Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)

1988-09-17 / 259. szám

1988. szeptember 17., szombat Dunantűlt napló 3 II Dili politikai ffőruma Ji S7. fel«« Még egyszer a bányászatról Bányászfórumot szervezett és sugárzott o közelmúltban a Magyar Televízió Pécsi Kör­zeti Stúdiója — lapunkkal együttműködve. A pécsi bányaüzem István-oknáján kirobbant események egyik tanulságos következményeként azt kell megállapítanunk, hogy az em­berek még mindig tájékozatlanok saját ügyeikben, a tájékoztatást, a beavatást, vagy ha úgy tetszik: a fórumot tehát folytatni kell... Mai összeállításunk válaszadói: dr. Geisz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bizott­ságának titkára, Csethe András, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója és Jambricsek József, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottságának titkára. Magyar tájkép JÁNOSI LÁSZLÓ (Komló, Pécsi út 12.):- A megyei pártbizottság tud­ta-e, hogyan tervezik a hűség­jutalmak kifizetését a szénbá­nyáknál, és ha igen, miért nem tett ellene? Geisz Mihály:- A megyei pártbizottságon tudtunk róla, hogy a Mecseki Szénbányáknál — több más bányavállalathoz hasonlóan — a keresetek bruttósításának olyan módját választották, amely az alapkeresetek növe­lését helyezte előtérbe. Tudtok erről a vállalati kollektíva kép­viselői is. Az első félév lezá­rását követően derült ki, hogy a hűségjutalom számítási alap­ja a tavalyinál alacsonyabb teljesítmények, kevesebb pót- műszak és a több táppénzes nap miatt a választott bruttó- sítási módozattól függetlenül is csökken. Még később - saj­nos későn! - derült ki, hogy ezt a helyzetet István-aknón nem sikerült elfogadtatni a dolgozókkal. I LAKÖ JOZSEFNÉ (Pécs, Engels út 11.) :- Tudják-e, miért nem járnak pótmüszakra a bányászok? Csethe András:- Természetesen. Annak el­lenére, hogy a bérezési rend­szer 1988-ban nem változott, a személyi jövedelemadó be­vezetése miatt a hatásossága módosult. A legjobb teljesít­ményű, ún. húzóemberek — akiknek a jövedelme érthetően magas - a progresszív adó miatt nem érdekeltek teljesít­ményük fokozásában. Legjobb dolgozóink 100 forint bruttó többletbérből 30 forintot kap­nak kézhez, Így a kézhez ka­pott bér és a végzett munka, sajnos, nincs arányban egy­mással. FAR MIHÁLY:- Miért kezelik mostohagye­rekként a külfejtési üzem dol­gozóit? Terveiket rendszerint ha­táridőre teljesítik, árbevételük sok milliós nagyságrendű, a ke­resetük ugyanakkor lényegesen alacsonyabb a föld alatti mun­kahelyeken dolgozókénál. Csethe András:- A külfejtési üzem dolgozói eredményüknek megfelelően kiemelt bérezésben részesül­nek. 1987. évi 112 430 forintos átlagkeresetük közel 30 száza­lékkal magasabb a többi kül­színi dolgozóénál. A föld alat­ti dolgozók átlagkeresetüktől való 40 százalékos elmaradá­sukat az eltérő pótlékrendszer, a munkaidőmérleg és a hűség­jutalomkulcs okozza. (A föld alatti munka vállalásáért ugyanis 30 százalékos föld alatti és 10 százalékos liász- pótlék jár.) SZALAl GABRIELLA (31-679):- Igaz-e, hogy a bányászok több alkalommal kérték a sztráj­kot megelőzően gondjaik meg­oldását? Mert, ha ez igaz, ak­kor a munkabeszüntetés jogos volt . . . Jambricsek József: — Dolgozóink több problé­mát vetettek fel választ várva. Egyik problémájuk az volt, hogy a személyi jövedelemadó nem ösztönöz sem magasabb teljesítményre, sem a. túlmun­ka vállalására. Ezeket a gon­dokat a vállalat politikai és gazdasági vezetése — köztük a szakszervezeti testületek — ismerték és jelezték. A BDSZ elnöksége is foglalkozott ezek­kel a kérdésekkel és sürgette megoldásukat. A problémák rendezése nem bizonyult gyor­san megoldható, egyszerű do­lognak, minthogy a dolgozók türelme sem volt az. .. Bí­zunk abban, hogy az Ország- gyűlés kiküszöböli a jövede­lemadó mai gondjait, kedve­zőtlen hatásait. BRUCK JOZSEFNÉ (17-790): — A megyei pártbizottság ülé­sein a bányászküldöttek jelezték gondjaikat. Hogyan vették eze­ket figyelembe a megyei gazda­ságpolitikai munkában? Geisz Mihály:- Baranyában a gazdaság- politikai munka egyik sarka­latos pontja a bányászat. Hely­zetével — részben kezdeménye­zésünkre - az illetékes kor­mánybizottságok többször is foglalkoztak. A bányamunka kiemeltsége megőrzésének, a liász-program folytatásának, a vállalati műszaki fejlesztés eredményessége fokozásának szükségességét a kormány képviselőivel folytatott megbe­széléseken következetesen kép­viseltük. Szervezeti és szemé­lyi változásokkal értettünk egyet, illetve kezdeményeztük azokat. A szanáló szervezet megbízottaival és a hitelező bankkal mindvégig kapcsola­tot tartottunk. A mai helyzet? Egyetértés alakult ki a mecse­ki szénbányászat szükségessé­géről, a vállalati működés pénzügyi feltételei biztosításá­nak módozatairól. KISZELI BÉLA (MÉV) :- A föld alatti dolgozók 4000 teljesített műszak után kereset- kiegészitéses állományba kerül­hetnek. A kérdező már több mint 7300 műszakot teljesített és nem áll szándékában korábban nyugdíjba menni. Hogyan szá­mítják majd ki a nyugdiját? Jambricsek József: — A munkaviszonyban töl­tött idő utolsó öt évének ke­resetéből annak a három év­nek az átlagkeresete alapján, amely a dolgozó számára a legkedvezőbb volt. I LUCZ ELEMERNÉ (29-714) : — A 63 százalékos járadékra jogosultnak kell-e dolgoznia to­vább? Jambricsek József: — Nem, nem kell tovább dolgoznia. Grósz Károly pártfőtitkár, miniszterelnök minapi berlini látogatását — akár a többi hi­vatalos útját — a gazdasági kapcsolatok erősítésére, széle­sítésére is fel akarta használ­ni. Nem véletlen tehát, hogy kérte vendéglátóitól: találkoz­ni szeretne azoknak a vállala­toknak, kombinátoknak a ve­zetőivel, amelyek ipari, ke­reskedelmi kapcsolatban van­nak magyar cégekkel. S hogy ez a találkozó az NDK szá­mára is fontos volt, bizonyítja, hogy a lipcsei vásár idején negyven gazdasági vezető sza. kított imagának időt, hogy egy délelőtt Berlinben elmondhas­sa a magyar üzleti partnerek­kel való együttműködésben szerzett jó és rossz tapaszta­latait. 1968 óta Magyarország és az NDK gazdasági irányítási rendszere sok mindenben el­tér egymástól. Az NDK-bana kombinátok számára ma is központilag meghatározott az a négy-öt fő mutató, mintami a „klasszikus” tervutasításos rendszerben volt: a nettó ter­melési érték, a költség és nye­reség, a fogyasztási cikkek ter­melésének aránya vagy ennek növekedése és egyfajta ex­port-import hányad. A ma­gyar gyakorlat viszont a vál­lalati önállóság és az áru-, pénzviszonyok fokozott figye­lembevétele felé halad. Mi reformnak nevezzük a gazda­sági és társadalmi viszonyok NEMES FERENC (11-463):- Mikor válik valóra az az ígéret, Hogy a Mecseki Szénbá­nyáknál munkát vállalóknak 2 éven belül lakást adnak? Miért van az, hogy a bányászlakások minőségi cseréjekor fizetni kell az OTP-nek, míg az új lakáso­kat ingyen kapják a tulajdono­sok? Csethe András: — Eddig 84 dolgozó eseté­ben nem tudtuk a kétéves ha­táridőt tartani, de 1988 vé­géig további 76 új lakás ke­rül átadásra. Egyébként, ter­mészetesen, ha a vállalat gaz­dálkodása eredményesebbé válik, még nagyobb összege­ket fordíthatunk lakásépítésre. A készpénzbefizetés nélküli OTP-lakásvásárlás lehetőségét — a fent írt okok miatt — csak a lakástulajdonnal még nem rendelkezők részére tud­juk biztosítani. MOLNÁR ANTAL (Komló):- Miárt nem fordítanak na­gyobb giondot a kisgépesités- re? A nagy monstrumok legfel­jebb a fejtések 10 százalékában alkalmazhatóak . . . Csethe András: — A kisgépekkel akkor lehet termelni, ha van elég szakkép­zett bányász, aki azokat kéz­ben tartja, ápolja és működ­teti. Sajnos, a vájárlétszám fo­lyamatosan csökken. Ezt csak komplex gépesítéssel, azaz „a nagy monstrumok" alkalmazá­sával lehet kompenzálni. Az is tény ugyanakkor, hogy ezeket a berendezéseket csak megha­tározott geológiai feltételek között lehet eredményesen al­kalmazni. MEZTEGNYEI IMRE (Pécs, József A. u. 40.):- A külszíni bányászat fej­lesztési terveinek elkészítésekor figyelembe vették-e Pécsbánya- telep munkásmozgalmi múltját? Jambricsek József: — Pécsbányatelep a pécsi bónyászkodás bölcsője, bá­nyász dinasztiák évszázados lakóhelye. Az ottani temetőben van sok nagyszerű bányász végső nyughelye. Mindezt, ter­átalakítását, az NDK-ban az útkeresés szót használják a meglévő gazdaságirányítási módszerek tökéletesítésére. Az eltérő szóhasználat és gyakor­lat ma már nem okoz prob­lémát: a kölcsönös érdekek alapján keressük az együtt­működést. Mégpedig nemcsak a nagypolitika, hanem az érintett vállalatok, kombinátok szintjein is. Az említett megbeszélésen egyébként egyebek között mikroelektronikai, mezőgaz­dasági gépeket, gépjárműve­ket gyártó és vegyipari kom­binátok vezetői szólaltak fel és mondták el tapasztalatai­kat. Az együttműködés álta­lában jó, mondták, de (a szűk szakmai problémák fel­idézése nélkül) annyit érde­mes megjegyezni, hogy az egyenetlen minőségű termék, a határidők be nem tartása - amelyről udvariasan, de hatá­rozottan szóltak az érintettek — rontja a magyar cégek te­kintélyét az NDK-ban. Igaz viszont, hogy a problémákat mindig hamar sikerült „elta­karítani az útból". Gondot okoz sokszor a két ország el­térő árrendszere, bár ahogy erre többen céloztak, az egész KGST-árrendszer problémája ez, s Günter Mittag, az NSZEP KB titkára jelezte: a KGST-országok jövő év feb­ruárjára tervezett csúcstalál­kozóján az NDK támogatni ki­mészetesen, figyelembe vette o vállalat. És a tradíciókat, az érzelmeket nem sértő megol­dást keresett. Csethe András:- A kegyeleti és a pénz­ügyi szempontokat messzeme­nően figyelembe véve és ér­tékelve úgy határoztunk, hogy Pécsbányatelepen kívül a Nagybányaréti völgyben foly­tatjuk a külszíni művelést. I BERTUS VENDEL (Póci-Mesies): — Mi lesz Meszes jövője? Ez a patinás bányásztelepülés is szebb jelent és jobb jövőt ér« demelne. Csethe András:- A meszesi lakótelep fej­lesztését a Mecseki Szénbá­nyák évtizedek óta szorgal­mazza a városi tanács vala­mennyi fórumán. Ezen túlme­nően: illetékességi körében mindent meg is tesz azért, hogy ezt elősegítse. A vállalat beruházásaként épült fel a Kamját Aladár utcában két: élelmiszerbolt és fényképész­műterem. Most épül a Dobó István úton egy épület, mely­nek a földszintjén gyermekor­vosi rendelő kap helyet. A Me­cseki Szénbányák jelentős részt vállalt a földgázvezeték építé­sében és a József Attila Mű­velődési Ház korszerűsítésében. A városi tanáccsal közösen új bányász lakótelep építését is elhatároztuk, mely Meszestől keletre valósul majd meg, megfelelő infrastruktúrával. I KOVÁCS MÓZES (Pécsi Bányaüzem) :- Hogyan alakul István-akna sorsa, jövője - beleértve a lll-as aknát is? Csethe András: — Az Ipari Minisztériummal egyetértésben István III. akna létesítése és az új szint fel­tárása az állami nagyberuhá­zás keretében folytatódik, mi­közben a termelést - esetleg - szüneteltetni fogjuk az új akna elkészültéig. Az elgon­dolás további részleteit most dolgozzuk ki. I ISMERETLEN KÉRDEZD:- Milyen jövő elé néz a me­cseki uránércbányászat? Geisz Mihály:- Az uránbányászat szovjet -magyar megállapodás keretei között folyik. A közelmúltban gazdaságossági vizsgálódások kezdődtek, melyek lezárultáig nem lehet felelős nyilatkozatot tenni a jövőt illetően. vánja a KGST-n belüli ár- és pénzieformot. A vállalatvezetőkkel való be­szélgetés után a magyar új­ságírók arra kérték Németh Miklóst, az MSZMP KB titká­rát, hogy foglalja össze be­nyomásait a két nap gazda­ságpolitikai tárgyalásairól.- Az NDK-val a hagyomá­nyosnak tekinthető kapcsola­tokon van a hangsúly, és ke­vésbé a vegyes vállalatok ke­retében való együttműködésen — mondotta Németh Miklós. - Ez kapcsolataink egyik sajá­tossága. El kell ismerni, hogy az NDK irányítási rendszere másfajta alapelvekre épül fel, gyakorlata is egészen más, de ez a gazdaság produkál élenjáró eredményeket. Szá­mos tapasztalatot átvehetünk tőlük, így főként azt, hogy nagy hangsúllyal és anyagi érdekeltséggel ösztönözve erő­sitik kapcsolataikat a tudo­mány, a fejlesztő intézetek és a termelő üzemek között. — A mi reformtörekvéseink­ről szóló tájékoztatót figye­lemmel és rokonszenvvel hall­gatták. Az NDK tervgazdasá­gának gerince a jövőben is a kombinátok rendszere ma­rad, de nagyobb mozgásteret kapnak az ár alakításában, az önelszámolásban, o piaci té­nyezők figyelembevételében. NDK-beli barátaink önkritiku­san elmondták, hogy a jövő évi terv összeállításában ne­hézségeik vannak: máskor Környezetvédők. A lelkem mélyén a leghangosabbaknak nem hiszek. Ingerülten hall­gatom, nézem a televízióban a Tájkép műsorát, az önelé* gült biológiatanárt, s még néhány társát, akik a Duna- táj védelmében saját magát ajnározza, hallgatom a sok zavaros érvet, amelyek csak arról győznek meg, hogy Bős- Nagymaros ürügyén nagyon sokan saját kis környezetük „nagyberuházásaira" gondol­nak. Valahogy úgy vagyok mint a szegedi vonateltérítő, akit a Duna-vízlépcső - ellen tüntető szegedi „környezetvé­dők" úgy feldühitettek, hogy ellenérvei nyomósítására a legnagyobb ostobaságot kö­vette el, el akart rabolni egy vonatot. Dehogyis a bős-nagymarosi vízlépcsőről akarok meditálni, sokkal inkább a Pató Pálok- ról, akik álmukból felriadva hűbelebalázsok lesznek, mi­ként Pozsgay Imrétől hallottuk nemrégiben Akik a világról alig tudnak valamit, saját környezetük dolgairól is csak keveset. De ők megmondják most, sőt már akkor is meg­mondták, akkor is megmond­ják, ha nem tudják. Javasol­nak, követelnek — többnyire amit a dolgosok már megva­lósítottak, akik ezredszer kez­dik elölről ezt a sziszifuszi kö­vet felfele görgetni. Tetszhalott csillék - a pé­csi bányászsztrájk már a 6-os úton ráköszönt tudós kollé­gámra. Mitsem sejt arról, hogy a csillák valójában miért is állnak. Feleki Kamill 80. születésnapján készült műsor­ban - ripacskodás ebben is bőven akadt - szóval Huszti Péter elmondja, mennyire nyo­masztó volt a börtön, ahol egy jelenetet forgattak. Igaz egy pillanatig elnézően néz a csendes szomorúsággal mo­solygó Mensáros Lászlóra, aki valóban tudja milyen is volt a Gyűjtőfogház, de a sztori az övé, a nagyjelenet az övé, ő, ő és talán másodsorban Feleki Kamill. . . Fiatalok, nagy- hangúak, forradalmárok, bát­rak, ellenkezést nem tűrőek, ellenvéleményt el nem foga­ilyenkor nyáron már készen állt a következő évi terv.- Ma a csúcstechnológiát illetően az NDK bizonyos rész­területeken — a mikroelektro­nikában pl. — közelebb áll a világszínvonalhoz, mint mi. Befejezték az 1 megabájtos chipek kifejlesztését, a soro­zatgyártásnak nincs akadálya; sorozatban gyártják pl. a 16, 32 megabájtos számítógépe­ket stb. .Ugyanakkor a bio­technológiában a mi kutatá­saink megelőzik az övékét. A kétoldalú megbeszéléseken a különböző ayártmányok ér­tékesítéséről szólva az együtt­működés igénye merült fel a dók... A demokrácia igazi bajnokai. (No most hányán sértődnek meg — fogadok csak azok fognak szólni, akik­re nem vonatkozik. Akikre igen, azok biztosak benne, hogy nem róluk szól a mese.) Eszembe jutnak azok a 13- 14 éves pécsi gyerekek, akik 1952-ben Új Magyarországért elnevezéssel alakítottak szer­vezetet. Egyetlen ténykedésük volt: tucatnyi helyen apró kis cetlit osztogattak, amelyekre csak ennyi volt írva: „Még jőni fog, mert jőni kell egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek aja­kón.” Egy esztendeig voltak a hatóságok rabságában, az 1953 júniusi KB-ülés után ál­lították őket bíróság elé, az akkori legszigorúbb büntető­bíró csak ennyit mondott a tárgyaláson: gyerekek menje­tek haza. Évtizedekig tanulás­sal, munkával sem voltak ké­pesek teljesen felejteni múlt­jukat, az ötvenedik születés­napjukat négyen élték meg, a ma is élő három túl az első infarktuson. Most talán valódi jogál'am, igazi demokratikus közszellem lehet Magyarországon, iszo­nyatosan félek, hogy éppen ezért nem lesz így, mert a ka­nárimadarak, a szarkák pa­radicsomát teremtjük meg. Pedig még soha nem volt annyira szükség igavonó bi­valyokra, mint most (a jármot a kétkezi munkásoktól a tudó­sokig értem), hazánkban már csak rezervátumban találhatók. Fényévnyi távolságra vagyunk a számítógéppel irányított, automatizált gazdaságtól, csakúgy mint a csak valós ér­tékeket megtartó, igazán de- mokretikusan működő társa­dalomtól, igazón most nem énekesmadaraktól kellene zúgni az erdőnek, hanem fsj- szecsapásoktól. . . szocialista piacon, a szovjet piacon és harmadik piacon - ez utóbbin a fejlődő országo­kat értették. Végül el kell mondanom, hogy bár a gaz­daságirányítás rendszere el­tér a két országban, ez nem hátráltatja együttműködésün­ket. Kisebb-nagyobb zökkenők vannak ugyan, de az NDK-val mind a hosszú távú, mind az éves egyezmények teljesítésé­ben példás eredményeket mondhatunk magunkénak. Az akadályok elhárításában, az adott szó betartásában az NDK a KGST-országok között az élen jár. G. T. Ipari kapcsolataink az NDK-val Németh Miklós nyilatkozik az újságírók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom