Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-17 / 228. szám

1988. augusztus 17., szerda Dunántúli napló 5 Fantasztikus szépségek húzódnak meg a mélyben Elutaztak a magyar katonák a belvárosban? Megkérdeztük Lesz-e karácsonyra nyolc tv-műsor Kis erejű robbantásokkal igyekeznek feltárni az újabb, feltételezett barlangrendszer bejáratát a BCM kőbányájának alsó udvarában, a keleti végén. A hagyományos barlangfeltáró mód­szerek eddig csődöt mondtak. Fotó: Kálmándy Ferenc Kedden a délelőtti órák- I ban elutazott Budapestről j az a 15 magyar katona- j tisztből álló egység, amely \ a világszervezet felkérésé- I nek megfelelően hazánkat j képviseli az iraki—iráni | lűzszüneti egyezményt j megfigyelő ENSZ-katonai j csoportban. A Ferihegyi repülőtéren a magyar katonai kon- I tingens tagjaitól család- I tagjaik és hozzátartozóik, * valamint a Honvédelmi I Min isztérium képviselői vettek búcsút. A Malév j különjáratával elutazott i magyar tisztek az Iraki Köztársaság fővárosába, Bagdadba érkezésük után megkezdik szolgálatukat az ENSZ-megfigyelő csoport- ■ já ban. Néhány hete már a Kon- zum Áruház tetejéről is egy porabolaantenna „figyeli" az égi jeleket. A 3 méter átmé­rőjű ikerfejes — két műhold adásainak vételére alkalmas berendezést a budapesti Te­lekkábel Híradástechnikai és Vegyesipari Kisszövetkezet gyár­totta és szerelte fel 600 000 forintért. A külső antennát egy belsőtéri egység — amivel az adásokat lehet kiválasztani — egészíti ki. Az áruház műsza­ki osztályán már látható is a műholdas adás. — Milyen további elképzelé­seik vannak az antennával kapcsolatban? — dr. Biró László, a Konzum Áruház igazgatója és Magassy Tibor műszaki osztályvezető válaszol: — Eddig egyedül mi kaptuk meg a városban a telepítési és üzemeltetési engedélyt. Tér­Az ország legnagyobb hévizes kristály- barlangja Beremenden Egy hónap múlva kitárulkozik-e a barlang? Magyorország eddigi leg­nagyobb ihévizes kristályba r- langja a Beremendi Cement- és Mészművek kőbányájában épségben marad-e? Újabb, eddig még ismeretlen része a fejtésfal keleti végében fel­színre kerül-e összeomlás nél­kül? Ez az újabb, de ember által még sose látott rész körülbelül 50x50 négyzetméter alapterületű, az átlagmagas­sága 20—30 méter, amit iga­zolnak a próbafúrások, ame­lyeket akkor végeztek el a bányaszakemberek, amikor a súlyos szállítójárművek útvona­lának a biztonságát vizsgálták. Képünkön épp az látható, hogy a feltételezett barlang­rendszer külső felületén kőki­termelő robbantást hajtanak végre. Óvatosan, kevés töltet­tel, mert el akarják kerülni a beomlást. Az első ilyen csök­kentett erejű robbantássorozat március 4—5-én volt. Megre­megett, zúgott a fejtésfal, de a barlangbejárat nem tárult fel. Most a majdnem három­száz méter hosszú falon a szokásos ütemben haladnak tovább a kőzetomlasztással. Jónak, mondhatni ikitűnőnelk ígérkezik a bányaművelők és a környezetvédők együttműkö­dése. Az utóbbiak már tavaly a fal feletti teraszon akna- mélyitéssel igyekeztek lejutni, de agyagbemosódásos, kitöl­tött üregekre bukkantak csak. Grrvk-t szerveztek a bányá­szok közreműködésével, de az akció nem sikerült. Most min­den a robbantás erején és „fogásain" múlik. A beremen- diek tíz méter mélységű sza­kaszokat mozgatnak meg a robbantással, de ez veszélyes, még ha kevés gyutaccsal is teszik. Még így is borzalmas faltörő kosként hathat a rob­banóanyag ereje. Az OKTH Dél-dunántúli Felügyelőségé­nek a barlangász szakembere, Dobosi Tamás azt akarja el­érni, hogy csak 2—3 méteres fogásokkal haladjanak előre a sziklafal „zúzása" közben a felfedezésre váró barlang kö­zelében, és akkor finoman üt­hetnek rést, s gyönyörűen „ki­nyílhat" bármelyik járat. A BCM megértőnek bizonyul, pe­dig az itt kitermelhető finom kőmennyiség jelentős részéről, legalább feléről kell lemonda­nia. Gazdaságilag aligha éri meg a kíméletes „kőfaldön- getés" és a még kíméletesebb bányászkodás, de egy fantasz­tikusan szépnek ígérkező nem­zeti kincs megóvásáról van szó. Kb. egy hónap alatt ér­nek végig a kőkitermelők a kőfalon, s akkor ismét vissza­térnek a keleti falvégbe, hogy nagyon óvatosan, apró rob­bantásokkal megnyissák a 20—25 fokos hévizet is tartal­mazó, ember nem látta bar­langrendszert, ami feltehetően összeköttetésben van a kép bal sarkában a terasz felett magasodó, másik kőfal mö­gött lapuló és már régen fel­tárt kristálybarlanggal. A két barlang együtt — méreteit te­kintve — hazánk legnagyobb hévize s k ri stál y ba rla n g re n d sz e- rének ígérkezik. * Eddigi írásunk még a rob- bantássqrozat megkezdésekor készült. Azóta értesültünk, hogy nem járt még sikerrel az új­fajta barlangfeltórás, pedig mélyen aló is fúrtak a felté­telezett helyének. Az biztos, hogy az óriásbarlang ott, va­lahol a mélyben húzódik. Ezt még Magusics Mihály bánya­vezető is állítja. Nem vélet­len, hogy főként a kímélés miatt is új szintre tették át a bányaművelést, de ez év utolsó negyedében ismét hoz­záfognak a robbantásos bar­langmegnyitásához. Cs. J. Kötelező a minőség javítás a bátaszéki cserépgyárban Az Építésügyi Minőségellen­őrző Intézet hotározatban kö­telezte a Baranya—Tolna Me­gyei Tégla- és Cserépipari Vállalat bátaszéki tetőfedőcse- rép-gyárát, hogy rendszeresebb ellenőrzéssel és az anyagvizs­gálatok megszigorításával gyö­keresen változtasson az évek óta kifogásolt termékeinek mi­nőségén. Az EMI építésfel­ügyeleti ellenőrei tavaly nyolc esetből négy alkalommal, az idén pedig valamennyi vizs­gálatnál megállapították, hogy a cserép minősége eltér a szabványban előírtaktól. Elő­fordult, hogy nemcsak a má­sod- és Ihanmadosztályú, ha­nem az osztályon aluli tető­cserepet is első osztályúnak minősítették. A gyár tetőcserepeinek fagyállóságát és víztartó ké­pességét — a visszavonásig — az EMI pécsi minőségellenőrző állomása ellenőrzi és egyúttal felügyeli a gyár saját minő­ségellenőrző vizsgálatait is. Napimádat veszélyekkel A napfény nélkülözhetetlen az egészséges emberi szerve­zet számára, hiszen a nap su­garai az oly fontos D-vjtamin képzéséhez is hozzájárulnak. Vannak országok, ahol újab­ban pszichés zavarokat is fényhiányra vezetnek vissza. Ezért a- betegek kezelésébe napfénykúrákat is beépítenek. A nap gyógyító sugarai túl­zott mennyiségben azonban ártalmasak is lehetnek. Az utóbbi években sajnos egyre jobbon elterjedt a már- mór szinte csokoládébarna testszín imádata. A színükkel kitűnni vágyók erőszakos mó­don törekszenek bőrük lebarní- tására. Ennek káros következ­ményei, ha nem is azonnal, évek múltán akár drasztikusan is jelentkezhetnek. Éppen ezért orvosok és kozmetikusok nem győzik hangsúlyozni a napo­zásnál a fokozatosság elvét. A fehér- és érzékeny bőrűek kezdjék napi tíz perccel a na­pozást, s csak pár nap eltel­tével feküdjenek órákat a na­pon. Feltétlenül használjanak magas fényvédő faktorú készít­ményeket. Elsősorban naptejet illetve krémet, s ne olajakat, amelyek csak a már barnább bőrűeknek ajánlottak. Minden napozást alaposan megtisztított bőrrel kezdjünk. Ne használjunk púdert, szem­festéket, kölniket, és a krémek közül is csak napozás után a víz- és ásványi só és a vita- mintartafmúakat. A festékek, krémek, kölnik eltömik a bőr pórusait, s gyulladást okozhat­nak, illetve a nap sugaraival érintkezve allergiát is kelthet­nek. Napozáshoz nagyon jók a Fabulon és a Nivea készítmé­nyek, főként a naptejek. Na­pozás után pedig a Fabulis- simo és a Hélia-D gyártmá­nyok. Az utóbbiak közül első­sorban a Tokaji aszús pakolá­sok és a meggyzselé. Ezeknek magas a víz-, vitamin- és sav- tartalmuk, ezért vérbőséget okoznak, fertőtlenítenek, nyug­tatnak. Napozáskor különösen fi- ayélnünlk kell az arcunkra. A féktelen sütkérezés ugyanis a ráncókat is szaporítja. Nagyon fontos ezért, hogy nyáron fo­kozottabban ügyeljünk a szem és szem környékének ápolá­sára, hiszen leghamarabb itt jelentkeznek az apró szarkalá­bak. Esténként szemránckrémet vagy szemráncolajat masszí­rozzunk a szemhéjba. Házilag is könnyen elkészíthető egy­fajta szemráncolaj. A gyógy­szertárokban kapható ricinus­olajból és A- illetve D-vita- minos ampullákból 10—10 grammot kell összekeverni és kívülről befelé, körkörös moz­dulatokkal a szemhéjba masz- szírozni. Szintén jellemző nyári prob­léma a szeplősödés. Ez ellen ilyenkor sajnos már nem lehet és nem is szabad semmit ten­ni. Kozmetikus ugyan össze tud állítani olyan készítményt, amellyel lekoptathatok a kis szépségfolfok, de ezek durva hámlást Okozhatnak, ezért nem ajánlatosak. Inkább tanulva az idei tapasztalatokból, jövőre mór tavasszal kezdjük el a szeplők megelőzését, halványí­tását. Kellemetlen lehet még, hogy a nap sugarai a szőrnövést is aktivizálhatják. Ezért nyáron több alkalommal kell megláto­gatni a kozmetikai szalonokat egy-egy gyantázás erejéig. Hajunkat is gondosabban kell ápolnunk, hiszen a nap azt is szárítja, kiszívja. Feltétlenül használjunk ezért hajmosás, fürdés, napozás után hajbal­zsamot. A napfénytől tehát kellő óvatosság mellett egyáltalán nem szabad félni. Kifejezetten hasznos például a napozás a pikkelysömörös betegeknek és a faggyú túlműkódéses, túl­zottan zsíros bőrűeknek. Ártal­mas viszont a herpeszes, geny- nyes, pattanásos, gombás és májfoltos bőrnek. Kevesen tud­ják, hogy tilos napozni annak, aki Tetrán vagy Piporién tab­lettákat szed. Ezek a gyógy­szerek ugyanis fényérzékenyíte- nek, s így a biztos leégés szinte elkerülhetetlen. És végül még egy nagyon fontos tanács. Aki bőrén bár­milyen elváltozást fedez fel: foltot, anyajegy megnagyobbo­dást stb. vagy úgynevezett tengerész- illetve földműves bőre van, időnként vizsgáltas­sa meg magát bőrgyógyásszal. Amennyiben elváltozásai rossz- indulatúak, kezdeti stádiumban szinte minden esetben nagy biztonsággal gyógyíthatóak.' Nem szeretnénk tehát senkit lebeszélni a napozás élvezeté­ről, csak óvatosságra intünk, nehogy a kellemes nyári nya­ralásnak ősszel vagy pár év múltán kellemetlen következ­ményei legyenek. Hámori A. vezzük egy vezetékrendszer ki­építését a belvárosban, amely a két magyar és a három ju­goszláv adón kívül három mű­holdas adással is ellátná a lakókat. Ez gyakorlatilag a Petőfi Sándor, a József Attila, a Szalai András, a Rózsa Fe­renc, a Felsőmalom utca, és az Aradi vértanúk útja által határolt területet jelentené. Amennyiben az itt lakók ezt igénylik, úgy nekilátunk a ká­belrendszer kiépítésének, ami­vel elképzeléseink szerint az év végére véqeznénk is. Au­gusztus 20-a környékén szóró­lapokat juttatunk el a lakos­sághoz, és a közintézmények­hez, amelyben tájékoztatjuk őket a tervekről és egyben várjuk a jelentkezéseket is. A jelentkezők számától függő- en 6—9000 forint között várható a lakásonkénti befize­tendő összeg, ami akár rész­letekben is törleszthető. Ezen­kívül havi karbantartási díjat kell fizetni. Alakítunk eqy ve- qyesvállalatot Kcnzum-Teleká- bel KFT néven, amely az épí­tést irányítaná és a már üze­melő rendszer felügyeletét és hibaelhárítását látná el. Aki ezt vállalja, az karácsonykor már nyolc csatornán kísérheti figyelemmel a műsort. A szórakoztató elektronika és a műsorszórás a világ min­den pontján üzleti tevékeny­ségnek — szolgáltatásnak — számít, amit ha valaki élvez­ni akar, meg kell fizetni. így van ez nálunk . is, még akkor is, ha csak most próbálgatják az első lépéseket. Hajdú Zsolt Megkezdődött a II. magyar orvostudományi találkozó Megkezdődött a II. magyar orvostudományi találkozó ked­den a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetemen. A világ 19 országából érkezett magyar származású orvosok, gyógysze­részek, orvosbiológusok, vala­mint hazai kollégáik — mintegy kétszázan vesznek részt a Magyar Tudományos Akadé­mia Orvosi Tudományok Osz­tálya. a Magyar Orvostudomá­nyi Társaságok és Egyesületek Szövetsége, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Maayarok Világszövetsége rendezvényén. A találkozót Halász Béla akadémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának, s a találkozó szervezőbizottságának »elnöke nvitotta meg, maid Csehák Judit szociális és eqészséqüqyi miniszter az eqészségüqyi kormányzat és 30 ezer hazai orvos nevében köszöntötte a hazai és külföl­di részvevőket. Új diagnosztikai tömböt avattak az Onkológiai Intézetben Új diagnosztikai tömböt ad­tak át kedden az Országos Onkológiai Intézet részeként. A hétsrintes, több mint 10 ezer négyzetméteres épületben várhatóan október elsejétől kezdik meg munkájukat a szák emberék . A diagnosztikus tömböt dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter avatta fel, majd az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében ki­tüntetéseket adott át, megkö­szönve az építésben részt vevő vállalatok, valamint az alvál­lalkozók lelkiismeretes, segítő­kész, eredményes munkáját. Ugyancsak kitüntetéseket adott át az eredményes munka el­ismeréséként Kádár József épí­tésügyi és városfejlesztési mi­nisztériumi államtitkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom