Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-15 / 257. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! napin XLV. évfolyam, 257. szám 1988. szeptember 15., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Itt az i rr „Az óvodában egy hétig 'megadott étrend szerint főznek, azzal a céllal, hogy megismertessék az egészséges táplálkozást az ott étkezőkkel.” Helyes. Nem lehet elég korán kezdeni — szokták mondani. Jó, ha már az óvodában tisztáiban vannak a nebulók azzal, hogy hány kalória, milyen a szénhidrát-tartalom, a vitamin a gyümölcsben van, aki sokat eszik este, rosz- szul alszik, koleszterin, érelmeszesedés, szívbá nta Imá k, el hízás ... Csak azért nem folytatom a sort, mert annyi volt már a felvilágosító előadás, a kampány, az ételbemutató, a tanácsadás, hogy ha a jó szokások nem is, de az egészségnevelés körébe eső kifejezések mindennaposakká váltak. Az idézőjelbe tett mondat egyébként abban a meghívóban szerepel, amely a dráva- szobolcsi, „Az egészség érték" című, tegnaptól kezdődött egészségnevelési hetek rendezvényeire invitál. E rendezvények között szerepelnek Makk Morei-filmek is. Nem tudom, mekkora e kisfilmeknek az egészségnevelő hatása. Bár én a nevetést is kondicionáló tényezőnek tartom, nemcsak a táblázatok — és különösen nem az alkalmankénti, vagy kampányszerű táblázatok — alapján összeállított étrendet. Állítólag nemegyszer bebizonyították már: ha az átlagpolgár hallgatna az orvosi, egészségügyi intelmekre, s megpróbálná testi-szellemi frissességét a javasolt étrenddel megőrizni-javítani — nagyon hamar kiürülne a pénztárcája. Korántsem következik az eddigiekből, hogy felfogásom szerint az egészségnevelés csakis a húsosfazékhoz kötődik. Az sem természetesen, hogy az időközönként rendezett felvilágosító rendezvény- sorozatok ellenére lennék. Jó hogy vannak — hasznosságuk értékét a szervezők a maguk szempontjai által vezérelve nyilván bizonyítani tudják. Szempontjaim nekem is vannak: a halálozási és születési statisztikák, a halálozási okok, a legifjabb és következő nemzedékek fizikai-szellemi állapota, a kocsmák forgalma, a cigaretta, a tantermek világítása, a stressz, az egészségügyi ellátás színvonala — egyszóval: a hétköznap. És a hétköznapokon nem nagyon tapasztalható az egészségnevelési hetek jótékony hatása — mondom még egyszer: függetlenül a törekvés jó szándékától, szükségességétől. Valószínűleg más — talán egyszerűbb — útjai is lennének az egészségnevelésnek. Mert ahogy a drávaszabolcsi rendezvénysorozat programját nézem: jószerével csak előadás, filmvetítés, szellemi totó, vetélkedő, rajzverseny — üdítőíeg hat a közbeiktatott kocogóverseny. Mondhatná valaki: az alapoknál keli kezdeni. Egyetértek. A felnőtt némzedékek már túl vannak a holtponton, de a gyerekeink még nem. Velük kell kezdeni. Mégpedig nem máshol, mint a tornatermekben, uszodákban, erdőkben, ligetekben. Filmvetítés helyett. Mészáros Attila Leányvállalatként jelentős fejlesztések és tőkés export A Tenkes Bútorgyár bővíti termelését Az önállóság és a vele járó ösztönzés lehetősége szárnyakat adhat. A siklósi Tenkes Bútorgyár 1985-től leányvállalata a Szék- és Kárpitosipari Vállalatnak, és azóta vált náluk megszokott ténnyé a tőkés export, az azt elősegítő technológiai fejlesztés, a környéken is elismerést kiváltó bérezés és sok minden más. Mégsem elégedettek. A nagycsarnokban gépek duruzsolnak és zúgnak, mindenütt a székek és más termékeik elemei. Jó gépekkel és hozzáértő szőkém be re kke I könnyű - mondanám Horvát Zsolt műszaki osztályvezetőnek, amikor az megmutatja az elmúlt évtől üzemelő csiszolóegységgel ellátott 900 mm-es automata faesztergájukat, vagy nem messze tőle a többfejes, kétoldalas hosszlyuk- fúrógépet. „Várjuk már lízingben a még termelékenyebb, még újabb gépeket.” „Már nagyon hiányoznak" — nyugtat meg. Folyamatosan készítik a megszokott és a vevők által olyannyira keresett székeiket, ülőgarnitúráikat, előszoba- falaikat és a tőkés exportra készülő termékeket. Többet szeretnének gyártani, mert nagy a kereslet, de a meglévő gépparkjukkal nemigen képesek többre. S a leányvállalat adta önállóságot mennyire gondolják komolyan azt az is jelzi, hogy nem ülnek ölhetett kézzel, hanem feljesztenek és újabb és újabb termékek gyártásának indításán is fáradoznak. Az őszi BNV-re rukkolnak ki a Dorottya kárpitos garnitúrájukkal (ágyneműtartós fotel és kettes kanapé, franciaággyá átalakítható hármas kanapé és két asztal), jugoszláv mintára kórómintás hímzéssel. A közepes árfekvésű újdonságuk a forgástestes hálószobagarnitúra, valamint a többfajta étkező- és hintaszék, többféle pócszínnel.- Ezek szériagyártása már vagy beindult, vagy jövő évben indul, éspedig termelés- bővítéssel — mondja Császár István igazgató. A termelés- bővítést új gépekkel és folyamatos létszámnöveléssel érik el. Érdekes, másutt leginkább a létszámleépítésben gondolkodnak. Tanműhelyükben évente 15-20 asztalos és 4-5 kárpitos végez és azok többsége náluk is marad. Az utóbbi három évben 25 milliós fejlesztést hajtottak végre - ennek is köszönhető, hogy a dollár- kitermelési mutatójuk 40 forint körül alakul. Leányvállalati önállóságuk első évében már 4,5 milliós, tavaly már 7,2 milliós volt, idén már várhatóan 18— 20 millió forint értékű tőkés exporttal számolnak. Franciák, belgák és nyugatnémetek veszik a székeiket, asztalaikat, borszékeiket, előszobogarni- túróiikat. S hogy rajtuk ne múljék a bővítés és bővülés, a tőkés exporttal összefüggő pályázat útján nagyon várják már 7-9 millió forint értékben a nélkülözhetetlen lízing- gépeket. Újdonságként —, hogy még 'kelendőbbé tehessék bizonyos székfajtáikat —, megkezdték a kézi faragás betanítását, s a jövő évben mái havonta két-hóromezer széket maguk látnak el díszítő (tehát értéknövelő) kézi faragással. A termelési szerkezetváltással olyan piaci keresletet hoztak létre, melyet alig-alig győznek mór kielégíteni. Az első félévet a tervezettnél is lényegesen jobban zárták nyereségben és bérben. Az engedélyezett 2,5 százalékos bér- fejlesztés és az eredményes exportjuk után kapott 700— 800 000 forintnyi bérpreferen- cía a dolgozókat is ösztönzi a még jobbra, még többre. M. L. A tartalomból: Mintaértékű a pécsi számítógépes szűrési program (3. oldal) Közép-Európa f r • írói a falurombolás ellen (5. oldal) Gorbacsov Norilszkban A Föld egyik legészakibb ipari központjában, a sarkkörön túli Norilszkban folytatta szibériai programját szerdán az SZK'P KB főtitkára. Mihail Gorbacsov a krasznojorszki határterület, valamint a város párt- és tanácsi vezetőinék kíséretében a 200 ezer lakosú település életével ismerkedett. Gorbacsov először a kereskedelem, a kulturális intézmények és a lakossági szolgáltatások helyzetét vizsgálta. A főtitkár a kérdéseire kapott válaszok uitón elégedetten nyug. tázta, hogy a norilszkiaknak sikerült okos ötletekkel megoldaniuk az élelmiszerellátást. A mezőgazdaság számára nagyon zord éghajlatú város zöldség- és gyümölcsigényeit messzebbről elégíti ki: „vete- ményeskertjeik" jó kétezer kilométer távolságra, Kraszno- jarszktál is délebbre vannak, ügyes szervezéssel a nagy távolságot is sikerült áthidalni. A város lakáshelyzetével ismerkedve Mihail Gorbacsov úgy vélekedett, hogy a no- rillszkiak példája akár országos is lehetne: a város minden lakosára már. most 15 négyzetméter lakóterület jut. Délután a főtitkár felkereste a város színesfémipari kombinátját, amelynek fő profilja ritkafémek termelése. A népek szabadsága egy és oszthatatlan A nemzeti kisebbségek ügye össz-európai ügy A megyei szolidaritási akciósorozat megnyitó ünnepsége Szigetváron Az őszi szolidaritási akció Baranya megyei megnyitó ünnepségét, a szigetvárt „Zrínyi" filmszínházban megtartott nagygyűlést bevezető szavalat, Tóth Bálint Hazátlanok című versének elhangzása a rendezvény valamennyi résztvevőjében nyomatékkai tudatosította egész népünket hónapok óta foglalkoztató aggodalmas gondolatot: a romániai ,.települ ésracionalizálósi program" következtében nagyon is közvetlenül érintő, húsba vágó követelmény és igény lett számunkra a szolidaritás eszméje. Az ünnepség közönségének soraiban foglaltak helyet a baranyai városok pórt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetői, köztük Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottságának titkára, Somssich Lászlóné, az MSZMP Komló Városi Bizottságának első titkára, Morber János, Komló város tanácselnöke, Nagyváradi János, Szigetvár Város Tanácsának elnöke, Dorogi Zoltán, az MSZMP Mohács Városi Bizottságának titkára, Szőke Attiláné, az SZMT titkára, Horváth Alajos Siklós Város Tanácsának elnökhelyettese. A vendégeket, s a zömében fiatalokból álló közönséget a megyéi és a szigetvári népfrontbizottság nevében is köszöntötte Grál József, az MSZMP Szigetvár Városi Bizottságának első titkára. Megnyitójában utalt arra, hogy jelenlegi társadalmi, gazdasági gondjainkat nem állíthatjuk szembe a szolidaritás eszméjével. A népek szabadsága egy és oszthatatlan, ha valamelyik is veszélybe kerül, senki nem lehet biztonságban. Sok-sok éven át számos nép küzdelmeivel, gondjaival voltunk szolidárisak, s ez a sor most kiegészült a minket közvetlenül és mélyen érintő okkal: a Romániában élő nemzeti kisebbség létét fenyegető buldózerpolitikával, amely ellen politikai, ideológiai hovatartozástól függetlenül minden tisztességes embernek fel kell emelnie a szavát. Hazánk következetes külpolitikájának törekvéseit leginkább belső fejlődésünk eredményeivel támaszthatjuk alá, ezzel tudatosíthatjuk, hogy nélkülünk szegényebb lenne a világ. A megnyitó után Vass Györgyné, a Magyar Nők Országos Tanácsa osztályvezetője tolmácsolta a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökségének üdvözletét az akciósorozat megnyitó ünnepség részvevőinek. ünnepi beszédében a nemzetközi helyzetet elemezve megállapította, hagy 1988-ban biztonságosabbá vált a világ, de az enyhülésnek még kevés a tényleges eredménye a nagyhatalmak egymás közti viszonyában éppúgy, mint a regionális konfliktusok oldódásában. Ugyanakkor nem a merev szembenállás, hanem az államok kölcsönös függőségének, egymásrautaltságának időszakát éljük, s ez a felismerés vezérli az új szellemű szovjet külpolitikai 'irányvonalat nemcsak az USA-hoz, de még saját szövetségeseihez való viszonyában is. A magyar külpolitika a világhoz való rugalmas alkalmazkodásra, a (Folytatás a 2. oldalon) Évente 350 ezer pár kesztyűt gyártanak tőkés ezpertra a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezetben. A 70 millió devizaforinl értékű terméket főként nyugatnémet és svéd megrendelőknek szállítják. Fotó: Proksza László
