Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-18 / 260. szám

Japánban méregdrága fittnek lenni A pécsi Nevelési Központ kondiciótermében tartják az edzé­seket a lányok. Fotó: Läufer László Várják Önt is a Fitness Stúdióban! Pécsett október 1-jén nyílik Rió legjobban fizetett fotó- modellje a csábító testű Luiso Brunet jelszava: Teszek vala­mit a testemért! Luisa minden reggel végigkocog az Aveni­da Atlanticán, s délutánjait egy Fitness Stúdióban tölti. Ez meg is látszik rajta, mert ha végigmegy a tenger­parton, hát a legizmosabb bodybuildinges fiúk lélegzete is elakad. Egy magára valamit is adó japán nő szívé-vágya: tagság egy Fitness-klubban. S szá­mukra ez nem könnyen érhe­tő el, illetve csak a felső tíz­ezer kiváltsága a fittség. Hogy mibe kerül? Például a Gol­den Spába, Tokió egyik leg- exkluzívobb egészségklubjába csekély 18 és fél ezer dollár a tagsági díi. S a létszám már betelt! - új klubtagként csak az léphet be, aki örökli a tagsági kártyát. No azért nem kell elkese­redni, Magyarországon azért megfizethető korunk új divat­ja, a fittség, csak idő, aka­raterő és állóképesség kérdé­se. Az új bullám, a „toké it easy" - a lágy fitness - pe­dig minden korosztálynak, a kevésbé terhelhetőknek, sérü­lékenyebbeknek is ajánlható. A fő cél ma mór nem a 'kín, a gyötrelem, hanem az öröm, az edzett test jóleső öröme. Kétségtelen azonban, hogy a fittséget biztosító sportágak­ban a bodybuilding viszi a pálmát, s ma már a testépí­tők között feltűntek a höl­gyek is, sőt már női testépítő világelsőket is választottak. De nem akar minden hölgy világ­első lenni, sőt a kötélizomzat sem a legesztéti'kusabb látvá­nya a gyengébbik nemnek. De ki ne vágyna harmincon túl is harmonikus, arányos testre, finoman rajzolt izom­tónusra? Ehhez szeretnénk egy fitt receptet adni! Pécsett október 1-jén nyit a Nevelési Központ Fitness- klubja, ahol az esti órákban mindenki gyakorolhatja test- reszabott, testformáló prog­ramját. Krisztinával, a remekbefor- mált testű bodybuildinges lány­nyal a Nevelési Központ kon­diciótermében találkoztam. Ve­rejtékszag, súlyzók, lóbgépek, kötélizomzatú fiúk, ki tudja hányszázszor ismételt mono­ton gyakorlatok. Krisztinán semmi izomköteg, csak finom tónusok. Ö egyébként o kon­diterem felügyelője, s egyben az első női vendége, akinek testre szabott edzésprogram- jót Oláh Dénes edző állította össze. — Nem kínzóm magam, csak finoman formálom a testem — mondja Krisztina. - Sze­retném, ha kemény maradna a hasizomzatom, feszes a combom. De ehhez nem elég a bodybuilding, emellett fu­tok, kerékpározok, úszók, s aerobikra jórak. Barátnőim is megirigyelték, s ma már ők is mindennapos látogatói a konditeremnek. Társainak, a fekete hajú Anikónak fél éve még a hát­só fele tűnt nagynak, most, ha megtapintom, csupa izom, s Andreának is elszállt mór a bánata a buci térde miatt. Október 1-jétől nyíló Fitness- klubban bárki kaphat egyéni programot, amit szakember és orvos ellenőriz. S ebben sze­repel úszás, aerobik, szauna, no és konditerem. Egy dina­mikus mozgássor, amit 1—2 órában bárki végigcsinálhat minden kín és gyötrelem nél­kül. Marton Gy. Kukoricapehely és robottechnika Négyhetes ösztöndíj - tanulságokkal San Franciscóban tóláltók meg dr. Dányi Pált­„Betűzze a nevet, ké­rem” ... „Pányi?" „Nem, Dányi." „Akkor szerencséje van, éppen most reggelizik itt a szomszéd helyiségben."