Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-18 / 229. szám

1988. augusztus 18., csütörtök Dunántúlt napló 3 iC m 11 E K n S Z TU L '■ S: .IV« VB Vrm Vi Im vnv 4VP Ni VI VH Mm II gépjárműves bűncselekmények felderítési tapasztalatairól, a megelőzésről Baranya megye országosan előkelő helyet foglal el mind a gépjármű- park nagysága, mind a gépjárműves bűncselekmények tekintetében. Ma az országban mintegy 1,5 millió gépkocsi van személyi tulajdonban, ebből megyénkben hetvenezer, s ezen belül Pécsett 35—40 ezer. Az elmúlt évben a 2800 vagyon elleni bűncselekmény 70 százalékát a gépjárműves bűncse­lekmények tették ki. Kerekasztal-beszélgetésün- kön, amelynek témája a gép­járműves bűncselekmények fel­derítése, valamint a megelő­zés, részt vett dr. Kodba Fe­renc őrnagy, a Baranya Me­gyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője, a pécsi rendőrkapitányság képviseletében dr. Garai Jó­zsef ezredes, a kapitányság vezetője, dr. Tóth László alez­redes, a bűnügyi osztály veze­tője, Szőke Attila őrnagy, a közbiztonsági és közlekedési osztály vezetője, Szontagh László százados, a bűnüldö­zési alosztály vezetője, továb­bá dr. Király András, a Pécsi Városi ügyészség vezetője, a Bűnmegelőzési Tanácsadó Szolgálat képviseletében pe­dig Toronyi Tibor nyugalma­zott őrnagy, a szolgálat veze­tője. A Hungária Biztosító ré­széről Szallián Béla, a gép­jármű-kárrendezési fiók veze­tője vett részt. — Milyen képet ad a megye bűnügyi helyzetén belül a gépjárműves bűn- cselekmények elkövetése, felderítése? Mik a jellemzői ennek a bűncselekmény ka­tegóriának? Dr. Kodba Ferenc őrnagy:- A gépkocsikkal elkövetett bűncselekmények növekedése természetes tendencia. A ma­gyarázatot a társadalmi-gaz­dasági háttérben kereshetjük. Az elmúlt 15 évben meghatá­rozta a bűnügyi helyzetet a gépkocsipark növekedése, va­lamint az ebhez párhuzamo­san kapcsolódó jelenségek. A hatvanas években 13—15 ezer személyi tulajdonban levő gép­kocsival számoltak, ez a szám azonban ötévenként megdup­lázódott. Ma az országban 1,5 millió gépkocsi van magántu­lajdonban, s minden gépkocsi célpontja lehet egy bűnelkö­vetésnek. Nemcsak a gépko­csik száma nőtt az utóbbi években, hanem a drága mű­szaki cikkek választéka is, így a halogén lámpák, az autó­rádiók, rádiósmagnók stb. A megye bűnözése a 80-as évek­től hullámzó tendenciát mu­tat, de átlagosan évi tízszá­zalékos növekedéssel számol­hatunk. Ami a gépjárművek számának növekedését illeti, évi 20—25 százalékos emelke­dést mutat, s szerencsére nem beszélhetünk a bűncselekmé­nyek tekintetében arányos nö­vekedésről. A megyében jelentős az utazó bűnözés. Személygépko­csival nagyobb távolságot le­het bejárni, megkönnyíti a bűncselekmény helyének meg­közelítését, de a távozást is. Elsősorban a cigány bűnelkö­vetők körében játszik nagy szerepét személygépkocsi, ahol három—négy autó is van egy csalódban. Egyes fuvarozók mór nagyobb gépkocsiparkkal is rendelkeznek, s teherautón igazán könnyű bármilyen mennyiségű lopott árut elszál­lítani. Ami az utazó bűnözést illeti, - elsősorban a betörés­sorozatok tekintetében — ma már