Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-03 / 214. szám
1988. augusztus 3., szerda Dunántúli napló Europa C erntest Arcok, kórusok, vélemények Újra felfedezem a várost Lakodalom Mecsekfaluban. látványosság, megyeszerte ismerik már, de mégis más, ha odahaza mutatják be. A vőlegény kissé apatikusan sodródik a násznéppel a lányos házhoz. A tömegben ezúttal finnek, franciák és belgák is ropják a marsot, az Europa Cantat mohácsi, illetve komlói hangversenyének résztvevői. Egyszer csak ismerős arcot pillantok meg. Ha nem láttuk volna a sajtótájékoztatókon, a televízióban, akkor is ráisHansruedi Willisegger Svájcból a 18-as atelier élén Kodály-művek a világban mernénk, hiszen a megszólalásig hasonlít édesapjára, Bartók Bélára.- Milyen érzés önnek egy ilyen folklórrendezvény nézőjének lenni? Fűződnek hozzá személyes élményei? Esetleg az édesapja gyűjtőútjáról? - kérdem ifjabb Bartók Bélától.- Annak idején Békés megyében nagyon sok falusi lakodalomban jártam. Persze, azok igazi lakodalmak voltak, valódi esküvővel. Ott is éppen Így fújta a rezesbanda . . .- Nem zavarja, hogy ezek nem kilejezetten autentikus népdalok? Inkább nótázgatás folyik itt. A válasz finom mosoly, s egy halk megjegyzés: — Ha ilyen, hát ilyen, itt talán ez a szokás — vélem hallani.- Általában azért vigyáznak arra, hogy „tiszta forrásból" merítsenek — mentegetőzöm egy kicsit a folkloristák és népművelők nevében. — Pécsről milyen emlékei vannak önnek? Bizonyára nem most jár itt először.- Valóban nem, hiszen majdnem úgy volt, hogy 1936- ban idehelyeznek vasúti szakaszmérnöknek. Aztán minden másként alakult. Végig itt maradok az Europa Cantaton, lesz időm újra fölfedezni a várost. Újabb ismerősök és ismeretlenek szólítják meg ifj. Bartók Bélát. Remélem, még folytatjuk a beszélgetést. Forró hangulatú koncert színhelye volt hétfő délután a Pius-templom: a 'komlói Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola kórusa énekelte a névadó Mester műveit Tóth Ferenc vezényeletével. Kodályáé Péczely Sarolta Bachot énekelt. Tőle kérdeztük, milyennek találja Kodály jelenlétét a 10. Europa Cantaton?- Csodálatosnak! — hang. zott a válasz. — Hisz szinte végig jelen vannak, mindenütt megszólalnák művei, a világ minden tájáról jött kórusok éneklik azokat. Nekem persze, ez a komlói kórus énekli a legszebben.- Mi a titkuk?- Vezetőjük, Tóth Ferenc a titok. Erre a koncertre is ő hívott, csináljuk közösen, és én nagyon szívesen jöttem.- Pécsett ön nemcsak koncertező művész . . .- Pécsre én mindig hazajövök, hiszen édesanyám ma is itt él.- A további programok ezen a nyáron?- A Budavári Te Deumban fogok énekelni, ősztől pedig tanítani kezdek . . . erről azonban később beszélnék szívesen.- Hallhatnánk a Kodály- módszer újabb eredményeiről, hiteiről?- Egy hónapja Finnországban jártam, ahol Yväskylä- ben megnyílt egy új Kodály- intézet — nem tudom, hányadik a világon, de ez is jelzi, hogy ott is úgy gondolja egy sereg ember, hogy ez fontos útja a zenei nevelésnek. Most arról van szó, hogy a legújabb Kodály Társaság, a görög lesz a házigazdája a legközelebbi nemzetközi .Kodály-szeminári- umnak — vagyis világszerte igen élénk az érdeklődés. A Pünkösdölő — Hatvan japán kislány. Gimnazisták. 16-18 évesek. Halkak, udvariasak, jólnevelték, fegyelmezettek. Fantasztikusan tudnak dolgozni. Amikor munkáról van szó, olyanok, akár a hangya. De mikor vége van az iskolának, mikor nincs több kötöttség, akkor igazi játékos gyerekek. És csodásán énekelnek, — mindezt a holland Margót van Ruth - Van den Hoventől tudom meg, akit régi ismeretség köt a köbei leánykarhoz. Dolgozott velük Japánban és Hágában. Innen együtt utaznak Hollandiába. Csak a legjobbakat lehet elmondani róluk. Kobe Oszakától délre fekvő kikötőváros. Innen érkezett a Konan Girls Highscool Choir, amely már négy ízben részt vett Europa Cantat fesztiválon. Karnagyuk Keiichi Móri, az iskola zenetanára 25 éve vezeti a kórust, és japán népdalokon, japán szerzőkön kívü'1 énekelnek reneszánsz madrigálokat, motettákat — és minden évben tanulnak valami magyart is: Kodályt, Bartókot. Az idei alkalomra Bárdos-művet is.- Énekeljük a Pünkösdölőt, az Esti dalt, az Egyedem-be- gyedem kezdetűt — Móri karnagy úr itt magyarul sorolja a címeket. — Bartóktól az 1sA kibucok kórusa Izraelből A legjobb produkciókból lemez készül Vagy harmincfős csapattal, 4-5 közvetítőkocsival van jelen a 10. Europa Cantaton a Magyar Rádió. Vass Mária Katalin szerkesztő:- Mindent felveszünk, és japánul ten veled és Bárdostól a Magos a rutafa szerepel műsorunkon. Nagyon nehéz művek ezek, nehéz a kiejtés, igen magas színvonalú a megszerkesztés, csodálatos a harmónia ezekben a dalokban. A dallamuk viszont hasonló a japán dallamkincshez, penta- tonikus, és ritmikájukban is igen sok a hasonlóság. Ezért jelent igazán nemes feladatot a magyar dalok megtanulása számunkra. Talpig gipszben. Pillanatkép egy norvég kórus műsorából. abból mind műsor lesz. Szombat óta 9 estén át jelentkezünk a Bartók Rádión 23.00- 23.30 órakor, 5 riporterünk készít interjúkat karnagyokkal, kórustagokkal és bejátszunk a legszebb kórusprodukciókból. A nyitó- és a zárókoncerten túl, amit az MTV, a Rádió is egyenesben közvetített, ill. közvetít, további egyenes adásaink lesznek 4-, 5-, 6-án a délutáni hangversenyekről. Minden Europa Cantatról készül hanglemez, úgy tudom, Radioton kiadásban.- Mi az, amivel ez a találkozó a hazai kórusmozgalmat gazdagabbá teheti?- Szabadon, örömmel, gátlás nélkül énekelnek, az Europa Cantatnak ilyen a légköre — ez nálunk nincs így a kórusmozgalomban. A kóruséneklést nálunk a komolyság jellemzi. Most hirtelen eszembe jutnak e fesztivál színei. Felüdülés látni a koncerteken a sok színes, könnyed öltözéket - nálunk túl komoly, szinte apácaszerű a női karok megjelenése . . .- Ami a zenét illeti, rengeteg olyan művet hallhatunk a délutáni kiskoncerteken, amely egyszerűen azért nem jut el hozzánk, mert nincs kotta. Sok-sok új darab ismerhető így meg. És meg is kell ezeket ismerni, mert egyre erősebb a konkurencia: a skandináv kórusok hihetetlenül előretörtek. Nagyon jók a_ távol-keletiek, a dél-amerikaiak, vagy a most hallott fantasztikus új-zélandi kórus — és mi már jó ideje nem tudunk csak abból megélni, «hogy Bartók és Kodály országa vagyunk. Magyarok Szlovákiából Tizennégy szlovákiai magyar karnagy is vendégeskedik a pécsi Europa Cantaton. Zömmel a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának tagjai, melyet a CSEMA- DOK központi bizottsága tart fenn pozsonyi székhellyel. Az énekesek valamennyien ifjúsági és felnőtt énekkart is vezetnek, havonta egyszer gyűlnek össze három napra próbálni a szlovák fővárosban. Az énekkar művészeti vezetője Janda Iván, a pozsonyi magyar gimnázium nyugalmazott igazgatója, állandó vendégkarnagya pedig Vass Lajos. Az ő atelier-jében próbálja most a Háry Jánost a komáromi Stubendek István, a zselizi Horváth Béla, az érsekújvári Kazán József és a kürti Kovács János. A magyar zenekultúra ápolásának szlovákiai lehetőségeiről beszélgettem velük az egyik próbaszünetben. — A tanítók kórusa mintegy hetven tagból áll, főként természetesen pedagógusokból. Az egyetlen magyar énekkar, amely a legmagasabb országos minősítéssel rendelkezik. • — Milyen repertoárral dolgoznak?- Felsorolhatatlanul széles a skála. Szlovákiai és honi magyar szerzők éppen úgy szerepelnek, mint a zeneirodalom klasszikusai. A 'kották többségét Budapesten szerezzük be.- Szereplések, utazások? — Sajnos, nagyon kevés. Hogy mi az oka, nem tudni. Magunk között is sokat vitatkozunk, a bürokrácia vagy más okok játszanak közre abban, hogy eddig még keveset láttunk a világból. A CSEMADOK-nak a Népművelési Intézettel vannak jó kapcsolatai, ennek köszönhetjük, hogy jártunk már a debreceni Bartók Béla kórusfesztiválon, s most itt lehetünk. Vass Lajos barátsága, szakmai gondozása pedig egyenesen pótolhatatlan segítség. — Milyen más segítséget várnának az anyaországtól?- Keressenek, hívjanak és látogassanak meg bennürtket a magyar kórusok. Nekünk szinte ez az egyetlen lehető- séq kínálkozik a kopcsolattar- tásra, s arra, hogy kitekinthessünk a világra. Harminc évvel ezelőtt egy ünnepi alkalomra jó hangú énekeseket kerestek a kibu- cokban, az izraeli szövetkezeti falvakban. A válogatás olyan, jól sikerült, hogy a kórus együttmaradt, és azóta együtt énekel. Ma is valamennyien ki- bucban, szám szerint 40-ber» laknak. Kétszer találkoznak havonta, ilyenkor próbálnak, és a kibucban vendégül látják őket, ők cserébe adnak egy hangversenyt. Az lehet a kórus tagja, aki tud kottát olvasni, van zenei előképzettsége. Különböző területeken dolgoznak a kórustagok, egy- harmaduk azonban zenetanár. Mindezt a kórus magyar származású menedzserétől tudom meg, Aharon Kidrontól, aki 1949-ben vándorolt ki Izraelbe, előtte és a deportálás előtt viszont Budapesten, a zsidó gimnáziumban szerzett érettségit. Ma építkezésekkel foglalkozik. Megemlítem, milyen nagy sikerrel szerepelt hazánkban pár hónappal ezelőtt az Izraeli Szimfonikus Zenekar, mire Kidron ár elújságolja, már többször felléptek ezzel az együttessel. Olyan híres karmesterek vezényelték őket, mint Bernstein, és dirigálta őket Casals is. A karnagyuk, Ron Zarchi elmondja, hogy a klasszikus zeneirodalom bemutatása melKórusuk 1973 óta minden Europa Cantaton részt vesz, és ez az egyik első izraeli együttes, amely fellép hazánkban. Hogyan fogadják náluk a két ország között megindult közeledést? — Kidron úr így beszélt erről:- Pozitívnak ítéljük, ami történik, hiszen a dolgokban akkor lehet előrelépni, a problémákat akkor lehet megoldani, ha beszélünk róluk. Sajnos, hosszú időn át nem létezett kapcsolat, pedig Izraelben óriási magyar közösség él, 200 000 ember, ezért igén nagy az érdeklődés minden iránt, ami Magyarországgal kapcsolatos. Fellépés előtti meditáció a Városi Sportcsarnokban lett fiatal izraeli szerzők — mint a műsoron is szereplő Mindéi és Schur - darabjait éneklik. Sok későreneszánsz szerzőt tartanak műsoron, igen sok népzenei anyagot, hisz mint mondják, Izraelben 110 országból való zsidók élnek, akik mind magukkal hozták azon országok zenei kultúráját. — Tíz—tizenöt éve tartja műsoron a kórus Bartók és Kodály műveit — mondja Ron Zarchi -, Kodály három nagy művét énekeljük, mint most itt is a Jézus és a kufárokat. — Igen nehéz művek ezek, a mi éneklési módunkhoz mégis jobban illenek, mint például a német romantika darabjai. „Bárcsak mindig EC lenne...” Az „utca emberének” véleménye nem mindig tükrözi a köz véleményét, ám most alighanem hinnünk kell Marik Almosnak, aki családjával együtt a Szent István tér szö- kőkútjánál figyelte a sokadal- mat, s aki csak annyit volt hajlandó elárulni magáról, hogy megszállott pécsi zenebarát. — Nagyon jó volna, ha minden nyáron Europa Cantatot rendeznének Pécsen. Észrevette, mennyire más lett a hangulat, mint a szokásos nyári estéken? Amikor már tízkor kidobják az embert a teraszokról, s elzavarják a spontán énekeseket az utcákról, a parkokból?- Azt mondják, Pécs mediterrán város. És közben olyan kihalt .még a legmelegebb nyári estéken is, mint egy észak-német kisváros. Remek kórusaink, kisegyütteseink vannak, miért nem állhatnak ki muzsikálni, énekelni ugyanúgy, mint most az Europa Cantat résztvevői? Félünk, hogy egy-két bunkó belebőg az előadásba? Távol lehet őket tartani, mint most, amikor ezek az elegáns fehér ruhás rendőrök ott tudnak lenni mindenütt.- Jó, elfogadom, hogy nyáron sokan szabadságra mennek. Ugyanakkor árad ide a külföldiek hada, akiket a Nyári Színházzal próbálunk „jóllakatni". A sok apró lehetőség többet jelentene, mint egy-egy grandiózus produkció. Egy szál jó gitáros fel tudja dobni egy egész tér hangulatát. A gyer- tyás bazár az utóbbi évek egyik legjobb ötlete. Jó a közönségnek, jó a kézművesnek, jó a városnak, mert nő a forgalom. Az egész csupán reklám és szervezés kérdése. Jó lenne tehát, ha ez a csoda nemcsak három napig tartana. Ha a vendéglátósok, a köztisztaságiak és mások komolyan vennék, hogy Pécs még Budapestnek is konkurenciája lehet idegenforgalmi, konferencia- és fesztiválszervezési szempontból. A fekvése, az intim belvárosa, a mediterrán jellege és esetleg a szolgáltatások színvonala miatt. Npgyon remélem, hogy az Europa Cantat elindít majd vdami mozgást ebben az irányban. írták: Gállos Orsolya és Havasi János Fotók: Cseri László
