Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-18 / 229. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt ncroio XLV. évfolyam, 229. szám 1988. augusztus 18., csütörtök Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Ötvenéves a Magyarok Világszövetsége A tartalomból: A gépjármuves bűncselekmények felderítési tapasztalatéiról (3. oldal) A Szerkesztéség postajábói (6. oldal) Újabb tiltakozás a romániai „településrendezési" terv ellen Csehszlovákiai magyar és szlovák írók Augusztus 20-án az üzletek zárva tartanak Áruval töltik fel a polcokat a pécsi, Kodály Zoltán úti ABC-ben Ünnepi ellátás A ugusztus 18-án ötven éve annak, 'hogy a Magyarok Világszövetsége alakuló Iközgyűlése elfogadta a Világszövetség alapszabályát, amely kimondjál: A szövetség célja támogatni minden olyan munkát, mely arra irányul, hogy a külföldön élő magyarok között a magyar nyelvet és kultúrát megőrizze és fejlessze, az összetartást ápolja, az óhaza és a külföldi magyarok között a kapcsolatokat erősbítse, a külföldi magyarok életét és a külföldön elért eredményeit állandóan figyelemmel kísérje. Magyarország legnagyobb embervesztesége: 1871-1914 között mintegy 1,3 milliónyian vándoroltak ki Amerikáiba. Pontos szám a magyar és az amerikai statisztikák különbözősége miatt nem állapítható meg. Az akkori kivándorlás jellemzője az ideiglenesség volt. Az első világháború gyökeres változást jelentett, mivel a ihazatérés lehetetlenné vált. Ettől kezdve a kivándorlás jórészt végleges és változó összetételű lett. Nagy vonásokban: a Tanácsköztársaság bukását követő politikai emigráció, a 'húszas években - a 'korábbinál jóval szerényebb mértékben — újrakezdődő gazdasági indíttatású kivándorlás, a hitlerizmus elől menekülők a harmincas években, a második világháború után Nyugaton maradtak, a koalíciós harcok politikai és gazdasági vesztesei, az ötvenhatosok, az azóta legálisan vagy illegálisan Nyugatra távozott újabb tízezrek. Becsült számuk 1,2—1,3 millió. Az „óhaza”, mint bevezetőben utaltam rá, már a század elején felfigyelt az emberveszteségre, az akkori parlamenti vitának az alaphangját azonban oz ellenzéki padsorokból meqnyilvánuló érzelmi hatások mellett javarészt gazdasági aggodalmak - az olcsó munkaerő elvesztése — adták meg. Az első világháború után jelentősen változott o kép: a magycrság egyhanmada nem él Magyarország határain belül. A rendszer a Tanácsköztársaság leverése után egy évtizeddel még korántsem volt nemzetközileg elfogadott, amikor 1929-ben összeült Budapesten a Magyarok Világkongresszusa, elsősorban az Egyesült Államokban élő magyarok politikai jellegű támogatására számított. Az ő képviselőik voltak többségben a külföldi magyar egyesületek 362 küldöttje között, akikhez a 'kor fellengző stílusában így szólt báró Peré- nyi Zsigmond országgyűlési képviselő: „...még a fák és Virágok is azt suttogják, hogy szeretnie kell ezt a magyar földet még annak is, akinek valamikor vándorbotot adott o kezébe”. A világkongresszus záróülésén kimondta, hogy ,.mostani tanácskozásával nem tekinti működését befejezettnek”. A folytatásra tíz évet kellett várni. 1938 Magyarországon az Eucharisztikus kongresszus éve, Szent István király halála 900. évfordulójának az éve, a szomszédos Ausztriában egész Európára, s mint hamarosan kiderült, Európán túlra is kiható hatással az Anschluss, Ausztria nemzeti önállósága megszűnésének éve. Amikor a másodszor összeülő Magyarok Világkongresszusa ebben az évben megalakította a Magyarok Világszövetségét, a hazai politikai vezetés nem feltétlenül németbarát szárnya az angolszász országoktól támogatásra is számított az ott élő magyarok befolyása révén, a hitlerizmus fenyegetése ellen. Jött a háború, s utána nagyon gyorsan, 1945 tavaszán koalíciós alapon újjászerveződött a Magyarok Világszövetsége, s 1946. május 1 -j éré meghirdette az új világkongresszus összehívását. Erre azonban - korabeli források szerint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kívánságára - nem került sor. 1956 után nehéz volt a munka újrakezdése, aminek jelentős dátuma a Világszövetség újjáalakulása, majd az 1963-as amnesztiarendelet, amely eltörölte a „tiltott határátlépés" büntetőjogi következményeit. Ennek az évnek júniusában Beöthy Ottó főtitkár már így fogalmazhatta 'meg a Világszövetség feladatait: ........a k ülföldön élő magyarok minden rétegével érintkeznie kell, világnézeti, vallási és generációs különbségek nélkül, amennyiben azok ezt szívesen fogadják, és nem ellenségesek egykori hazájukkal szemben”. A fél évszázad második felének, az elmúlt huszonöt évnek a története, amire az évfordulón elsősorban emlékezünk, már ismertebb a hazai közönség előtt. Az anyanyelvi mozgalom - melynek feladatát első konferenciáján 1970-ben Bárczy Géza akadémikus így fogalmazta meg: Meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy rfe múljon el a magyar ember lelkében az anyanyelv csengése - hozta létre a nyelvi táborokat a Balatonon, Sárospatakon, Baján, s legújabban Esztergomban, ezekben 1971 óta 338 országból 3789 magyar származású gyerek vett részt; a kőszegi Jurisics Miklós Gimnáziumban 1983 óta működő angol—magyar osztályokat, amelyekben az elmúlt tanévben 40 külföldi fiatal tanult; a Debreceni Pedagógus Továbbképző Tanfolyamot, amelynek az elmúlt 14 év alatt 19 országból 462 résztvevője volt. 1984 óta rendezi a Magyar Fórum, az Értelmiségi Találkozók Védnöksége a szakmai találkozókat, melyeken mérnökök, közgazdászok, könyvtárosak, történészek, agrárszakemberek, orvosok folytatnak tudományos eszmecserét (ezekben a napokban ülésezik a második orvostalálkozó). Tankönyvek készültek a gyerekek számára, a Magyarok Világszövetségével kapcsolatban lévő európai egyesületek szívesen fogadnak előadókat, művészeket, zenei együtteseket, tánctanárokat. Az 1985-ben Budapesten és több vidéki városiban rendezett népművészeti fesztiválon csaknem 500 külföldi táncos vett részt. mikor szeptember 6-án összeül a Magyarok Világszövetsége elnöksége, amelyben ma már jelen vannak Nyuqat-Európa, Amerika, Ausztrália magyarságának képviselői, áttekintik az elmúlt negyedszázad eredményeit, aztán kerekasztal-be- szélgetésen vitatják meg a múlt tanulságait és a jövő feladatait. A közelmúlt hazai és (Folytatás a 2. oldalon) nyilatkozata Csehszlovákiai magyar és szlovák írók nyilatkozatban ítélték el a romániai „településrendezési” tervet. — Aggodalommal tölt el bennünket a Romániában élő nemzeti kisebbségek helyzete — zsugorodó emberi, nemzetiségi jogaik és újabban a készülő „településrendezés" — áll az illetékes helyekre eljuttatott dokumentumban, amely a „buldózer-politikát” „Európa rémképének", „a „megsemmisítés politikájának” minősíti. „Minden olyan terv és szándék, amely az ember létrehozta értékeket károsítja, megsemmisíti, szocialistáéi lenes, emberellenes" — állapítják meg az írók, majd állásfoglalásukban így folytatják: „Aggódunk azért a 8000, románok, magyarok, szászok, svábok, moldovánok, cigányok, törökök, tatárok, szerbek, hor- vátok, zsidók és szlovákok lakta településért, amelyek megsemmisítését a román vezetés elhatározta. Egy elvakult határozat olyan értékek szétzúzója lesz, amelyek hosz- szú évszázadok emberi, kulturális és nemzeti erőfeszítésének eredményei és tanúi. Az emberi méltóság drasztikus megsértésével, az egyén és népcsoportok jogainak és szabadságának cinikus semmi- bevételével állunk szemben.” „A politika minden olyan mozdulata, amely emberellenes, az országhatáron túl is súlyosbítja a terheket. Egész Európában, az egész világon növeli a feszültséget. A Romániában élő nemzeti kisebbségek ügye elveszíti helyi, belpolitikai jelentését. . . Románia nemzetiségi politikája európai feszültséggóccá válik. Mélyen átérezve azt a kiszolgáltatottságot és tehetetlenséget, amely nyelvétől, vallásától és nemzeti hovatartozásától függetlenül minden aggódó és igaz embert sújt ma Romániában, tiltakozunk a román vezetés emberellenes és nemzetiségellenes intézkedései ellen, tiltakozunk a megsemmisítés ellen, a buldózerek nemzetiségi politikája ellen!" — olvasható végezetül a nyilatkozatban, amelyet harminchét csehszlovákiai magyar és szlovák író írt alá. Kétnapos ünnep előtt állunk — augusztus 20-a és vasárnap —, s ezeken a napokon az élelmiszerboltok és az ABC-áruházak zárva tartanak. A tej, kenyér, hús beszerzéséről időben kell gondoskodnunk. Körképünkben tájékozódtunk, hogy a vállalatok és a szállítók hogyan készültek fel az ünnepekre. A Baranya Megyei Tejipari Vállalat augusztus 19-én 230 ezer liter tej forgalmazásával számol, ennek mintegy 20 százaléka féltartós tej lesz. Jó hírt közölhetünk a vásárlókkal, féltartós tejből nem lesz hiány, az ünnepekre elegendő mennyiséget szállítanak. A napokban tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a Kaposvári Tejipari Vállalatnál elromlott a féltartós tejet gyártó berendezés, így kedden és szerdán ellátási gondok voltak. A Tejipari Vállalat megoldotta a problémát, a Csornáról beszerzett féltartós tejjel pótolják a hiányt. A vállalat az előszállításokat ma kezdi, augusztus 19-én reggel 7 óráig az éjszakai fuvarokat, a délutániakat pedig 14 óráig leszállítja. Ezután még három tartalék gépkocsi marad az üzemben az esetleges szállítások megoldására. Az üdülőterületekre augusztus 19-én szállítják ki a tejet. A tejipari vállalatnál 19-én 18 óráig tartanak ügyeletet. A Baranya Megyei Sütőipari Vállalat 2000—2200 mázsa kenyér megrendelésére készült fel. Gondoskodtak tartalékról Is, a négy városban 300-800 kilogramm, mig további három helyen — Pécsvárad, Szentlőrinc és Vajszló — kisebb mennyiségű helyi tartalékot képeznek. Az abszolút tartalék Komlón lesz, itt egy termelőcsoport áll készen az újraindításra. 19-én, délután, a termelés véqén, a jelentősebb üdülőterületek felé külön túrákat indítanak friss zsemlével és kenyérrel. A Pécsi Sütőipari Vállalat 19-én 846 mázsa kenyeret szállít ki az üzletekbe. A Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat 11 mázsa kenyeret rendelt szombatra, illetve vasárnapra, ez több mint a duplája a megszokottnak. A Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat 25 mázsás tartalékkal rendelkezik, a bolti alaprendeléséket 65 mázsával emelte. A Pécsi Sütőipari Vállalatnál 19-én 18 óráig egy gyártóvonal bent lesz, ha szükséges, újra tudják indítani a gyártást. A Baranya Megyei Húsipari Vállalat a szombati túrát pénteken indítja, s ahol szükséges, póttúrákat is beállítanak. Külön figyelemmel kísérik az üdü^őterületi megrendeléseket. A húsipari vállalatnál pénteken 17 óráig tartanak hús- ügyeletet. Tőkehúsból és húskészítményékből reméljük, nem lesz hiány, mert az augusztus hónapra lebontott húskeret 150 mázsával több, mint az előző havi. A Baromfifeldolgozó Vállalat mintegy 30—33 vagonnyi (Folytatás a 2. oldalon) Évente 690 ezer tonna kavics és homok alapanyagot dolgoznak fel a BVM hirdi betonüzemében. A különféle építőipari vasbetonelem előállításán túl évente 600 darab személygépkocsi tárolására, valamint tűz- és robbanásveszélyes anyagok elhelyezésére alkalmas térelemet is gyártanak. Képünkön: betonnal töltik fel a térelemsablonokat. Proksza László felvétele
