Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-07 / 218. szám

X- .... i fit ÉPÉ tűk BCPTT** BBS# # mb mm mm Aa»— ■ eíl^MpA »»■> m» ■ » ß »• iciiyucsi «•■■•«ws» «5 Csúszdából szolgáltatócentrum Tanácsi versenytárgyalást nyert meg a tavasszal három pécsi fiatalember; vállalkozá­suk kalapolnivaló. Az volt a tét, hogy a fenyvesi szabad­strandon állítsanak egyet az óriáscsúszdának nevezett nép­szórakoztató eszközből, s an­nak környezete elegáns, prak­tikus, pártra illő legyen. Mind­ez március 1-jén volt; s az el­ső kapavágástól jószerivel 3 hónap alatt felállt a szolgál­tatócentrum; alias csúszda. Arnold József vendéglátós, Kakas Béla ex-keramikus és Sallai József villanyszerelő „PART'' néven létrehozott pol­gári jogi társasága saját és kölcsöntőkéből saját munkával, napi 16 órás „munkaidővel” jó egy hete üzembe állította a lé­tesítményt. Közel 6 millió fo­rintból két óriáscsúszda-rend­szert létesítettek - van egy igen gyors, kamikázénak neve­zett lecsúszópálya is és egy szokványos, szép ívű -, e mel­lé a csúszdát tartó épületben drinkbárt, fagylaltozót, hideg­meleg büfét, masszázsszalont és egy fodrászatot nyitottak. A környékbeliek hamar föl­fedezték, s az üzemeltetők sze­rint megvan arra az esély, hogy az idei bevételekből az idénre esedékes kölcsöntörlesz- téseket visszafizessék. Ezt majd az augusztus hónap forgalma tisztázza. Jövőre — három hó­nap a szezon - már egyéni nyereségre is számítanak. Ter­vezik, hogy további szolgálta­tásokkal bővítik a szabadstrand kínálatát, elsősorban fekvőpa- dok-napozók kölcsönzőjére gondoltak, de akad még jó né­hány ötletük. Hogy például gmk keretében vállalnák a nem éppen kicsi fenyvesi sza­badstrand partszakaszának rendben tartását, tisztítását, vagy éppen szociális-egészség­ügyi létesítményrendszer ki­építését és üzemeltetését. De ha nem ők végzik ezt, ötlet­ként mások rendelkezésére bo­csátják, aki fantáziát lát ben­ne - ám tegye. Végül egy érdekes konklú­zió: Kakas Béla szerint a meg­növekedett nyugati forgalom keresi és elvárja a minél szé­lesebb körű és magasabb szín­vonalú szolgáltatásokat a Ba­laton mentén is. Ebbe illik be­le a csúszda-szolgáltatócentrum és még illene sok apró dolog, amire rákérdez és amit keres a külföldi . . . Kozma F. Autóra várva Néhány száz Opel és Yugo 55-ös várható Mit- kaphatóak a Zastóvára várók? Felesleges lenne felsorolnom, hogy melyik gépkocsitípusnak mióta állt, vagy vánszorog csigalassúsággal a sorszáma, hisz az érdekeltek, az új autóra várók ezt bizonyára pontosan tud­ják. fgy hát inkább csak egy-egy típusra, s az azokkal kap­csolatos legújabb információkra összpontosítom figyelmemet. Nézzük például a Zastava GTL 55-öst! Azért ezt a típust, mert ennek várományosait ér­te nemrégiben a legnagyobb csalódás. Importja ugyanis le­állt, pontosabban*' bizonytalan ideig szünetel, ami valószínű­leg ugyanazt jelenti. Az ok nagyjából közismert, nem tud­juk az ellentételként eddig szállított termékeket — moz­donyok — biztosítani. Nem el­hanyagolható az sem, hogy er­re a típusra a dollár-elszámo­lás volt érvényes, s a legutób­bi három árfolyamváltozás következtében ára jelentősen felszökött volna. Mindez per­sze így utólag — a Zastava- pártiakat nemigen érdekli, sokkal inkább az, hogy mit és mikor kaphatnak helyette, ha már a helyzet így alakult. Vá­laszt Kohut Gyulától, a Merkur áruforgalmi osztályának veze­tő helyettesétől kaptunk: — Hogy milyen típusokat ajánlottunk fel, arról az érin­tett 4700 megrendelőnket le­vélben tájékoztattuk. Közülük típusmegjelöléssel már több mint kétezren válaszoltak, va­lamivel több mint 300-an pe­dig azt jelezték, hogy nem fe­lel meg nekik az ajánlatunk. A zastavások másik fele vagy várakozó álláspontra helyez­kedett, vagy éppen folyamat­ban van a levélváltás. Zas­tava helyett Trabantot érthe­tően kevesen választottak. Mindenesetre az ő igényük igen rövid időn belül kielé­gíthető. Sokan elfogadták vi­szont a felajánlott Dacia tí­pusokat, s ők szintén nagyon gyorsan hozzájuthatnak az új autóhoz. — ígértek Polski Fiat 1500- ast és Lada Combit is. Ezekre mikor számíthatnak a vevők? — Jobb ‘helyzetben vannak azok, akiknek 1987-re jegyez­tük elő a Zastaváját. Ugyanis Lada Combit csak ők kaphatnak. Igényeik ki­elégítése eredeti előjegy­zési sorszámaik sorrendjében történik. A beérkező mennyi­ségeken pedig azokkal kell fele-fele arányban osztozniuk, akik eleve Lada Combit kér­tek. Mindkét fél számára jó hír, hogy megmozdult a Combi sorszáma. Most érke­zett 55 személygépkocsi, de a cikk megjelenésének idejére már lehet, hogy újabb szállít­mányok futnak be. A helyzet pillanatról pillanatra változ­hat. A Polskit választó, 1987- es viszaigazolású zastavások nagy része már át is vehette autóját, a többiek részére út­ban van a postai értesítés. A GTL 55-ös importjának szünetelése úgy tűnik, még­sem jelenti a jugoszláv autó­gyártók teljes visszavonulását a magyar piacról. A Merkúr­tól származó információk alap­ján ugyanis várható, hogy — akár már szeptemberben — beindulhat az Amerikában igen népszerű Yugo 55-ösök beszerzése. Bizonyára azon­ban a Yugo nem lesz népautó hazánkban, mert óra meg fogja közelíteni a 400 000 fo­rintot. Ezért hót mind a MOGÖRT, mind a Merkur bi­zonytalan, nehezen tudják megbecsülni, hogy mennyi ad­ható el a tetszetős 1100 köb­centis, 40,5 kW teljesítményű, négyhengeres, fronthajtású ju­goszláv autóból. A Yugónak egyébként háromajtós, öt se- bességes (plusz a hátrame­net) négy személyes -változata kerül hozzánk. Fogyasztása 90 km/óra sebességnél 5,9 liter benzin. Előjegyzésénél a Zas- tavákról lemaradtak előnyt foanak élvezni. S ha már a reményeknél tartunk: tesztelésre hazánkba érkezett az 1200 köbcentis Opel Cadett. A MOGÜRT mi­nimális mennyiséq — mintegy 300—500 — autó behozataláról tárgyal az NSZK-partnerrel. Becsült beszerzési ára 500-600 ezer forint között alakul. Tavaly fengyel—kínai—magyar árucsereegyezmény alapján 3000 kis Polskit tudtunk kere­ten felül behozni. Bár a 126- osok behozatala végre fel­gyorsult, a plusz mennyiség beszerzéséről idén sem mond­tak le az érdekeltek.- Türelmetlenek a Skodára, Ladára várók. Nekik mit mondhatunk?- A Skoda gyár egy hónap­ra leállt szabadságolás miatt. Most indulnak újra . . . Re­méljük, az autóik is . . . Ami a Ladát illeti; a szovjetek a IBákony Művek és az Elzett alkatrészszállításainak lemara­dására hivatkoznak.- Elképzelhető, hogy a csehszlovák és szovjet partne­rek esetleg év végéig sem hozzák be szállitási lemaradá­saikat?- A szállítási szerződés az nem ígéret. Az szerződés. Te­hát mindenképpen meg kell kapnunk a lekötött mennyisé­geket. Más a helyzet az üte­mezéssel, amit év elején in­kább csak tájékoztató jelleg­gel kapunk meg. Nincs esz­közünk arra, hogy a szállítási ütemezést be is tartassuk. Balog Nándor Értékeink védelméért A BAHÍR Ultrahangos riasztókészülék gépkocsikba A tévé Felkínálom című mű­sora hívta fel rájuk először a figyelmemet, aztán a tévémű­sor inspirációja nyomán meg­alakult a bajai Felkínálom- klub vezetője említette, f hogy érdemes megnézni a bajai hír­adástechnikán kisszövetkezetet (BAHÍR), mert érdekes dolgok­kal foglalkoznak. Tőle tudtam meg azt is, hogy a BNV-n kiállított, saját fejlesztésű elektronikai termé­keikkel jelentős sikert arattak. Nos az ott bemutatott termé­kek közül óz egyik legsikere­sebb az ultrahangos gépkocsi riasztókészülék, ebből a ko­rábban megkötött szerződések alapján 5000 darabot már le is szállítottak az Interag Rt. ré­szére, amelyek 2950 forintos áron már kaphatók az Interag üzleteiben és a Shell-kutaknál. Kíváncsi lettem, kik alapí­tották a kisszövetkezetet és mi­vel foglalkoznak? A kisszövetkezet 1986-bon alakult meg, alapító tagjai nagyrészt fiatal, felső- és kö­zépfokú képzettséggel rendel­kező műszaki és közgazdasági szakemberek, közülük csak hó­rom nevet említve: Várhalmi Miklós, Kocsis György és Kö­vecs Attila. A kisszövetkezet­hez tartozik még 160 fős elektronikai és 8 fős számítás- technikai szakcsoport is. A szakcsoportok tagjai a te­vékenységet főként mellékfog­lalkozásként végzik és Győrtől Debrecenig az ország legkü­lönbözőbb részein vannak te­lephelyeik. A szakcsoport te­lephelyeinek széles szóródása azzal magyarázható, hogy egykori egyetemi diáktársakat vontak be, így az összlétszám 200 körüli. A kisszövetkezet tevékenysé­ge két csopotra osztható: szol­gáltatásra és különböző ter­mékek tervezésére, gyártására. Mindkét tevékenységből csak pár példát említve (hiszen a teljes listát oldalakon keresz­tül lehetne sorolni), vállalják vezetékes és vezeték nélküli híradástechnikai hálózatok ter­vezését, létesítését, szervizelé­sét, komplett beszerelését, egyedi elektronikai, híradás- technikai berendezések, áram­körök fejlesztését, tervezését, gyártását, szervizelését, a 35- féle gyártmány közül csak ket­tőt: URH-adóvevő készülékek, vagyonvédelmi berendezések, órával kombinált telefondíj­számláló, telefonhívások idő- és tarifaadatait nyomtatásban rögzítő berendezéseket, elekt­ronikus távbeszélő központok, különböző ipari automatikák stb. Az indulás évében a ne­gyed év alatti termelési érté­kük 1,5 millió forint volt, ta­valy 25 millió forintot érték el. A kisszövetkezet tagjai nem­csak műszakiak, hanem köz­gazdászok is, és menedzserek is egyszerre. Kövecs Attila gé­pészmérnökkel beszélgettünk, hogyan is lehetséges ezeket egyeztetni, hogyan is műkö­dik ez a kisszövetkezet?- El kell mondjam, hogy gyártóbázisunk jelenleg kicsi, mi magát az elektronikát gyárt­juk, szereljük, bemérjük, a szükséges burkolókőt, dobozo­kat, vázakat vagy a szakcso­portban dolgozó kisiparosok­kal készíttetjük, vagy alkalmi megállapodásokat kötünk. Ná­lunk rugalmas a foglalkozta­tott létszám, mindig az igény­hez mérten duzzad vagy csök­ken. Több bajai céggel va­gyunk tárgyalásban közös gyártóbázis létrehozására. Ha van egy nagyobb meg­rendelés, ismeretségek révén bevonunk embereket a mun­kába, akik — ha akarnak - be is léphetnek a szakcsoport­ba. Nálunk munkaidő nincs, feladat van. Azt el keli végez­ni. Mindenkinek saját érdeke, 'hogy minél előbb és minél jobb minőségben, hiszen eb­ből élünk. Ha valakinek elin­téznivalója van, nyugodtan el­mehet, nincs jelenléti ív, és nem nézzük az órát, mert nem az a fontos, hogy a munka­időt kitöltse, ha van munka, ha nincs. De a feladatot más­ra hárítani sem lehet, mert itt nincs más, aki ezt elvégezze, mindenkinek megvan a magáé. A bérmunka-szemlélettel itt nem lehet megélni.- Szerencse, hogy 1988-ra van 80 ezer dollár devizakere­tünk. Ami nem sok, de arra elég, hogy a legfontosabb elektronikai alkatrészeket be­szerezzük, mert a hazai anyag- és alkatrészellátás kritikán alu­li. Import nélkül bezárhatnánk a boltot. Egy nyugati céggel is kötöttünk szerződést, az álta­luk Magyarországon is forgal­mazott berendezések szervize­lésére. Még nagyon az út ele­jén vagyunk, tőkénk nincs, egyelőre hitelekből élünk, ami nagyon drága mulatság. Az elektronikában nem lehet meg­állni, amint egy termék piacra kerül, már fejlesztjük a követ­kezőt, a még jobbat, még kor­szerűbbet. A fejlődés világ­szerte olyan mértékű, hogy aki csak egy kicsit megáll, az na­gyon lemarad. Ehhez kell tar­tani magunkat. S. Zs. Hal­pusztulás A péhiek hatóetóntó eresztóffék a Dunába az ammóniás szennyvizet-... Évente sajnálatosan visszatérő tény vizeinkben a hatók pusztulása. Nem ritkán több 'kilométeres szakaszokon tíz tonnánál is több döglött halat kell partra hozmok a halá­szoknak. A környezetvéde­lem sajnos hazánkban még mindig gyermekcipő­ben jár. Az üzemek, vál­lalatok, ipartelepek egy­másra mutogatnak, de a biztonságos környezetkí­mélő berendezésékre, mű­szerekre sajnálják a pénzt. A Péti Nitrokémiai Ipar­telepeknek például mosta­náig egyáltalán nem volt szennyvíztisztító berende­zése. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság en­gedélyével ezért hatheten- te megszabott mennyiség­ben engedték be ammó­niás szennyvizüket a Du­nába. Ez történt egy hó­napja is. Elkészült ugyan ■ idén a szennyvízforgató berendezésük, de az első negyedévről megmaradt szennyvizet még el kellett távolítaniuk. A Vízügyi Igazgatóság jú­nius végén engedélyt adott arra, 'hogy ezt a Dunába eresszék. Természetesen több helyen is mérték a szennyezettség fokát, ne­hogy az az emberi szer­vezetre is ártalmas mér­téket elérje, például Mo­hácsnál, ahonnan már városok ivóvizéül is szol­gál a Duna-víz. Azért jú­nius végén adott enge­délyt az igazgatóság a szennyvízelvezetésre, mert ekkor a tavaszi öntözési időszak már lejárt, s a nyári öntözés még asm kezdődött el. A szennyeződés mértéke az engedélyezett mennyi­ségű ammóniás szennyvíz vízbe jutásával még nem lett volna végzetes a ha­lak számára. Ezzel azon­ban időben a Kaposvári Húskombinát is juttatott né­mi szennyvizet a vízbe. A két anyag, illetve a Du­na fe'ímelegédése, az aszály és a Duna apadása együttesen okozták, hogy a Duna holtágában, a Sió-csatornában közel 20 mázsa elpusztult hal gyűlt össze. A Gemenc környéki ha­lászok téves feltételezése volt egy hónapja, hogy a Fűzfői Nitrokémiai Iparte­lep ammóniás szennyvize került a Sió-csatornába, s az pusztította el a hala­kat. A Vízügyi Igazgató­ság illetékesétől megtud­tuk, hogy a szennyezést részben okozó Péti Nitro­kémiai Ipartelep a Tolna Megyei Halászati Szövet­kezetnék, amely ismét kárt szenvedett, eqy ré­gebbi megállapodás alap­ján ez alkalommal is több tízezer forintnyi kártérítést fizet. A pétiek ígérik: ezután már nem engednek szennyvizet a Dunába, hi­szen végre üzembe állhat víztisztító berendezésük. Akad viszont hazánkban számtalan olyan 'ipari, me­zőgazdasági létesítmény, amely felelőtlenül vizekbe, közterületekre juttatja hul­ladékait, s ezzel növé­nyek, állatok, emberek életét, jövőjét veszélyez­teti. Az egymásra mutoga­tás helyett talán inkább ezek felkutatására, hul­ladékaik biztonságos el­helyezésére kellene na­gyobb figyelmet fordítani. H. A. vasárnapi 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom