Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-23 / 265. szám
1968. szeptember 23., péntek Dunántúli napló 5 Tud ¥ KSZE-mérleg Tii Hónap az Egyesült Államokban Kelet-Közép Európa városfejlődése Beszélgetés Enyedi György akadémikussal — Talán furcsának tűnhet, hogy Amerikában kutattam Kelet-Közép Európát, de ott lehetőségem volt arra, hogy hatalmas könyvtári anyagot átolvassak a Kelet-Közép európai urbanizációs jelenségeket tá- gobb keretben, bizonyos mértékű összehasonlítással kiegészítve vizsgáljam — bocsátja előre dr. Enyedi György akadémikus, a Regionális Kutatások Központjának igazgatója. A washingtoni Woodrov Wilson Center meghívásárai tíz hónapot töltött az amerikai fővárosban. A központot húsz évvel ezelőtt hozta létre az Egyesült Államok kongresszusa, működését az állam finanszírozza. A központ évente 30-35 ismertebb társodalomtudóst hiv meg a föld minden részéről 4—10 hónapra. — ön a Kelet-Közép európai országok településeinek a nyugati államokétól eltérő fejlődését területi fejlődési folyamatként vizsgálja, nem elvonatkoztatva a történelmi előzményektől. Megemlítene kutatásainak megállapításaiból néhányat? — nyugat-európai és a Kelet-Közép európoi városok fejlődésének eltérései már a középkorban kezdődtek, a másság gyökerei nem politikai eredetűek. Kelet-Európábán csak Csehszlovákia és a mai NDK déli részén és Sziléziában volt folyamatos, polgári értelmű városfejlődés. A kereskedelem és a kézműipar tőkét halmozott föl és e tőke bevonásával élénk ipari fejlődés alakult ki ott. Viszont Kelet-Európa középső zónájában a középkori városfejlődés megrekedt, nem halmozódott fel elég tőke iparalapításhoz, kirekedtek a világpiacból. zömmel mezővárosok maradtak, a város nem a városi polgároké, hanem a paraszt polgároké volt. Ismert még a balkáni típus, ahol a közel-keleti jellegű kis kereskedővárosok jöttek létre. Kevés hatásuk volt közvetlen környezetükre, a kereskedőréteg idegen származású volt. (Bulgáriában például görög-török). Az iparosodás a század- fordulón és még inkább a II. vh. után hirtelen ugrásként következett, nem a régi szerves folytatásaként. Leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatnék: Nyugaton a város hozta létre az ipart, emitt pedig az ipar alakította ki maga köré a városokat, jóval egyoldalúbb fejlődést biztosítva. A magyar városok jó része is így terebélyesedett, kivéve a Dunántúl nyugati részét, ahol a polgáribb típusú városfejlődés nyert teret. Az urbanizáció történeti típusai nem a mai országhatárok között léteztek, így magyarázható, miért találhatók egy-egy országon belül is nagyon eltérő típusú városok. A szlovákiai Rozsnyó főtere Éppen ebből következik, hogy uniformizált nemzeti urbanizációs politika egyetlen országban sem alkalmazható, a helyi lakosságnak, a helyi hatalomnak is szóhoz kell jutnia ennek kialakításakor. — A szocialista városfejlődés mennyire illeszkedik az előbb vázolt történeti-települési fejlődésbe? — A modern gazdaság és életforma nagyjából hasonló jellegű életformákat kiván. A hagyományos várostól a modern városig való fejlődéshez kétfajta módon lehet eljutni. Az egyik a piacgazdálkodáson alapuló döntéseken ót, a másik a tervezett urbanizáció útján. Ez utóbbi a szocialista városok sajátja. Beleillik egy hosszú távú európai fejlődésbe, sajátos, de azért nem teljesen különálló jellegzetességeket tartalmaz a szocialista tervezés.- Kelet-Közép Európa - benne Magyarország - urbanizációjáról ön könyvet is ír. Gondolom, ebben kitér néhány lehetséges jövőképre is. Hallhatnánk ezekből néhány gondolatot?- A könyvem egyharmadó- val készültem el ez ideig és jövőre angolul jelenik meg egy amerikai kiadónál, de remélem majd magyarul is napvilágot lát. A zárófejezetben valóban a fejlődési alternatívákkal foglalkozom, de most még korai volna erről beszélni. Az bizonyos, hogyha a saját fejlődésünket prognosztizáljuk, figyelembe vehetjük a nálunk fejlettebb országok jellegzetes város fejlődési mozzanatait is. Gondolok például a nagyvá» rosi növekedés megállására, az elővárosokba való költözésre. Ez a folyamat Kelet-Euró- pában és Magyarországon is elkezdődött, bár nem olyan nagy arányban, mint a nyugati nagyvárosok esetében. Nálunk az elővárosok gyortabb fejlődését gátolja az infrastrukturális elmaradottság, noha az infrastuktúra maga a fejlődés legfőbb forrása, a falu—város különbsége is jelentősen csökkenne általa. De végülis az állampolgár megkísérli a maga igényeit is kielégíteni. Magyar- országon a magánerős lakásépítés kényszer is és ha nem is tudja az állampolgár minden álmát megvalósítani e téren, mégis arra törekszik. Az elővárosokbon sokan laknának szívesen, ha az infrastruktúra színvonala ezt lehetővé tenné. — Milyenek voltak az ön kutatásához a feltételek? — Kiválóak. Bejárhattunk a Kongresszusi Könyvtárba, és még számos más könyvtárból is kölcsönzhettünk irodalmakat. Minden kutató „kapott” egy asszisztenst, akik beszerezték a kért anyagokat. Minden kutatónak a rendelkezésére bocsátottak egy személyi számítógépet is, megkönnyítve az adatok feldolgozását, tárolását. Az ebédek is fölértek egy-egy kis kerekasz tál-megbeszélésekkel, minden kutató előadta saját tudományos vizsgálódását. De voltak igazi kerekasztal-konfe- renciák, szemináriumok is, igen eleven szellemi életet élhettünk, egymástól is sokat tanultunk. Magyarország iránt kifejezetten élénk érdeklődést tanúsítottak. — ön előadásokat is tartott kinttartózkodása alatt? — Egy-két egyetemi előadást igen. Ezenkívül sikerült két amerikai egyetemmel felvenni a tudományos kapcsolatot, előkészíteni a Regionális Kutatások Központja és a köztük létesítendő együttműködést, elsősorban a területi és várostervezési kutatási területekhez kapcsolódóan. — A kutatásokhoz ugyan nem tartozik, mégis megkérdezem, szabadidejében járt-e koncertekre, színházi előadásokra? — A szinházkultúro inkább New Yorkban erős, Washington a pezsgő zenei életéről ismertebb. Igen színvonalas koncerteket lehetett hallgatni és gyakran jártam múzeumokba, izgalmas kiállításokra. Megnéztem például a Gauguin életmű kiállítását, lenyűgöző élményt nyújtott. Washingtonban egyébként roppant színes az élet és az idegennek sem nehéz a beilleszkedés. A fővárosban és környékén egymillió az egyetemi hallgatók száma, akik a világ legkülönbözőbb országaiból érkeznek. A kormány alkalmazottai sem ős-washingtoniak. Az idegenek megszokottak, nem érzi az ember feszélyezve magát. Dr. Enyedi György Ausztrália felé jött haza, mivel ott részt vett a Földrajzi Unió világkongresszusán, amelyen újabb négy évre őt választották az Unió alelnökévé. B. A. Fotó: Proksza László RÖVIDEN Uj könyvsorozat O Szent István király halálának 950. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést rendez a Pécs Megyei Város Tanácsa, a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja, a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Akadémiai Bizottság, a TIT Baranya Megyei Szervezete, a Janus Pannonius Múzeum, a Baranya Megyei Levéltár, a Baranya Megyei Könyvtár, a Baranya Megyei Művelődési Központ, a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat szeptember 30-án 9 órakor a pécsi Ifjúsági Házban. Előadások hanqzanak el többek között a keresztény Európáról István korában, az országépítő Szent Istvánról, három szláv államalapítás tipológiai, és történeti kérdéseiről, a szent István-kép —változásairól századunk történelem oktatásában. O Új módszer — röntgen- felvétel helyett. Lehet, hogy a törött csontok röntgenvizsgálata rövidesen a feledés homályába merül — legalábbis erre lehet következtetni amerikaiak kutatásaiból. Két kutató, egymástól függetlenül kimutatta, hogy a feszültség hatásának kitett csontok elvileg ugyanúgy viselkednek, mint a feszültség hatásának kitett tányérok. Ha például az üzletben megkocogtat valaki egy tányért, a hangból megállapíthatja, hogy van-e rajta repedés. Ugyanez a helyzet a csontokkal is, csakhogy ezeknek zajai nem hallhatók emberi füllel, segédberendezés ^nélkül. A megfelelő segédberendezésen most dolgoznak, és remélik, hogy három éven belül már rutinszerűen használhatják. Az ultrahangos- és a röntgenvizsgálathoz viszonyítva az új vizsgálat nagyon egyszerű. A csonttörés helyét úgy határozzák meg, hogy a csontot rövid időre húzófe- 'szültséggel terhelik. Erre az igénybevételre a csont jellegzetes zajjal válaszol, amit több ponton elvezethetnek a bőrről, összehasonlítva a sértetlen másik csont zajával, pontosan megállapíthatják a csonttörés helyét. Az új módszert felhasználhatják a gyógyulási folyamat ellenőrzésére is, a beteget nem kell az újabb és újabb röntgenvizsgálatok során jelentős sugárterhelésnek kitenni. O Új lektorok. A JPTE Tanárképző Kar francia és német nyelvű tanszékeire új lektorok érkeztek, Dominique Ha- meline és Petra Taibner az idei tanév végéig tartózkodik a Tanárképző Karon. O Nemzetközi konferencia. Dubrovnikban ezen a héten rendezték meg a mélyépítési betonszerkezetekkel foglalkozó nemzetközi konferenciát. A tanácskozás egyik szekcióvezetője dr. Lenkei Péter, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola főigazgatója volt. O Vitasorozat az OTKÁ-ról. Országos vitasorozatot szerveznek az OTKA-pályázatok tapasztalatairól és jövőjéről. Az első vitát Pécsett tartják szeptember 29-én a JPTE rektori tanácstermében. O Országos munkamegbeszélés. A Pécsi Akadémiai Bizottság székházában tartották azt a munkamegbeszélést, melynek témája a magzati velőcső elzáródási rendellenessége és egyéb fejlődési rendellenességek felismerhető szűrővizsgálata volt. A megbeszélést dr. Csaba Imre egyetemi tanár, a POTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója nyitotta meg. Az AFP vérből történő meghatározásához a pécsi Megyei Kórház laboratóriumától kapott segítséget a klinika. Az újfajta szűrővizsgálatot már országosan bevezették és megállapították, hogy párhuzamosan alkalmazva az utrahangos vizsgálattal, a terhesség 16—18. hete között kilencven százlék fölötti biztonsággal jelezhető a magzat fejlődési rendellenessége. O A bolognai egyetem ki- lencszáz éves évfordulója alkalmából összehívott európai rektorok tanácskozásán részt vett dr. Ormos Mária akadémikus, a JPTE rektora is. A városokra vonatkozó sok szálon megindult vizsgálódásokat kísérelte meg összefogni négy kutatóműhely: az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, a Művelődési Minisztérium Vezetőképző Intézete, q Művelődéskutató Intézet és az MTA Regionális Kutatások Központja. 1985—87-ben — az Országos Középtávú Kutatási Fejlesztési Terv társadalomtudományi programjai és a Művelődési Minisztérium támogatásával — „Közművelődés és helyi társadalom" címmel nagyszabású adatfelvételt bonyolítottak le három kisvárosban; Esztergomban, Orosházán és Pápán, valamint három megyeszékhelyen: Győrben, Kaposváron és Pécsett. A vizsgálat történeti, közgazdasági, szociológiai, politológiai elemzést végez, feltárja a város struktúráját, társadalmi, hatalmi, művelődési viszonyait, megkérdezi a városlakó véleményét a város infra struktúrájáról, vezetéséről, a város egészéről. 1987-ben öt városban 3600 embert kérdeztek meg egy majd’ száz kérdést tartalmazó kérdőívben. Ilyen méretű felvétel e témakörben még nem volt Magyarországon. A kutatás újdonsága, hogy a problémákat a helyi vezetéssel együttműködve tárja fel, az eredményeket rendelkezésükre bocsátja, a kutatás gyakorlati kivitelezésében pedig a város értelmiségére támaszkodik. A hatalmas mennyiségű kutatási anyagot publikálni szeretnék: Várostársadalmak címmel indítanak sorozatot, melynek kötete tartalmazza a városok részletes elemzését. Külön köteteket terveznek néhány közös probléma vizsgálatára, pl. lokális finanszírozás, kultúraközvetítő intézmények, a helyi hatalom, az önkormányzat, a városi társadalmi részvétel. Elsőként 1988 őszén jelenik meg Hidy Péter—Kovács Erzsébet: Élni Kaposváron című könyve, az év végére tervezik Kuti Éva—Marschall Miklós— Nyilas György: Helyi kultúra mecénások nélkül? (a helyi kultúra finanszírozás kérdéseiről) című tanulmánykötetét. Rovatszerkesztő: BARLAHIDAI ANDREA A rekord búzatermés nem hoz rekord- eredményt A KSZE 31 baranyai taggazdasága 29 456 hektárról, 6,388 tonna hektáronkénti őszi búzát takarított be — ez ismét rekord, több, mint a megyei átlag és szebb eredmény, mint az 1984-es rekordév, amelyhez sok tekintetben azonosnak ítélik a szakemberek az idei évet, mind az időjárás kedvező alakulásában, mind a technológiai és szakmai felkészültségben. A rekordtermés után mégis kétséges a búza ágazati eredménye — ez adta az alaphangját annak a tanácskozásnak, amelyet tegnap szerveztek a KSZE mohácsi termelés- szervezési egységében, értékelve az őszi búzatermesztés tapasztalatait. Ezen az éves mérlegen ezért is keresték a növénytermesztési szakemberek azokat a pontokat, amelyekkel ösz- szeköthetik a jó termés- eredményt a gazdaságos munkával. Az idei tapasztalat többek között két dologra figyelmeztet: nem éri meg a talajelőkészitést a többlet vetőmag fel- használásával pótolni, és lehet takarékoskodni a műtrágyák felhasználásával is, jó eredményekkel igazolják ezt azok a gazdaságok, amelyek kockáztattak a minimális kiszórással. Tegyünk mindehhez még egyet, a KSZE szakemberei kiszámították, nem olcsóbb a vetőmaqot a saját üzemben előállítani, mint a bőséges választékot megvásárolni. A búzafajták közül a szegedieket vetették a legnagyobb területen és a legnagyobb sikerrel, de hasonló jó termésátlagot hoztak a kisebb területről betakarított martonvásári fajták is, ugyanakkor visszaszorulták a korábban uralkodó jugoszláv búzák. Mindez azt is mutatja, hogy a KSZE taggazdaságai rendkívül bátran léptek a vetőmag felújításában. A kutatók, hallottuk a szegedi és a martonvásári intézetek vezetőitől olyan újdonságokat is kínálnak, amelyek segítik a rekordtermés megtartását és fokozását. A már ismerteken kívül ezt ígérik például az Mv ,15-ös, 16- os és az Mv 107—86-os fajták a köztermesztésben. Egyébként kieléqítő választékot íqérnek a vető- maqellátásért felelős cégek is. A minőségi átvétel tapasztalatairól szólva figyelmeztető tény, hogy néhány gazdaságban nem fordítottak gondot a tárolók fertőtlenítésére és tisztántartására, nagy meny- nyiségű termény tönkrement — a gondatlanság következményei beláthatat- lanok lehetnek. A Gabo- naforqalmi és Malomipari Vállalatnál a tavalyihoz hasonlóan jó közepesnek Ítélik az idei termés minőségét, és azt tapasztalták, hogy a termesztésben sikeres fajtáknál a minőség is kiválóbb. G. M.
