Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-10 / 221. szám

1988. augusztus 10., szerda Dunántúli napló 5 A közeljövőben elkészül a vasiszapülepitő és a vastalanitó berendezés A becefai kút Szigetvárnak is ad vizet Nitrótos a beceíaiak vize. A kisgyerekeknek ma is Sziget­várról hozzák mindennap. A 'vánps szomszédságában lévő kis település - amély ma már Szigetvár-Becefa nevet viseli — .azonban belátható időn belül ■közműves ivóvizet kap és az Szigetvárnak is sokat jelent, összekötik az ivóvízvezeték rendszerét a becefai kúttal, s ebből is kap vizet. A város 'napi vízigénye most 1700 'köb- 'méter. A meglévő kútjaikból többet kihozni nem lehet. A tavaly befejezett és idén be­kapcsolt hoboli rendszerről na­pi 100-200 köbmétert, a jövő év tavaszának végétől pedig c napi 500 köbméter hozamú becefai kútból 400-450-et — 50 köbméter elég a 'kis tele­pülés lakóinak, a többi Sziget­várra megy. Ez a mennyiség néhány évre - legfeljebb 4-5 — 'megoldja az ellátást. Az utána' következő időre pedig a második becefai kútban re­ménykednek, amelynek létesí­tésére már megkapták a víz­jogi engedélyt, a fúrást nyá­ron kezdik. . . A faluba vezető országút bal oldalán építkeznek. Ké­szül a vastalanitó berendezés épülete. A hosszú fő utca csendes, az öreg házak sorá­ban elvétve látni egy-egy újat, vagy nemrég felújítottat. Az egyik legnagyobb, mutatós, nemrég felépült ház előtt ál­lunk meg. A Szigetvár-becefai Vízmű Társulat elnökét, Hor­váth Lászlót keressük. Bólogatva hallgatja az ide­gen benyomását, miszerint ke­vesen akarhatnak itt boldogul­ni, vagy tartósan megteleped­ni, sok a régi, rossz állapot­ban lévő ház, aztán hangosan számolni kezd. — Az elmúlt nyolc évben összesen kilenc házat alakí­tottak át, 'illetve építettek. Jö­vőre valószínűleg legalább öten építkeznek. Három telek­nek már van gazdája. Az el­múlt két év alatt hat család költözött ide Szigetvárról, és j szerintem még többen jönnek. ; Közel vagyunk a városhoz, az j emberek gazdálkodni akarnak, j Utunk van, most már vizünk jj lesz. A tavaly alakult társulatot I jórészt ő szervezte. Itt nőtt fel •’ Becefán, mindenki ismeri, s j bár fiatal, hallgatnak a sza- , vára. — A legtöbben - főként az idős, alacsony nyugdíjas em­berek a házarrkénti 35 000 fo­rintos hozzájárulástól riadtak ' meg. A tízévi törlesztési lehe­tőség is azt jelenti nekik, hogy évente háromejerötszáz forin­tot kell befizetniük. Kérték, hogy havi részletekben fizet­hessenek, s ennek nincs aka­dálya. A szigetvár-becefai közmű­ves ivóvízrendszer kialakításá­nak költsége 23 millió forint. A Baranya Megyei Tanács több mint 9 millió forintot adott, a társulat csaknem 14 milliót. A társulati pénzből 2 'millió 65 ezer forint a lakos­sági, a többit a jogi szemé­lyek — szövetkezeti, tanácsi egységek fizették be. A kivite­lező a Szigetvári Városgazdál­kodási Vállalat.- Versenytárgyaláson nyer­tük meg a munkát — mondja Angyal János, a vállalat mű­szaki igazgatóhelyettese. Ta­valy novemberben kezdtük. Ed­dig megépítettük a gerinc-, illetve az elosztóvezetéket, kész a tározó. Visszavan a vastala- nító, <r vízműtelep végleges kialakítása és részben a há­zak bekötése.- A terveink szerint hala­dunk — teszi hozzá Liber Ká­roly építésvezető. — Október végére mindennel el akarunk készülni és megkezdjük a hat­hónapos próbaüzemet, a jövő év áprilisának végétől pedig a teljes üzemet. T. É. Kutatások - nyáron is Áz MTA Regionális Kutatások Központjának szakmai programja Nincs nyári lazítás az MTA Regionális Kutatások Központ­jában, mert szorítanak az őszi határidők — tudhattuk meg dr. Tóth József főigazgató-helyet­testől, aki több érdekes kuta­tásról is be tudott számolni. Egyik csoportjuk Szo'nok megyében végez vizsgálatokat a megyeszékhely vonzáskörze­tében. Céljuk, megállapítani, hogyan hat Szolnok fejlődése a környező településekre, egyebek között Törökszentmi'k- lósra. Ugyancsak ebben a megyé­ben végez felméréseket egy másik kutatócsoport — a jo­gászok - az ún. szabálysér­tési társulások tanulmányozá­sára. (E társulások . lényege az, hogy nem az ügyfél, hanem az ügyintéző utazik, s tart fél­fogadást a megadott idő­pontban.) Ebben a kutatásban az intézet dolgozóin kívül egyetemi oktatók is részt vesz­nek. Baranyai megbízásból folyik a mecsek-villányi üdülőkörzet komplex felmérése. Jövőre ke­rül a kormány elé az a javas­lat, mely szerint a Mecsek- Villány térsége Jehetne az or­szág ötödik kiemelt idegenfor­galmi körzete. Az intézeti ku­tatás kiterjed a természeti té­nyezőkre éppen úgy, mint a műemlékekre, az infrastruktú­rára, az idegenforgalomra, s ezen belül is egy baranyai sa­játosságra: a kiterjedt rokon­turizmusra. A kutatási ered­ményt a kormány elé kerülő előterjesztés készítőivel — az ÉVM munkatársaival — szak­mai fórum keretében fogják megvitatni. Részt vesz az intézet a ha­tárment: térségek vizsgálatá­ban, nevezetesen a dunántúli városok közös urbanisztikai problémáit feltáró vizsgálat­ban, amelynek nyilvános vitá­ja Nagykanizsán lesz az ősz folyamán, előreláthatólag kül­földi tudósok bevonásával. Szintén a Baranya Meqyei Tanács megbízásából folyik a Zselic-kutatás, a „halmozottan hátrányos helyzetű térségek" társadalmi-gazdasági viszo­nyainak feltérképezésére. (Ma­gától értetődik, hogy erről is konferencia lesz Kaposvárott!) A nem megyei vagv intéz­ményi megbízások alapján folytatott kutatásokat — ilyen például a határmenti térsé­gek vizsgálata — az OTKA- pályázatlból finanszírozzák. — Hogyan fogadják a meg­rendelők azt a tükröt, ame­lyet a kutatók tartanak elé­jük? — kérdeztük a főigazga­tó-helyettest. — Ki így, ki úgy. Régebbi munkahelyemen előfordult, hogy a helyi potentátok dör­gedelmeiket intéztek hozzánk. De még a közelmúltban is megtörtént, hogy egyik Szol­nok megyei vizsgálatunk ered­ményét - amely a társközsé­gek esetleges szétválására vo­natkozott - nem engedték nyilvánosság elé tárni. A Pak­si Atomerőmű Vállalat az idei év elején sürgős megbízást adott intézetünknek egy paksi településszociológiái vizsgálat elvégzésére. Miután látták, hogy a szakvélemény nem az ő szája ízűik szerint alakul, nem kérték a kutatás befeje­zését . .. H. J. Budapest-Pécs helyett Budapest-Beos Komfortkocsira várva Mi történhetett vajon a nép­szerű és közkedvelt komfort­kocsival, hogy egyik napról a másikra — úgymond — eltűnt ai Mecsek expresszről? Meg­szüntették végleg vagy csak ideiglenesen hiányzik a kocsi­sorból? A sokak által feltett kérdéssel fordultam Fényes Jó­zsefhez, a MÁV pécsi igazga­tóságának vezetőjéhez. Elmondta, hogy a 'kocsi megvan ugyan, de nem Budai- ipest—Pécs, hanem Budapest— Bécs között közlekedik. Május 25-én adták kölcsön a Lehár expressznek két hétre. Azóta igaz, hogy már két 'hónap is eltelt, de a kocsi mégsem ke­rült vissza. A magyarázat any- nyi, hogy a Lehár expressz eredeti komfortkocsijának klí­maberendezését egy nyugati cég mindeddig hiába próbálta elkészíteni. A sors gonosz fricskája, hogy ezelőtt 'két héttel, a pótlásul adott komfortkocsi pótlására ugyan küldtek volna egy újab­bat a Mecsek expresszre, de mielőtt üzembe állították vol­na, Budaoesten, a Déli pálya­udvaron feltörték és kirabol­ták. Most Dunakesziben, a MÁV járműjavító műhelyében próbálják 'helyrehozni. Fényes József a kényelemszerető uta­sokkal együtt csak reményked­ni tud: talán már két hét múlva vagy az egyik vagy a másik komfortkocsi felkerülhet a Mecsek expresszre. Ó. Zs. Végre az vagyokw aminek születtem: magyar99 Tisza György aláírja az okmányokat Fotó: Proksza László Honosítási ünnepséget tartottak Pécsett „Én, Tisza György eskü­szöm, hogy a Magyar Hazá­hoz és dolgozó népéhez hű leszek ..." A magyar Himnusz hangjai, s egy magas, atléta termetű, negyven körüli férfi szemében könnycseppek, „önt ezennel magyar állampolgár­rá nyilvánítom" — hangzik a tanácselnök-helyettes szájából a mondat, amelyre éveket kellett várnia. A kézfogások, gratulációk után egy felnőtten ifjú ma­gyar állampolgár ül velem Nagykarbantartás a pécsi közfürdőben Az 1904-ben épült, muzeá­lis értékű, széntüzelésű kazán Az 1903-ban Rock István gyárában készült gőzkazán­matuzsálem derekasan ki­szolgálta az idejét a pécsi Rákóczi úti közfürdőben. Különösen nagy baja soha­sem volt, ez köszönhető an­nak is, hogy nyaranta szak­emberek veszik körül: meg­vizsgálják, nem keletkezett-e rajta hajszálrepedés, vala­mint leverik a víztérbe ra­kódott vízkövet. Az idei, nyá­ri nagykarbantartáskor is el­végezték ezt a munkát. A pécsi tisztasági fürdő mór 1945 előtt is működött Engli fürdő néven. Azóta alaposan megkopott, korsze­rűtlenné vált és az utóbbi években látogatóinak száma is napi 4-5-re csökkent. Az évenkénti nagytakarítás sem szépít rajta már sokat, itt az ideje hát, hogy kivonják a forgalomból. Erre két év múlva kerül sor, amikor a Hullámfürdő területén meg­nyílik az új, modern tiszta­sági fürdő. Addig is azon­ban idén (és még jövőre) augusztus végéig elvégzik a legfontosabb felújítási mun­kákat. A 85 éves gőzkazán után átvizsgálták a vízlágyító be­rendezést, a szelepeket, sze­relvényeket, valamint a fű­tésrendszert: kicserélték a meghibásodott radiátorokat. Mindezek mellett az alsó szinten kőművesmunkákat is végeztek. A kádszobákban és súlyfürdőben a csapokat javították, a csempéket só- savozták, festettek. Augusz­tus közepén a felső szint is sorra kerül: a paraffin- és galvónkezelő, valamint a gyógymasszázs részleg két hétre leáll, itt a falakat fes­tik; mázolják. ' Óvári Zs. szemben a pécsi Családi Inté­zet Váradi Antal utcai kister­mében. Elcsukló hangon kezdi mesélni történetét, amely Er­délyben kezdődött. — A szí­vem mélyén én mindig ma­gyar voltam — mondja. Ma­gyar feleségemmel évekkel ez­előtt ismerkedtem meg, ami­kor a román tengerparton nya­ralt. 1982-ben határoztuk el, hogy összeházasodunk. Egy évbe telt, mire sikerült. Ismét egy évig külön éltünk, s 1984. április 6-án végre átjöhettem Marosvásárhelyről. Két és fél év múlva leadhattam a ro­mán állampolgárságot, s újabb nyolc hónap után most végre az vagyok, aminek szü­lettem: magyar. Itt szeretnék élni és dolgoz­ni, s komolyan veszem, amit megfogadtam: .......Erőmhöz é s képességeimhez mérten erősítem és . védelmezem a Magyar Népköztársaság álla­mi, gazdasági és társadalmi rendjét." Június 10-e óta első házasságomból származó Gyu­ri -*iam is végre velem él. Már csak édesanyám után fáj a szívem, aki Erdélyben ma­radt. Szeretném, ha egyszer a magyar Himnuszt ő is ilyen boldogan és szabadon hall­gathatná, mint most én . . . — Tisza György a hetedik volt, akit idén Pécsett ma­gyar állampolgárrá honosítot­tunk. Az ilyen jellegű ünnep­ségek régebben a városi ta­nács egyik irodájában zajlot­tak. Idén úgy- gondoltuk, b,en- sőségésebbé kell tenni ezt az eseményt — mondja Orcsik Ferenc, a Családi Intézet igazgatója. — Hiszen ez egy ember életében azon sorsdön­tő pillanat, amikor hazát és népet cserél, illetve kap visz- sza. Külföldön lopták, itthon eladták Szövevényes — legalább ötven el­marasztalható, hazai és külföldi közreműködőt érintő — autólopási sorozat jelenleg közlésre kívánkozó részleteit ismertettek kedden a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság vizsgá­lati osztályán a sajtó képviselőivel. A most megismert tények alapján — a vizsgálat még csak felénél-har- madánál tart - az máris megálla­pítható : az eset jól példázza a bűnüldözők nemzetközi együttműkö­désében rejlő lehetőségeket, illetve azt, hogy p hazánk interpol-tagsá- gából adódó előnyök jól kamatoz­tathatók. Dr. Balatoni István alezredes, a BRFK vizsgálati osztályának vezető­je a többi között elmondotta: már tavaly, az év közepén különböző bejelentések alapján figyeltek fel arra, hogy nyugat-európai országok­ban lopott, s Magyarországra be­csempészett személygépkocsikat ér­tékesítettek. A nemzetközi egyezte­téseket követően már idén áprilisban eljárást indítottak csempészet, vám- orgazdaság, üzérkedés miatt Lu­kácsi Csaba 40 éves gépkocsivezető, büntetlen előéletű budapesti lakos és több társa ellen. Lukácsi Csaba gyakran járt külföldre, és az on­nan behofeott gépkocsikat értékesí­tette. Ezeket a jármüveket - BMW-k, Porschék. Audik, Citroenek, Mercedesek — főleg Budapesten és Debrecenben adták el 700 ezer és 2.2 millió forint közötti áron. A közve­títők haszna gépkocsinként 30 000 és 200 ezer forint között volt. A gépkocsikat vagy lopták, vagy kölcsönözték, de előfordult olyan eset is, hogy azt a tulajdonostól vásárolták meg, aki az autó végle­ges eltűnésében bízva, kártérítésre számítva a biztosítónak jelentette. A rendőrség megállapította, hogy a személygépkocsikat legálisan lép­tették be a határon, majd a for­galmi rendszámokat leszerelték, az alváz- és motorszámokat kiköszörül­ték vagy egyes betű- és számjeleit átütötték, illetve megváltoztatták. A kocsik papírjait a Merkur egyik dolgozója ,, szállította" - ö jelen­leg külföldön tartózkodik —, kitöl­tetlen számlákat és igazolásokat szerzett. Ezeket használták fel o gépkocsik vizsgáztatásánál, majd a forgalmi engedélyek megszerzésé­nél. A hatóság ezeket az okirato­kat — más információja nem lévén - hitelesnek fogadta el. Eddig a rendőrség 58 gépkocsit foglalt le, és további hatvan autó vár erre a sorsra. Az üggyel kapcsolatosan a vizs­gálati osztály vezetője elmondta azt is, hogy a gépkocsik adatainak meghamisítását bizonyítani nem je­lentett gondot, ami az igazi prob­lémát okozza: a rendkívül kiterjedt résztvevői kör felderítése nehéz. Megjegyezte: a vevők nagy része jóhiszer'ű, mert nem tudhattak a gépkocsi ' eredetéről, néhányon vi­szont ismerték új szerzeményük ,,eredetét". Balatoni István felhívta o figyelmet arra, hogy aki nyugati gépkocsit vásárol, oz mindenképpen ellenőriztesse az autót hitelesítő adatokat. A bűnügy hazai nyomozásának si­kere és a nemzetközi eljárás ered­ményessége érdekében ennyi adatot kívántak közölni a BRFK vizsgálati osztályán. Sok kérdés - amelyek egy része nem is a rendőrségre tartozik — azonban még megvála­szolatlan: például terhel-e valakit kártérítési felelősség, fizet-e a kár­vallottoknak ilyen esetekben a biz­tosító. A BRFK illetékesei az autó­lopást—értékesítési esettel kapcso­latban, a nyomozás állásának meg­felelően, további információkat ígér­Hámori A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom