Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-01 / 212. szám

1988. augusztus 1., hétfő Dunántúli napló 3 Faházikók a belvárosban „Antiqua" pavilon-búf-orcsalád A Széchenyi tér mindkét oldalán állították fel a formatervezett pavilonokat Napról napra még szebbik arcát mutatja Pécs belvárosa. A legszembetűnőbb változáson a Széchenyi tér ment keresz­tül. A felújított, újrafestett épületek, az új aszfaltburko­lat, szép formájú kandelábe­rek mellett a városközpont je­lenlegi hangulatába remekül beleillenek a tér déli oldalán felállított fa pavilonok. A két újságos pavilonhoz telefonfül­ke is tartozik, a harmadik fa­házikó pedig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat utcai árudájaként működik. Tervező­jük, Kovács Zoltán pécsi fia­talember.- A mai világban az üz­leti érdek egyre jobban meg­kívánja, hogy az eladó elé- menjen a vásárlónak, akár ki az utcára is. Ugyanakkor az utóbbi időben nem csak Pé­csen, hanem Magyarország több más nagyobb városában is fokozott gondot fordítanak a belvárosok rekonstrukciójára. A hagyományokat felelevenítő környezetbe nem kerülhet ki akármi az utcára. Igyekeztem tehát a kettő egészséges öt­vözetét összehozni. Korai ké­peslapokon, múzeumi kiadvá­nyokban vizsgáltam a régi, hasonló funkciókat betöltő kis épületeket, de segítségemre volt az erről szóló építészeti szakirodalom is. A sokrétű for­rásanyag ellenére azért jó néhány méter skiccpausz re­pült a papírkosárba, mire ki­alakult ez a ma már utcákon is látható forma — beszélt a házak születéséről tervezőjük. Az , .ANTIQUA” pavilon-bú- torcsalád kivitelezője a buda­pesti központú pécsi VERTI- KOR-ALPIN Kisszövetkezet. A faházikók a négyzet alapraj­zú téma bármelyik oldala fe­lé korlátlanul bővíthetők. A fa gerenda várba fa és üveg térelválasztó, illetve térlezáró elemek illeszkednek. A fa al­kotórészek az összeállítás előtt Sziládékor páckezelésen esnek át, a kereteket Szilo- plaszttal szigetelik. Ameny- nyiben igény lenne rá, elké­szíthető a pavilonok hőszige­telt, padlófűtéssel ellátott vál­tozata is. A kis házak nagy előnye a mobilitás. Alapozást nem igényelnek, felállításuk­hoz mindössze sima, vízszin­tes felületre van szükség, amit kiegészítő dobogókkal is le­het biztosítani. Ami pedig a funkcióját illeti, a pavilonok jól hasznosíthatók újság, vi­rág, könyv, trafik- és bazár­áruk, jegy árusítására, esetleg utcai falatozó kialakítására. A három pécsi faházikó nincs egyedül az országban, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat már Sopronban is felállított egy pécsihez hason­lót. Az ANTIQUA pavilon-bú- torcsalád jól vizsgázott a BNV-n és a Konstruma kiállí­táson is. Erről így beszélt Ko­vács Zoltán.- Ezek a bemutatók újabb megrendeléséket is hoztak szá­munkra. Hegyeshalom mel­lett egy Expo-falu megnyitá­sát tervezik. Az üzletkötők számára két kicsi és nyolc naay pavilont készítünk. To­vábbi munkát adhatnak a ki­egészítő berendezések, hirde­tőtáblák, oszlopok. Szeretnénk változtatni az alapanyagon is, az eddigi fenyő helyett áttér­nénk az időt állóbb tölgyre. Az anyag mellett természete­sen a forma is fejlődhet, kü­lönleges, egyedi környezetek­be új, más típusú pavilonok felállításáról is lehet szó. Kaszás E. *» ; Vagyonúin Dunántúlon is Ha jön a betörő, Intézmények helyett egyéni érdeklődés Fordulat a közművelődésben vagy Történt, hogy vérszemet ka­pott a betörő az egyik bara­nyai ABC-ben. Behatolt az ab­lakon és ment-mendegélt, amíg a páncélszekrényhez nem ért. Megtalálta a helyszínen felej­tett kulcsot. Beillesztette a zár­ba. Ebben a pillanatban szó­lalt meg a riasztóberendezés. A hangok hatására hősünk menekülni kezdett, kiugrott a saját maga által szabaddá tett ablakon. Megsérült. Mindenfé­le szempontból. Később derült ki, hogy bár az alapriasztó berendezést elfelejtették be­kapcsolni, a trezort védő szer­kezet egy másik áramkörön volt és megszólalt. — Gyakorlatilag mindent meg tudunk védeni vagyoni és tűzkárok ellen, a legmoderneBb berendezéseket tervezzük, sze­reljük fel és gondoskodunk karbantartásukról is, ha kérik, — kezdte Jambrisek Attila, a Gyulai Vagyonvill vagyonvé­delmi és villanymotor teker­cselő kisszövetkezet pécsi ki- rendeltségének vezetője. — Tűzjelző-központokat, izotópos füstérzékelőket, optikai érzéke­lőket, egy vagy többcsatornás riasztóközpontokat, elektronikus számkombinációs zárakat, inf­ra fénysorompókat és még so­rolhatnám milyen biztonsági eszközöket forgalmazunk. Hát nézzük, mondom. Te­gyük fel, szerény, másfél szo­bás panellakásomat kellene megvédeni, mert — óh álmo­dozás — nagy értékeket tartok benne. Hányadik emelet, hogy nyílnak az ajtók, milyen oz el­osztás? — Hallom a kérdése­ket, majd felkapom a fejem, mire Jambrisek Attila elmond­ja nekik mindig az ellenség — a feltételezett betörő — fejé­vel kell gondolkozniuk. Gon­dolom, az ellenségnek pedig a biztonságőrzők fejével, az­tán megnyugszom. Megnyugszom, mert meg­annyi vázlatot rajzol pillana­tok alatt, közben mindegyik utón megkérdezi, mennyi pén­zem lenne rá, mert ez is szempont. Mindent meg [ehet oldani, teszi még hozzá és a tűzvédelem területéről kérek egy maximalista példát. Külö­nös tekintettel a nemrégi, saj­nálatosan szétégett pécsi csa­ládi ház esetére. Elképzelhető egy olyan komplett tűzvédelmi rendszer, amelyben az adott épület(ek) valamennyi helyiségében meg­található egység riasztja a helyben lévő központot. A köz­pont pedig a tűzoltókat, vala­mint az adott intézmény veze­tőit felhívja telefonon és sa­a tűz Int-erjú dr. Kormos Sándorral Tüzriaszto berendezés a POTE elméleti tömb portáján játmagától, automatikusan, emberi hangon közli a tűzese­tet és vagy azonnal megkezdi az oltást oly módon, hogy ön­magától indítja a helyi tűzoltó berendezéseket, például a ha- lonoltást. Pillanatok alatt hab­bal árasztja el a környezetet. Természetesen ennek és más tűzvédelmi rendszereknek állít­ható az érzékenysége, elkép­zelhető például, hogy egy ci­garetta meggyújtásakor is ,,be­riaszt". A vagyonvédelmi riasztóbe­rendezések esetében szintén rengetegféle lehetőség van. Tízezer forint alatt pldául biz­tonsági riasztóval. Aztán kód­zárral, itt az első rossz szám kísérletekor azonnal akár 106 decibelnyi, több lépcsőházba elhallatszó hangot ad. No és, komolyabb esetekben — erre is van számtalan példa Bara­nyában is — komolyabb pénz­összegekért azonnal értesítheti a rendőrséget a riasztó vagy mérgesítheti az éppen mond­juk Balatonon tartózkodó tulaj­donost. A Vagyonvill pécsi, Móricz Zs. téri egysége egész Dunán­túl területére vállalja vagyon- és tűzvédelmi biztonsági be­rendezések tervezését, forgal­mazását. szerelését, majd kar­bantartását, magánszemélyek­nek és közületeknek egyaránt. Rengeteg ügyfelük van. Kér­dem végül Jambrisek Attilát: meg tudnak-e védeni szerke­zeteikkel egy pici kis dobozt is, amelyben, mondjuk, bril- liánsokat tárol a boldog tu­lajdonos. Semmi akadálya, vá­laszolja, arra viszont, hogy me­lyik volt magánszemélyeknél a legnagyobb összeg, aminek vagyonvédelmét kérték, csak többszöri unszolásomra vála­szol, akkor is csak annyit: sok milliót ért . . . Bozsik László Pécsett tartózkodott dr. Kor­mos Sándor, a Művelődési Minisztériumban az Europa Cantat szervezését is irányító közművelődési főosztály veze­tője. Ez alkalommal a magyar közművelődés mai gondjairól beszélgettünk vele: — A közművelődésben vé­leményem szerint lépésváltás­nak kell bekövetkeznie: az in­tézmények, szervezetek tevé­kenységéről át kell tenni a hangsúlyt az egyénre. Vagyis arra kell figyelni, hogy az egyes ember mire törekszik, akár a gazdaságban, akár a politikában, de természetesen a kultúrában is. A közműve­lődésnek az a feladata, hogy a kultúra eszközeivel segítse ezeknek a törekvéseknek a megvalósulását. De csak úgy képes ennek eleget tenni, ha bővíti a kínálatát, s ezzel ' együtt igygekszik formálni, felkelteni az igényt. — Mi a véleménye az ala­kuló közművelődési egyesüle­tekről? — Pécsett és Dél-Dunántú- lon a helyi vezetés megérez­te, hogy ezek az egyesületek a helybéli közösségeket szer­vezik, s nagy szerepük van a kultúra megőrzésében, terem­tésében, terjesztésében. De az is fontos, hogy az egye­sületek növelik a települések lakosságmegtartó erejét. Kü­lönösen jelentős ez a kiste­lepüléses megyékben, tehát Dél-Dunántúlon. — Milyen új leiadatokat érez lontosnak? — Országosan a tehetségek, Dél-Dunántúlon pedig a nem­zetiségi kultúra ápolását. A tehetségek kibontakoztatása, ápolása, fejlesztése sökrétű feladat. Az iskolai és közmű­velődési együttműködésre e tekintetben már sok jó példa született: így a Mecseki Ál­latkertben a biológia után ér­deklődő gyerekeket évek óta segítik, szervezik, s ez orszá­gos viszonylatban is kiemel­kedő tevékenység. De jó pél­da a kaposvári csillagvizs­gáló, a pécsi TIT nyelviskola, aztán sok lehetőség van Sely- lyén. Az ottani arborétum a természet- és környezetvéde­lem bázisa is lehet. Nagyon fontos a dél-dunántúli nem­zetiségi politika továbbfejlesz­tése: az itteni megyékben alakult nemzetiségi klubok, nemzetiségi múzeumok gya­korlati hasznának megkere­sése. — Ha most önnek kellene elkészíteni egy művelődési ház tervét, mire gondolna leg­először? — Az lenne az első gondo­latom, hogy ne saját vágya­imat tervezzem meg, hanem a lakosság szükségleteit, össz­hangban a gazdasági lehető­ségekkel. Földessy Dénes Alakul a bűvészbolt - gyűlnek az amatőr bűvészek Varázssarok a trafikban A jónevű budapesti Koro- dini bűvészklub ma már az amatőr bűvészeket tömöríti; itt kezdte a „szórakoztató mágiával" való foglalkozást Fülöp Gyula. Tartalmas idő­töltés. hobbi, — ki tudja? Mindenesetre a Pannonvolán gépkocsivezetője, aki rend­szerint a 30-as útvonalán közlekedik Pécsett, maga kö­ré gyűjtve a pécsi amatőrö­ket előbb a József Attila művelődési házban, jelenleg pedig az úttörőházban ok- tatja-tanítja a fiatalokat, próbálja velük megszerettet­ni a nagy kézügyességet, fantáziát igénylő bűvészetet. így állt föl az első pécsi .■bűvészbolt" is; a Körösi Csorna Sándor utcában, fe­lesége bérli a 610-es trafi­kot, ahol a dohányáru, koz­metikumok mellett ott sora­koznak a különféle trükkös kellékek is. Van egy „varázs­sarok" is. Jószerivel egy bűvészbolt­ról tudok, az is Budapesten van. — Éppen ez indított ben­nünket arra— mondja Fülöp Gyuláné —, hogy mi is be­hozzunk néhány dolgot. Elég nehéz; mindössze egyetlen kisiparos gyárt kifejezetten bűvészkellékéket Magyaror­szágon, Czili Gyula. Akad­nak olcsó dolgok is, de a többség rendkívül munkaigé­nyes . . . — Forgalom? — Mióta felfedezték, elég sűrűn jönnek érdeklődők, vásárlók. Mindenesetre a trafik forgalmát, a nyeresé­get még nem ez hozza . . . Gyula egy poharas-golyós trükköt mutat, a szakma né­met nevet adott neki, „be- cher-spiel”-re keresztelődött. Eredetét egy egyiptomi szik- larajzon-falrajzon találták meg, bizonyítja mindez, hogy nem mai keletű szórakozta­tásról van szó. — A vágyam az, hogy a Korodini bűvészegyesület pé­csi-baranyai szervezetét lét­rehozzam. ahol nem csak a fiatal kezdőknek, hanem a felnőtteknek is otthont le­hetne adni. A trafikban akad mágus­kocka, bűvész-kivágó 14 trükkel, ugró-hernyó, s meg­annyi segédanyag különböző kártya-mutatványokhoz. Egye­di kívánságra rendelni is le­het a polcokon éppen nem lévő kollekciókból: Fülöpék legyártatják, beszerzik. Egyébként a családban mindenki belekóstolt a szak­mába, a feleség, s a két gyerek is. Gyula sűrűn fel­lép: főleg a gyermekközön­séget szereti. Szinte minden évben meghívják a nyári tá­borokba, az idén fellépett az orfűi Nagy Bandó-féle műsorban, s augusztus 20-án Pécsett, a Jókai téren talál­kozhatunk vele és varázsla­taival . . . Kozma F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom