Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-20 / 262. szám

1988. szeptember 20., kedd Dunántúlt napló 3 Gazdaságmatematikusok pécsi tanácskozása Témák a lövő évtől kezdődő menedzserképzéshez Mindössze két évtizedes múltja van a gazdaságmate­matikai tudományágnak, még­is olyan fejlett már, hogy egy- egy résztéma kidolgozásához kevés egy tudósélet. A terme­lési folyamat ésszerűségének, gazdaságosságának (kérdése ugyanakkor napjaink témája: Angliában, Skóciában, Svéd­országban. Svájcban, Hollan­diában, az NSZK-ban, az NDK-ban, Lengyelországban és nem utolsósorban hazánk­ban. Nemrég a felsorolt or­szágok gazdaságmatematiku­sai találkoztak Pécsett. Olyan elméleti szakemberek jöttek össze a Janus Pannonius Tu­dományegyetem Közgazdaság- tudományi Karának munka­szemináriumán, akik gazdaság­közeiben élnek és gondolkod­nak, legyen szó anyaggazdál­kodásról, komplex termelési terv készítéséről, optimális gyártási sorozatnagyság meg­határozásáról. — Ez a gyakorlati használ­hatóság egybeesik azzal a törekvésünkkel, hogy a ka­runkon az oktatás mindinkább az üzletemberképzés felé for­duljon — tájékoztatott a négynapos szeminárium pénte­ki zárónapján dr. Vörös Jó­zsef egyetemi docens, a gaz­daságmatematikai tanszék ve­zetője, (egyben a tudomá­nyos ügyekért felelős dékán­helyettes). — A meghívásunkat több mint húsz szakember fo­gadta el, és nem túlzók, ami. kor azt állítom, hogy a világ- színvonalat hozták el Pécsre. A jövő tanévtől kezdődő me­nedzserképzéshez jó pár té­mát kaptunk, s a kutatómun­kánkat is támogatják az el­hangzottak. S. Axsater (Svédország) a Mindent időben, azaz a Just in time (JIT) japán munkamód­szert hasonlította össze a ha­gyományossal. A JIT alkal­mazása magas termelési szín­vonalat feltételez (sőt köve­tel), hogy a célt elérje: a gyors átállást új termék ké­szítésére - sokoldalúan kikép­zett munkaerőre és sokféle­képpen hasznosítható gép­parkra alapozva. M. Widmet és Ph. Solot (Svájc) a szá­mítógéppel irányított, rugalmas termelési rendszerről, az FMS- ről tartott előadást. A dara­bolásproblémák úgynevezett gilotinmetszéses megoldásával többen foglalkoztak, köztük a szakmában hírneves J. Terno (NDK), valamint H. Dycfchoff (NSZK), Varró Zoltán (Ma­gyarország). A skóciai V. Belton a szá­mítógéppel támogatott vizuá­lis döntés menetét ismertette: a modellezésen alapuló eljá­rás lényege a párbeszéd a számítógéppel, azaz az in­duló adatok megváltoztatásá­val hogyan módosul maga a döntés. Ennél a módszernél nem meglepő, hogy a vég­eredmény végül is teljesen jnás 'lesz, mint amit a gép­hez ülve előre sejtettek! (Va­leria Belton, neves gazdaság­matematikus, a kenti egyetem tanára, ő lesz annak az ok­tóber végi angliai konferenoiá. nak az elnöke, amelyet a vi­zuális döntés témakörben tar­tanak.) Hogy a tudomány és a gazdaság közeledik, azt az is igazolja, hogy a pécsi ren­dezvény megtartásához a Ja­nus Pannonius Tudomány- egyetemen kívül a Konzum Rt., a Sellyéi Agrokémia, az OTP, a Füszért, a Pécs Városi Ta­nács és a Baranya Megyei Tanács anyagilag is hozzájá­rult. Dr. Vörös József, a szemi­nárium szervezője, e sorok megjelenésekor már az USA- ban tartózkodik: fél évig a Purdue-i Egyetemen (Chicago közelében) bővíti ismereteit, mint Soros-ösztöndíjas. L. Cs. K. Gabonapehely - a müzlihez Egyre több háztartásban és vendéglátóhelyen vál­lalkoznak a fogyasztók kö­rében mind kedveltebb müzli elkészítésére egyedi recept szerint. Ezt felis­merve látott hozzá a Na­tura Gazdasági Társaság a müzli igen fontos nyers­anyagainak - a búza- és az árpapehelynek — a for­galmazásához. A búzát és az árpát a kiváló minőségű ga­bonát termelő Békés megyei gazdaságoktól vásárolják. A fogyasz­tók egyelőre a Natura budapesti, szombathelyi és salgótarjáni üzletei­ben vásárolhatják meg a fél kilogrammos csoma­golású pelyhet, a közeli hetekben azonban az élel­miszer-kereskedelmi válla­latok megrendelései nyo­món — az ország más nagyvárosaiban is kapható lesz. Búzaaratáskor jól vizsgázott a Don Hozsgón Próba alatt az új szovjet kombájn Az AGROTEK írásban tájékoztatja az üzemeket A mozsgói termelőszövetke­zet folyamatoson újítja fel gépparkját, 1989-ben is vesz­nek kombájnt. Mindez nem rendkívüli, de ha hozzáteszem, bogy Baronyában először Mozsgón aratott búzát a Don 1500-as szovjet kombájn, ak­ikor már érdekes a kérdés: a próbaüzemi tapasztalatok alapján vásárol-e Dont a tsz?- Ár, megbízhatóság, tel­jesítmény, alkatrészháttér függ­vényében döntünk véglegesen — mondja tömören Szabó Im­re, a tsz elnöke. — Azt min­denképpen megvárjuk, hogy mit tud kukoricában a Don. Ár: jelenleg harmadannyi­ba kerül, mint egy Claas Do­minator. Dr. Soós Géza, az importáló cég, az AGROTEK kereskedelmi igazgatóhelyette­se arról tájékoztatott, hogy a Don ára másfél millió forint alatt lesz továbbra is, annak ellenére, hogy a rubelszorzó 11,5 százalékkal emelkedik. Megbízhatóság: nem kel­lett a Donhoz kihívni egyszer sem a Regölyben (Tolna me­gye) tartózkodó szovjet szere­lőt a húsz munkanapos árpa- és búzabetakarítási időszak­ban. Bár megjegyzendő, hogy a mozsgói Zsilkó János trak­toros, oki közel egy hónapon át gondozta és használta a Dont, vigyázott a gépre, nem hajtotta túl, s nem mulasztot­ta el a napi rendszeres karban­tartást sem. Az előfordult meghibásodások: egy kardán- kereszttörés, de a Moszkvics személygépkocsi alkatrésze ép­pen megfelelt (tehát csak cse­rélni kellett), valamint a mo­torikus részen négyszer elsza­Menekülés a világpiacra Viharos tengeren hányko­lódik a magyar gazdaság lélekvesztője. Van-e remény arra, hogy a hajócska át­vészeli a megpróbáltatáso­kat? Merre fordítsa megté­pázott vitorláit, hogy boldog révbe érjen? A Mikrovilág most megje­lent 19-es számának cím­lapján egy vitorláshajó küszködik a tarajos hullá­mokkal. A címlap rajza ar­ra utal, hogy a Mikrovilág új száma a számítástechni­kai kisszövetkezetek első fél­évi tapasztalatait gyűjti cso­korba, azon gazdasági egy­ségekét, amelyek a lehető legérzékenyebben reagálnak a gazdasági változásokra és meglehetősen érzékenyek a gazdasági szabályozók vál­tozásaira. A számítástechni­kai termékek iránti hazai kereslet stagnál, mégis a kisszövetkezetek többsége jó félévet zárt. Van, ahol erős marketing tevékenységet fej­tettek ki, s van, ahol úgy vélik, a világpiac felé kell venni az irányt. A lapban folytatódik a legismertebb szövegszerkesz­tő programot összehasonlító részletes tesztsorozata, amelyből ki-ki megítélheti, melyik szoftver elégítheti ki igényeit. A Mikrovilág videóról szóló sorozata egy olyan cikkel zárul e számban, amely ezen új technika és a de­mokrácia kapcsolatát bon­colgatja, és körképet ad a videó elterjedéséről a világ­ban. Commodore 64-es és Plus 4-es, valamint C16-os gé­pekre írt játékprogramok találhatók a programmellék­letben, valamint az Égi Je­lek két hétre előre közli a hazánkban hivatalosan fog­ható műholdas műsorokat. A lap utolsó oldalán, a Hátsó gondolatok rovatban az írások a számítástechni­ka és a nyíltság kapcsolatá­ról szólnak, a glasznoszty je­gyében. kadt az ékszíj, de a cséplő­szerkezetben mindvégig ép maradt. (Az alkatrészek ko­pásállóságáról a rövid üzeme­lés következtében még nincs gyakorlati adat.) Teljesítmény: a tsz-ben ti­zenegy kombájn aratta a bú­zát, közülük a Don érte el a második legjobb teljesítményt - megelőzve öt Claas Domi­natort. A búzabetakarítás 17 napja alatt 10 169 mázsát ért el a Don. A dobáteresztő­képesség 10 kilogramm'má­sodperc körüli. Mint Zsifkó Já­nos elmondta - és Herlicska István műszaki ágazotvezető- helyettes is kiemelte — a Don közel hatméteres vágóasztala nem merev, másolja a talajt: így vízmosás, partszakasz nem nehezíti az aratást! (Az IKR műszaki főmérnökétől, Antos Gábortól tudom, hogy az IKR taggazdaságaiban az ország 'különböző részén kipróbált több mint tíz Don mindenhol jól szerepelt.) Alkatrészháttér: erről dr. Soós Géza úgy nyilatkozott, hogy az alkatrészellátásban megállapodtak a szovjetekkel. Az adaptereket viszont az Orosházi Mezőgép gyártja, ezek tehát belföldi beszer- zésűek. Vásárlási megrendelés még nem érkezett Donra az AG- ROTEK-hez. Ez nyilvánvaló, hi­szen a gazdaságok várják, hogy milyen teljesítményre ké­pes kukoricában a szovjet gép, mert a kombájnokat a kukori­ca veszi igazán igénybe. Az AGROTEK a kukoricabetakari- tás után minden mezőgazda- sági üzemnek írásos tájékoz­tatást küld az összegzett ta­pasztalatokról: arról, hogy a Magyarországon kipróbált húsz Donról (IKR, KITE, egyéni vá­sárlók) mik a vélemények. A vételről természetesen minden­ki maga dönt, persze az adott pénzügyi lehetőségek nagyban behatárolják a döntési sza­badságot. L. Csépányi Katalin Szegedi fajtabemutató Uj, ígéretes kukoricafajták Hasznos agrotechnikai tanácsok, tanulságos kísérletek Jó vetőmagellátás várható Bár a kukorica jövedelmező­sége az utóbbi években egy­re inkább romlott, a szegedi Gabonatermesztési Kutatóinté­zet szeptember 6-án és 7-én megrendezett kukoricabemuta­tóját mégis élénk érdeklődés kísérte. Mindkét napon ugyan­is mintegy 250—250, az ország legkülönbözőbb pontjáról ér­kezett szakember vett részt a fajtabemutatókon és az agro­technikai kísérletek megtekin­tésén. Ez pedig, a korábbi évek tapasztalatait figyelem­be véve igen jelentős érdek­lődésnek számít. — Mivel a kukoricatermesz­tés költségei között egyre na­gyobb arányt képvisel az ipari eredetű anyagok és technoló­giák felhasználósa, a termesz­tők számára lényegében két lehetőség marad a költségnö­vekedés elviselésére — ma­gyarázta dr. Gábor András, a kutatóintézet marketingosztá­lyának vezetője. - Egyrészt nagyobb hozamú és termés­biztonságú fajtákat kell meg­ismerniük. termeszteniük, más­részt az agrotechnikai változ­tatások, a termesztéstechnoló­giák tökéletesítése biztosíthat számukra megfelelő mértékű jövedelmet. Nem véletlen te­hát, hogy bemutatónk iránt élénk az érdeklődés. Mindkét nap programja azo­nos volt. A mezőgazdasági nagyüzemekből, kutatóintéze­tekből és kereskedelmi cégek­től érkezett szakembereket dr. Szél Sándor kukoricanemesítő, tudományos igazgatóhelyettes köszöntötte a GKI üvegházi nagytermében, majd rövid elő­adások következtek. Az intézet munkatársai (dr. Németh Já­nos tudományos főosztályveze­tő, dr. Széli Endre, az agro­technikai, valamint dr. Gábor András, a marketingosztály ve­zetője) a kukoricanemesitési és agrotechnikai kutatások eredményeit ismertették, s tá­jékoztatást adtak a vetőmag- ellátás várható színvonaláról. Ezt követte a szántóföldi kí­sérletek bemutatása a GKI új­szegedi telepén, majd a leg­újabb fajtajelöltek megtekinté­se a ságvári telepen. A legtanulságosabbnak ta­lán az állománysürűségi és vegyszerérzékenységi kísérletek bizonyultak, melyek eredmé­nyéről a szakemberek saját szemükkel győződhettek meg az újszegedi telepen. Ismét nagy hangsúlyt kapóit, hogy nem szabad a tőszámot „túl­sűríteni”. Az új, főleg Pioneer- fajtáknál nem tanácsos 70-75 ezres tőszám fölé menni hek­táronként. A folyamatos tő- számsűritési kísérlet (ahol mé­terenként növelték ugyanazon fajtából a tőszámot) jól szem­léltette, hogy százezres tő­szómnál már jelentősen le­csökken a termés. Főleg, ha száraz, aszályos évet fog ki a mezőgazdaság. Márpedig a természeti csapások ezen for­májából az utóbbi időben bő­ven kijutott mezőgazdasági nagyüzemeinknek. Mivel a fen­ti kísérletet hibridenként kü- lön-külön elvégezték, látni le­hetett, hogy mely fajták érzé­kenyebbek az ajánlottnál ma­gasabb tőszómra. Ugyanígy hibridenként zaj­lottak a vegyszer- és műtrá­gyaérzékenységi kísérletek. Ab­ból indultak ki, hogy minden egyes gyomirtószer káros a kukoricára is. A vizsgálatok arra segítettek választ adni, hogy melyik szer milyen mér­tékben ártalmas a kultúrára, s amelyiknél a negatív hatás túl jelentősnek mutatkozott, annak használatától óva intették a termelőket. A műtrágya-érzé­kenységi kísérletekkel azt vizs­gálták, hogy mely hibrid mi­lyen mértékben hálálja meg a plusz műtrágyaadagot. Vannak ugyanis olyan fajták, melyek­nél inkább az a döntő, hogy igen jó talajba kerüljenek, ugyanakkor a műtrágyázás ho­zamnövelő hatására érzéket­lenebbek. Természetesen a kukoricabe­mutató legizgalmasabb moz­zanatának az új fajtajelöltek bemutatkozása bizonyult. A szakemberek ugyanis itt lát­hatták először a Pioneer 3902 SC és 3569 SC fajtajelölteket, melyek FAO csoportjukban (200-as és 400-as FAO cso­port) a legjobb eredményt hozták. Ezen amerikai fajták­kal vetekszik (a szintén 200-as FAO csoportú) új szegedi hib­rid, az SC 3270-es. Mindhár­muknak a közeljövőben törté­nik meg fajtaként való elis­merése és várhatóan tavasz- szal már kaphatók lesznek. Hogy a legújabb hibridek esetében a kereslet meg fogja haladni a kínálatot, az már most biztosra vehető. Minden eddiginél jobb ellátást prog­nosztizáltak viszont Szegeden a többi népszerű fajtából, köztük az eddig legkereset­tebb, s rendre kevésnek bizo­nyult Pioneerekből. Az idei évben országosan 65 000 hektáron termesztettek kukoricahibrideket, melyből 115 000-120 000 tonna fémzá­rolt vetőmag várható. A 65 000 hektáros területből 30 000 hek­tárnyi a Szegedi Gabona-kuta­tóintézet érdekeltsége. Mint az intézet kutatói elmondták, a hazai igény 31 000 tonnára te­hető, tehát hibridjeink zöme ismét külpiacon értékesül. Az NDK-n, Szovjetunión és Len­gyelországon kívül NSZK-ba és Franciaországba indulnak o szállítmányok. A kínálót vetőmagból tehát biztatónak mondható, s kedvez a termelőknek a kukorica vi­lágpiaci órának emelkedése is. Nem szabad azonban elfelej­teni, hogy a 120 000 tonnányi vetőmag zöme még a földeken található. A biztonságos be­takarításhoz jó időre van szük­ség, mert a tartós esőzések és egy esetleges korai fagy je­lentős kórokat okozhatnak. Mint ahogy az aszályos hetek is elvitték a várt kukoricater­més egyharmadát. Balog Nándor ülést tartott az agrárpolitikai taoács Hétfőn a MÉM-ben ülést tartott az Agrárpolitikai Ta­nács; a testület az agrár- politika megújításának 'kérdé­seit, az ezzel foglalkozó ter­vezetet vitatta meg. Az ülésen elnöklő Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter bejelen­tette: a témát a következő időszakban a politikai testü­letek elé terjesztik, ezután ke­rül sor az agrórközvélemény társadalmi vitájára, majd — várhatóan jövőre, az első ne­gyedévben — az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tárgyalja meg az agrárpolitika megújításá­nak alapelveit. A tanács tagjai hangsúlyoz­ták: a termelési és az érté­kesítési biztonság fenntartá­sát össze kell egyeztetni a rugalmas piaci alkalmazkodás követelményeivel. Lényeges, hogy a termelés továbbra is többszektorú legyen; a válto­zásoknak viszont 'ki kell bon- takoztatniok a nagy üzemek belső érdekeltségi viszonyait és erősíteniük kell a tulajdonosi tudatot. Többet kell tenni a kis- és közepes méretű terme­lési egységek kialakításáért is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom