Dunántúli Napló, 1988. szeptember (45. évfolyam, 243-272. szám)
1988-09-01 / 243. szám
Vilég proletárjai, egyesüljetek! , Pannónia '88r Harkány Megyei tanévnyitó és névadó ünnepély Megnyílt a szövetkezeti szakemberek találkozója „Pécs fontos híd a népek közötti kapcsolatban” Dr. Geisi Mihály megnyitja a Pannónia napokat Képeinken: Fischer János tanévnyitó beszédét mondja. Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. — Vujicic D. Stojan bemutatja Krleza magyar kapcsolatait. Proksza László felvételei Két héten át ismét Harkány ad otthont a szövetkezeti szakemberek országos találkozójának, a Pannónia '88-nak, amelynek rendezését ezúttal is a TIT Baranya Megyei Szervezete vállalta fel. Az idei találkozóra is szép számmal érkeztek szövetkezeti szakemberek az ország minden részéből a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek képviseletében, hogy a mozgalom időszerű feladatairól vitatkozzanak. Tegnap Harkányban, a művelődési Házban Geisz Mihály, a Baranya Megyei Pártbizottság titkára nyitotta meg a találkozót. Köszöntötte a vendégeket, majd rövid áttekintést adott a három szövetkezeti ágazat megyei helyzetéről. Ilyen felgyorsult időben még nem tartottak szövetkezeti találkozót itt Harkányban — mutatott rá. A következő két hét jó al- kalmul szolgál a résztvevőknek arra, hogy a szövetkezetek új mozgási lehetőségeiket megvitassák. Ilyen új momentumok a társasági törvény és a sző» vetkezeti mozgalom viszonya, a tagsági és vagyoni viszonyok kérdése, az érdekképviselet új felfogása és még egy sor aktuális, de még kellően ki nem kristályosodott teendő, amely a vállalkozások irányába hat. Meggyőződését fejezte ki, hogy ez a találkozó is hozzásegít a ma még országosan is vitatott kérdések letisztulásához. A megnyitót követően Köves- kuti Lajos, az MSZMP KB tagja, az OKISZ elnöke tartott előadást A szövetkezetpolitika megújulása címmel. Nemcsak Magyarországon, de a többi szocialista országban is keresik a szövetkezeti mozgalom megújulásának lehetőségeit, módjait. Magyarország e téren előbbre jár. Szövetkezeteink az állami vállalatoknál rugalmasabbak, vállafkozóbbak, önszabályozásuk fejlettebb. A nemzeti jövedelem egynegyedét a szövetkezetek állítják elő, de nemcsak profittermelő szervezetek, ennél lényegesen többet nyújtanak tagságuknak. Az elmúlt negyven év alatt a szövetkezetek jelentős vagyont halmoztak fel, de a tagok egykor bevitt tőkéje csak az oszthatatlan vagyont növelte, az osztható vagyon maradt a régi, ami társadalmi igazságtalanság. Az érdekképviselet javaslata, hogy a vagyon egy reális hányada részjegy formájában kerüljön át a tagok tulajdonába. Jelenleg külső tőke bevitelére nincs mód, célrészjegyet csak a tagok jegyezhetnek, a jövőben ezen is módosítani akarnak. A továbbiakban az előadó azokról a szabályozási, adózási, gazdálkodási, szervezeti és egyéb kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket, amelyeket az érdekképviselet ezekben a hetekben vitat meg, egyeztetve a kormányzattal. Végezetül rámutatott, ha a részvénytársaság nagyobb jogot kap, s ezzel hátrányba kerül a szövetkezet, az a mozgalom szétzilálásához vezethet, de akkor azonnal módosítják a szövetkezeti törvényt. Céljuk az, hogy a tőkemozgásban is jól vizsgázó szövetkezeti forma előnyösebb legyen az Rt.-nél és a Kft-nél. Az előadást vita követte. A tanácskozás ma folytatja munkáját. kapcsolatot ápolni fogja tovább. Enes Cengic író, Krleza mo- nográfusa méltatta ezután Pécs közvetítő szerepét. Elmondta, mint vágyódott az idős Krleza e város után, majd egész kis könyvtárat adott át az iskola számára Krleza műveiből. A horvát-magyar kapcsolatok, a Pécs—Eszék közötti kulturális együttműködés további jelképes aktusa következett", amikor Fischer János átnyújtotta a művelődési miniszter Szocialista kultúráért (kitüntetését /van Benc/cnek, az Eszék Községek Közössége Pedagógiai Intézete igazgatójának. A tegnap lezajlott pécsi névadás nagy visszhangot váltott ki Jugoszláviában, Horvátországban, jelentette be Milan Ruzin igazgató, majd felolvasta Stipe Suvarnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége elnökének üdvözlő levelét. Az ünnepség az iskola tanulóinak, műsorával és a Szózat hangjaival fejeződött be. Gállos Orsolya Jelképes esemény színhelye volt tegnap délután a pécsi Horvátszerb anyanyelvű Általános Iskola és Gimnázium: a baranyai és a környező megyékben élő horvát, szerb és magyar gyermekeket oktató intézményben zajlott le tegnap a Baranya megyei tanévnyitó ünnepség, ugyanakkor az iskola felvette Miroslav Krleza (1893—1981) horvát író nevét, azét a kiemelkedő közép-európai gondolkodóét, aki 80 esztendővel ezelőtt, 1908 szeptemberében Pécsett, az egykori Zrínyi Miklós Hadapród Iskolában kezdte meg tanulmányait. Az esemény alkalmából Pécsre látogatott Rudoll Sova, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, Bozo Rudez és Damir Bacic a horvát művelődési kormányzat képviseletében, Marija Pejakic Mikül- jan, a Horvát írók Egyesületének elnöke. Jelen volt Marin Mandity, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus'*Szövetségé- nek főtitkára, Krémemé Miche- lisz Terézia, az Elnöki. Tanács tagja, Stark Ferenc, a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi önálló Osztályának vezetője. Itt voltak Ljubo Majeric elnök vezetésével a külföldön élő horvátok zágrábi egyesületének képviselői, továbbá Piti Zoltán, Pécs Megyei Város Tanácsának elnöke, és Pécs város valamint Baranya Megye Tanácsának képviselői, a megye számos iskolájának igazgatója. Milan Ruzin, a pécsi Horvátszerb Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium igazgatója köszöntötte a vendégeket, iskolájának tanulóit, különösképp az első osztláyosokat és a szülőket, majd Fischer János Baranya Megye Tanácsa művelődési osztályvezetője nyitotta meg az 1988/89. tanévet. Szólt arról, hogy bár az oktatás körülményei nehezedtek, nem változtak annak feladatai. A társadalomban eligazodni tudó fiatalok nevelése ma a feladat iskoláinkban, mondotta az osztályvezető, és örömmel konstatálta, egyre több azon iskolák, azon nevelők száma, akik felismerték és elismerték az oktatási reform célkitűzéseit, üdvözölte az iskoláknak az önállósulásra való törekvését, azt a szándékát, hogy önálló arculatot kívánnak kialakítani, ápolni kívánják intézetük tradícióit. így van ez a jelen iskola esetében is, mondotta, amely most felveszi a kiemelkedő horvát író, Miroslav Krleza nevét, és jelképezi a különböző nyelvéket beszélő népek, így a határainkon kívül élő magyarságnak is az önálló kulturális tradícióhoz való ragaszkodását és hűségét. Stojan D. Vujicic József At- tila-díjas író, irodalomtörténész idézte fel anyanyelvén és magyar nyelven az ifjú Krleza alakját, aki 80 esztendővel ezelőtt jött el Pécsre a hadapródiskolába. „Petőfr-dala a farkasokról volt az első mély ösztönzés, hogy írni kezdtem", - vallotta a nagy horvát író, aki a Petőfi iránti rajongástól fűtve ezekben a korai években fordította horvátra Az apostolt. — Nemcsak a horvát irodalomnak különös értéke Miroslav Krleza munkássága - hangsúlyozta Vujicic, - hanem az egész kelet-közép-európai irodalomnak és kultúrának is. Pécsi, budapesti, egyáltalán magyarországi élményei végigkísérték hosszú életpályáját, és rányomták pecsétjüket Krleza munkásságára. Művei egyetlen idegen nyelven sem jelentek meg oly nagy számban, mint magyarul, színpadi műveit ma is játsszák a magyar színpadokon. Ez az író ma ezzel a névadással jelképesen visszatér Pécsre — zárta szavait Stojan D. Vujicic. Ezután Ivó Franges akadémikus, irodalomtörténész tolmácsolta a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia üdvözletét, amelynek Krleza alelnöke volt: — Számomra Janus Pannonius, August Senoa és Miroslav Krleza városa Pécs, - mondotta a horvát irodalomtörténész. - 800 éve tart a párbeszéd népeink, magyarok és horvátok között. Nagy öröm, hogy a két nagy horvát író, Senoa és Krleza a kultúra révén megtalálta e két nép között az érintkezési pontokat, és éppen Pécsett, mely város Itt a határhoz közel fontos híd a népek közötti kapcsolatban, s ahol talán ismét kinevelődik valaki, aki ezt a Dunai túli oqgiqIm XLV. évfolyam, 243. szám 1988. szeptember 1., csütörtök Ara: Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Miroslav Krleia horvát irá nevét vette fel a pécsi horvátszerb iskola — Rné —
