Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-01 / 212. szám
1988. augusztus 1., hétfő Dunántúli napló 3 Faházikók a belvárosban „Antiqua" pavilon-búf-orcsalád A Széchenyi tér mindkét oldalán állították fel a formatervezett pavilonokat Napról napra még szebbik arcát mutatja Pécs belvárosa. A legszembetűnőbb változáson a Széchenyi tér ment keresztül. A felújított, újrafestett épületek, az új aszfaltburkolat, szép formájú kandeláberek mellett a városközpont jelenlegi hangulatába remekül beleillenek a tér déli oldalán felállított fa pavilonok. A két újságos pavilonhoz telefonfülke is tartozik, a harmadik faházikó pedig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat utcai árudájaként működik. Tervezőjük, Kovács Zoltán pécsi fiatalember.- A mai világban az üzleti érdek egyre jobban megkívánja, hogy az eladó elé- menjen a vásárlónak, akár ki az utcára is. Ugyanakkor az utóbbi időben nem csak Pécsen, hanem Magyarország több más nagyobb városában is fokozott gondot fordítanak a belvárosok rekonstrukciójára. A hagyományokat felelevenítő környezetbe nem kerülhet ki akármi az utcára. Igyekeztem tehát a kettő egészséges ötvözetét összehozni. Korai képeslapokon, múzeumi kiadványokban vizsgáltam a régi, hasonló funkciókat betöltő kis épületeket, de segítségemre volt az erről szóló építészeti szakirodalom is. A sokrétű forrásanyag ellenére azért jó néhány méter skiccpausz repült a papírkosárba, mire kialakult ez a ma már utcákon is látható forma — beszélt a házak születéséről tervezőjük. Az , .ANTIQUA” pavilon-bú- torcsalád kivitelezője a budapesti központú pécsi VERTI- KOR-ALPIN Kisszövetkezet. A faházikók a négyzet alaprajzú téma bármelyik oldala felé korlátlanul bővíthetők. A fa gerenda várba fa és üveg térelválasztó, illetve térlezáró elemek illeszkednek. A fa alkotórészek az összeállítás előtt Sziládékor páckezelésen esnek át, a kereteket Szilo- plaszttal szigetelik. Ameny- nyiben igény lenne rá, elkészíthető a pavilonok hőszigetelt, padlófűtéssel ellátott változata is. A kis házak nagy előnye a mobilitás. Alapozást nem igényelnek, felállításukhoz mindössze sima, vízszintes felületre van szükség, amit kiegészítő dobogókkal is lehet biztosítani. Ami pedig a funkcióját illeti, a pavilonok jól hasznosíthatók újság, virág, könyv, trafik- és bazáráruk, jegy árusítására, esetleg utcai falatozó kialakítására. A három pécsi faházikó nincs egyedül az országban, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat már Sopronban is felállított egy pécsihez hasonlót. Az ANTIQUA pavilon-bú- torcsalád jól vizsgázott a BNV-n és a Konstruma kiállításon is. Erről így beszélt Kovács Zoltán.- Ezek a bemutatók újabb megrendeléséket is hoztak számunkra. Hegyeshalom mellett egy Expo-falu megnyitását tervezik. Az üzletkötők számára két kicsi és nyolc naay pavilont készítünk. További munkát adhatnak a kiegészítő berendezések, hirdetőtáblák, oszlopok. Szeretnénk változtatni az alapanyagon is, az eddigi fenyő helyett áttérnénk az időt állóbb tölgyre. Az anyag mellett természetesen a forma is fejlődhet, különleges, egyedi környezetekbe új, más típusú pavilonok felállításáról is lehet szó. Kaszás E. *» ; Vagyonúin Dunántúlon is Ha jön a betörő, Intézmények helyett egyéni érdeklődés Fordulat a közművelődésben vagy Történt, hogy vérszemet kapott a betörő az egyik baranyai ABC-ben. Behatolt az ablakon és ment-mendegélt, amíg a páncélszekrényhez nem ért. Megtalálta a helyszínen felejtett kulcsot. Beillesztette a zárba. Ebben a pillanatban szólalt meg a riasztóberendezés. A hangok hatására hősünk menekülni kezdett, kiugrott a saját maga által szabaddá tett ablakon. Megsérült. Mindenféle szempontból. Később derült ki, hogy bár az alapriasztó berendezést elfelejtették bekapcsolni, a trezort védő szerkezet egy másik áramkörön volt és megszólalt. — Gyakorlatilag mindent meg tudunk védeni vagyoni és tűzkárok ellen, a legmoderneBb berendezéseket tervezzük, szereljük fel és gondoskodunk karbantartásukról is, ha kérik, — kezdte Jambrisek Attila, a Gyulai Vagyonvill vagyonvédelmi és villanymotor tekercselő kisszövetkezet pécsi ki- rendeltségének vezetője. — Tűzjelző-központokat, izotópos füstérzékelőket, optikai érzékelőket, egy vagy többcsatornás riasztóközpontokat, elektronikus számkombinációs zárakat, infra fénysorompókat és még sorolhatnám milyen biztonsági eszközöket forgalmazunk. Hát nézzük, mondom. Tegyük fel, szerény, másfél szobás panellakásomat kellene megvédeni, mert — óh álmodozás — nagy értékeket tartok benne. Hányadik emelet, hogy nyílnak az ajtók, milyen oz elosztás? — Hallom a kérdéseket, majd felkapom a fejem, mire Jambrisek Attila elmondja nekik mindig az ellenség — a feltételezett betörő — fejével kell gondolkozniuk. Gondolom, az ellenségnek pedig a biztonságőrzők fejével, aztán megnyugszom. Megnyugszom, mert megannyi vázlatot rajzol pillanatok alatt, közben mindegyik utón megkérdezi, mennyi pénzem lenne rá, mert ez is szempont. Mindent meg [ehet oldani, teszi még hozzá és a tűzvédelem területéről kérek egy maximalista példát. Különös tekintettel a nemrégi, sajnálatosan szétégett pécsi családi ház esetére. Elképzelhető egy olyan komplett tűzvédelmi rendszer, amelyben az adott épület(ek) valamennyi helyiségében megtalálható egység riasztja a helyben lévő központot. A központ pedig a tűzoltókat, valamint az adott intézmény vezetőit felhívja telefonon és saa tűz Int-erjú dr. Kormos Sándorral Tüzriaszto berendezés a POTE elméleti tömb portáján játmagától, automatikusan, emberi hangon közli a tűzesetet és vagy azonnal megkezdi az oltást oly módon, hogy önmagától indítja a helyi tűzoltó berendezéseket, például a ha- lonoltást. Pillanatok alatt habbal árasztja el a környezetet. Természetesen ennek és más tűzvédelmi rendszereknek állítható az érzékenysége, elképzelhető például, hogy egy cigaretta meggyújtásakor is ,,beriaszt". A vagyonvédelmi riasztóberendezések esetében szintén rengetegféle lehetőség van. Tízezer forint alatt pldául biztonsági riasztóval. Aztán kódzárral, itt az első rossz szám kísérletekor azonnal akár 106 decibelnyi, több lépcsőházba elhallatszó hangot ad. No és, komolyabb esetekben — erre is van számtalan példa Baranyában is — komolyabb pénzösszegekért azonnal értesítheti a rendőrséget a riasztó vagy mérgesítheti az éppen mondjuk Balatonon tartózkodó tulajdonost. A Vagyonvill pécsi, Móricz Zs. téri egysége egész Dunántúl területére vállalja vagyon- és tűzvédelmi biztonsági berendezések tervezését, forgalmazását. szerelését, majd karbantartását, magánszemélyeknek és közületeknek egyaránt. Rengeteg ügyfelük van. Kérdem végül Jambrisek Attilát: meg tudnak-e védeni szerkezeteikkel egy pici kis dobozt is, amelyben, mondjuk, bril- liánsokat tárol a boldog tulajdonos. Semmi akadálya, válaszolja, arra viszont, hogy melyik volt magánszemélyeknél a legnagyobb összeg, aminek vagyonvédelmét kérték, csak többszöri unszolásomra válaszol, akkor is csak annyit: sok milliót ért . . . Bozsik László Pécsett tartózkodott dr. Kormos Sándor, a Művelődési Minisztériumban az Europa Cantat szervezését is irányító közművelődési főosztály vezetője. Ez alkalommal a magyar közművelődés mai gondjairól beszélgettünk vele: — A közművelődésben véleményem szerint lépésváltásnak kell bekövetkeznie: az intézmények, szervezetek tevékenységéről át kell tenni a hangsúlyt az egyénre. Vagyis arra kell figyelni, hogy az egyes ember mire törekszik, akár a gazdaságban, akár a politikában, de természetesen a kultúrában is. A közművelődésnek az a feladata, hogy a kultúra eszközeivel segítse ezeknek a törekvéseknek a megvalósulását. De csak úgy képes ennek eleget tenni, ha bővíti a kínálatát, s ezzel ' együtt igygekszik formálni, felkelteni az igényt. — Mi a véleménye az alakuló közművelődési egyesületekről? — Pécsett és Dél-Dunántú- lon a helyi vezetés megérezte, hogy ezek az egyesületek a helybéli közösségeket szervezik, s nagy szerepük van a kultúra megőrzésében, teremtésében, terjesztésében. De az is fontos, hogy az egyesületek növelik a települések lakosságmegtartó erejét. Különösen jelentős ez a kistelepüléses megyékben, tehát Dél-Dunántúlon. — Milyen új leiadatokat érez lontosnak? — Országosan a tehetségek, Dél-Dunántúlon pedig a nemzetiségi kultúra ápolását. A tehetségek kibontakoztatása, ápolása, fejlesztése sökrétű feladat. Az iskolai és közművelődési együttműködésre e tekintetben már sok jó példa született: így a Mecseki Állatkertben a biológia után érdeklődő gyerekeket évek óta segítik, szervezik, s ez országos viszonylatban is kiemelkedő tevékenység. De jó példa a kaposvári csillagvizsgáló, a pécsi TIT nyelviskola, aztán sok lehetőség van Sely- lyén. Az ottani arborétum a természet- és környezetvédelem bázisa is lehet. Nagyon fontos a dél-dunántúli nemzetiségi politika továbbfejlesztése: az itteni megyékben alakult nemzetiségi klubok, nemzetiségi múzeumok gyakorlati hasznának megkeresése. — Ha most önnek kellene elkészíteni egy művelődési ház tervét, mire gondolna legelőször? — Az lenne az első gondolatom, hogy ne saját vágyaimat tervezzem meg, hanem a lakosság szükségleteit, összhangban a gazdasági lehetőségekkel. Földessy Dénes Alakul a bűvészbolt - gyűlnek az amatőr bűvészek Varázssarok a trafikban A jónevű budapesti Koro- dini bűvészklub ma már az amatőr bűvészeket tömöríti; itt kezdte a „szórakoztató mágiával" való foglalkozást Fülöp Gyula. Tartalmas időtöltés. hobbi, — ki tudja? Mindenesetre a Pannonvolán gépkocsivezetője, aki rendszerint a 30-as útvonalán közlekedik Pécsett, maga köré gyűjtve a pécsi amatőröket előbb a József Attila művelődési házban, jelenleg pedig az úttörőházban ok- tatja-tanítja a fiatalokat, próbálja velük megszerettetni a nagy kézügyességet, fantáziát igénylő bűvészetet. így állt föl az első pécsi .■bűvészbolt" is; a Körösi Csorna Sándor utcában, felesége bérli a 610-es trafikot, ahol a dohányáru, kozmetikumok mellett ott sorakoznak a különféle trükkös kellékek is. Van egy „varázssarok" is. Jószerivel egy bűvészboltról tudok, az is Budapesten van. — Éppen ez indított bennünket arra— mondja Fülöp Gyuláné —, hogy mi is behozzunk néhány dolgot. Elég nehéz; mindössze egyetlen kisiparos gyárt kifejezetten bűvészkellékéket Magyarországon, Czili Gyula. Akadnak olcsó dolgok is, de a többség rendkívül munkaigényes . . . — Forgalom? — Mióta felfedezték, elég sűrűn jönnek érdeklődők, vásárlók. Mindenesetre a trafik forgalmát, a nyereséget még nem ez hozza . . . Gyula egy poharas-golyós trükköt mutat, a szakma német nevet adott neki, „be- cher-spiel”-re keresztelődött. Eredetét egy egyiptomi szik- larajzon-falrajzon találták meg, bizonyítja mindez, hogy nem mai keletű szórakoztatásról van szó. — A vágyam az, hogy a Korodini bűvészegyesület pécsi-baranyai szervezetét létrehozzam. ahol nem csak a fiatal kezdőknek, hanem a felnőtteknek is otthont lehetne adni. A trafikban akad máguskocka, bűvész-kivágó 14 trükkel, ugró-hernyó, s megannyi segédanyag különböző kártya-mutatványokhoz. Egyedi kívánságra rendelni is lehet a polcokon éppen nem lévő kollekciókból: Fülöpék legyártatják, beszerzik. Egyébként a családban mindenki belekóstolt a szakmába, a feleség, s a két gyerek is. Gyula sűrűn fellép: főleg a gyermekközönséget szereti. Szinte minden évben meghívják a nyári táborokba, az idén fellépett az orfűi Nagy Bandó-féle műsorban, s augusztus 20-án Pécsett, a Jókai téren találkozhatunk vele és varázslataival . . . Kozma F.
