Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)

1988-08-14 / 225. szám

Mépszauozos a dohányzás ellen? Befejeződön- az egészségügyi szakdolgozók kongresszusa Az egészségügyi szakdolgo­zók első kongresszusa szomba­ton befejeződött Győrött. A kétnapos tanácskozást a Győr- Sopron Megyei Tanács kórhá­za és a Magyar Néphadsereg VI. számú kórháza rendezte, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, továbbá az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete és a Magyar Kór­ház Szövetség támogatásával. A kongresszus több mint 900 résztvevője az egészségmeg­őrzés témakörét vitatta meg. A tanácskozás "munkájában részt vevő dr. Kökény Mihály szociális és egészségügyi mi­niszterhelyettes az egészség­megőrzési program idei ten­nivalóiról az MTI munkatár­sának elmondta, hogy az egészségügyi kormányzat leg­sürgetőbb feladatának a vér- nyomásszűrés megszervezését és a döhányzás elleni küzde­lem társadalmi méretű kiszé­lesítését tekinti. A dohányzás elleni küzde­lembe bevonják az oktatási intézményeket — mondotta a miniszterhelyettes. Elmondta továbbá, hogy az Országos Egészségvédelmi Tanács ki­munkálta a dohányzás korlá­tozásával kapcsolatos jogsza­bályi javaslatot a nemdohány­zók érdekében. A miniszter- helyettes véleménye szerint akár népszavazás dönthetne a készülő jogszabály életbe léptetéséről. Vasárnapi szakácstanács ____ • ■»- V ■ . j lLlM mm Két patinás épület őrködik a Dóm téren, egymással szem­ben. Az egyik, amely Ny-ról zárja a teret, a püspöki pa­lota. Az emberek, a turisták kiváncsion pillantanak fehér zsalugáteres ablaksoraira. Va­jon mi lehet mögötte? . . . Szép vonalú, jókora tölgyfakapuján azonban csak azok léphetnek be, akiket ez hivatalból meg­illet. Vagy a püspökség ven­dégei, hivatalos látogatói. Illetve - szigorú kivételként - e héten a DN munkatársa is engedélyt kapott egy rövid látogatásra. Avval o föltétellel, hogy írásunk egyértelműen közreadja: az épület megte­kintés céljából továbbra sem látogatható. Ahhoz viszont, hogy olvasó­inkkal tudassuk, mi látható e falakon túl, készségesen hoz­zájárult a palota házigazdá­ja, dr. Cserháti József me­gyéspüspök, akivel látogatá­som végén néhány szót is vált­hattam. Kalauzom: Biró László püs­pöki titkár. Belépve a fakocka-padozatú A pécsi püspöki palota előcsarnokának egy részlete Fotó: Proksza László Báránypörkölt kenyérrel Recepteket- gyűjt- a szállodaigazgató — Gyűjtöm a tájjellegű éte­lek receptjeit — mondja Vida Árpád, a kaposvári Dorottya Szálló igazgatója. - Buzsáki születésű vagyok, az apám ta­nító volt, mindent és minden­kit ismert, így a vidék ételeit is. Aztán vendéglátóipari szak­ember lettem, ebben a minő­ségemben tanultam meg főz­ni, s megismerkedtem dr. Cey- ‘Bert Róberttel, a Gasztronó­miai Világtanács főtitkárával, aki somogyi származású és Bangkokban él. Gyakran haza­látogat, kimegyünk a bárdi he­gyen levő pincékbe, ahol jó­kat eszünk. Ilyenkor mindig ke­rül egy újfajta étel, valame­lyik gazda specialitása. Ezért aztán néha magam is nyakam­ba veszem a hegyet, és mag­nóval a kezemben beszélgetek az emberekkel. Talán össze­gyűlik egy könyvre való re­cept. — Mi jellemzi a vidék táp­lálkozási szokásait? — Somogy, Tolna, Baranya nagyjából hasonló adottságú, ezért a konyha is hasonló, de- persze, vannak eltérések: pél­dául a Balaton partján több a halétel, a Zselicben pedig a vadászat fontosabb. De a fa­lusi konyhákra mindenhol jel­lemző az egyszerűség, a taka­rékosság, hogy mindent gaz­daságosan felhasználtak, ezért ugyanabból az anyagból sok­féle ételt készítettek. Nagyon érdekes és ebből a szempont­ból újra fel kellene fedezni Somogy tájjellegű ételeit -, hogy zöldségből és gyümölcs­ből készült, s csodálatos íz­harmóniát adó fűszerfélékkel ízesített levesek, mártások és főzelékfélék, savanyúságok is­meretesek ezen a vidéken. — A „jó zsíros pörkölt" nem is divat errefelé? — Dehogynem. De mindjárt az elején szeretném tisztázni, hogy milyen különbség van ná­lunk a pörkölt, a paprikás és a gulyás között. A pörköltnél a húst apróra vágjuk, zsírozott vagy olajozott edényben sza­badtűzön * főzzük, mégpedig bográcsban és keményfa tü- zén. Egy külön edényben hagy­mát, paprikát, paradicsomot pirítunk, ehhez adjuk a fűsze­reket, a végén a paprikát, és amikor majdnem kész, a ket­tőt összekeverjük. A paprikás­nál zsiradékban hagymát fony. nyasztunk, lepapríkázzuk, arra tesszük a húst és a többi fűszert. Végül a gulyás: min­dent egybe, a vízbe teszünk: húst, hagymát, paprikát, sót, fűszereket, lassú tűzön egy­két órán át' főzzük.- Milyen recepteket kaptunk öntől?- A Réti-féle báránypörkölt receptjét, de — megsértve elő­ző elméletemet — ez tulajdon­képpen fiatal bárányból ké­szült paprikás, csakhogy pör­költnek nevezzük. Nyolc-tíz sze­mélyre 2,5 kg bárónyhúst és 30 dkg vöröshagymát veszünk, ízlés szerint zöldpaprikát, 2 ge. rezd fokhagymát, őrölt majo­ránnát, sót, borsot, cseresznye­paprikát, -gombát. -Mindezt összekeverjük, és lassú ke- ményfatűzön főzzük: víz, bor nem kell hozzá, mert elég le­vet ereszt. Ha megpuhul a hús, többnyire kenyérrel, néha sós krumplival tálaljuk.- Otthon' is főz?- Mondjuk így: együtt fő­zünk a feleségemmel. Például fácánlevest. Néhány napig ér­lelem a fácánt, aztán meg­nyúzom, levesnek felteszem hi­deg vízben, bezöldségezem: sárgarépa, petrezselyem, kel­káposzta, fokhagyma és vörös, hagyma. Amikor aranyszínűre főtt, kiveszem a fácánt, a húst lefejtem a csontról. Ragut ké­szítek hozzá: zsírban hagymát pirítok, .ebbe gombát teszek, melléje a levesből kivett kel­káposztát, összekeverem a da­rabolt hússal és felengedem a leves levével. Babérlevelet, bo­rókabogyót és koriandert te­szek bele, gyömbért minden­képpen. Kevés vörös borral még ízesítem, burgonyafánkkal és/vagy krokettel tálalom.- Az ember megnyalja a szája szélét, és arra gondol: milyen jó lenne a vendéglők étlapjain is látni ilyen étele­ket!- Mint vendéglátóipari szak­ember, csak egyetértéssel, de tehetetlenül -azt mondhatom ehhez: bizony, jó lenne! G. T. Mi lehet az ajtón túl?... Látogatás a pécsi püspökségen kocsibejáró közepe táján egy nagyformátumú, kétalakos fe­hér-márvány kompozíció vonja magára a figyelmet. Elnéze­getem. A két finom arcélő-nő­alak mintha valamilyen közös fájdalomban találkozna, s egymástól várna vigaszt, eny­hülést. Mária és Mária Mag­dolna - Zala (pyörgy alkotá­sa, említi kísérőm, azzal meg­indulunk fölfelé a vöröses már­vány lépcsőkön. A tágas lépcsőházban és hallban -barokk műtárgyak. Festmények, parasztbarokk fa­szobrok fogadják itt az érke­zőt. A lépcsőforduló táján, egymással szemben két nagy méretű gobelin. Ismeretlen fla- rnand mester alkotásai az 1600-as évek első harmadá­ból, i-égy másik hasonlóval együtt. A hat mű Mózes éle­téneik egy-egy epizódját ábrá­zolja. (Átkelés a Vörös-tenge­ren; Hőre az amelekitákkal; Mózes az égő csipkebokornál; Vizet fakaszt a sziklából; Mó­zes a fáraó előtt; Apósa nyá­ját őrzi.) A faliszőnyeg-soroza-tot Má­ria Terézia ajándékozta Kiírná püspöknek, a palota kápolná­ja részére. E sokoldalúan kép­zett, rendkívül nagy műveltsé­gű, széles látókörű fiatal tren- oséni papot a császárasszony magához rendelte a kancellá­riába. Majd több éves diplo­máciai tevékenységét követő­en nevezte ki, 32 évesen, Pécs püspökének. Érdemei elisme­réséként küldte el vészére a BWMWnBBa—I——^CM— gobelinsorozatot, amelynek da­rabjai ma - a nagyszalon és a szobák falain - alighanem a palotai legértékesebb műkin­csei közé tartoznak. A hallban és végighaladva a folyosókon, pécsi püspökök portréképei, rézkarcok, festmé­nyek sora kísér. XVI11—XIX. szá­zadi művek. A második eme­leten két Dorímeister-kép is említésre érdemes: Nepomuki Szent János és Szent Anna. A folyosákon és a palota egyéb lakó-, dolgozó-, társal­gó slb. helyiségeiben a fest­mények mellett három - csak­nem mindenütt megtalálható - tárgymotívum uralkodik: fe­hér szinű meisseni cserépkály­hák; szebbnél szebb antik órák és gazdag oranyozású ve­lencei tükrök. A sok tükör egyébiránt szim­bólumként sem jelentéktelen; szembenézésre int. .. Mint megtudom, az egyházmegyé­ből sokan megfordulnak itt. Hadd lássák magukat ben­ne... * Cserháti püspök úr a nagy­szalonban fogad. Néhány kér­désemre türelmes válaszokat kapva bővebbet is sikerült megtudnom egy fontos közér­dekű ügyben: A látott műkincsek legérté­kesebb darabjai 3—4 éven be­lül állandó egyházművészeti kiállítást rendeznek be Pécs belvárosának egy erre alkal­mas épületében. Itt, ha nem is egyszerre, de szép sorban bemutatják o XVII. századi fla- mand mester faliszőnyegeit is. W. E. Gyermektragédia Mohácson uhanas Kilöktok, kiugrói-!- vagy kiesefl- az ablakon? Az üvöltéssel együtt ért föl­det. Törött combcsontjai a földibe fúródtak. A gyermek ki­csavarodott teste fölött, két emelet magasságban egy ki­tárt ablak. Lent tömeg. Szom­szédok, orvosok, rendőrök. Fönt a kitárt ablok. Senki sem ha­jol ki, hogy a mélybe nézzen. Néhány perc, s onnan föntről egy asszonyt kisérnek le. Az anya. Mi történt? — kérdi, s a szeme könnytelen. Körülötte szorosra zárul az asszonyok gyűrűje. A tragédia augusztus 9-én történt, a késő délutáni órák­ban. Mohácson, az újvárosi lakótelep egyik épületének má­sodik emeleti ablakából kizu­hant egy kilenc éves kislány. Kiesett, kiugrott vagy kilökték az oblákon? Egyelőre nem tud­ni, a körülmények tisztázására várrfek. Az emberölés bűntette kísérletének alapos gyanújával őrizetbe -vett anya, Kosaras Mi'hályné, egyelőre tagadás­ban van. Mi most riportunk­ban, csak a Kosaras család életkörülményei és hat kiskorú gyermekük sorsának bemuta­tására vállalkozhatunk. Ezek a gyermeksorsok önmagukért be­szélnék. A súlyos, életveszélyes sérü­lésekkel kórházba szállított kis­lányt azonnal megműtötték. Az orvosi szakvélemény: a rendkí­vül szennyezett - földdel - nyílt törések miatt szövődmé­nyek léphetnék fel, aminek kö­vetkezménye maradandó testi fogyatékosság lehet. ■Kedd, este tíz óra. Még dol­goznak a helyszínelők. Lent, a ház mögött, lámpák fénycsó­vái pásztázzák újra és újra a vérnyomókat. Fönt kivilágított ablakok, írógép kattog. Az apót hallgatják ki. A lépcső- házban asszonyok várakoznak. A ház lakói, a Kosaras csa­lád életének tanúi, akik most érthető, hogy nem tudnak el­fogulatlanul beszélni. — Éhesék vagyunk - pa­naszkodtok nop mint nap a gyermekek. - Torkosak — ma­gyarázta az anya a szomszé­doknak, a szerinte megérde­melt verések után. — Egész nyáron bezárták a gyermekeket a bűzös, szellő- zetlen lakásba — mondja a legkisebb Kosaras-gyermek ke­resztanyja. - Mi értesítettük a gyámhatóságot — teszi hozzá a másik. - Egyszer kijöttek, de másodszorra azt mondták, ad­juk be írásba. Bent a lakásban vékonydon- gájú, fekete férfi görnyed az egyik széken, az apa, aki sem­mit sem látott, mert éppen a báliban volt vásárolni. A gye­rekek sem tudnak sokat, mert ők ókkor a televíziót nézték. — Miért kerülték állami gon­dozásiba a gyerekek? A szenvtelen arcú férfi gyor­sam, sza bato sa n él hada rj a : — Súlyos testi sértés, füst­mérgezés - aztán néhány szó, hogy ezért ők, a szülők, bör­tönbüntetést kaptak. Ezután el­fordul, a beszélgetést befeje­zettnek tekinti.- Miért szokott kikapni az ablakból kiesett testvéretek? - kérdem az egyik gyermeket.- Torkps volt - mondja a fiú. - Lekvárt, cukrot és tejet lopott. Pedig a lekvár az ke­nyérre való, a tej meg a cu­kor kávéba! ’Másnap az ütöm a Mohá­csi Városi Tanács gyámhatósá­gára vezetett. Az ügy előadó­ja, Jónás Lászlóné, készséges és kétségbeesett. Az emberek percenként megállítják az ut­cán. Miért nem intézkedett a gyámhatóság? Úgy tűnik, ne­ki, mindenképpen bűnbakot keresnék.- A Kosaras-család öt éve lökik Mohácson, s idén már­cius óta tartoznak a terüle­temhez. Előtte a kolléganőm intézte ügyeiket - mondja Jó­nás Lászlóné. Vaskos dossziét tesz elérni, az öt állami gondozott gyer­mek iratait. Többségük a kom­lói gyámhatóság területén ke­letkezett, illetve a Komlói Vá­rosi Bíróságon. Végiglapozom a- bírósági ítéleteket. 1975. Az apát a bíróság súlyos testi sér­tés bűntette miatt 1 év és hat hónap szabadságvesztésre ítél­te. Az egyik, alig egyhónapos kisgyermekét dühében a gyer­mekágyhoz vágta, s comb­csonttörést szenvedett. Aztán a síró gyermeket fejbeverte, s el­törött a halántékcsontja. Szin­tén 1975. Az anyát tíz hónap szabadságvesztésre ítélte a bí­róság ifjúság elleni bűntett el­követése miatt. Akkor két kis­gyermek maradt otthon fel­ügyelet nélkül. A lakás kigyul­ladt, a gyermekeket füstmér­gezéssel szállították kórházba. 1981. A Komlói Járásbíróság az anyát hat hónap Szabad-" ságvesztésre ítélte kiskorú ve­szélyeztetésének bűntette, tar­tás elmulasztásának vétsége és más bűncselekmény miatt. Az apa, kiskorú veszélyezteté­sének bűntette miatt egy év négy hónap szabadságvesztés büntetést kapott. Egy kilenc éves kislány ki­zuhant az ablakon. A körülmé­nyek tisztázása nem leszköny- nyű. A gyermekek sorsának ta­núi dühödték. A gyermekek? Nem alkalmaik, vagy talán már nem is tudnak igazat monda­ni? Sorsuk önmagáért be­szél . . . Marton Gy. vasamapi 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom