Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-09 / 220. szám

1988. augusztus 9., kedd Dunontminapiö 3 Apadó tojáshegyek Tojásválogatás a baksai termelőszövetkezet keltetőüzemében Fotó: Proksza László Baranyában csökken a tyúkállomány Baksa felszámolja A BMK visszafogja Helyreáll az egyensúly? A nyári tojásháború esemé­nyei Baranya felett sem múl­tak el nyomtalanul. A nyo­mott piac, az eladatlan tojás- készletek miatt a háztáji por­tákon megkezdték a tojótyú­kok tömeges kivágását. Ez nem túl jó jel a jövőre nézve, hisz az 1 milliót kitevő megyei to­jótyúkállomány kétharmada a kistermelőknél van. Nagy kér­dés, hogyha ismét meglódul a piac, felkúszik az ár, honnan lesz majd napos- vagy előnevelt csirke a portákra, hisz úgy hírlik, a háztáji ellátó integ­ráló nagyüzem, a baksai Ezüstkalász Termelőszövetkezet már teljesen fölszámolta ága­zatát.- A hír igaz - mondja Fenyvesi Károly, a szövetkezet elnöke. Tavaly óta 40 000 to­jótyúkot vágattunk le Zala­egerszegen 'idő előtt. Most megy vágóhídra az utolsó 6500 darabos tétel és vége. Egysze­rűen abbahagyjuk. 'Nem tehe­tünk más, hisz minden darab tojásra 50 fillért ráfizetünk. Ta­valy még 10 millió előnevelt jércét helyeztünk ki háztájiba, az idén már csak 3 millió da- . rabot. A nagykereskedők, át­vevők 1988-ra darabonként 2,20 forintra szerződték le velünk a tojást, s szállításkor 1,40-et ajánlottak fel, holott nekünk az önköltség 1,90 forintba ke­rül. Veszteségünk máris mil­liós nagyságrendű, s nem aka­runk még többet ráfizetni. A hivatalos információk szerint 40 millió darab tojást hoztok be az országba, elsősorban Cseh­szlovákiából, más csatornákon 'meg 100 milliós tojósimport- ról értesültünk. Amikor ideha­za is volt egy kis túlkínálat — ezért is fogtuk vissza a létszá­mot már az év elején, akkor még ránk zúdult az import is. A felhalmozódott tojáihegyek pedig az önköltség alá verték le az árakat. Arra a meggyőző­désre jutottunk, hogy eladha­tatlan terméket nem terme­lünk. Szerintem karácsony kö­rül 4 forint lesz egy darab to­jás, annyi tyúkot kivágtak -most hirtelenjében országszerte. A másik nagy érintett fél a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nat, a Shaver tojástermelési rendszer országos gesztora. A 80 000 darabos tojóállományuk után tavaly 4,5 millió darab szekszált naposcsibét 'értékesí­tettek 37 hazai nagyüzemi partnergazdaságnak, és kisebb részt csehszlovák, illetve je­meni exportra. Kiss József, a kombinát ve­zérigazgatója kevésbé ború- látó J Nem tagadja, hogy át­menetileg ők is tojásfelesleg­gel küzdöttek, de a naposcsi­be kihelyezési tervüket 4,2 mil­lióra így is teljesítik. Tehát nem szenvedtek megrendítő csapást, jórészt sikerült leve­zetni a feleslegeiket, és még véletlenül sem áll szándékuk­ban felszámolni a Shaver ága­zatot. Náluk egy tojás önkölt­sége 1,40 forint, tehát, ha nem is nyernek rajt, de rá sem fi­zetnek. A krízist átvészelik an­nál is inkább, mível erőteljes külpiaci munkába kezdtek. Pil­lanatnyilag a szovjet piacot kutatják, ahol szülőpárokkal és árutojással is meg tudnak je­lenni. Bíznak benne, ha elmú­lik ez a mostani krízis, újból jól jövedelmező ágazatuk lesz a tojástermelés. Akadtak az országban olyan elkeseredett termelők, akik nem tudván megszabadulni a por­tékától, nagy tételben voltak kénytelenek megsemmisíteni azt. Bolyban nem folyamod­tak ehhez a végső módszer­hez, sajnálták a megtermelt értéket elfecsérelni, ezért a krízist sok leleménnyel és ér­tékmentő kényszerintézkedéssel vezették le. Dr. Bongó László, a kombi­nát bári baromfiüzemének 'igazgatója mondja: — Félmillió darab tojást le- porítottunk a Bábolnai Kom­binát kőbányai tojásporgyártó üzemében. Hamarjában keres­tünk és találtunk is egy olasz vevőt, tehát gyorsan exportál­tunk egy nagyobb tételt, ha nem is a legjobb áron, de eladtunk. Ezenkívül körülnézünk idehaza is, kedvezményes tojásvásárt szerveztünk a pécsi és mohácsi ipari üzemekben, ahol méret­től függően 1 forintért és 1,50- ért adtuk a tojást. Ezt az ak­ciót most a Mecseki Szén- és Ércbányára is ki akarjuk ter­jeszteni. A 'tojáshegyek már apadnak, >a budapesti piacokon már megjelent a 2,80-as tojás, sót a 'minap 3 forintért is adták. Mivel a tojás volt az első olyan hozai mezőgazdasági termék, aminék a világpiaci versenyben kellett helytállnia, 3—4 évenként túltermelési krí­zis alakul ki. Ez a mostani azért volt olyan nagy, mert egyidejűleg jelentkezett ná­lunk, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is. Mi mégsem számítunk nagy meg­torpanásra. Mindössze 15 000 Shaver-tojót vágattunk le egy hónappal az amúgy is esedé­kes határidő előtt. Ez pedig eltörpül amellett a tény mel­lett, hogy a S'haver-rendszer- ben évi 500 millió darab to­jással járulunk hozzá a hazai árualapokhoz. A mélypont után lassú fellendülés következik, s ha most vissza is fogtuk kissé a termelést, fel vagyunk ké­szülve az utánpótlásra. A most kikeltett naposcsibé­ből télen lesz tojótyúk, s még 'jó, hogy egy ilyen piaci össze­omlás miatt nem ürítenek ki minden baromfiólat a terme­lők. A bólyiaik tagjai az Or­szágos Baromfi Egyesülésnek, s az a véleményük, az egyesü­lésnek a jövőben jobban oda kell figyelni a 'piac szervezésé­re, hogy ne forduljanak elő súlyos, a termelőt és fogyasz­tót egyaránt hátrányosan érin­tő krízisek. — Rné ­Száz ember fizetés nélkül 7 Ki fizet kinek - avagy ki miért nem ... Hogyan vélekedik a Generálcoop vezetője? Ha valaki dolgozik, az ugye minél előbb látni szeretné a munkájáért járó fizetséget. A bér visszatartása elszabaditja az indulatokat. Különösen, ha nem egyedi esetről van szó, hanem több tucat munkást érint az ügy. — Mindjárt az elején sze­retném tisztázni, hogy nekünk egyetlen dolgozónk sincs fize­tés nélkül - szögezte le Máj- tán Péter, a budapesti köz­pontú Generálcoop - Ipari Termékgyártó Általános Építő- Szerelő Szolgáltató Szakcso­port — elnöke. — Ami az al­vállalkozóinknak fizetendő dí­jak visszatartását illeti, az vi­szont összetettebb kérdés, mi­nőségi 'kifogásokkal és egyéb gondokkal kapcsolatos. Mielőtt ezek taglalásába mélyednénk, szükséges megje­gyezni, hogy találkozásunk apropójául egy a lapunkban nemrégiben megjelent — „Száz ember fizetés nélkül" című - írás szolgált. Ebből az derült ki, hogy a Baranya Me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat rekonstrukciós építke­zésén mintegy száz dolgozó (kisiparosok és gazdasági munkaközösségek tagjai) hó­napok óta nem kapja meg fizetését. Szükséges még is­mertetni a munkálatok legfon­tosabb szereplőit: • a beruhá­zó, a húsipari vállalat, a bu­dapesti illetőségű Agrokor Szövetkezeti Egyesülést bízta meg a fővállalkozói teendők­kel, amely a munkálatok zö­mét kitevő építőmesteri fel­adatok irányítására, kivitele­zésére a Generálcoop-pal kö­töttek szerződést. A szakcso­port főképp Baranyában to­borzott iparosokat, segédmun­kásokat, akik közül Selyem Jó- zsefné kubikos, takarító és ké­zi fakitermelő kisiparos, vala­mint kollégája, Majorosi Ká­roly kereste meg szerkesztősé­günket azzal a panasszal, hogy a Generálcoop nem haj­landó fizetni. — Mi alvállalkozóinknak nem munkabért, hanem alvál­lalkozói díjat fizetünk elvég­zett munkáik után. Ezeket a díjakat a beruházás utolsó időszakában valóban nem fi­zettük ki, mert az ÁHV az Agrokornak, megbízónk pedig nekünk jelzett minőségi kifo­gásokat. Természetesen ezt számlánkban is érvényesíteni kívánják, levonnak annakvég- összegéből — érvelt Majtán Péter. — A nagyságrendet még nem, csak a levonás tényét közölték velünk. Ezért aZ al­vállalkozói díjakat mi is visz- szatartjük, mert a minőségi kifogásokat tovább hárítjuk al­vállalkozóinknak. Ha most fi­zetnénk, félő, hogy csak pe­res úton hajthatnánk be a minőségi hiányosságokkal'kap­csolatos követeléseinket. Nem beszélve arról, hogy a Selyem Józsefné által benyújtott szám­lával nem is értünk egyet. Vé­leményünk szerint durva túl­számlázás történt. Lényegesen több munkaórát tüntettek fel a számlán, mint amennyit va­lójában ledolgoztak. A szer­ződéskötésünk pedig ez év jú­nius 16-án történt velük, július 30-i fizetési kötelezettséggel. Tehát panasztételük idején még 10 nap volt vissza a számla lejáratáig. A Generálcoop 1985-ben alakult, általában 70-100 fős létszámmal dolgoznak. Eddigi munkáik során rendezetlen ügyeik nem voltak megrende­lőikkel, alkalmazottaikkal. Oroszlánrészt vállaltak például a Fővárosi Tanács levéltárá­nak rekonstrukciós munkála­taiban, s a VII. kerületi tanács tömbrehabilitációs programjá­ban. Most azonban a fővál­Magyar-svájci megállapodás a Nesquick-kakaópor gyártására A jövő év elejétől a svájci Nestlé cég licence alapján Magyarországon is gyártják a Nesquiok-ka'kaóport - erről ál­lapodott meg a Budapesti Édesipari Vállalat (BÉV) az ismert külföldi élelmiszergyár­tóval. Zöld Antal, a BÉV vezér­igazgató-helyettese az MTI munkatársának elmondotta: a svájciakkal tíz évre szóló szer­ződést kötöttek a nálunk is igen keresett, gyorsan oldódó kakaópor előállítására. A Nestlé átadta a termék recep- túráját és gyártási utasítását, kizárólagos jogot biztosított a magyar partnernek a Nesquick márkanév használatára. Ezen felül teljes gépsort szállít a termék gyártásához. A Nestlé a helyszínen vett minták alapján ellenőrzi saját receptúrájának betartását, és folyamatosan vizsgálja a gyár­tás körülményeit. lal'kozó — különböző okokra való hivatkozással — felbontot­ta á velük kötött szerződést.- összefüggésben van-e ez azzal, hogy visszatartják az al­vállalkozói díjak kifizetését? — Csak annyiban, hogy az Agrokor viszont nekünk nem fizet. Ezen kívül több milliós értékben adtunk el a beruhá­zás színhelyén hagyott, s an­nak folytatásához feltétlenül szükséges építési anyagokat a Húsipari Vállalatnak. Egyelőre ez a számlánk is kiegyenlítet­len. Ezekre az összegekre fel­tétlenül szükségünk lenne ah­hoz, hogy mi is minden szám­lát hiánytalanul kiegyenlít­sünk. No és persze a minősé­gi kifogások ügyének is ren­deződnie kellene. A dologhoz hozzátartozik, hogy ml" a vál­lalkozói dijat az alvállalkozó­inknak fizetjük. A saját alkal­mazottaik bérét nekik kell ki­fizetniük. így hát eleve furcsa beállítás az, 'hogy 100 mun­kás miattunk ne kapná meg a bérét. Az önöknél megje­lent cikkben az is szerepel, hogy az Agrokoor biztositotta számunkra a vállalkozói díjak kifizetéséhez szükséges össze­get. Ez csak részben igaz. Mert ugyan 1987 szeptemberében kaptunk az Agrokortól előle­get, de az csak az eddig fel­merült költségek egy részét fe­dezi. A bérek, vállalkozói díjak visszatartásának ügyében a Generálcoop állásfoglalásá­nak közreadásával most már több véleményt Is megismer­tethettünk. Hoay kinek van iga­za, azt a meggyőző - de egy­másnak ellentmondó — érve­lések szembeállításával nehéz lenne eldönteni. Legalábbis ez nem a mi feladatunk. Egy azonban 'bizonyos: a beruhá­záson olyan iparosok, segéd­munkások is dolgoztak — és dolgoznak tovább —, akik tisz­tességesen végezték munkáju­kat. A nekik 'járó vállalkozói díjakat, béreket mégiscsak ki kellene fizetni valahogy. Re­méljük, hogy a beruházó, a fővállalkozó és az építési mun­kák kivitelezője ebben egyez­ségre jut, s megtalálják a megfelelő megoldást... * A fenti gondolat kapcsán Majtán Péter kijelentette, hogy amennyiben záros határidőn belül rendeződni fog a fővál­lalkozóval (Agrokor) történő számlaegyeztetés, azonnal in­tézkednek alvállalkozóik kifize­téséről. Ez várhatóan még eb­ben a hónapban megtörténik. Balog Nándor A siklósi márványüzemben Keresett kövek A Budapesti Kőfaragó Vál­lalat siklósi főüzemében az 1988-cts esztendőben mintegy 30 millió forinttal kívánják túl­szárnyalni az 1987-es terme­lést. A rózsa bányai „sárga kő", s a zuhabányai „zöld kő" is­mét keresett cikké vált. Az üzemben a nagy kőtömbökből először lapokat vágnak, majd ezeket lecsiszolják, s végül méretre vágják, majd a kész terméket az ipari üzemek 'meg­rendelésére a helyszínen, míg a magánvásárlók részére a siklósi Tüzépnél tárolják, s árusítják.- Áruink országszerte na­gyon keresettek — hallottuk Mecseki Lászlónétól, a szám­viteli osztály vezetőjétől, majd indoklásként hozzátette.- Az itteni köveknek sajáto­san szép erezetük van, me­lyekben néha még ősállatnyo- mdk is. felfedezhetőek, s ezek zöldes-sárgás márványra leosi- szolva gyönyörű látványt nyúj­tanak iminden épületben. Az egyre növekvő igények újabb és újabb beruházásokat követelnek meg. — Ez valóban így is van. Egy olasz cégtől vékonylap- gyártó gépsor megvásárlását tervezzük, melyet már szeret­nénk a. jövő hónapban üzem­be állítani, míg a Rózsaibányá- foan jelenleg is folyik egy új, gyémántos drótfűrész kipróbá­lása, amellyel gyorsabban és hatékonyabban lehetne ter­melni. A vállalatnál nincsen mun­kaerő-probléma. Fiatalok és idősebbek jó kollektívát alkot­va dolgoznak egymás mellett, melynek azonban elengedhe­tetlen alapfeltétele a reális bérezés. — Termelésünk minősége és mennyisége után pályáztuk meg a bérklubtagságot, mely lehetővé teszi számunkra a megengedett 2,5 százaléknál is magasabb fizetésemelést, s ezzel legjobban dolgozó mun­kásainknál élünk is, így a bé­rezéssel kapcsolatos elégedet­lenség minimális nálunk. Siklósi márványburkolat' ta­lálható többek között a buda­pesti Hilton szállóban, a Mun­kásőr Áruházban, a veszprémi és balatonalmádi bevásárló- központban is. Tóth Tamás A márványbánya feldolgozó üzeme Fotó: Gondos Nóra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom