Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-11 / 191. szám

1988. július 11., hétfő Dunántúli napló 5 ■MHMH aSARHAP — kAmikulabah Nagy Bandó András — Oríűért Tó-show kezdődött .mm N apernyő árnyékában ülünk Orfűn, Nagy Bandó András nyaralójának tera. szán, és beszélgetünk a múltról, jelenről és a jövő­ről, a Tó-show-ról, s Nagy Bandó orfűi terveiről. Az is­mert humorista az előző éva­dot a Játékszínben töltötte, ott, ahol annak idején a ne­ves Nagy Endre lépett föl. „Vagyunk" című műsorát negyvenszer láthatták ott, s hatvan előadást ért meg vi­déken. A szombaton este kezdődött Tó-show-sarozat- ban gyakorlatilag búcsúzik is Nagy Bandó ettől a mű­sortól, aminek részleteit még hallhatta a közönség, de már az új gégékét is kipró­bálta, amelyekből következő műsora összeáll. S követke­ző műsorának igencsak szel. lemes címet talált: „Téve­dések végjátéka, avagy víg­játék a duma mentén" — ez a cím egyúttal program is — a készülő új műsor be­mutatója novemberben lesz, ugyancsak a Játékszínben, de várhatóan a pécsiek is láthatják télen, a Sport- csarnokban. Megkérem, be­széljen a Tó-show-ról. — Orfű meglehetősen lá­togatott üdülőhely, s észre­vettem, hogy esti program nemigen akad senki számá. ra, csupán egy-két szóra­kozóhely van. Gondoltam, megpróbálok tenni valamit, s ebben a törekvésemben támogatókra is találtam a helyi tanácsnál, úgyhogy mondhatnám, elkezdődik „az immár hagyományos első orfűi tó-show", amit, mint eddig is kiderült, hagyo­mányteremtőnek szánunk, s szeretnénk a vállalkozást rentábilissá tenni. Olyonany- nyira, hogy a haszon itt ma­radna az orfűi tanácsnál, s ebből szerveznénk meg a jö­vő évi show-sorozatot. De ebből a feltételezett' pénzből nemcsak a tó-show-t szeret­nénk támogotni, hanem egy részét Orfűre akarjuk költe- r>:. Például gondoltam olyan­ra, hogy évente egy-egy szobrászt vagy fafaragót meghívnánk, dolgozzon itt, s itthagyott alkotása • Orfűt gazdagítaná. Szeretném, ha megalakulna az orfűi baráti kör, ezt a műsorokban szor­galmazni is fogjuk. S van még egy ötletem - sőt több is -, ennek megvalósítása már csak az erdészeten mú­lik. Szeretnék tőlük facseme­téket szerezni, s úgy létre­hozni egy fasort, hogy min­den itt föllépett neves mű­vész elültetne egy fát.- A Karinthy-gyürü után az új műsoron kívül mik a legújabb tervei?- Újabb könyvön dolgo­zom, címe várhatóan „Gyű­rűs új” (sic!) lesz; úgy ter­vezem, hogy ez még a nyá­ron elkészül. Tervezek egy szociográfiai jellegű anya­got is, most egyelőre úgy mondanám, hogy „Mai Ti- borcok" címmel. Dücsö Csilla Tavasztól őszig a jó levegőjű völgyben Molnár Csilla az irodalomban? Nem tiltották be a kaposvári előadást! Kaposvárott betiltották o Molnár Csilláról rendezett iro­dalmi estet! - ez a hír járja hetek óta Somogy megye székhelyén és a fővárosban. Molnár Csilla, a tizenéves ko­rában sztárrá lett, majd ön­gyilkosságba menekült szép- ségkirólynő sorsai már önma­gában is alkalmas a nagy tö­megvonzásra. Ráadásul a Szép lányok című film közön­ségsikere, külföldi dija, továb­bá az ennek nyomán történt reklámszakmai vezetőleváltá­sok mindezt a tömegkíváncsi­ságot csak fokozták. Most pe­dig egy betiltás? - Mi történt válójában? A Kaposvári Kilián György Városi Művelődési Központban május utolsó napjára Örök visszatérés címmel irodalmi estet hirdettek Molnár Csillá­iéi. Az estnek már a címe is hatásos, hiszen a közép- és idősebb nemzedéknek a Georges Auric zenéjével 1943- bon forgatott, s Magyarorszá­gon az ötvenes évek végén bemutatott azonos című film jól ismert. Az érdek­lődést a végletekig felfokozta Belohorszky Pál író, okinek az „örök visszatérés" a szerzői estje lett volna, s oki ezt nyi­latkozta : — Minden országnak kell legyen olyan tartománya, ahol a szentségeket őrzik. Én ilyen tobernákulumnak a Balaton egyik szögletét választanám, amelyet o fonyódi várhegy, túlnanról pedig a Badacsony és a Gulócs rajzol a meren­gő