Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-14 / 225. szám
Mépszauozos a dohányzás ellen? Befejeződön- az egészségügyi szakdolgozók kongresszusa Az egészségügyi szakdolgozók első kongresszusa szombaton befejeződött Győrött. A kétnapos tanácskozást a Győr- Sopron Megyei Tanács kórháza és a Magyar Néphadsereg VI. számú kórháza rendezte, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, továbbá az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete és a Magyar Kórház Szövetség támogatásával. A kongresszus több mint 900 résztvevője az egészségmegőrzés témakörét vitatta meg. A tanácskozás "munkájában részt vevő dr. Kökény Mihály szociális és egészségügyi miniszterhelyettes az egészségmegőrzési program idei tennivalóiról az MTI munkatársának elmondta, hogy az egészségügyi kormányzat legsürgetőbb feladatának a vér- nyomásszűrés megszervezését és a döhányzás elleni küzdelem társadalmi méretű kiszélesítését tekinti. A dohányzás elleni küzdelembe bevonják az oktatási intézményeket — mondotta a miniszterhelyettes. Elmondta továbbá, hogy az Országos Egészségvédelmi Tanács kimunkálta a dohányzás korlátozásával kapcsolatos jogszabályi javaslatot a nemdohányzók érdekében. A miniszter- helyettes véleménye szerint akár népszavazás dönthetne a készülő jogszabály életbe léptetéséről. Vasárnapi szakácstanács ____ • ■»- V ■ . j lLlM mm Két patinás épület őrködik a Dóm téren, egymással szemben. Az egyik, amely Ny-ról zárja a teret, a püspöki palota. Az emberek, a turisták kiváncsion pillantanak fehér zsalugáteres ablaksoraira. Vajon mi lehet mögötte? . . . Szép vonalú, jókora tölgyfakapuján azonban csak azok léphetnek be, akiket ez hivatalból megillet. Vagy a püspökség vendégei, hivatalos látogatói. Illetve - szigorú kivételként - e héten a DN munkatársa is engedélyt kapott egy rövid látogatásra. Avval o föltétellel, hogy írásunk egyértelműen közreadja: az épület megtekintés céljából továbbra sem látogatható. Ahhoz viszont, hogy olvasóinkkal tudassuk, mi látható e falakon túl, készségesen hozzájárult a palota házigazdája, dr. Cserháti József megyéspüspök, akivel látogatásom végén néhány szót is válthattam. Kalauzom: Biró László püspöki titkár. Belépve a fakocka-padozatú A pécsi püspöki palota előcsarnokának egy részlete Fotó: Proksza László Báránypörkölt kenyérrel Recepteket- gyűjt- a szállodaigazgató — Gyűjtöm a tájjellegű ételek receptjeit — mondja Vida Árpád, a kaposvári Dorottya Szálló igazgatója. - Buzsáki születésű vagyok, az apám tanító volt, mindent és mindenkit ismert, így a vidék ételeit is. Aztán vendéglátóipari szakember lettem, ebben a minőségemben tanultam meg főzni, s megismerkedtem dr. Cey- ‘Bert Róberttel, a Gasztronómiai Világtanács főtitkárával, aki somogyi származású és Bangkokban él. Gyakran hazalátogat, kimegyünk a bárdi hegyen levő pincékbe, ahol jókat eszünk. Ilyenkor mindig kerül egy újfajta étel, valamelyik gazda specialitása. Ezért aztán néha magam is nyakamba veszem a hegyet, és magnóval a kezemben beszélgetek az emberekkel. Talán összegyűlik egy könyvre való recept. — Mi jellemzi a vidék táplálkozási szokásait? — Somogy, Tolna, Baranya nagyjából hasonló adottságú, ezért a konyha is hasonló, de- persze, vannak eltérések: például a Balaton partján több a halétel, a Zselicben pedig a vadászat fontosabb. De a falusi konyhákra mindenhol jellemző az egyszerűség, a takarékosság, hogy mindent gazdaságosan felhasználtak, ezért ugyanabból az anyagból sokféle ételt készítettek. Nagyon érdekes és ebből a szempontból újra fel kellene fedezni Somogy tájjellegű ételeit -, hogy zöldségből és gyümölcsből készült, s csodálatos ízharmóniát adó fűszerfélékkel ízesített levesek, mártások és főzelékfélék, savanyúságok ismeretesek ezen a vidéken. — A „jó zsíros pörkölt" nem is divat errefelé? — Dehogynem. De mindjárt az elején szeretném tisztázni, hogy milyen különbség van nálunk a pörkölt, a paprikás és a gulyás között. A pörköltnél a húst apróra vágjuk, zsírozott vagy olajozott edényben szabadtűzön * főzzük, mégpedig bográcsban és keményfa tü- zén. Egy külön edényben hagymát, paprikát, paradicsomot pirítunk, ehhez adjuk a fűszereket, a végén a paprikát, és amikor majdnem kész, a kettőt összekeverjük. A paprikásnál zsiradékban hagymát fony. nyasztunk, lepapríkázzuk, arra tesszük a húst és a többi fűszert. Végül a gulyás: mindent egybe, a vízbe teszünk: húst, hagymát, paprikát, sót, fűszereket, lassú tűzön egykét órán át' főzzük.- Milyen recepteket kaptunk öntől?- A Réti-féle báránypörkölt receptjét, de — megsértve előző elméletemet — ez tulajdonképpen fiatal bárányból készült paprikás, csakhogy pörköltnek nevezzük. Nyolc-tíz személyre 2,5 kg bárónyhúst és 30 dkg vöröshagymát veszünk, ízlés szerint zöldpaprikát, 2 ge. rezd fokhagymát, őrölt majoránnát, sót, borsot, cseresznyepaprikát, -gombát. -Mindezt összekeverjük, és lassú ke- ményfatűzön főzzük: víz, bor nem kell hozzá, mert elég levet ereszt. Ha megpuhul a hús, többnyire kenyérrel, néha sós krumplival tálaljuk.- Otthon' is főz?- Mondjuk így: együtt főzünk a feleségemmel. Például fácánlevest. Néhány napig érlelem a fácánt, aztán megnyúzom, levesnek felteszem hideg vízben, bezöldségezem: sárgarépa, petrezselyem, kelkáposzta, fokhagyma és vörös, hagyma. Amikor aranyszínűre főtt, kiveszem a fácánt, a húst lefejtem a csontról. Ragut készítek hozzá: zsírban hagymát pirítok, .ebbe gombát teszek, melléje a levesből kivett kelkáposztát, összekeverem a darabolt hússal és felengedem a leves levével. Babérlevelet, borókabogyót és koriandert teszek bele, gyömbért mindenképpen. Kevés vörös borral még ízesítem, burgonyafánkkal és/vagy krokettel tálalom.- Az ember megnyalja a szája szélét, és arra gondol: milyen jó lenne a vendéglők étlapjain is látni ilyen ételeket!- Mint vendéglátóipari szakember, csak egyetértéssel, de tehetetlenül -azt mondhatom ehhez: bizony, jó lenne! G. T. Mi lehet az ajtón túl?... Látogatás a pécsi püspökségen kocsibejáró közepe táján egy nagyformátumú, kétalakos fehér-márvány kompozíció vonja magára a figyelmet. Elnézegetem. A két finom arcélő-nőalak mintha valamilyen közös fájdalomban találkozna, s egymástól várna vigaszt, enyhülést. Mária és Mária Magdolna - Zala (pyörgy alkotása, említi kísérőm, azzal megindulunk fölfelé a vöröses márvány lépcsőkön. A tágas lépcsőházban és hallban -barokk műtárgyak. Festmények, parasztbarokk faszobrok fogadják itt az érkezőt. A lépcsőforduló táján, egymással szemben két nagy méretű gobelin. Ismeretlen fla- rnand mester alkotásai az 1600-as évek első harmadából, i-égy másik hasonlóval együtt. A hat mű Mózes életéneik egy-egy epizódját ábrázolja. (Átkelés a Vörös-tengeren; Hőre az amelekitákkal; Mózes az égő csipkebokornál; Vizet fakaszt a sziklából; Mózes a fáraó előtt; Apósa nyáját őrzi.) A faliszőnyeg-soroza-tot Mária Terézia ajándékozta Kiírná püspöknek, a palota kápolnája részére. E sokoldalúan képzett, rendkívül nagy műveltségű, széles látókörű fiatal tren- oséni papot a császárasszony magához rendelte a kancelláriába. Majd több éves diplomáciai tevékenységét követően nevezte ki, 32 évesen, Pécs püspökének. Érdemei elismeréséként küldte el vészére a BWMWnBBa—I——^CM— gobelinsorozatot, amelynek darabjai ma - a nagyszalon és a szobák falain - alighanem a palotai legértékesebb műkincsei közé tartoznak. A hallban és végighaladva a folyosókon, pécsi püspökök portréképei, rézkarcok, festmények sora kísér. XVI11—XIX. századi művek. A második emeleten két Dorímeister-kép is említésre érdemes: Nepomuki Szent János és Szent Anna. A folyosákon és a palota egyéb lakó-, dolgozó-, társalgó slb. helyiségeiben a festmények mellett három - csaknem mindenütt megtalálható - tárgymotívum uralkodik: fehér szinű meisseni cserépkályhák; szebbnél szebb antik órák és gazdag oranyozású velencei tükrök. A sok tükör egyébiránt szimbólumként sem jelentéktelen; szembenézésre int. .. Mint megtudom, az egyházmegyéből sokan megfordulnak itt. Hadd lássák magukat benne... * Cserháti püspök úr a nagyszalonban fogad. Néhány kérdésemre türelmes válaszokat kapva bővebbet is sikerült megtudnom egy fontos közérdekű ügyben: A látott műkincsek legértékesebb darabjai 3—4 éven belül állandó egyházművészeti kiállítást rendeznek be Pécs belvárosának egy erre alkalmas épületében. Itt, ha nem is egyszerre, de szép sorban bemutatják o XVII. századi fla- mand mester faliszőnyegeit is. W. E. Gyermektragédia Mohácson uhanas Kilöktok, kiugrói-!- vagy kiesefl- az ablakon? Az üvöltéssel együtt ért földet. Törött combcsontjai a földibe fúródtak. A gyermek kicsavarodott teste fölött, két emelet magasságban egy kitárt ablak. Lent tömeg. Szomszédok, orvosok, rendőrök. Fönt a kitárt ablok. Senki sem hajol ki, hogy a mélybe nézzen. Néhány perc, s onnan föntről egy asszonyt kisérnek le. Az anya. Mi történt? — kérdi, s a szeme könnytelen. Körülötte szorosra zárul az asszonyok gyűrűje. A tragédia augusztus 9-én történt, a késő délutáni órákban. Mohácson, az újvárosi lakótelep egyik épületének második emeleti ablakából kizuhant egy kilenc éves kislány. Kiesett, kiugrott vagy kilökték az oblákon? Egyelőre nem tudni, a körülmények tisztázására várrfek. Az emberölés bűntette kísérletének alapos gyanújával őrizetbe -vett anya, Kosaras Mi'hályné, egyelőre tagadásban van. Mi most riportunkban, csak a Kosaras család életkörülményei és hat kiskorú gyermekük sorsának bemutatására vállalkozhatunk. Ezek a gyermeksorsok önmagukért beszélnék. A súlyos, életveszélyes sérülésekkel kórházba szállított kislányt azonnal megműtötték. Az orvosi szakvélemény: a rendkívül szennyezett - földdel - nyílt törések miatt szövődmények léphetnék fel, aminek következménye maradandó testi fogyatékosság lehet. ■Kedd, este tíz óra. Még dolgoznak a helyszínelők. Lent, a ház mögött, lámpák fénycsóvái pásztázzák újra és újra a vérnyomókat. Fönt kivilágított ablakok, írógép kattog. Az apót hallgatják ki. A lépcső- házban asszonyok várakoznak. A ház lakói, a Kosaras család életének tanúi, akik most érthető, hogy nem tudnak elfogulatlanul beszélni. — Éhesék vagyunk - panaszkodtok nop mint nap a gyermekek. - Torkosak — magyarázta az anya a szomszédoknak, a szerinte megérdemelt verések után. — Egész nyáron bezárták a gyermekeket a bűzös, szellő- zetlen lakásba — mondja a legkisebb Kosaras-gyermek keresztanyja. - Mi értesítettük a gyámhatóságot — teszi hozzá a másik. - Egyszer kijöttek, de másodszorra azt mondták, adjuk be írásba. Bent a lakásban vékonydon- gájú, fekete férfi görnyed az egyik széken, az apa, aki semmit sem látott, mert éppen a báliban volt vásárolni. A gyerekek sem tudnak sokat, mert ők ókkor a televíziót nézték. — Miért kerülték állami gondozásiba a gyerekek? A szenvtelen arcú férfi gyorsam, sza bato sa n él hada rj a : — Súlyos testi sértés, füstmérgezés - aztán néhány szó, hogy ezért ők, a szülők, börtönbüntetést kaptak. Ezután elfordul, a beszélgetést befejezettnek tekinti.- Miért szokott kikapni az ablakból kiesett testvéretek? - kérdem az egyik gyermeket.- Torkps volt - mondja a fiú. - Lekvárt, cukrot és tejet lopott. Pedig a lekvár az kenyérre való, a tej meg a cukor kávéba! ’Másnap az ütöm a Mohácsi Városi Tanács gyámhatóságára vezetett. Az ügy előadója, Jónás Lászlóné, készséges és kétségbeesett. Az emberek percenként megállítják az utcán. Miért nem intézkedett a gyámhatóság? Úgy tűnik, neki, mindenképpen bűnbakot keresnék.- A Kosaras-család öt éve lökik Mohácson, s idén március óta tartoznak a területemhez. Előtte a kolléganőm intézte ügyeiket - mondja Jónás Lászlóné. Vaskos dossziét tesz elérni, az öt állami gondozott gyermek iratait. Többségük a komlói gyámhatóság területén keletkezett, illetve a Komlói Városi Bíróságon. Végiglapozom a- bírósági ítéleteket. 1975. Az apát a bíróság súlyos testi sértés bűntette miatt 1 év és hat hónap szabadságvesztésre ítélte. Az egyik, alig egyhónapos kisgyermekét dühében a gyermekágyhoz vágta, s combcsonttörést szenvedett. Aztán a síró gyermeket fejbeverte, s eltörött a halántékcsontja. Szintén 1975. Az anyát tíz hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság ifjúság elleni bűntett elkövetése miatt. Akkor két kisgyermek maradt otthon felügyelet nélkül. A lakás kigyulladt, a gyermekeket füstmérgezéssel szállították kórházba. 1981. A Komlói Járásbíróság az anyát hat hónap Szabad-" ságvesztésre ítélte kiskorú veszélyeztetésének bűntette, tartás elmulasztásának vétsége és más bűncselekmény miatt. Az apa, kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt egy év négy hónap szabadságvesztés büntetést kapott. Egy kilenc éves kislány kizuhant az ablakon. A körülmények tisztázása nem leszköny- nyű. A gyermekek sorsának tanúi dühödték. A gyermekek? Nem alkalmaik, vagy talán már nem is tudnak igazat mondani? Sorsuk önmagáért beszél . . . Marton Gy. vasamapi 5
