Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-18 / 198. szám

1988. július 18., hétfő

Dunántúli napló

7

Pécsiek qt olimpián - London, 1908 13U

Várkői Ferenc

Bronzérem

a férfi terna csapatversenyben

A második világháború után, az első olimpiai játékok rendezését London kapta. A nagy világversenyen ott voltak a magyar sportolók is, köztük Várköi Ferenc pécsi tornász, aki tagja volt a harmadik helyen végzett, magyar férficsapatnak.

A Alföldről, Csongrádból a TF elvégzése után került Pécsre, 1942-ben. Középiskolás korában kezdett versenyezni, a KISOK bajnokságokon aratta első sikereit. Már testnevelési főiskolás korában tagja volt a magyar tornász válogatottnak. Nem kevesebb, mint 28 alkalommal képviselte a magyar színeket a válogatottban.

Pécsett először a Piusz Gimnáziumban tanított, majd a kereskedelmi testnevelő taná. ra lett, ott tanított nyugdíjazásáig, 1977-ig. A Makár utcai Általános Iskola tornatermében tartotta edzéseit. Először csak gyerekekkel foglalkozott, majd a PEAC, a PÁC és a Levente Egyesület tornászaival dolgozott. A torna működésének eredményeként sikersportág- lett Pécsett. Bemutatói, dísztornái társadalmi eseménynek számítottak abban az időben Pécsett. Gyakran megfordultak a városban a legjobb magyar tornászok. Sokszor a zsúfolásig megtelt színház adott otthont a tornászoknak. Kezdeményezésére évenként rendezték meg a Budapest-Pécs-Debrecen vá. rosok közötti tornász viadalt. 1946-ban alakította meg a

BTC tornaszakosztályót. Közben versenyzett. 1946-ban a Balkán Olimpia tornaversenyén megnyerte az összetett egyénit és a szerenkénti versenyeken élen végzett.

A londoni olimpiára elsőízben készültek Tatán a magyar sportolók. A tatai edzőtáborokba meghívást kapott Várkői Ferenc is, aki biztos tagja volt a válogatottnak. A Pataki, Sántha, Baranyai, Várkői, Mogyorósi, Fekete összeállítású magyar férfi tornászválogatott Londonban hírnevéhez méltóan szerepelt. Az egyéni versenyeken Pataki a műszabad-gyakorlatban aranyérmet szerzett, Mogyorósi második volt. A csapatversenyben harmadik hely jutott férfitornászainknak. Várkői Ferenc megmaradt emlékei között ott van a 16. szám, a londoni olimpián viselt rajtszáma, és megmaradt a kis fehér nadrág, melyben versenyzett.

A sikeres olimpia után Várkői még sokáig versenyzett. Csak 1956-ban hagyta abba. Bejárta egész Európát. A 30- as évek végén Berlinben volt az első külföldi versenye, majd Moszkva, London, Párizs, Stockholm következett. Versenyzett Bulgáriában, Olaszországban.

Nemcsak mint versenyző tartozott a legjobbak közé. Edzőként országosan elismert mestere volt a sportágának. Pécsett, a magyar tornasport vidéki bázisát alakította ki. Tanítványai közül Tass Olga

Várköi Ferenc tagja volt Londonban, az olimpiai játékokon bronzérmet szerzett magyar férfi tornász válogatottnak.

olimpiai bajnokságot nyert, Héder lános ott volt a mel- bourni olimpián, Kelényi Éva, Bács-Berger Györgyi a magyar válogatottban is szelepeitek.

Száz és száz gyerekkel ked- veltette meg a sportot. Gyermektornáinak vezetését csak két évvel halála előtt mondta le, 1985-ben. A kisgyermekek tornája címmel 1965- ben jelent meg népszerű szakkönyve, melyet 1984-ben Tornázzunk együtt című, kisgyerekeknek és szülő nőknek írott kiadványa követett.

A PMSC megalakulása után, a város reprezentatív egyesületénél férfi tornászok vezetőedzője lett, nyugdíjba vonulásáig. Évtizedeken keresztül irányította a megyei tornaszövetséget. Hetvenkét éves korában hunyt el, 1987 decemberében.

Hegyi István

„Beamoni” világcsúcs

A női 100 méteren: 10.49 másodperc! Doyner-Kersee a hét-próbában javított

Indianapolis: az Egyesült

Államok atlétikai olimpiai válogatóversenyén Florence Griftith Joyner világcsúccsal győzött a 100 méteres női síkfutásban, július 16-án. Ideje: 10,49 mp. (MTI-telefotó)

Két világcsúcs született szombaton Indianapolisban, az amerikai atléták olimpiai válogató versenyén. Ezek közül az egyikre - amelyik a női 100 m döntőjében született - olyan jelző illik, ami az atlétikában a felső fokot jelöli. Nem túlzás, Florence Griff ith-Joyner „beamoni" teljesítményt ért el, s lett a világ jelenlegi leggyorsabb női sportolója, amikor a 100 métert 10.49 mp alatt vágtázta végig, 27 századdal felülmúlva honfitársnője, Evelyn Ashford 1984. augusztus 22-én Zürichben futott eredményét. Ennek a világcsúcsnak az értéke felülmúlja Ben Johnron- nak, a tavalyi római világbajnokság győztesének produkcióját is, a világra szóló 9.83 mp-t.

A 28 esztendős vágtázónő egycsapásra három határt lépett át: ő az első női sprinter, aki a százat gyorsabban futotta 10.70, 10.60 és 10.50 mp-nél. Nem sokkal a döntő után a versenybíróság bejelentette: a szélmérő 0 m mp- es „szelet" rögzített, azaz a világcsúcs teljes szélcsendben született. Azon a napon, amikor Indianapolisban a szél erőssége olykor az 5 m mp-et is felülmúlta!

A nap második világcsúcsával Jackie Joyner-Kersee szolgált, aki a hétpróbában saját, 7158 pontos rekordját írta ót, 7215 pontra. Két nap leforgása alatt az amerikai atlétanő a következő eredményeket érte el: 100 gát: 12.71 mp, magas: 1,93 m, súly: 15,65 m, 200 m: 22,30, távol: 7,00 m, gerely: 50,08 m, 800 m:

2:20.70 p.

A két újdonsült világrekord mögött sem szorult háttérbe a Los Angeles-i négy aranyérmének megismétlésére készülő Carl Lewis, aki a 100 méteren 9.78 mp-cel győzött, óm hozzá kell tenni, hogy e futam alatt a szél jóval erősebb volt a megngedettnél (5,20 m mp). Ezzel magyarázható, hogy még a hetedik helyezett is 10 mp-en belül ért a célba. Ugyanilyen erős szél segítette 18,20 méteres győztes ugrásához a hármasugró világcsúcstartó Willie Banks-et. A férfi magasugrásban hárman ugrottak navil ág rekordotgyobbat 2,30-nál, a győzelmet 2,34-gyel Jim Howard érdemelte ki. A 400 m-es gátfutás egyik középfutamában a vilógrekorder Edwin Moses 48.34 mp-cel volt a leggyorsabb, a másikban Andre Phillips 48.58 mp-vel. Rajtuk kívül 49 mp-en belül futott Kevin Young (48.60), valamint Danny Harris (48.74).

Florence Grtffith-Joyner:

Született: 1959. december

21-én Los Angelesben, magassága: 1,73 m, súlya: 59 kg.

Férje: AI Joyner (1987-ben ment hozzá), válogatott távol- és hármasugró.

Versenyeredményei: Los Angelesben ezüstérmes a 200 méteren, ugyancsak ezüstérmes tavaly a római vb 200 méteres döntőjében. Egyéni csúcsa a 100 méteren szombat óta 10.49 mp, a 200-on pedig 21.96 mp.

Nyilatkozatok:

Griff ith-Joyner:

— Nagyszerűen sikerült a rajtom, a legkisebb probléma nélkül értem a táv végére, de így is kételkedek az eredményben, ezt az időt mostanra semmiképpen sem vártam. Ettől függetlenül bízom abban, hogy még a 10.49-nél is tudok jobbat, s előbb vagy utóbb a 200-on is világrékor- dot javítok.

Joyner-Kersee:

— Szöulban nagyobb lesz a hajtóerő a számomra, s remélem, azzal együtt az eredményem is.

Carl Lewis:

— Nagyszerű állapotban érkeztem Indianapolisba, jól is ment a futás, de ennél kisebb szél mellett is tudok majd jobbat az olimpián.

Az olimpiát még mindig játékoknak nevezik

A versenyzők jogairól és kötelességeiről

Interjú Schmitt Pállal, a MOB

Schmitt Pált sokáig elsősorban úgy ismerték, mint olimpiai és világbajnok párbajtőrözőt. Az egykori sikeres pengeforgató az ÁISH elnök- helyettese, a Magyor Olimpiai Bizottság főtitkára és a Nem zetközi Olimpiai Bizottság egyetlen magyar tagja. Akik ismerik eredményeit, a sportirányítás terén kifejtett tevékenységét, tudják róla, hogy nem érdemtelenül került ezekbe az irigylésre méltó beosztásokba. Az olimpia évében, a játékok kezdési időpontjának közeledésével Sohmitt Pál minden alkalmat megragad annak érdekében, hogy népszerűsítse a világjátékokat. Mostani anyagunkat a dunántúli sportújsógirókkal történt találkozásán elhangzottakból állítottuk össze.

— Talán meglepően hangzik, de a világot legszélesebben átfogó szervezet a nemzetközi olimpiai mozgalom — kezdte tájékoztatóját Sohmitt Pál. — A hágai nemzetközi bíróságon bejegyzett 172 ország közül 167 tagja a NOB- nak, így szinte az egész földgolyó ott található az ötkarikás zászló alatt. Alkotmányunk az Olimpiai Charta, amelyike játékok lebonyolítását, a résztvevők körét szabályozza. Coubertin báró, aki az újkori olimpiák atyja, a világ népeinek olyan leckét adott, melyből generációkon keresztül felelni kell.

— Tizenkét évvel ezelőtt volt teljes olimpia, hány nemzet részvétele várható a szöuli játékokra?

— Eddig 136 ország 11 555 versenyzőjének előnevezése érkezett meg Szöulba. Ez a szám még nőni fog, hiszen a NOB 167 tagországa közül 161-nek a nemzeti olimpiai bizottsága mondott igent a részvételre, de szeptember 2- ig lehet leadni a végső nevezési listát a szeptember 17- én kezdődő és október 2-án záruló ötkarikás játékokra. A házigazdák a versenyzők mellett 4718 hivatalos olimpiai delegátust is várnak.

— A sportolók számát illetően az eddigi legnépesebb olimpia az 1972-es, müncheni volt, amelyen 7894-en indultak különböző versenyszámokban. Négy éve Los Angelesben 140 ország 7055 versenyzője küzdött meg 21 sportág 223 aranyérméért. Milyen lehetőségeket kinál Szöul?

— Az idén a tenisz és az asztalitenisz programba iktatásával 23 sportág viadalain 237 aranyérem megszerzése a tét. Az 1976-os, montreali olimpia óta először az idén vesz részt ismét együtt a két

nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Az elő- tervek szerint az amerikaiak indítják a legnépesebb csapatot, amelyet 639 sportoló alkot. A szovjet olimpiai gárda valószínűleg 625 tagú lesz, a „bronzérmes" NSZK-t 538 sportoló képviseli Szöulban. A további sorrend a csapatok létszáma alapján: Kanada 536, Dél-Korea 471, Nagy-Britan- nia 431, Olaszország 392, Franciaország 379, NDK 370, Kína 322, hogy csak a legnépesebbeket említsem.

— Hány aranyérmet várnak a magyar sportolóktól a szöuli olimpián?

— Négy arannyal mór elégedettek volnánk, s minden további győzelem már külön örömet jelentene. A hosszú évek tapasztalatai szerint a nyári játékok előtti világbajnokságokon szerzett aranyérmek „megfeleződnek”, az olimpiára. Ilyen értelemben lehet a vb-sikerekből ötkarikás következtetéseket levonni.

— Mit mutatott a montreáli játékok előtt ezen statisztika?

— Az olimpiai számokban a vb-ken 7 arany-, 6 ezüs-, s 14 bronzérmet nyertünk. Ehhez képest az ötkarikás versenyeken 22 medált (4, 5, 13) gyűjtöttek sportolóink, s az aranyak esetében igazolva látszik a feltételezés, hiszen a teljesítmény alig jobb, mint ötven százalék.

— Figyelembe véve a „felezési tételt", végül is milyen aranytermésre számíthat a magyar sport Szöulban?

— Az 1986., illetve 1987. évi világbajnokságokon (sportáganként változó a rendezés éve) a magyar versenyzők az olimpiai számokban 26 érmet (12, 5, 9) nyertek. Az aranyak esetében tehát az ötven százalékos teljesítmény hat bajnoki címet ígér. Mi mégis óvatosabbak vagyunk.

— ön a NOB sportolói bizottságában is fontos szerepet tölt be, alelnöke a jelenleg is aktiv sportolókat tömő- ritő érdekvédelmi testületnek.

— Igyekszik is megfelelni ennek az elvárásnak, amelynek elnöke a finn Peter Tall- berg, s tagjai között van például a románok hajdani tornászcsillaga, Nadia Comaneci, a brit középtávfutó kiválóság, Sebastian Coe, az amerikai gátfutó olimpiai bajnok, Edwin Moses, a szovjet jégkorong-válogatott egykori kapusa, Vtagyisztav Tretyak, s a mci férfitorna egyik kiválósága, a kínai Li Ning. Legutóbb Calgaryban tanácskozott a testület, ahol többek között

főtitkárával

olyan fontos kérdéseket tárgyalt, mint, hogy mi módon lehetne tovább csökkenteni ama veszélyeket, amelyek a „rizikós" sportágakban fenyegetik a sportolókat, például a felszerelések, a sporteszközök tökéletlensége miatt. A második helyen említem, de az olimpiai játékok legfontosabb eleme a fair play, a sport- szerűség. Ez még az amatőr- profi kérdésnél is fontosabb! A sportolók nem ellenségei, hanem sportbeli vetélytársai és barátai kívánnak lenni egymásnak.

— Hogy a világversenyeken milyen eredményt ér el egy- egy sportoló, értelemszerűen a teljesítményétől függ. De eredményességét más több tényező is befolyásolja.

— Igen, arról is sokat beszélgettünk, hogy a sportolók szereplését leronthatja egy-egy versenybíró, zsűri tevékenysége. Károkat okozhatnak, ha nem állnak feladatuk magaslatán. Vagyis nemcsak a sportolóknak, hanem a versenybíróknak is tisztességesen fel kell készülniük, mert csak gy járulhatnak hozzá a fair play szellem diadalához.

— A sportszerűség, és leginkább a sport, a tiszta sport első számú ellensége a dopping, a tiltott ajzószerek használata, a teljesítmények minden áron "aló növelése érdekében.

— Scjnos, a dopping, a rosszirányú teljesítménynövelés gondja sem hiányzott az ülés napirendjéről. Megállapítottuk: a jelenlegi ellenőrzési módszerek technikailag ugyan nagyon fejlettek, de nem általánosan elterjedtek a világon. A bizottságban hangsúlyoztuk az edzések alatti ellenőrzések fontosságát is. Úgy tűnik ugyanis, hogy a „kontroli-veszély" miatt a versenyzők a játékokra már „tisztán" érkeznek, de a felkészülés folyamán még alkalmaznak különböző tiltott szereket. Gondot okoz, hogy a különböző országok és sportszövetségek más és más szankciókat alkalmaznak a vétkesek ellen, ezért az egyenlő esélyek elve - a sport legfontosabb rendező elve! — nehezen valósul meg. Az sem feledhető azonban, hoay pár éve új veszélyként van jelen a vérdopping, ami tiltott manipulálása a sportoló szervezetének, s a jelenlegi tudományos módszerekkel használata nem bizonyítható. A vérvételt egészség- ügyi és vallási okok miatt nem tudjuk bevezetni az ellenőrzések során. A sportolói bizottság fontosnak tartja, hogy a versenyzőket, sportvezetőket is szigorú büntetés riassza el a doppingolástól. Törekvésünk arra irányul, hogy a büntetés érje el azokat is, akik nemcsak szedik, de forgalmazzák is a tiltott szereket. Ez ügyben szankciókat is fogunk javasolni. Tavaly egyébként a NOB-laboratóriu- mok — összesen 21 ilyen van a világon - 36 ezernél is több ellenőrző tesztet végeztek el, és 500 esetben volt pozitív a vizsgálat eredménye. Vagyis, a sportolók túlnyomó többsége igenis becsületesen készül, versenyez. Változatlanul meg kell tartanunk egymás iránti bizalmunkat, hiszen a negatívumok ismeretében sem szabad feladni: az olimpiai játékokat még mindig játékoknak hívják! — fejezte be Schmitt