Dunántúli Napló, 1988. augusztus (45. évfolyam, 212-242. szám)
1988-08-13 / 224. szám
A szocialista országok életéből Luouban Jártunk Pillanatkép a Lenin sugárútról Szeszélyes időjárás fogadott bennünket augusztus elején Lvovban. Amikor megérkeztünk szinte elviselhetetlen volt a hőség, majd néhány óra múlva, viharos erejű széllökésekkel érkezett az eső. (Arra gondoltunk, hogy bár otthon is így áztatná a szomjas földeket az égi áldás.) Az eső elmúltával, jó néhány fokkal csökkenő hőmérsékletben, kellemes volt a séta a városban, mely érdekes, hétköznapi arcát mutatta vendégeinek. Mindenekelőtt a nagy forgalom keltette fel figyelmünket. Egész nap a város fő útvonala, a Lenin sugárút, ahol a legöbb üzlet található, tele volt emberekkel. De hcisonló kép fogadott bennünket a történelmi városrészben. Ugyanez jellemezte a város közepén a gépjármű- forgalmat is. Számunkra szokatlan volt az a ritmus, ahogyan ott közlekednek, „rugalmasan" kezelve a közlekedési táblákat, az elsőbbségadást, a kürt városi használatát. Ezért nem ártott óvatosnak lenni, amikor az úttesten áthaladtunk, noha hamar észrevettük, hogy a helybeliek nem igen veszik figyelembe, milyen szint jeleznek a közlekedési lámpák, inkább csak arra figyelnek jön-e valamilyen jármű az úton. Az augusztusi városkép igen változatos volt. A hatalmas parkokban, tereken minden zöldellt, virágokba borult, a széles utak mentén a hatalmas fák árnyéka alatt sétáltak az emberek. Ugyanakkor nem egy helyen zavarta a közlekedést Bevásárlás közben Városnézők és munkából hazatartók A város idegenforgalma ezekben a hetekben igen nagy. A szomszédos országoktól kezdve a tengeren túliokig szinte mindenfajta csoporttal találkozhattunk. De a legtöbb a lengyel vendég, akik a pihenésen, az ismerkedésen túl határozott vásárlási célokkal érkeznek Lvovba. Ez abból is kiderült, hogy sok üzletben hallhattunk lengyel szót. Leginkább oz elektromos meghajtású szerszámokat, az ékszereket keresik, így ezekből bizony hiányt tapasztalhattunk. A Ivoviak szeretik vendégeiket, az emberek barátságosak, segítőkészek, igyekeznek mindenki számára kellemessé tenni az ott eltöltött napokat. Mitzki Ervin Fotó: Proksza László Sorban állás vodkáért A magánszektor fejlesztése Vietnamban Hanoiban a közelmúltban nyilvánosságra hozták azt a párthatározatot, amely határozottan sürgeti a családi és magángazdaságok erőteljes fejlesztését. Különös hangsúlyt fektet a dokumentum arra, hogy a korábbi előítéletéktől megszabadulva mielőbb számolják fel a nem állomi gazdálkodó egységekkel szemben manapság helyenként még érzékelhető megkülönböztetéseket. A vietnami vezetés — amellett, hogy elismeri: a kollektivizálások és államosítások idején súlyos hibákat követtek el — hangsúlyozza: egyetlen közigazgatási szervnek sincs joga magángazdaságok részére termelési célokat előírni. Újdonság az is, hogy ezentúl különböző külföldi berendezések és nyersanyagok behozatalára a magánvállalatok devizával rendelkezhetnek. A délkelet-ázsiai szocialista orrzágban egyébként tavaly a 'kisipari és 'kézművesipari ágazat állította elő a fogyasztási cikkek több mint 60 százalékát, az összes export értékének pedig 20 százalékát. Napjainkban 'kétmillió embert foglalkoztat a 6 ezer kézműves- és kisipari szövetkezet, valamint a 13 ezer termelési csoport. Hozzávetőleges adatok szerint időnként legalább még egymillió bedolgozója, alkalmi munkavállalója van ezeknek a szövetkezeteknek. Egyházi rádióműsorok Prágából A Csehszlovák Rádió külföldi adásainak sezrkesztősé- ge több világnyelven, 1987 utolsó hónapjaiban kezdte meg minden szombat délután és este új, tízperces, a Hívők hangja Csehszlovákiából elnevezésű műsorának sugárzását. A műsorért a Csehszlovák Egyházi és Vallási Személyiségek Bizottsága vállalt kezességet. Az Orbis sajtóügynökség munkatársa a műsor bemondójával, dr. Karol Gábris profesz- szorral beszélgetett. — Hogyan született ez a kezdeményezés és mi a célja?- A Csehszlovák Egyházi és Vallási Személyiségek Bizottsága, mely a Csehszlovákiában tevékenykedő mind a 18 egyház és vallásközösség képviselőit tömöríti, gondoskodik arról, hogy az egyházakról és a hívőkről Csehszlovákiában objektív kép alakuljon ki, ne csupán hazánkban, hanem a határokon túl is. Tapasztalataink alapján, amikor a csehszlovákiai vallási élet némely jelenségét külföldön nem értették meg vagy szándékosan elferdítették, úgv döntöttünk, hogy felhasználjuk a csehszlo. vak rádió idegen nyelvű adását arra, hogy rendszeres műsorban fokozatosan bemutassuk a hallgatóknak, hogyan működnek az egyházak, és milyen a vallási élet hazánkban. A műsorban megtalálhatók történelmi visszapillantások, de őszinte, időszerű reagálások a mai eseményekre is, amennyiben az egyházak vagy a vallásközösségek ezekhez kialakítják álláspontjukat. — Milyen tehát a mai adások konrét tartalma? — Kiemelt figyelmet szenteltünk a csehszlovák keresztények békeharcának. A csehszlovák katolikus papok békeszövetségét, a Pacem in ter- ris-t például annak elnöke, dr. Vymétal, a Keresztény Béke- konferencia reqionális szervezetét dr. Smolík mutatta be. A Csehszlovák Békebizottság és a nyugatnémet békeharcosok közötti megbeszélésekkel foglalkozott dr. Anerka Eber- tová, a csehszlovák huszita egyházból.. Néhány egyház is bemutatkozott: a pravoszláv egyház Gorazda püspök évfordulóján, a zsidók az európai zsidókong. resszus alkalmából, a római katolikus egyház a Bibliáról és a vásárok népi vallásosságáról szóló elmélkedéssel, a cseh- testvéri egyház szinódusa idején, valamint az evangélikus egyház. 1988 elején bemutatkoztak a csehszlovákiai teoló- iqiai karok is, és a többi egyházak. — Ki vesz részt az adások előkészítésében? — Az adások anyagát az Egyházi és Vallási Személyiségek Bizottságának témajavaslatai alapján öttagú állandó csoport készíti elő. Ok felelnek a sugárzott műsorért. A havannai botanikus kert Több mint négyezer virág- különlegesség nő a kubai nemzeti botanikus kertben. A Havcnna közelében található mintegy hat négyzetkilométernyi 'kert a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye. A botanikus kert létrejötte nagymértékben köszönhető egy szakértő csoport tizenöt éves fáradozásának, amelynek vezetője, a már elhunyt Jöhon- nes Bisse maga is számos országot felkeresett a gyűjtemény összeállítása érdekében. Bisse volt a megalapítója a herbáriumnak, a szárított, kipreparált növények gyűjteményének is, amely mintegy 60 ezer kiállítási darabot számlál. Az intézmény mintegy 250 hasonló botanikus kerttel tart fenn kapcsolatot, s egyben magvak cseréjével is foglalkozik. A kertben családonként és elterjedési helyeik szerint csoportosították a növényeket. Különösen figyelemreméltó a kaktusAollekció, amelynek mintegy ezer darabját Kuba, Mexikó, Dél-Amerika, Afrika, Madagaszkár számtalan vidékén gyűitötték. A látoqatók nagy érdeklődéssel tekintik meg a csaknem 500 darabos orchidea-kiállítást is. ENSZ-támogatás a feldolgozóiparnak Az ENSZ különböző szakosított szervezetei (UNIDO, UNDP) a közelmúltban elkezdték egy 2,5 millió dolláros pénzügyi támogatás folyósítását két, Ho Si Minh városban működő üzemnek, a központi hűtőháznak és SEAP- RODEX nevű tengeri termékeket feldolgozó és exportáló vállalatnak. Az összeg nagyobbik részét a központi hűtőház kapja, a berendezések korszerű karbantartására és új gépek vásárlására. Az új hűtőberendezéseknek köszönhetően a vállalat 1990-re megkétszerezheti mélyfagyasztó-kapacitását, amely így eléri majd az évi egymillió tonnát. Mintegy 700 ezer dollárt kap a SEAPRODEX, hogy megújítsa laboratóriumi felszerelését és új konzervgyártó gépsorokat szerezzen be. A pénzből jut a szakemberek továbbképzésére is. 1988. augusztus 13., szombat ez útépítés, útelzárás. A Lenin sugárút közepén lévő parkosított sétányt is ezekben a napokban újítják fel, s állvány veszi körül a sokak által jól ismert Mickiewicz szobrot is. A várost járva azt tapasztalhattuk, hogy egész nap nagy a vásárlók száma, így az üzletekben sokat kell várakozni, sorban állni, hogy a kiszemelt árut megvásárolhassák. (A leghosszabb sort a vodkaárusításnál láttuk.) Különösen a tartós fogyasztási cikkék iránt nagy a kereslet, a színes, japán képernyős tv- készülékre sokan várakoznak, ezért csak előjegyzés alapján lehet ezekhez hozzájutni. Sok mindent árulnak az utcán, az üzletek előtt, a méterárutól kezdve a burgonyáig. így hát „menetközben" mindenki megveheti amit meglát.