- Mondta az egyik San Francisco-i hotel portása. A tizedik telefon után tehát megtaláltam egy embert az Egyesült Államokban. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottságának első titkára négy hétig tar­tózkodik az USA-ban.- Mi újság otthon? Van valami változás? Vannak sztrájkok? - kezdi a beszél­getést, majd megnyugszik.- Mi a reggeli? - Kérdez vissza. - Vajas zsemle, ku­koricapehely, tej. Ízletes.- Végül is hogy jött létre ez a négyhetes tanulmány­út? — Palmer úr, az USA magyarországi nagykövete említette ezt a lehetőséget, baranyai tartózkodásakor. Is­merte természetesen korábbi tudományos tevékenysége­met, publikációimat. Ezek jegyzékét aztán csatolni kel­lett a pályázathoz. Az ál­lamközi megállapodáson alapuló ösztöndíj régebb óta létezik, ha jól tudom, részt vett már ezen például Békési László, Juhár Zoltán, Fejti György és Ormos Má­ria is.- Mit tanulmányozhatnak a program során?- Itt-tartózkodásunk szer­vezője az US!A (United States Information Agency - az Egyesült Államok Tá­jékoztatási Irodája.) Először járok az USA-ban, így na­gyon örülök, hogy lehetősé­gem nyílik rengeteg ember­rel megismerkedni itt is. El­sősorban az itteni állami élet és a pártok viszonyát tanulmányozzuk, ami különö­sen hasznosítható lesz szá­momra, hiszen elnökválasz­tás közeleg az USA-ban. Ezenkívül kiemelten foglal­kozunk a tudomány és a technika fejlődésével, ezek hatásaival az emberek éle­tére, a társadalomra. — Mi volt az eddigi leg­nagyobb élménye? — Nehéz választani. Jár­tunk Texasban, Californiá- "ban, Chicagóban, San Fran­ciscóban. Hihetetlenül sok információ ért. Talán a leg­nagyobb hatással eddig a Csillagváros, az amerikai űrközpont volt. No és a ta­lálkozások a robottechniká­val, az automatizálás rend­kívül modern hétköznapjai­val. Állandó kísérőm van, aki mindenről tájékoztat, se­gít a nyelvi nehézségek fel­oldásában is. Bízom abban, hogy az itt látottak össze­függéseit elemezni tudom és hasznosítani otthoni, napi munkámban.- Mikor jön haza? — Szeptember 23-án ér­kezem, és bár a program szervezői jóvoltából igen jól érzem magam, nagyon várom már ezt a napot... Bozsik L. Szezám, tárulj — de csak kódra Vagyonvédelmi újdonságok Szentlörincről Különleges biztónsógi zárak Ali baba elleste a titkot és a „Szezám, tárulj" jelszóra ki­nyílott o kincsesbarlang bejá­rata, így oda ő is bejutott. A mai Szezám már nem nyílik ilyen könnyen, hiszen akár óránként is átprogramozható a varázskódja, hisz az 5000 va­riációs lehetőség gyakorlatban kimeríthetetlen és biztonságos. S ha mór a biztonságról (csa­ládi házaink vagy társasház­ban lévő lakásaink) biztonsá­gáról van szó, akkor kalapot emelhetünk a Szentlőrinci Költ­ségvetési üzem előtt, hisz a saját biztonságukra (több lá­bon állás) is gondolva, kezd­ték tavaly gyártani a kapute­lefon-rendszereket és a szám­kombinációs biztonsági zára­kat. Dobos János, az üzem ipari részlegének vezetője ötletgaz­daként is újabb és újabb ter­mékek kifejlesztésével szolgál­ja kényemünket és védi biz­tonságunkat. A piac beindult, idén mór 15 milliós a terme­lésük, s ez is ösztönzi őket, hogy tovább lépjenek az ál­taluk megkezdett úton. Első­ként a 8 mellékállomásig bő­víthető házi (üzemi, vállalati) telefonnal rukkoltak ki, azt kö­vette a társasházi kaputele­fon, melybe az újabb termé­kük, a számkombinációs biz­tonsági zár is beépíthető, ugyanakkor az önállóan is alkalmazható. A nemsokára megnyíló BNV-n a Budapesti Rendőr-fő­kapitányság biztonságtechni­kai területén mutatják be az ötezer számkombinációt tudó és a hagyományos ajtózárak helyébe beépíthető, kódolható biztonsági zárjukat. Az Állami Biztosító is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a betörés­megelőzésre, így érthető, hogy o szentlőrinciek szeretnének az ÁB országos vagyonvédelmi üzlethálózatába is betörni. Ugyancsak vagyonvédelmi cél­lal fejlesztették ki a most sza­badalmaztatás alatt álló új rendszerű autóriasztó beren­dezésüket, melynek működési elve egyszerű és roppant biz­tonságos, a gyártását követő forgalmazására keresik most a partnereket. A Duna menti Híradástech­nikai Kisszövetkezettel közösen a fővárosi Köztársaság téren megnyitott Márkaszerviz üz­letben végzik a garanciális ja­vítást és ott is megrendelhe­tő a szentlőrinci anyacégen kívül a termékek beszerelése. Itthon már csatát nyertek, s nemsokára a Szovjetunióban egy referenciaházba is beépí­tik a termékeiket, s bíznak benne, hogy azok ott is meg­állják a helyüket, s biztos és jövedelmező exporttal növel­hetik termelésüket. A csalá­di házak közvetlen és a tár­sasházak (60 mellékállomásig bővíthető) kaputelefonjai számkódhívású ajtózárral is szerelhetők. Nagy előnyük más rendszerekkel szemben az is, hogy összesen csak két veze­tékkel üzemelnek, így tehát ezeket olcsóbban és egyszerűbben lehet sze­relni. A kültéri kapu­telefonok fémdobozait 10 szín­ben az üzemben védik szín- terezési (műanyag bevonás) eljárással a korrózió ellen, s ezzel az eljárással is már sok külső cég termékeit teszik esz­tétikusabbá, időtál lábbá. S hogy ne ülhessenek a babéro­kon, hogy újabb és újabb megoldásokat találjanak ki a még nagyobb biztonság érde­kében, az ipari részleg önel­számoló lett, hallom Szirtes Antal igazgatótól. Lám, nem­csak másokéra, a saját biz­tonságukra is gondoltak. M. L. Magyar sorskérdések Magyar sorskérdések cím­mel ötödik alkalommal rendez konferenciát az 1943-as szár­szói találkozó emlékére Bala­tonszárszón a Magyarországi Református Egyház. Az ez évi, kétnapos konferencia tegnap kezdődött a szárszói reformá­tus templomban zsúfolt ház, mintegy ötszáz érdeklődő előtt. A nyitó előadást dr. Tóth Károly püspök tartotta Szárszó öröksége és időszerűsége cím­mel, ezt követően dr. Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra szólt a maayar társadalom 1988-as helyzetéről, a társa­dalom rétegződéséről, kifeje­ződési formáiról és működési lehetőségekről. (Ugyanezzel a címmel tartott előadást 1943-ban Szárszón Erdei Fe­renc.) A tegnapi további programban előadást tartott még dr. Berend T. Iván, az MTA főtitkára. Naqy Imre, a KISZ KB titkára, Albert Gábor író, a Magyar Demokrata Fó­rum és Stumpl István, az egyetemi szakkollégiumok és klubtanács képviseletében, va­lamint dr. Joó Rudolf, a Ma­gyarságkutató Intézet tudo­mányos főmunkatórsa. A magyar sorskérdések el­nevezésű konferencia ma fe­jeződik be Balatonszárszón. Az előadások és a konzultáció anyagát a Confessio című fo­lyóirat február közepén megje­lenő száma ismerteti. Szedd és vidd! Szedd és vidd! De hol és mit? Tavaly ilyentájt Dél-Du- nántúl-szerte még dúskálhatott a lehetőségekben az, aki ol­csón akart mondjuk almához jutni, még olyan áron is, hogy maga szedte le a fá­ról a termést. A lecsökkent al- másterületek és a kora tava­szi fagyok szinte kinu'lázták ezt a kedvező lehetőséget. Azaz, mégsem egészen. A bogyiszlói Dunavölgye Sinkovits Imre hatvanéves Sinkovits Imre egyéniségé­ben a magyar színművészet szinte minden értéke egy tömbben él. Három nap múl­va, szeptember 21-én lesz hatvanesztendős, méltó kérés volt tehát, hogy az ország egyik legnagyobb színészegyé­niségétől születésnapi beszél­getést kértünk. S lám, most derült ki, hogy majdnem Pé­csett kezdte pályafutását:- Másodéves főiskolás ko­romban hívott meg Szendiö József, az akkori pécsi igazga­tó. Katikával úgy is jegyeztük el egymást, hogy Pécsett vár bennünket a szerződés. De mi­kor végeztem, elvitt a Nem- zei Színház és Gombos Kati is, én is Pesten maradtunk.- Teli lesz a sajtó Sinko­vits Imre életrajzával, pálya­futásával, ezért most szorít­kozzunk a lényegre: mire gon­dol 1988-ban színház és kö­zönség kapcsolatának ügyé­ben? — Divat arra hivatkozni, hogy az ország gazdasági helyzetében a néző inkább élelemre, ruhára, lakásra, fű­tésre költi pénzét és a kultú­rán takarékoskodik. De elfe­lejtik, hogy ez a nép valamit megtanult ám az elmúlt fél évszázadban: nemzeti hagyo­mányainak, nemzeti önérzeté­inek ápolását, gyakorlását és érdekes módon néha erősebb a vonzódás a kultúrához, pél­dául egy jó könyvhöz, mint a divatos ruhához. Rosszul hi­vatkozik, aki azzal indokolja színháza színvonalának csök­kentését, hogy a közönség igényét ki kell szolgálni. Hi­szen ez a kiszolgálás is két­ágú, kit a Varázsfuvola vagy Németh László drámája ér­dekel, kit egy-egy értékes muzsikájú és gondolatvilágú rangos musical.- Vajon Irissül-e a mai ma­gyar drámairás? — Remélem, hogy igen. Csak nagyjából tekintsünk végig a magyar színpadok jelenidőben született művein: ki sikeres? iHát... Csutka István, az Er­délyben élő Sütő András, az Erdélyből áttelepült Páskándi Géza. De ha még nagyobbat lapozok a repertoárban ak­kor is az derül ki, hogy a sikeres magyar szerzők nem bretlit, nem a Vidám Szín­padra való csacskaságot írnak, hanem nemzeti sorskérdésein- ket fogalmazzák meg. Ezen kívül várom szeretve féltett barátaim színpadi műveit. Közü­lük csak egy nevet mondok, mivel nagyon-nagyon sok éj­szakát végigbeszélgettünk, s teljes egyetértésben: várom, hogy a filmgyárból kikerülhes­sen és színpadon élhes­sen egy mű, s a szerzője: Csoóri Sándor. — Alléié jelképes hamuban sült pogácsa meg két kraj­cár módján milyen szellemi útravalót adna a most induló fiatal színészeknek? — Egy nagyon régi hagyo­mányt: soha el ne feledjék, hogy majd kétszáz esztendeje ebben az országban a szín­ijátszás mitől, mi végre és mi­nek ellenében jött létre. Vagyis: a magyar nyelv vé­delmében, idegen kultúra el­lenében és a nemzet tudatá­nak szolgálatában. Ennyi a beszélgetés. Mi pe­dig szeretettel kívánunk az ömmagához mindig méltó Sinkovits Imrének méltó szü­letésnapot. Földessy Dénes Tsz a héten kezdte meg és még 2-3 hétig élteti a szedd és vidd, avagy a szedd ma­gad rendszert. Jonatánt, gol- dent és starkingot szedhet ná_ luk az almát szerető, s ha jól megszedte magát, akkor a termést 8 forintos kilónkénti egységáron már viheti is. A tolnai lehetőség után egy so­mogyit is kínálhatunk: a Sió­foki Á. G., a Balatonszéplak felsői vasútállomástól fél—egy kilométerre lévő almásában 10 forintos kilónkénti egységáron hirdeti az almára a Szedd magad akciót, a vállalkozó kedvűek jonatánt, jonadeK, golden spurt és starkingot szedhetnek maguknak napon­ta 7—15, vasárnap 7-11 óra között. M. L. vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom