Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-23 / 265. szám
Világ proletárjai, egyesül Jetek! Dunántúli ncrolo XLV. évfolyam, 265. szám 1988. szeptember 23., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Pártértekezlet összekívása mellett döntött a Magyar Szocialista Munkáspárt Pécs Várasi Bizottsága Holnapi számunkban: interjú Szentirányi Józseffel a december 17-i értekezlet felkészülési menetrendjéről Hét óra hosszat tartó szenvedélyes vita után az MSZMP Pécs Városi Bizottsága tegnap úgy döntött, hogy 1988. december 17-re összehívja a pécsi városi pártértekezletet. A vitában huszonketten fejtették ki véleményüket — nem egy esetben önmagukkal is perlekedve: az érvek súlya alatt feladva korábbi álláspontjukat. A tegnapi pártbizottsági ülés személyi kérdésekben is döntött: Sziráki Pétert, a Pécsi Postaigazgatóság beruházási és építési osztályvezetőjét az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának tagjává választotta. A pécsi Mozgalmi Házban tegnap délelőtt kilenc órakor kezdődött meg a városi párt- bizottság ülése, melynek munkájában részt vett Deák László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Szirtes Gábor, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára is. Az elnöklő Szentirányi József volt az első napirendi pont előterjesztője: a városi pártbizottság közvetlenül választhatott tagot a megyei pártbizottság soraiba. Sziráki Péter, a Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetője és Novak József, a Sopianae Gépgyár művezetője volt a két jelölt: 27 szavazattal Sziráki Pétert választották meg megyei pártbizottsági tagnak. A személyi ügyekben való döntések, állásfoglalások után dr. fényi Jenő, a különbizottság vezetője tett jelentést a pártélet megújításának kérdéseiről címmel: lényegében arról, hogy legyen-e Pécsett pártértekezlet vagy sem. A különbizottság nem foglalt állást, hanem a pártbizottsógi tagokkal, továbbá tíz-tíz intézményi és üzemi pártbizottsági, illetve alapszervezeti titkárral folytatott beszélgetések alapján felsorolta a pártértekezlet megtartása, illetve a pártbizottsági belső megújulás mellett felsorakoztatható érveket: ezzel nyújtva vitaalapot a pártbizottsági tagoknak. A jelentés után szenvedélyes vita kezdődött, melyben sorrendben a következők fejtették ki véleményüket: Hódosi Mátyásáé, Csóka Éva, Pollák De- zsöné, Fűké né Walter Mária, Kalocsai Tibor, Ritter Tamás, Rákos János, dr. Rúzsa Csaba, Pallós Péterné, Piti Zoltán, Deák László, Novák Szilveszter, Veres Lajos, László Imre, Kísbán Gábor, Wieder Béla, Cselik László, Kovács József, dr. Kamarás Béla, Gerst János, Szirtes Gábor, Szentirányi József, dr. Tény/ Jenő. A vitát követő szavazás eredménye pedig: a pártértekezlet megtartása mellett 43 szavazat, ellene 7 szavazat. * Hogy igen vagy sem — ez túlságosan leegyszerűsítő ösz- szefoglalása lenne a vitának. Hiszen azok, akik nem tartották szükségesnek a pártértekezlet összehívását, azok sem állították, hogy a pécsi városi pártmunkában nincs szükség változtatásra, de azon az állásponton voltak, hogy a párt- bizottság erre a megújulásra önerejéből is képes. (Például: Csóka Éva, Pollák Dezsőné, Ritter Tamás.) Hódosi Mátyás- né azon a véleményen volt, hogy a pécsi párttagságot igazából érdeklő kérdések meghaladják a városi pártbizottság kompetenciáját (infláció, személyi jövedelemadó teljesítmény-visszatartó hatása stb.), ezért az ő környezetében nem tartják indokoltnak a pártértekezlet összehivását, s ő is ellene van, hiszen ezekre a városi pártértekezlet nem adhat választ. Második felszólalásában pontosított, csatlakozva o dr. Tényi Jenő által elmondottakhoz. Dr. Tényi Jenő ugyanis arról szólt, hogy a különbizottság augusztus végén befejezte a vélemények gyűjtését, azóta pedig naponta jelentek meg újdonságok az országos és városi politikai életben, melyek a korábbi véleményeket módosítják. Dr. Rúzsa Csaba szerint a város párttagsága nem venné tudomásul, ha a pártbizottság a nem me'lett szavazna, annál inkább nem, hisz mindegyik egyetemi város a pártértekezlet megtartása mellett volt: ez olyan kihívás, mellyel szembe kell nézni. A vita egyik ágán arról szóltak többen, hogy a jelenlegi pártbizottságnak jogában áll-e akár így, akár úgy dönteni. Voltak vélemények, miszerint Pécs tizenkétezres párttagságát közvetlenül kellene megkérdezni. Hogy idő, elegendő van-e erre? — erről is megoszlottak a vélemények. Pallós Péterné is a tagság megsza- vaztatását tartotta volna legjobbnak, hozzátéve másokkal vitatkozva: a pártértekezlet összehívása nem a szűkös idő, hanem a bátorság kérdése. Piti Zoltán felszólalása után a vitában egyre inkább a pártértekezlet melletti érvelések hangzottak el azzal a megszorítással: a pártértekezlet nem redukálódhat csak a személyi kérdésekre. Azzal ugyanis nem állítható helyre a párt, ezen belül a/ pécsi pártbizottság megtépázott tekintélye, ha személycserékkel kitér a lényeges kérdések megválaszolása elől. A pártértekezletre azért van szükség, hogy az elmúlt időszak változásaira, jelenségeire az országos pártértekezlet szellemében sajátoson pécsi választ, mozgósító erejű programot tudjon megfogalmazni. Deák László azt az álláspontot erősítette: ha van megfogalmazható új feladat és oz kíván személycseréket, akkor a pártértekezlet mellett kell dönteni. Ha azonban elég erőt éreznek magukban a pártbizottsági tagok, akkor a belső megújulást kell választani - vállalva azt, hogy bárhogyan is döntenek, ellenzője mindegyiknek lesz. Hamar tisztázódott a jogosultság kérdése is: nagyon szomorú lenne, ha a pártbizottsági tagok csak saját álláspontjukat képviselnék, s nem lenne felhatalmazásuk az általuk képviselt párttagok akaratának érvényesítésére: a pártbizottság — inoz nagy felelősséggel de dönthet a pártértekezlet összehívásáról. Szirtes Gábor nem kívánta felszólalásával orientálni a pártbizottsági tagokat: a megyei pártbizottság a városi pártbizottságokra bízza a döntést ebben a kérdésben is. De ahogy Baranya életében Pécsnek meghatározó szerepe van, ugyanúgy - egyenlők között az elsőként — a pécsi pártbizottság álláspontja felfelé is iránymutató, s nagy jelentőségű.- A pártbizottsági vita ka- tartikus élményt jelentett — mondta Szirtes Gábor —, hiszen o legnehezebb önmagunkkal szembenézni, s ez alapján önmagunkról a következtetéseket megfogalmazni. A pártbizottsági vita ezt a szembenézést jelenti, s ezért példaadó jelentőségű: egyértelmű következtetésekhez vezet. A város tizenkétezer párttagjának egyenkénti véleményét nem ismerheti, de a párt- bizottság eldöntheti: rendelke(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Miniszter- tanács Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztéseket hallgatott meg a bírósági cégnyilvántartásról szóló törvényerejű rendelet módosításáról és az 1990. évi népszámlálásról szóló törvényerejű rendelet tervezetéről. A kormány úgy határozott, hogy a javaslatokat az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács határozatot hozott a gazdasági érdekegyeztetés intézményesítéséről, az Országos Érdekegyeztető Tanács létrehozásáról. A kormány elfogadta a magyar—román államközi kapcsolatok fejlesztésének és kiszélesítésének munka- programját, továbbá az állami ifjúságpolitikai feladattervet. * A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tájékoztatón — mint az egyik napirendi pont előterjesztője — részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter. Marosán György kormányszóvivő elöljáróban az ülésen elhangzottakat foglalta össze. Mint elmondotta: a kormánynak az a szándéka, hogy a gazdaságirányítás korszerűsítésével, a döntések decentralizálásával összhangban kiépüljön a gazdasági érdekegyeztetés intézményes rendszere. Azt szeretnék, ha a különböző érdekeket, különböző nézeteket képviselő szervezetek és intézmények közös tárgyalásaikon nyíltan feltárnák érdekeiket, egyez(Folytatás a 2. oldalon) Öttusa. Olimpiai bajnok az öttusacsapat (b—j): Fábián László, Mizsér Attila, Martinék János és dr. Török Ferenc, szövetségi kapitány. MTI—TELEFOTO Három magyar győzelem |— Megvan, megvan mind o kettő! - ezzel a csodálatos hírrel érkezett száguldva a futópálya céljához Török Ferenc szövetségi kapitány, aki versenyzőivel együtt csaknem az egész pályát befutotta, miközben telitorokból végig biztatta' Martineket, Mi- zsért és Fábiánt, az aranyérmekért futó hármasfogat tagjait. Az egykori olimpiai és világbajnok szakvezető mint egy ámokfutó, úgy törte át a kordont, félrelökve, felborítva a rendezőket, a rendőröket, hogy a célnál elsőként már ő fogadhassa olimpiai bajnokait. ' A házigazdák ezúttal nem ragaszkodtak a szigorú szabályokhoz, már ők is tudták, hogy kivel állnak szemben, csak mosolyogtak, együttérez- ve a boldog szövetségi kapitánnyal . . . A futást a vívó- és torna- csarnok, valamint az olimpiai uszoda határolta füves területen bonyolították le, hullámos, de nem túlságosan nehéz pályán. A terepet sok ezren vették körül, köztük több száz magyar, az éppen szabadnapos sportolók, velük együtt a sportvezetők, orvosok, gyúrók, s az ifjúsági tábor tagjai. A befejező számot az úgynevezett hendikep rendszerben bonyolították le, így hát a lövészet utáni éllovas szovjet Vahtang Jagorasvili indult először a 4000 méternek, közvetlenül utána Martinék János, majd a többiek, az olasz Massullo, az 1979-es budapesti vb-n győztes amerikai Nieman, nyolcadikként Fábián, tizennegyedikként pedig Mizsér. A magyar hírlánc az egész futóverseny közben kiválóan működött, a célvonalnál tartózkodók is tudták, hogy Jagorasvili 1000 méternél még fokozni tudta előnyét Martinékkel szemben, 2000-nél viszont már nem tudott lépést tartani a fiatal magyarral. Ettől kezdve már csak az volt a kérdés, hogy futja-e Martinék erejéből a hajrára, nem éri-e meglepetés az olasz favorit, Massullo részéről. A 23 éves magyar kitűnően bírta erővel, az utolsó 1000 méteren, ahol már csaknem végig lefele kellett haladni, még bele is erősített, úgyhogy a célvonalhoz közelítve már csaknem 100 méterrel, behozhatatlan előnynyel vezetett Jagorasvili előtt. Nem sokkal a bronzérmes Jagorasvili utón zuhant a célba Mizsér Attila, akiről csak később derült ki, hogy megnyerte a 4000 mé_ tért, s fantasztikus 12:37.88 perces futásával, 1294 pontjával a 14. helyről a 4.-re „vágtatott" előre! Ez a fantasztikus teljesítmény mindenképpen kellett ahhoz, hogy Martinék egyéni győzelme után a csapatarany is biztossá váljon. Már csak Fábiánra kellett várni, aki a 18. legjobb időt futotta, s végeredményben az összetettben a 7. helyen végzett. Martinékét tehát elsőként Török Ferenc köszöntötte, méghozzá meglehetősen sajátos módon: mint egy kapus, úgy repült az öttusázó után, a nyakába ugrott, leteperte, s a földön percekig ölelte, csókolgatta. Felborult a rend a pályán, a kettős kordont perceken belül több százan törték át, mondani sem kell, elsőként a magyarok. A három magyar közül a futás a legjobban Fábiánt viselte meg, de neki sem volt egy percnél több időre szüksége, hogy magához térjen, s társaival együtt ünnepelje a pompás kettős győzelmet. Elsőnek Martinék repült a magasba, őt dobták fel a versenyzők, az edzők és az újságírók, úgy mint 16 évvel ezelőtt Balczó Andrást a mün(Folytatás a 8. oldalon) Holland típusú, „GAUDA” fantázianevű zsíros sajtot hozott forgalomba a Baranya Megyei Tejipari Vállalat. A sajtot, amelyet a véméndi sajtüzemben gyártanak, eddig csak exportra készítették, de az elmúlt hónaptól kezdődően öt-hathetes érlelés után a pécsi és baranyai üzletekbe is szállítanak. Läufer László felvételei