több megyére kiterjed a rendőrség bűnügyi osztályai­nak koordinációja. Szükség- szerű volt, mert a bűnözés te­kintetében is a szervezettség jelei mutatkoznak, csapatjel- legű munkát végeznek a meg­figyeléstől az értékesítésig. Pécsett a bűnözés nagyvá­rosi jelleget öltött, azonban nem tartott lépést ezzel pél­dául a gépkocsik zárt par­kolóhelyen őrzése, nem oldó­dott meg a csillaggarázsok kérdése, s nem fejlődött ki még az állampolgárok veszély- érzete. — Melyek az elkövetői kör és az elkövetés módszeré­nek jellemzői? Dr. Tóth László alezredes: — Abból az objektív tény­ből indulok ki, hogy a gépjór- műtelítettség szempontjából megyénk az elsők között áll az országban. Az őrzés pedig — nemcsak a személyi tulaj­donban levő gépkocsiké, de az államiaké is - megoldat­lan. Több millió nagyságren­dű érték van az utcán őrizet­lenül. 1987-ben a 2800 vagyon elleni bűncselekmény 55 szá­zalékát a gépjárműves adta. Ami pedig nagy mértékben megkönnyíti a bűnözők dol­gát, az a gépkocsik mecha­nikai elhasználódása, a gép- járműpark műszaki állapotá­nak romlása. Ma a gépkocsik 70-75 százaléka zárhatatian, illetve könnyen nyitható. Nem beszélve arról, hogy a gép­kocsitulajdonosok még olyan, százforintos értékben vásárol­ható biztosításról sem gondos­kodnak, mint például a pil- langóoblakra, az üzemanyag­tanksapkára felszerelhető zá­rók, vagy akár gépkocsi elin­dításának megakadályozását szolgáló kormányzár, ami csu­pán a kormánykerék elfordí- tásából áll. Ne sajnáljuk azt a negyed kormányfordulatot, ha már a riasztóra nem aka­runk pénzt kiadni. Ma a bűnügyi állományból a korábbi létszám duplája foglalkozik a gépjárműves bűn­cselekmények felderítésével. A kényszer vitt rá bennünket, kénytelenek vagyunk kiemel­ten kezelni ezt a szinte a leg­több gondot adó bűncselek­mény kategóriát. Az állampol­gárók részéről a megelőzésre nagyobb figyelmet kellene for­dítani, mert ez nem kimon­dottan csak rendőrségi fel­adat. Szontagh László százados: — Ami az elkövetői kört il­leti, többségük fiatalkorú, il­letve fiatal felnőtt. S ami meg­nehezíti a felderítést, ez a kör állandóan megújul, természe­tesen a tapasztalatokat a ré­giek átadják. Ezeknek a fia­tal korúaknak a gépkocsifeltö­rések, a gépikocsilopások külön kereseti lehetőséget biztosíta­nak. Akár 20 ezer forintot is megkeresnek egy-egy éjszaka. Nem beszélve arról, hogy ez könnyű kereseti lehetőség, mert a gépkocsik 90 százalékát szét­szedik és alkatrészként értéke­sítik. Az értékesítés nem okoz különösebb gondot, az autó- alkatrész országosan hiánycikk, s a szállítás szinte megrende­lésre megy. Nem feltétlenül szükséges, hogy a magánkereskedelem­ben, vagy a bizományi áru­házakban adják el, hiszen jól kiépített orgazdahálózatok mű­ködnek. A gépkocsifeltörések­ből származó cikkeknél külön gondot okoz a beazonosítás, sokat segítenének a károsul­tak, ha a feljelentésükben szerepelne az eltűnt értékes műszaki cikkek gyártási szá­ma, vagy egyedi jelzése. — A társadalmi bűn- megelőzés területén nagyot lépett Pécs város a Bűn­megelőzési Tanácsadó Szol­gálat, valamint a lakossági járőrök megszervezésével. Mik az e hónapban jubiláló lakossági járőrök tapaszta­latai? Szőke Attila őrnagy: — A lakossági járőrök konk­rét tapasztalata az állampol­gári mulasztás! Igazolják ezt, mégpedig konkrét adatokkal, a kertvárosi és uránvárosi la­kossági járőrök jelzései az egy-egy éjszaka nyitva ha­gyott, vagy felejtett gépko­csikról, amelyek száma átla­gosan 70-80 között mozog. Ez a szám nem csökken, pedig a gépkocsitulajdonosok figyel­mét nemcsak a sajtó, de kü­lön szórólapok útján is rend­szeresen felhívjuk. Többségük reagálása kedvező, köszönet­tel veszik a figyelmeztetést. De sajnos vannak, akik arro­gáns viselkedésükkel elveszik — az éjszakánként társadalmi munkában dolgozó járőrök kedvét azzal, hogy szerintük a •nyitva felejtett gépkocsi ma­gánügy. Felhívnám a figyel­met, hogy ez nem így van. A KRESZ 41. §. (7) bekezdése rendelkezik arról, hogy a gép­kocsitulajdonos őrizetlenül ha­gyott autóját köteles úgy biz­tosítani, hogy azt hozzá nem értő személy el ne indíthas­sa. Gondoljunk csak arra, hogy a lopott gépkocsival hány másik autót törték össze fiatalok, illetve arra, ha egy ittas személy lopja el az au­tót, miilyen balesetet okozhat? Tehát olyannyira nem magán­ügy a nyitva hagyott, őrizet­len gépkocsi, hogy jogsza­bályba ütközik. Felhívnánk a figyelmet, hogy a jövőben a lakossági járőrök ilyen gon­datlanság esetén feljelentést tesznek. Toronyi Tibor nyugalmazott őrnagy:- Azért kissé sötétebb a kép, mint amit egy-egy lakos­sági járőr tapasztalatai, ada­tai mutatnak. Hiszen ezek csak egy-egy városrészben nyitva hagyott gépkocsik számát jel­zik. S hány lehet az egész vá­rosban, amiről nem tudunk? Mondanék egy szómat, 'pél­dául háromszáz. Ez ennyi bűn- elkövetési alkalmat jelent. Pé­csett eddig 23 lakossági járőr- járat volt, ebből 18 Kertváros­ban és 4 Uránvárosban, ezen­kívül Kozónmislenyben az első vidéki, Meszesen most indul, az üdülőterületi pedig szerve­zés alatt áll. Megemlíteném még, hogy jó lenne, ha nem­csak a károsultaik fordulnának a tanácsadó szolgálathoz, ha­nem mindazok, akik potenciá­lis károsultak 'lehetnek. — Mit tehet még a meg­előzés érdekében a rendőr­ség? Dr. Garai József ezredes: — Nemcsak nőtt a gépjár­művonalon dolgozók létszáma, de az elkövetők tekintetében óriási személyi ismeretekkel is rendelkeznek. Szinte nincs is olyan nap, hogy az éjjel-nap­pali ellenőrzések során ne hoz­nának be gépjárműves bűnel­követőt. Ami a közterületi szol­gálati állományt illeti, napi in­formációt kapnak az eltűnt személygépkocsikról, a közúti ellenőrzésék során kiszűrik a gyanús gépkocsikat. A körze- tes járőrök és a körzeti meg­bízottak figyelőszolgálata során számtalan gépkocsitolvaj ke­rült kézre. A teljes közterületi állománynak kiemelt feladata a gétpjá nm űves bűncselekm ényelk felderítése, éves szinten százas nagyságrendű amit ők hoznak. A közúti ellenőrzésekkel nem vagyok elégedett, vannak még kihasználatlan lehetőségek. így gyakoribb és szervezettebb el­lenőrzéseket tartunk a jövő­Iben. Külön figyelmet fordítunk a városból kivezető utak csúcs- forgalomban történő ellenőrzé­sére, mert tapasztalat, hogy ezt használják ki a bűnözők a gyors távozásra. A gépkocsi- tulojdonosokat pedig kérjük, hogy a gyakoribb ellenőrzése­ket ne vegyék zaklatásnak. — Milyen a felelősségre- vonási gyakorlat? Dr. Király András városi vezető ügyész: — Ha egy bűncselekimény- ikategória felfutóban van-, az ítélkezési gyakorlat is szigoro­dik. így van ez a gépjárműves bűncselekményeknél is. A gya­korlat az, hogy az elkövetőket azonnal előzetes letartóztatás­ba helyezzük. Ami a rendőrsé­gi munkát illeti, alapos, a legritkább esetben fordul elő, hogy bizonyítottság hiányában megszüntetjük az eljárást. Nincs nézetkülönbség a Ibizo- nyítékpk kiértékelésében - itt a tárgyi bizonyítási eszközök dominálnak —, s bírói szakban is megállnak ezek az ügyek. A bírói ítélkezési gyakorlatra jel­lemző — korábban gyakran elő­fordult a felfüggesztett — a végrehajtandó szabadságvesz­tés kiszabása', felmentés pedig szinte nem is volt. Az ittas ve­zetők mintegy 96 százalékát el •is tiltják a járművezetéstől. S még egy gondolat az ügyészség kezdeményezéséről. A jogszdbály előírja a gépko­csiknál a kötelező tartozékok körét. Az ügyészség már több fórumon is jovasolta, hogy mó­dosítsák a KRESZ-t és a riasz­tóberendezés is kötelező tarto­zék legyen, a Merkur így ér­tékesítse az autókat. — Hogyan értékeli a biz­tosító a gépjárműves bűn- cselekményeknél jelentkező károkat? Szaffián Béla gépjármű-kárrendezési fiókvezető: — A megyében, az utcán tá­rolt gépkocsik 60 százaléka Caseo-biztosított. Azonban a leglátványosabb lopások nem a csillaggarázsban tartott gép­kocsik jellemzői, hanem a ga- rázstulajdonosok kárára törté­nik, akiknek garázsuk lévén, annak ajtaját bezárják, de a gépkocsit nem. így aztán ga­rázsuk biztonságában bízva nyugodtan hagynak pénzt, ira­tokat és számtalan értékes hol­mit az outában. Kár. A megyé­ben, az első félévben közel 700 bejelentés étkezett a biz­tosítóhoz. Többségük rongálás, a kár százezer forintos érték­határ alatt van. A legjellem­zőbb a gépkocsitartozékok le­szerelése, letörése, gumik ki­szórása, de előfordult, hogy maró folyadékkal öntötték le az autót. Az éltűnt, illetve el­lopott gépkocsikról mindössze 25-30 'bejelentés érkezett, a gépkocsik többsége azonban előkerült, igaz összetörve. Eb­ben a félédben félmillió forint volt a kárrendezés, beleértve a totálkáros gépkocsikat is. A gépkocsiriasztákkal kap­csolatban ismét felhívom a fi­gyelmet, hogy ebben az eset­ben nem kell megvárni a rendőrségi eljárás befejezését, •igazolásra a biztosító rendezi a kárt. Ami pedig a gépjármű­tolvajok, illetve -rongálok nyomravezetőit illeti, a bizto­sító új szolgáltatása, hogy a nyamravezetőnék a megtérült érték tíz százalékát jutalom­ként kifizeti. Marton Gyöngyi Leszerelés és bevonulás SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUMBAN (Munkatársunk telelonjelen. tése) — Ilyen részletesen még soha nem tájékoztattuk a köz­véleményt leszerelésről és be­vonulásról — mondta beve­zetőjében Keleti György al­ezredes, a Honvédelmi Mi­nisztérium „sajtófőnöke" a tegnap délelőtt megtartott budapesti sajtótájékoztatón. Valóban meglepő, mi több, imponáló volt az az adatbő- séa, amellyel Kovács István vezérőrnagy, a Magyar Nép­hadsereg politikai főcsoport­főnök-helyettese elárasztotta az újságírókat. — A katonaidejüket letöl­tött fiatalok döntő többsége augusztus 12-én rendben le­szerelt. 900 fő a harckészült­ség fenntartása, és a 'katonai föladatok folyamatossága vé­gett nem szerelhetett le, ők tartalékosként, minimálison 4030 forint fizetés ellenében legfeljebb 40 napig még szol­gálatot teljesítenek — mond­ta Kovács vezérőrnagy. — 23 fő kórházban ápolás, 250 katona az augusztus 20-i ün- 'nepségék, 600 fő pedig fe­gyelmi okók miatt maradt •még néhány napig a hadse­reg kötelékében. A leszerelés előtt közvéle­ménykutatást tartottak a ka­tonák körében. Az obsitosok elismerően szóltak egészség- üqyi ellátásukról, a számos kulturálódási, tanulási és sportolási lehetőségről. (Mint­egy 1000 fő végezte el sorka­tonai szolgálata alatt az álta­lános iskola valamelyik fel­sőbb osztályát, 200-an foly­tatták levelezőn megkezdődött közép- és felsőfokú tanulmá­nyaikat. Több mint félezer harcos szerzett szakképzettsé­get 18 hónap alatt. Ezek a negatívumok? A HM minden erőfeszítése ellenére iméq mindig gyakori a „kito­lás", az újoncok megalázása, — mint megtudtuk — pedig már magasabb egység szintű parancsnokot is váltottak le azért, mert nem tudta elejét venni a durva bánásmódnak. •Sok katona kifogásolta a laktanyák nem kielégítő higi­éniai viszonyait és komfortszín­vonalát, jóllehet a miniszté­rium folyamatosan igyekszik korszerűsíteni a laktanyákat. Ami a bevonulást illeti: a MÁV és az alakulatok kímé­lése érdekében az idén két naoot szántak erre az ese­ményre, augusztus 29-én és 30-án. Kerülni fogiák a cere­móniát, csak a legszüksége­sebb szakmai rendezvényeket tartják meg. A nősök, csalá­dosok mór a bevonulás előtt 30 nappal megkapták a be­hívót. A kétgyermekeseknek csak 12 hónapot kell leszolgál- nruk, a háromgyermekeseknek egyáltalán nem kell bevonul­niuk és azonnal, leszerelik azokat, akiknek a harmadik gyerekük a szolgálat alatt szü­letik meg. Egy kérdés nyomán szóbe került az alternatív katonai szolgálat. A HM illetékesei nyomatékosan kérnek minden sorköteles fiatalt, tegyenek eleget bevonulási kötelezett­ségüknek, tehát Magyarorszá­gon egyelőre még csak tár­gyalások folynak az alterna­tív szolgálatról, a parlament még nem változtatta meg a honvédelmi törvény rendelke­zéseit. A bevonulok többsége 20— 21 éves, közülük minden ti­zedik nős. Mintegy 40 száza­lékuk közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az előfelvételiseket igyekernek koncentráltan elhelyezni, hogy könnyebb legyen kapcsolatot tartani leendő alma materük­kel. Az idén 80 teológus vonul be, őket Hódmezővásárhelyre és Ceglédre hívták be. Az újoncokat először a be­vonulást követő hét vasárnap­ján lehet meglátogatni. A ka­tonai eskü szeptember 24-én, illetve 25-én lesz. Havasi J. Az autófeltörést elkövetők kedvelik a régebbi gyártású Zsigulikat, amelyeken messziről lát­szik, hogy nyitva maradt a kormányzár, és viszonylag egyszerű módszerekkel nyithatók a pillangóablakok is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom