Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-30 / 241. szám
1988. augusztus 30., kedd Dunántúli napló 3 Visszaesett a szocialista export Mi legyen a munkanélküliekkel? Utolsó beállítási műveletek az új depalettázó gépsoron Fotó: Proksza László Tőkés piacokat keres a Sopiana Gépgyár Sonet néven magyar—osztrák csomagológépgyártó vállalkozás alakult Néhány év óta jellegzetes változások mutatkoznak a munkaerőpiacon: nő a munkaügyi irodákban nyilvántartott szakképzetlen munkanélküliek száma, a szakképzettek iránti kereslet viszont minden eddiginél nagyobb. A számszerű adatok egymagukban még nem riasztóak. A probléma a munkaerő-kereslet, -kínálat területi és (vagy) szerkezeti eltéréseiben, valamint a jelenségek megítélésében van. Esély az elhelyezkedésre A munkanélküliség nem azért került felszínre, mert a gazdaság már eléggé hatékony, mert a struktúraváltás erőteljesen szelektál. Inkább arról van szó, hogy a munkáltatóknak alkalmuk nyílik (a korábbi kötöttségek után) megszabadulni a gyenge (vagy önkényesen azzá minősített), szcrkképzetlen munkaerőtől. Egyúttal a vele járó bérmegtakarítás növeli a megmaradók jövedelempozícióját. Ezek a problémák eddig még nem okoztak nagyobb társadalmi konfliktust, ezért foglalkoztatáspolitikai kérdésként a „mechanikus” szervezeteknél változatlanul a perifériára szorulnak. A „lépéskényszerek és a kényszerlépések" pedig mór az ajtó előtt állnak, a meglevő vagy létesítendő munkahelyek igénye egyértelműen o kvaliA feszültségek oldódása a munkaerőpiaci képzéstől várható Segít a megyei tanács és a munkaügyi szolgáltató iroda fikáit munkaerő iránt tolódik el. Fel kell tehát ismernünk a szakképzettek átképzésének és a szakképzetlenek (főleg munkanélküliek) képzésének odáz- hatatlan szükségességét. E feszültség csökkentését szolgálja a munkaerőpiaci képzés. Ez a képzési forma nem a tankötelezettség, az okmányszerzés gyakorlótere, eltér az eddig megszokott iskolai, munkahelyi felnőttképzéstől, nemcsak tananyagában, módszereiben, hanem célját, idejét, tartalmát, anyagi és emberi, megélhetési kiteljesedését tekintve is. A munkaerőpiaci képzés fő célja: a munkaerő megtartása új pozícióban, illetve a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek növelése. Ezzel egvütt segíti a gazdasági fejlődés felgyorsítását, a veszteségek visszaszorítását. A munkaerőpiaci képzés (külföldön régóta ismert formája: retraining, umschlung) része a segélyrendszernek. Maga is egyfajta segélyalap: kér resetpótló, javítja az elhelyezkedési pozíciót, szakmát, végzettséget ad, perspektivikus jövedelemnövelő, pszichés segítség a periférikus helyzetben, értelmes elfoglaltság a A pécsi Sopiana Gépgyárben az idén jelentősen visszaestek a Szovjetunióba irányuló szállítások. Nem kellenek a korszerű, nyugati színvonalon álló csomagológépek? Viczencz Ottó igazgató szerint erről szó sincs, az igény megvan, csakhogy a szovjetek szállítmányainkat nem tudják olyan termékekkel ellentételezni, amire a magyar gazdaságnak szüksége van. Hitelbe pedig nem szállítanak, <gy voltak kénytelenek csökkenteni az exportot. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a termelési érték is kevesebb, ennek ellenére — mint az újsághirdetésekből kiderül — a Sopiana munkásokat keres. Ez hogyan lehet? — Sajnos, visszafogott a bérfejlesztés, az adórendszer sem ösztönöz, a teljesítményeket viszont változatlanul megköveteljük. Emiatt az utóbbi hónapokban több szakmunkás is itthagyott bennünket — magyarázta az igazgató. — Szükségünk van géplakatosokra, gépszerelőkre, ezekre a szakmákra érettségizetteket is rövid időn belül betanítunk. Lehetőségeinkhez mérten ösztönzésekkel is élünk, szeptembertől jelentős alapbéremelést hajtunk végre, a besorolási órabéreket és a havi béreket 15—20 százalékkal emeljük. A szakmunkásokra, a létszámra szükségünk von, mert a termelésben nem szeretnénk visz- szalépni, ehhez persze piacváltásra van szükség, s termékeink összetételének alapos megváltoztatására. A piacváltáson egyértelműen a 'nyugati piacokon való értékesítést értik, s ezen az úton már korábban elindultak. A legnagyobb reményeket most a modul rendszerű, palettázó gépcsaládhoz fűzik, mely hét gépiből fog állani, s a legkülönfélébb csomagolási műveletre alkalmas az élemiszer- ipari vállalatok széles körében. Az úgynevezett palettabontógép első példánya épp most készül bulgáriai megrendelésre, ebből még az idén 50 darabot szállítanak szocialista exportra. De tőkés kivitelükkel is komolyan foglalkoznak, a svédek részéről máris van érdeklődés, ajánlatuk van kint Ausztriában is. üzleti tárgyalásokat folytatnak a kanadai Caristrap céggel is, mely a Sopiana termékek nagyobb választékát szemelte ki, jelezvén, igen nagy, végkifejletben évi 6 millió dolláros vásárlásra is hajlandóak. Most az árakban igyekeznek megegyezni, mert az ezzel kapcsolatos elképzelésekben egyelőre messze állnak egymástól. A tőkés külpiacokhoz való közelebb kerülést szolgálják a külföldiekkel alapított vegyesvállalatok is, ilyen a pécsi székhelyű magyar—olasz cso- magológépgyórtó vállalkozás, a Somapak, melynek alapítója a Sopiana. Ugyan a cégbejegyzés még nem történt meg, de már törzskönyvileg bejegyezték a Sopiana legújabb „gyermekét", a Technoimpex- szel és az osztrák Nentwig céggel közösen alapított Sonet magyar—osztrák közös vállalkozást. összesen 32 millió forint alaptőkével, melyből a pécsiek 42 százalékkal, a Tech- noimpex 10, a 'Nentwig pedig 48 százalékkal részesedik azzal, hogy a félmillió schilling készpénz mellett rendelkezésre bocsátja a margarincsomagoló- és más hasonló élelmi- szeripari csomagológépek szabadalmát. Az sem mellékes, hogy az osztrák cég veszi át és értékesíti a termelés 60—80 százalékát. A Sonet a Somapak mellett a Sopiana Szalai András utcai régi gyárában rendezkedik be. Már megkezdődött a munkások toborzása és a betanulás, ketten a Bécs melletti cég központjában sajátítják el a speciális szakismereteket. Mindössze 15-20 fős lesz a létszám, mely már az idén 8 millió, jövőre a tervek szerint 20 millió forintot termel, remélhetően olyan szép nyereséggel, mint a Somapak. Ök ugyanis 25-en fél év alatt 6,5 millió forint nyereséget produkáltak. A két vegyesvállalat ugyan versenytársa is a Sopianának, mégis azt remélik, révükön jobban megismerik őket a nyugati piacokon. A Sonet gépeit is forgalmazó Berma cég -, mely a Tecbnoimpex ausztriai leányvállalata — máris fölvette ajánlati jegyzékébe, színes katalógusába a Sopiana csomagológépeit. Miklósvári Zoltán Az elöregedő géppark viszi a pénzt Horizontális esztergagépet javítanak a központi gépüzemben Komlón a tmk-szerelök Országos karbantartási tanácskozás A PMMF úttörő szerepe a szaküzemmérnök képzésben A megtermelt energia egynegyede súrlódási veszteségként vész kárba, emellett a kopás is erőteljesen csök- kent(het)i a termelés biztonságát avagy a termelőberendezések élettartamát. Számítások szerint évente a 100 milliárd forintot is meghaladja e két tényező okozta veszteség. Ugyancsak számítások alapján állítható, e tetemes ösz- szeg egyötöde mindenképp fölösleges pénzkidobás, azaz, különösebb beruházás nélkül is megfogható lenne. Tehát megtakarítható, ha... Immár harmadik alkalommal házigazdája a pécsi Pollack Mihály 'Műszaki Főiskola az országos karbantartási tanácskozásnak, ezzel is elismerve az intézmény magyar- országi úttörő szerepét. 'Hisz a PMMF országosan is elsőként indította az 1982/83-as tanévben az üzemfenntartó (ka rba n ta rtó) - száküzem m é rnök-képzést, s ezen oktatási forma keretében eddig már több mint százan szereztek ilyen szaküzemmérnöki képesítést. A tegnap Pécsett megnyitott kétnapos tanácskozás a Gépipari Tudományos Egyesület Központi Karbantartási Szakosztálya és a GTE, valamint a Szervezési és Vezetési Társaság Baranya Megyei Szervezete, illetve a házigazda PMMF rendezésében is mutatja, mennyire zsebbe vágó országosan is a karbantartás és az üzemfenntartás kérdése. Már csak azért is, mert az állóeszközpark, a gépeink, berendezéseink tisztességes szinten tartásához sem elegendő a vállalatók saját anyagi forrása, mert a géppark átlag- életkora már 10 év körüli, jelentős része már matuzsálemi korú és nullára leírt. így aztán nem csoda, hogy többet fordítunk karbantartásra és felújításra, mint új gép beVIszerzésére. (Az nyílt titok szont, hogy a felújítás karbantartás költségként elszámolva még ma is „olcsóbb”, mint új gép beszerzése az adóval terhelve. 'Ez nagyon rossz beidegződés. Bár nemcsak az ...) Az természetes, hogy elsőbbsége a termelésnek vám De bármi áron? Sok gondot és kárt "okoz, hogy a termelés irányítói nem engedik leállítani a gyártó gépeket karbantartásra, felülvizsgálatra, amig azok még gyártóképesek, ám ha azok lerobbannak, akkor könnyen „fejét veszik” a karbantartásért felelősöknek. Szerencsére vannak vállalatok, ahol belátják, megértik, hogy a karbantartó egyenrangú partner a vállalati, üzemi hierarchiában, hisz a maga területén mindkét felet egy cél vezérli: a gépek, berendezések ne dőljenek ki a sorból, hanem termeljenek. M. L. „csak” munkanélküli segéllyel szemben. Munkaerőpiaci képzésnek minősül, ha a dolgozó munkaköri feladatait csak új ismerettel, végzettséggel képes ellátni, ha baleset vagy betegség miatt új foglalkozásra kényszerül, munkaköre, munkahelye megszűnt, munkanélküli, vagy olyan pályakezdő, aki nem tud elhelyezkedni szakmájában, vagy képzettség hiányában. A munkaerőpiaci képzés szervezete hazánkban jelenleg csak alakulóban van. A gyakorlatiasabb országokban ezt a funkciót évtizedek óta speciális intézmények fogják ösz- sze képzett szakgárdával (közvetítő, szaktanácsadó, szakértő, ügyvédő, képesítő, therá- pista, felügyelő, aktivista, „karizmatikus”): oktatósmenedzse- lők, úgynevezett animótorok. Feladatukat nagyon egyszerűen fogalmazzák meg: személyeket vagy csoportokat képessé tenni arra, hogy saját erőből tartósan és hatásosan tevékenykedhessenek. Sajnos, hasonló szervezet nálunk hiányzik, de így is lehetőség von arra, hogy a munkáltatók saját célra képzést szervezzenek, s megbízatás vagy jelentkezők esetén hasonló vállalkozásba kezdjenek a különféle intézmények (iskolák, közművelődési szervezetek, TIT, szakszervezetek stb.). A képzés meghatározott eseteit az állam anyagilag is támogatja. Jelenleg lehetőségeihez mérten a képzést a Baranya Megyei Tanács munkaügyi osztálya fogja össze és részleteiben támogatja. Összefogással Részfeladatként a Baranya Megyei Tanács Munkaügyi Szolgáltató Irodája is vállalkozik képzések megszervezésére, lebonyolítására, vagy partnerként társul a munkáltatókkal, intézményekkel. Elősegíti a képzésre vállalkozók jelentkezését, a végzettek elhelyezését, mivel a munkaerőpiaci képzés lényege többek között az is, hogy ne növelje, hanem apassza a munkanélküliek számát! A Boranya Megyei Mun- kügyi Szolgáltató Iroda és hálózata jelenleg az alábbi képzések szervezésében működik közre vagy szervezi önállóan: AWI, AFIT minősített hegesztő, jegyvizsgáló, buszvezető, áltafános egészségügyi asszisztens, bankügyvitel, szá- mitógépkezelő, pénzügyőr, hajós, gépíró, ács-állványozó, vasbetonszerelő, idegenforgalmi, katonai, vájár, élelmiszereladó, autóvillamossági szerelő, képesítés nélküli nevelő. A képzésbe a munkáltatók benevezhetik dolgozóikat, kérhetik új munkaerő beiskolázását azonnali vagy végzés utáni alkalmazással, jelentkezhetnek munkaviszonyban álló vagy munkanélküli személyek. A személyi (végzettség) és a tanfolyami feltétel-kritériumok határozzák meg a kötöttségeket, az esetleges állami pre- ferálási lehetőségeket (például átképzési támogatás). Mindezekről az iroda részletes felvilágosítást nyújt Pécsett, a Széchenyi tér 9. sz. alatt, telefonszáma: 13-721. Képzés természetesen csak megfelelő számú jelentkező esetén indítható, ezért nemcsak a m káltatói igény szükség«- nem a közös ős- szervezett válla1’ is.
