Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-21 / 232. szám

Ünnepi nagygyűlés Pécsváradon (Folytatás az I. oldalról) ben mindig föl lehet építeni. Akár szülőföldként, akár lakó­helyként, akár menedékként, akár a 93 ezer négyzetkilomé­teren túl. A hazát meg lehet őrizni, ha vállaljuk annak. Te­rületet igen, történelmet nem lehet annektálni - hangsú­lyozta nyomatékkal. Mai viszonyainkról szólván megállapítja, hogy bajaink egy részét külső okokban ke­reshetjük, más részét azonban magunk szereztük. Helyenként a válság jelei mutatkoznak. Az egyéni törekvések nem tudnak a közjóban megtestesülni, e két szféra összehangolásához sürgősen hozzá kell látnunk. — Felmerül a kérdés: nincs-e valami esedezés ebben a kí­vánságban? Amikor megrendül a kormányzati erő, amikor hi­telét veszti ai hatalom, akkor szokott közvetlenül a néphez fordulni. Tény, hogy új alkot­mányozásra van szükség, amelyhez a mintát az emberi civilizáció eddigi eredményei­ből és a magyar közjog nemes hagyományaiból kell vennünk. Tisztázni kell: kié az ország? A magyar országlakóké. Akár itt születtek, akár itt találtak hazát. Mindenkié, aki magyar­nak vallja magát. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a magyar mindig befoga­dó nemzet volt. Más nemzeti­ségű honfitársaink úgy szol­gálhatják legjobban a hazát, ha nemzeti önazonosságukat megőrzik. Múló politikai prak­tikák korszakától nem függhet a nemzetek együttélése. Bar­tóknak hiszünk, aki azt mond­ta: a népek megtanultak együtt élni, mindig a (elsőbb­ség keltett viszályt közöttük. Hót Magyarországnak nincs és Alkotmány­napi ünnepségek ország­szerte Szombaton az Ópusztaszeri Történeti Nemzeti Emlékpark­ban tartottak aikotmánynapi munkás-paraszt találkozót, melyen Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bízott, ság titkára monott beszédet. — Évszázadok alatt megtett utunkról visszatekintve, mind tisztábban látjuk, hogy a ha­za e pontja a honalapítás, a felemelkedés útjára lépő nemzet szimbóluma. Pusz­taszer a nemzeti köte­lesség és a haladásnak el­kötelezett elszántság szimbó­luma is. üzenete a sikeres kezdés, majd az újra és újra­kezdés kötelezettségét rója ránk. Nemzeti zarándokhely; a múlt és a mindenkori jelen találkozóhelye — mondta Be­recz János, oki ezután az Ist­ván király fellépését megelőző fontos eseményekre és szemé­lyiségekre emlékeztetett, szólt a magyarság történetében sorsfordító honfoglalásról, s azokról a gyökeres változtatá­sokról, amelyek nélkül népünk beilleszkedése az európai ideológiai, politikai környezet­be nem lett volna lehetséges. — Legelőbb Géza fejede­lem ismerte fel, hogy tudato­san kell alkalmazkodni és iga­zodni, idomulni és integrálód­ni az akkori Európához, a korhoz és a környezethez, ö indította el a magyarságot azon az úton, amely majd zseniális fiának, Istvánnak al­kotó munkája révén vezetett el a szükséges politikai, ideoló­giai, társadalamszerkezeti vál­tozásokhoz. Hatalmas volt a feladat és a felelősség, amely Istvánra várt — állapította meg a szónok. — E történelmi tetthez ki­emefkedő tehetség, korszerű gondolkodás, bátor és követ­kezetes kezdeményezőkészség, mi több, politikai művészet kellett. Gondolkodásának, ne is legyen olyan felsőbbsé- ge, amely a nemzetek, nemze­tiségek közt viszályt keltve próbálja a bajokat elfödni.- Sajnos, ennek a kérdés­nek ma szomorú aktualitása van — folytatja Pozsgay Imre.- A mai Románia vezetőinek eszelős politikáján alapuló ter­vek nemtetszést, félelmet vál­tanak ki az ott élő emberek­ben. Ami ott készül, rontás az emberi civilizáció, az embe­riesség ellen. Végül újra házunk tájáról az államminiszter a következőket mondja: — Szép aratás után szegé­nyebb ősz következik. De ez a föld még mindig megtermet­té azt, amire lakóinak szük­sége volt, annál még többet is. De nem úgy, hogy a hatalom megrója, leckézteti a népet, miért nem dolgozik többet. Itt is párbeszédre, alkotmányos hatalomgyakorlásra, a nép ré­széről pedig az alattvalói tu­dat elfelejtésére van szükség. Sokan mondják, hogy mi köl­csönből, adósságból élünk. Csakhogy ennek a népnek még soha senki nem adott ingyen semmit. Innen inkább elvittek, mintsem letettek az asztalra. Nekünk magunknak kell de­mokratikus, szocialista és gaz­dag Magyarországot teremteni- fejezi be igen nagy tetszés­sel fogadott beszédét Pozsgay Imre, aki nem mulasztja el azt sem, hogy néhány kedves szó­ban megemlékezzék a vendég­látó tájról és emberekről. Korálmuzsikára koszorúzás következik. Borsos Miklós szob­rászművész I. Istvánt ábrázoló szobrához először Pozsgay Im­re és Garamvölgyi József, a HNF titkára helyez el koszo­rút. A nemzetiségi szövetségek szemléletének máig érvényes tanulsága: nyitottsága, az új iránti fogékonysága. Első ki­rályunk nagy művéhez a kor haladó politikai, erkölcsi, anyagi és szellemi hajtóerőit építette be. Ezután a Politikai Bizottság tagja az istváni „üzenet” szel­lemében fogalmazta meg nap­jaink történelmének újabb korparancsát: mit kell ten­nünk mindahhoz, ami a kihí­vásokra adott válaszhoz szük­séges. — Nem kisebb feladat áll előttünk — mondotta —, mint a szocializmus megújítása; gazdaságunk modernizálása; a törvényekkel szabályozott szo­cialista jogállam felépítésé­nek befejezése; a szellemi fel­virágzás, az erkölcsi gazdago­dás biztosítása; anyagi-szel­lemi vívmányaink védelme és fejlesztése. Ezt a felismerést formálta gyakorlati program­má pártunk májusi értekezle­te. Azóta megfogalmazott el­határozások egyértelműen mu­tatják: vállaljuk, továbbvisz- szük, ami fejlődésünkben po­zitív és előremutató, ami ma­radandó értékű. Beszéde végén Berecz Já­nos népünk egységének, ösz- szefoaásának szimbólumáról, az új kenyérről szólt. — Őszintén valljuk: nem aszerint fogyasztjuk a kenye­nevében Hambuch Géza (né­met) és Martyin György (ro­mán) főtitkár koszorúz. A Baranya megyei állami és társadalmi szervek koszorúját Ádám Antal, a HNF megyei bizottságának elnöke, dr. Dá- nyi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának első tit­kára és Horváth Lajos megyei tanácselnök kíséri a szobor­hoz. A fegyveres testületek nevé­ben Páka Ferenc alezredes, pécsi helyőrségparancsnok, Mező Sándor ezredes, a BM határőrség pécsi kerületének parancsnokhelyettese, Gyimesi János r. ezredes, megyei rend­őrfőkapitány és Czilják József Baranya megyei munkásőrpa- rancsnok koszorúz. A baranyai egyházak koszo­rúját Márton Dénes kanonok, Komlósi Ernő református espe­res és Balikó Zoltán evangé­likus espereshelyettes helyezi el a szobornál. Koszorúznak a megye váro­sainak vezetői, a várbaráti kö­rök, a vendéglátó nagyközség tanácsa s a Vasutas Fúvósze­nekar. A Szózat hangjai után pedig további virágfüzérek tornyosul­nak jeles királyunk szobránál, miközben a látogatók a vár szébségeive! kezdenek ismer­kedni. * Pécsvárad délutáni program­ja: baranyai néptánccsoportok, népdalkörök műsora - Zengő- várkony, Székelyszabar, Romo- nya —, majd Sárközy Gergely és Dinnyés József énekesek hangulatos estje a várudvaron. Este pedig Székely Miklós or­gonahangversenye a várral szomszédos katolikus templom­ban. Havasi János rét, hogy vallásos vagy nem vallásos ember sütötte. A lé­nyeg az, hogy jó kenyér le­gyen, és hittel nézzünk előre, bízzunk a magyarság jövőjé­ben. E 'kenyér szimbolizálta összefogásnak lehet-e neme­sebb célt kitűzni, mint hogy hazánk ismét felfelé emelked­jen a világ fejlett országai­nak sorában. Meggyőződésem: mi, mai magyarok, készek és képesek vagyunk arra, hogy a Szent István-i üzenet máig érvényes szellemében csele­kedjünk. önmagunk erejébe és népünk töretlen élni aka­rásába vetett hittel, a politi­ka és a társadalom között erő­södő bizalommal és megnö­vekedett önbizalommal éljünk, munkálkodjunk szolgálni a közjót a magunk és utódaink boldogulása érdekében. A budapesti ünnepségen a Parlament előtt a tiszti foga­dalomtétel után Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi mi­niszter mondott -ünnepi beszé­det. Szatmárcsekén a szónok Szabó István, az MSZMP Po­litikai Bizottság tagja, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke volt, Egerben pedig Szűrös Má­tyás, oz MSZMP Központi Bi­zottság titkára emlékezett ímeg a jeles évfordulóról és szólt a ma feladatairól. A fővárosban a hagyományoknak megfelelően a Magyar Nép­hadsereg és a Határőrség újonnan végzett fiatal tisztjeinek fogadalomtétele nyitotta meg augusztus 20-án az alkotmány­napi ünnepségek sorát. VDN—MTI-telefotó 2 vasárnapi Gálaműsor Mohácson Magyarországi meghívást kapott a pápa Szentmise Szent István emlékére (Folytatás az J. oldalról) ségének főtitkára, az Elnöki Tanács tagja mondott köszön­tőt. A vendégek között meg­jelent Devecseri József, az MSZMP Mohácsi Bizottsága első titkára, Kiss György, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottsága osztályvezetője, Ta­kács Gyula, a Baranya Me­gyei Tanács általános elnök- helyettese, Martyin György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének titkára, Hambuch Géza, a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének fő­titkára, Hollósy Tiborné, a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége munka­társa, Szárisz Thrasosz, a Magyarországi Görögök Kul­turális Egyesületének elnöke, dr. Ádám Antal, a HNF Ba­ranya Megyei Bizottsága el­nöke, dr. Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizott­sága első titkára. A fesztivál gálaműsorát Vá­sárhelyi László szerkesztette é« rendezte: tizenegy képből álló zenés-táncos összeállítást mutattak be az együttesek „Egy emberöltő" címmel. A műsorban a tököli dél­szláv táncegyüttes és férfikó­rus, a mohácsi „Új Barázda" Termelőszövetkezet tánccso­portja, a Magyarországi Gö­rögök Kulturális Egyesületének táncegyüttese, a pilisszentivá- ni kamarakórus, a pilisvörös- vóri német nemzetiségi tánc- csoport, a nagynyárádi gyer­mekcsoport, a méhkeréki ifjú­sági népitánccsoport, a ro­mán nemzetiségi összevont népizenekar, az eleki román nemzetiségi hagyományőrző együttes, a pilisszentkereszti szlovák nemzetiségi együttes, a hosszúhetényi népi együt­tes, az OKISZ „Erkel” művész- együttesének két táncosa sze­repelt. Több tízezer ünneplőbe öl­tözött ember gyűlt össze szom­baton délután Budapesten, a Szent István téren, hogy a Szent Jobb jelenlétében, szent­misén emlékezzen meg az ál­lamalapító király halálának 950. évfordulójáról. A sárga- fehér és piros-fehér-zöld zászlóval feldíszített Bazilika előtt megrendezett liturgikus ünnepségen Paskai László bí­boros, prímás, esztergomi ér­sek köszöntötte a megjelente­ket, közöttük Francesco Cola- suonno C. érseket, rendkívüli felhatalmazású apostoli nun- ciust, II. János Pál pápa fel­hatalmazottját, Józef Glemp bíborost, a lengyel katolikus egyház prímását, valamint szá­mos, külföldről érkezett püs­pököt, s a magyarországi egy­házak vezetőit, üdvözölte a magyar állami és társadalmi szervek megjelent képviselőit is, közöttük Sarlós Istvánt, az Elnöki Tanács helyettes elnö­két, a Szent István emlékbi­zottság elnökét és Miklós Im­re államtitkárt, az állami egy­házügyi hivatal elnökét. A bíboros ezt követően em­lékeztetett arra, hogy 950 év­vel ezelőtt halt meg elsőszent királyunk, aki halála előtt a Szűz Mária oltalmába aján­lotta országát és népét. Be­jelentette: a magyar hivők e napon - a Mária-év lezárá­saként is - ünnepélyesen fel­újítják a felajánlást. Ezután Paskai László - a pápai nuncius közreműködé­sével - felolvasta II. János Pál pápának a magyar néphez in­tézett üzenetét. A levél utal arra, hogy a Mária-év azon a napon fejeződik be, amikor az egyház és a hívők a nem­zetalapító halálának 950. év­fordulójáról, s ehhez kapcso­lódóan a magyarok nagyasz- szonyáról, Máriáról emlékez­nek meg. A pápa levele a to­vábbiakban felidézi, hogy az 1038. augusztus 15-én elhunyt Szent István király vezette el a magyar népet a keresztény valláshoz, s az idén lesz az 50. évfordulója a 34. nemzet­közi eucharisztikus világkong­resszusnak is, amely nemcsak Budapestnek, hanem az egész katolikus világnak is kiemel­kedő eseménye volt. I. István tevékenységét mél­tatva a pápai levél emlékez­tet arra, hogy a király előre­mutató törvényeket hozott, amelyek megtartását határo­zottan megkövetelte. A szom­szédos népekkel megfelelő kapcsolatot keresett a kölcsö­nös tisztelet alapján, s szoros együttműködést tartott fenn kora keresztyén ' világának fő központjaival. Királyi palotája mellett szerzetesnőknek kolos­tort létesített. Fiát, Imrét is felkészítette az orszáq veze­tésének nehéz feladatára. A pápa végezetül üdvözöl­te a magyar hívőknek azt az elhatározását, hogy felújítják a 950 évvel ezelőtti felaján­lást. Az üzenet ismertetése után Paskai László és a magyar püspöki kar tagjainak magyar nyelvű koncelebrációs szent­miséje következett, amelynek befejezéseként a bíboros be­jelentette: állami részről ma­gyarországi látogatásra szóló meghívást juttatnak el II. Já­nos Pál pápához. Az ünnepélyes liturgia a pápai és a magyar himnusz, valamint a Szózat hangjaival ért véget. 30 évesek a közúti igazgatóságok A hídépítés most már kikerülhetetlen A közúti igazgatóságok fennállásának 30. évfordulója alkalmából kétnapos ünnep­séget rendeztek Tamásiban. A házigazdák a pécsiek voltak, ugyanis az ő kezdeményezé­sükre találkoztak egymással a budapesti, veszprémi, szom­bathelyi, győri, szegedi, szol­noki, miskolci és nyíregyházi igazgatóságok munkatársai. Az országban 30 000 kilo­méter közutat tartanak karban, állítanak helyre, újítanak fel az igazgatóságok dolgozói. Ennek 80 százalékán rendsze­res a közúti forgalom. Ma­gyarországon jelenleg 1,7 mil­lió gépjármű közlekedik. Nem kis gondot jelent a hidak szé­lesítése és karbantartása sem. Dr. Nagy Ervin közlekedési miniszterhelyettes — aki szin­tén részt vett az ünnepségen — röviden tájékoztatott ben­nünket a bajai Duna-híd épí­tésének régóta vajúdó ügyé­ről.- A tárcának feltett szándé­ka a híd rekonstrukciójának végrehajtása — kezdte a mi­niszterhelyettes. - Műszaki és pénzügyi szempontból is nagy jelentőségű munka, ami a ré­gi áron megközelítően há­romszázmillió forintba kerül. A hidat mindkét oldaton egy- egy közúti sávval és egy-egy gyalogúttal szélesítik. így vég­eredményben teljes értékű híd lesz ez a ma már teljesen elavult létesítmény. Ezzel egy- időben a vasúti hídrészt is fel­újítják. Állítom, hogy ötven­nyolcvan évre megoldódik így a térségben a közlekedés. Hozzá kell viszont tennem, hogy az új nyomsávokon csak személygépkocsik vagy kisebb súlyú gépjárművek közleked­hetnek. — A munkák alatt zavarta­lan lesz az átjutás a Duna egyik partjáról a másikra? — Természetesen: ezalatt to­vábbra is a középső részt használhatják a gépjárművek, a mostani helyzetnél nem lesz­nek (rosszabbak a feltételek.- A felújítás szeptemberben kezdődik meg és mikor feje­ződik be?- Valóban hamarosan meg­kezdődik a munka a konzolok szerelésével. Hogy meddig tart, az attól függ, hogy mennyi pénz áll rendelkezé­sünkre. De két-három év alatt egy ilyen hidat mindenképpen be kell fejezni. * Tegnap a közúti igazgató­ságoktól érkezett 10 csapat mérte össze tudását. A vetél­kedésben első a Szegedi Köz­úti Igazgatóság, míg holtver­senyben második helyen vég­zett a Pécsi és a Veszprémi Közúti lagzgatóság csapata. B. Z.—Sz. K. "W A PÉCSI CIPŐIPARI SZÖVETKEZET Pécs, Madách Imre u. 10. felvesz • bérszámfejtőt (SZTK-ismerettel), • cipőfelsőrész-készítő szak- és betanított munkásokat, tüzödébe és szabászatra, • cipőgyártó szak- és betanított munkásokat. Jelentkezni lehet; a munkaügyi osztályon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom