Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-04 / 215. szám
1988. augusztus 4., csütörtök Dunántúli napló 3 Tarajos sül, muntyák szarvas Allatcsere a schwerini Hathónapos próbaüzem Új szennyvíztelep Komlón Teljesen automatizált, kétvonalas rendszer Az új telepen mechanikai és biológiai tisztítás lesz, vagyis a beérkező szennyvizet először a rácsos homokfogókra vezetik, ahol a szervetlen szennyeződésektől tisztítják meg, majd az előülepités után a levegőztető medencékbe kerül. A levegőztetés már a biológiai tisztítás egyik fázisa, amit az utóülepités, majd a fertőtlenítés követ, ezután vezetik a Kaszárnya-patakba. Az ülepítőkben maradt iszapot külön kezelik. A különböző folyamatok végeredményeként megszabadítják a magas víztartalmától és konténerkocsikkal a szénbányák meddőhányójára szállítják rekultivációs céllal. A telep építését hét évvel ezelőtt kezdték. A tervezéskor legalább egyharmaddal volt kevesebb a költsége. A tényékhez az is hozzátartozik, hogy tavaly decemberben megpróbáltak egy gyors műszaki átadást — az általános forgalmi adótól tartva -, de ez erőltetett volt és meghiúsult. A mostanit egészen más reménnyel várta az a 35 dolgozó, akik részben a meglevő telepről jöttek át ide dolgozni, illetve azok, akiket már tavaly felvettek és azóta házi tanfolyamot is végeztek. A telep építészeti és gépészeti munkái befejeződtek, jelenleg az automatizációt szerelik. Az automatizáláshoz 10 millió forint támogatást adott az OMFB. A komlói, Baranyában az első olyan szennyvíz- telep, amely teljesen automatizált. Az országban is kevés ilyen van. A diszpécserközpontban folyamatosan és megfelelő számú információval lehet nyomon követni a telep működését, s amennyiberl valahol hiba keletkezik, nem kell kutatni az okát és helyét, azonnal elkezdhetik a javítást. Az új telepen — amelyet a Baranya Megyei Vízmű Vállalat üzemeltet — saját laborban folyamatosan mérik, ellenőrzik majd a tisztított szennyvíz paramétereit. A meglevő két vonal mellett hagytak helyet egy harmadiknak is, tehát a jelenlegi kétszer 7500 köbméteres napi kapacitás még egyszer 7500-zal bővíthető. T. É. Ülést tartott a vegyészszakszervezet elnöksége Hamarosan az új tisztítótelep fogadja Komlón a szennyvizet. A mecsekjánosi völgyben épült, 280 millió forintos beruházás ezekben a hetekben a próbaidőszakát éli. Kü- lön-külön már víz alatt is ellenőrizték az eayes berendezéseit, július közepétől pedig elkezdték a rendszer teljes próbáját. Egyelőre tiszta vizet engednek a medencékbe, amit ■— tekintettel a város ivóvízhelyzetére — nem az ivóvíz- vezeték rendszerből, hanem a Kaszárnya-patakból vételeznek. A sikeres tisztavizes próbát a műszaki átadás, majd a próbaüzem követheti. A nyár utolsó hónapjában már erre a telepre érkezik a város szennyvize. Komlónak ez lesz a második szennyvíztelepe. Az első az ötvenes években épült. Naponta 3000 köbméter szennyvíz tisztítására volt alkalmas, de ez a befogadóképesség már évekkel ezelőtt nagyon kevés volt. Kényszermegoldásként három földoldó medencével bővítették a telepet, de ezek gyakorlatilag csak ülepítésre voltak iák. Az új telep egy 270x130 méteres terü'eten épült, 5 tulajdonképpen két, egyenként 7500 köbméter kapacitású szennyvíztisztító rendszerből áll. A napi teljesítőképessége tehát 15 000 köbméter és ez nemcsak azt jelenti, hogy 'hosszabb ideig, legalább tíz révig elég lesz a városnak, hanem azt is, hogy ha az egyik vonal valamelyik tisztítófázisa meghibásodik, az egészet át lehet kötni a másikra. Szerdán ülést tartott a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. A testület megvitatta a munkaerő-átcsoportosítások iparági tapasztalatait, s bár a létszámleépítések a vegyiparra nem jellemzők, foglalkozott a munka- nélküliség kérdéseivel is. Az ülésen részt vett Bukta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese is. zooval Turistaként érkezett családjával az elmúlt héten városunkba Zscheile Die- fher, a schwerini zoo igazgatója, aki összekötve a kellemeset a hasznossal, Baranya megyei és pécsi kirándulásai mellett szakmai programokon is részt vett, melyekről a következőket mondta.- Vendéglátóim, a pécsi állatkert szakemberei először az akvárium-terráriumba invitáltak. A nagyon szépen megtervezett, látványos bemutatótermekkel ellátott pincehelyiség Európa bármely országának dicsőségére válna. Az állatkert a, helyi adottságokhoz képest szépen van rendezve, de az állatok helyzete talán kedvezőbbé válik a nemrég megindított felújítási munkák után.- Mondana pár szót az önök állatkertiéről is?- Az NDK-ban többféle ilyen állatkertet különböztetnek meg. A schwerini a legelőkelőbb zoo kategóriába tartozik, amit az itt folyó tudományos kutatómunkával érdemelt ki. Számos országgal építettünk ki baráti kapcsolatokat, a legutóbb éppen Tallinnban tárgyaltunk a helyi szakemberekkel arról, miként is lehetne egy adott környezetben természetesebb életkörülményeket biztosítani az állatoknak. Állatkertünk 15 hektáron terül el, s mintegy 175 faj található meg. A hagyományos állatok mellett legbüszkébbek az édesvízi állatainkra vagyunk, a vidrára, a tapír- ra és a hódra. Évente 350 000 látogatót fogadunk, akiknek mintegy a negyede külföldi, elsősorban a közeli Hamburgból rándulnak át sokan.- Milyen lehetőséget lát egy esetleges cserekapcsolatban, milyen állatokat látna szívesen tőlünk?- Még folynak ugyan a tárgyalások, de annyit már most elmondhatok, hogy Pécsről vidrákat szeretnénk „igazolni” mivel szép, új házat építettünk nekik, de mind ez ideig, sojmos csak egy ilyen állatunk ven. Cserébe 4 darab tarajos sült és mun- tyák szarvast tudnánk kínálni, amennyiben igény lenne rájuk. Tóth Tamás Új vetélytárs a könyvterjesztésben Híres és hírhedt könyvek Először talán karácsony táján lehetett figyelmes a könyvet vásárolni kívánó érdeklődő néhány sátorra, alkalmi árusítóhelyre a pécsi utcákon. Ész- revételezhette, hogy az úgynevezett sikerkönyvekből jóval nagyobb készlettel rendelkeznek, mint a konkurens terjesztő vállalatok. A boltok nélküli üzletgazda a Népszava Lap- és Könyvkiadó alkalmazottjainak segítségével működik. Ma is és nemcsak Pécsett. A Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyét átfogó regionális központi iroda székhelye Pécs. A Népszava Lap- és Könyvkiadó centrumában öt ember irányítja a szakszervezetek napilapjának terjesztési szervezését, a szakszervezeti alkalmi kiadványok továbbítását, kereskedelmi forgalmazását a munkahelyi alapszervezetek és a funkcionáriusok részére, valamint saját kiadású és másoktól átvett könyvek árusítását. Adamov László, a regionális kirendeltség vezetője mindenekelőtt büszke arra, hogy könyvterjesztési lehetőségeiket maradéktalanul kihasználva igen sok művet értékesítettek. Elmondja, hogy tapasztalataik szerint visszaesett a könyv iránti érdeklődés. Ha forintá- lisan nagyobb is a bevételük mint a múlt év hasonló időszakában, kevesebb könyvet adtak el. Nő a könyvek ára. Végigvezet a Körösi Csorna Sándor úti picinyke központ raktárhelyiségein. Ezerszámra látom Végh Antal legutóbbi két művét, valamint a Bérelhető bájak bazára ígéretes című kiadványt. Nehezen értékesíthető könyvek, jegyzi meg Adamov és biztosit arról, hogy nem használja sohasem a nem eladható kifejezést. Másra tereli a szót. Szól ez évi, a Balaton déli partján másodszor 'megkísérelt könyvárusításukról. Másfél milliós forgalmat terveznék, szerinte idén jóval kisebb lesz az érdeklődés mint tavaly. A nyaralás alatt másra is kell a pénz . . . A Népszava Lap- és Könyvkiadó pécsi központú, regionális kirendeltsége igen sokrétű munkát végez. Az „utca emberét" leginkább érintő pavi- lonos vagy kitelepült könyvárusítás sikere azért is külön öröm, mert igazi versenytársa a nagyobb könyvterjesztőknek. Vállalati szempontból pedig az így befolyt haszonból saját kiadású könyveket is megjelentethetnek. Ezek egyike a Híres könyvek című sorozat, melyből ez évben havonta egy mű lát napvilágot, elsősorban a középiskolás korosztály érdeklődését kívánva felhívni. Bozsik L. Égi-földi tv-műsor egy rendszeren, egy kábelen Az EL~KO aduja az elektronika Elvesztem vajon a fogadást? Barátommal fogadtam, hogy tíz éven belül Pécsett és a baranyai településeken már minden lakásban ott lesz a vezetékes tv kínálta teljes hazai és a műholdak sugározta választék. Lényeg, hogy eltűnnek a házakról az egyedi tv- tetőantennák. Abban mindketten optimisták vagyunk, hogy megérjük a következő évtizedet. De vajon melyikünk a jobb jós? Az információrobbanás és a technika rohamléptű fejlődése (egyik következik a másikból) szinte kiköveteli, hogy az egyedi tetőantennákat felváltsa a nagyközösségi antennarendszer, s ahol ez már adott, ott a következő minőségi ugrást a műholdvevő berendezés üzembe állítása jelenti. De e téren ma még inkább fehér foltokról, mint ellátott területekről beszélhetünk. S ahol már e két lényeges feltétel megvan, ott már csak egy kis lépés és máris élhet a városi televízió. E téren ugyancsak lépéshátrányban vannak a községek és a kisebb városok, de Pécs jelentős része is. Álom ma még, hogy minden községnek — amelyik anyagilag megtéheti — saját mini kábeltévé stúdiója legyen? Hogy egyetlen falu egy közösségi rendszerrel. tehát egy központi „földi” antennával és egy központi műholdvevő berendezéssel rendelkezve az otthonok színes vagy fekete-fehér tévékészülékeibe besűrítse a nagyvilágot? Ma még talán álom, de olyan, mely már a megvalósulás küszöbén áll. S ha ez már megvan, akkor a mini „stúdió” akár a falukrónika lelke is lehet, akár naponta, akár hetente 'is felvillanthatja, azaz házba viheti a szűkebb közösség életének jelentősebb mozzanatait. S ha ez bekövetkezik, akkor végképp el lehet felejteni a kisbírót, a falusi „bömböldét” és az amúgy is kevesek által olvasott tanácsi falragasz-hirdetményeket. S hogy a település életének rögzítése mellett a falusi tv akár a nemzetiségi hagyományok ápolásában is elévülhetetlen érdemeket szerezhet(ne), az szinte bizonyos. Az ELc^>KO, azaz az Elektra— Komplex Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezet pécsi, Mátyás király utcai központjának udvarán két műholdvevő parabola már most behozza — igaz, kísérleti jelleggel — a nagyvilágot, a Sky, a Super Channel, a TV 5 és még a moszkvai tv műsorát is. Egyik parabola sem néz az égre, mégis látja az égi műsorszóró műholdakat. Hogy ezzel a rendszerrel akár az egész pécsi belvárost is beszórhatná kábelen át műsorral? Sőt településenként kiépítve bármelyiket is? A tavaly év végén alakult kisszövetkezet az elektronikára és a villamosságra specializálta magát. Azaz, fővállalkozóként épít is, csatornázástól a tetőantenna felszereléséig mindent vállal kulcsrakész átadással, legyen az épületgépész-, -Villamos-, vagy -szakipari munka. Nem titkolják, az elektronikát szánják legfőbb adujuknak, bár egyidőben sok „vasat” tartanak a tűzben, az export—import-lehetőséget is célul tűzték ki. Talán az ELcvzKO hozzásegít, hogy megnyerjem a fogadást és tíz éven belül minden baranyai és pécsi otthonban a tévékészüléken behozható lesz a nagyvilág. Murányi László Hangolják az EL^KO műholdvevő parabolaantennáját a pécsi Mátyás király utcában. (Bakos Magdolna felvétele)
