön is oly sok tennivaló akad. — Köszönöm a beszélgetést! Daróczi László Újabb nyitott övezetek Kínában Szinte a semmiből keletkezett Sencsen, az első négy különleges gazdasági övezet legnagyobbika (Fotó: Új-Kina — MTI) A Sahname jubileumi kiadása Ezer év elteltével, újra az olvasók elé kerül A. Firdouszi (940—1020, vagy 1030. körül), perzsa-tadzsik szerző történelmi hőskölteménye, a Sahname. A 992. táján Iránban írt, a perzsa és tadzsik nép epikus költészetét tükröző kiemelkedő alkotás, jelentős hatással volt a keleti irodalmak fejlődésére. A Sahname tízkötetes akadémiai kiadásának most kezdett munkálatait, tadzsik keletkutatók végzik, s a könyvet a millenium évében, 1992-ben szeretnék megjelentetni (az ünnepség felett az UNESCO vállalt védnökséget). Az új kiadvány alapja a Sahname XIII. századból származó ritka, kézírásos példánya, amelyet a Tadzsik Tudományos Akadémia Keletkutató Intézete kéziratgyűjteményében őriznek. Itt, a köztársaság legnagyobb kéziratgyűjteményében, közel harmincezer régi, különböző keleti nyelveken írott kézirat található. Néhány éves kísérlet után a kínai vezetés döntő lépést tett a külkereskedelem fejlesztése valamint a külföldi tőke bevonása érdekében: az eddig működő négy, úgynevezett különleges gazdasági övezethez és 14 nyitott városhoz hasonló lehetőségeket kapott az egész kelet-kínai tengerparti terület, így a külföldi jelentkezők újabb 140 tengermelléki településen fektethetik be tőkéjüket. A pekingi kormány egy sor olyan konkrét intézkedést hozott, amelyek segítik e célok mielőbbi megvalósítását. Haj- nan szigetén akarják például kialakítani Kína legnagyobb különleges gazdasági övezetét. A külföldi tőke becsalogatása érdekében itt mór széles körűen lehetőség lesz csak külföldi érdekeltségű vállalatok alapítására, és arra is, hogy a vegyesvállalatok esetében a hazai legyen a kisebb hányad. A külföldi cégeknek a mező- gazdasági termelésbe való bekapcsolódását ösztönözheti az az új rendelkezés, amely szerint 70, illetve 90 évre válthatnak földhasználati jogot. Kiemelt fejlődést, a külpiacokat megcélzó termelést irányoztak elő Sanghaj számára. Kína ténylegesen legnagyobb ipari centruma a többi városnál szabadabban gazdálkodhat a városi költségvetés esz- közeivjel. 'Ezen kívül a város vezetése már 3,2 milliárd dolláros külföldi hitelhez folyamodott, hogy ezáltal is elősegítse a legmodernebb technológiák beáramlását és felépítse a fejlesztéshez nélkülözhetetlen kommunális intézményeket. A napjainkban meghirdetett stratégiai célok alapjait 1979- ben rakták le Kínában, amikor is különleges gazdasági övezeteket kezdtek létrehozni, mintegy kísérleti terepként a későbbi szélesebb körű nyitáshoz. A kísérlet sikerét mutatja, hogy az első négy övezetben mintegy 1800 ipari vállalat működik külföldi tőkerészesedéssel, s e területek termelési értéke tavaly elérte a 3,2 milliárd dollárt. 1984-ben újabb városok és területek kaptak különleges jogokat, most pedig az egész tengermellék. A nyitási politika „gyümölcseként" a Kínai Nép- köztársaságban a különleges gazdasági-kereskedelmi jogokkal felruházott területek nagysága eléri a 320 ezer négyzetkilométert — ez akkora, mint Lengyelország —, lakossága pedig a 160 milliót. A nyitott övezetek jelentős kiszélesítésének célja kínai közgazdászok szerint az, hogy végre számottevően növekedjék az ország szerepe a nemzetközi kereskedelemben, hisz a mostani 2 százalék az adottságokhoz viszonyítva igencsak ■kevés.