ég boltozatára. Én az Idő völgyének hívom ezt a vidé­ket.. . szükségszerűnek érzem, hogy Magyarország Szépe, Molnár Csilla itt e tájban kel­lett megszülessen. Én őt sze­mélyesen nem ismertem soha. Emléke mégis életté foganha­tott bennem. A nagyon érzékeny szerzői nyilatkozat is izgalmassá tette az estet, ám utolsó percben levették a műsorról. Miért? - kérdeztük Király Zoltánt, a „Kilián" igazgatóját. Válasza:- Nemzetközi szerződés • alapján egy örmény népi együttest kellett azon az es­tén fogodnunk. így az örök visszatérést sajnos nem mutat­hattuk be. Közbeg színész- egyeztetéii akadályok is adód­tak, az esten ugyanis színé­szek — Ráckevei Anna, Papp János, Menyhért Marian - is szerepeltek volna. A közönség fantáziája te­hát nagyobb, mint az in­dokolt lehetne, s ebben sze­repe van a még mindig élő Molnár Csilla-kultusznak. Most tárgyalunk arról, hogy a művelődési évad elején, szep­tember tóján bemutatjuk. Szó sincs tehát betiltásról! Földessy Dénes Huszár László Huszár századosra úgy em­lékszem - igaz, akkor még alacsonyabb rangban volt —, hogy fönn állt a rendőrklüb színpadán és bogozott. No persze a tizenkét tagú nagy­szerű tánczenekar tagjdként, amelyet lerabek Kálmán rend­őr őrnagy vezetett: amatőr együttes, hallhattuk őket kü­lönböző műsorok alkalmából, vagy éppen hétvégén, amikor többnyire táncos összejövete­leket rendeztek Pécsett, a Sörház utcában - ahol ma egyébként az MTV Pécsi Stú­diója működik. A bőgőn kí­vül még volt egy másik ked­venc hangszere, a dob. Jóval később szinte rendszeresen ta­lálkoztam vele a Hunyadi út 11. alatt, vagyis a Napló székházóban, amelynek egyik traktusában még a belvárosi tisztiőrs tartózkodott afféle „albérletben". Huszár Laci parancsnokhelyettes volt. . . Most sötétkék sültös sap­kát visel, atlétatrikót, amely­nek nyakrészéhez egy golyós­tollat csiptetett, aztán Adidas short, szandál: vagyis, nyári öltözetben. Hűsölünk az orfűi strand fölötti Hegyalja büfé ernyős asztalánál, a teraszon. — Hét éve szépen elvonul­tam nyugdíjba, aztán rá két évtől pedig az Orfűi Községi Tanács ' alkalmazásában dol­gozom. — Mint a strand vezetője? — Igen. A húsz éve világbajnok pankrátorhölgy találkozásunk­kor birokra hívott ki. A pécsi születésű, most Melbourne- ben élő Fújsz Polettről - be­cenevén: Gyilkos Tigris — nem hittem el, hogy túlzottan erős. Éreztem, izmai szépek, ruga'- nyosan teltek. Meglepett, hogy ijesztésül fújt, mint egy macs­ka, horkantott, min) egy paci, de aztán amikor a levegőbe repített .játszi könnyedséggel és elkapott mint • kisgyerek a labdát, kezdtem megszeppen- ni. Hátára is perdítetf, mint egy rakodómunkás a zsákot. Csak mosolygott, nem pihe- gett, nem fulladt, mint jóma­gam. Szívből kacagott és eköz­ben töredékét sejtettem .meg a pankrációs módszereknek. A szabályok szerint kitörhette volna ujjam, korom, vállam, földre vághato'tt volna, vagy odébb penderít messzire. Ta­poshatott, rúghatott, meglova­golhatott volna. Pankrációs já­ték közben titokban nem ki­zárt a csípés és a harapás sem.- Pécsi vagy, gondolom a városban is akadt volna nyug­díjasoknak alkalmas munka­kör . . .- Persze, csakhogy engem sokféle szól köt Orfűhöz. Pél­dául a hatvanas évek legele­jén — okkor még mint a tiszti- őrs tagja - társadalmi mun­kában kijártunk ide Orfűre és a tó építésénél kubikoltunlk, Ott dolgoztunk, látod a tó vé­gén, ónnál a partrésznél. Az­tán ezeket a gyönyörű platá­nokat is mi ültettük, amelyek most a víz partján olyan jó árnyékot nyújtanak. Úgy meg­nőtték a fák, hogy a lombozat összeér, talán ritkítani ké­ne .. . — Tehát megtetszett ez a környék ... — ... Annál is inkább, mert körülbelül húsz éve vettem itt a telket, és építettünk rá egy hétvégi házat. A munka per­sze évekig tartott, mindig olyan ütemben, ahogy pén­zünk volt. Polett teste tele forradással, töréssel, tarkóján mélyen he­gedt sebhelyek, de ezeket a gyenge pontokat csillogó öltö­zékkel, széles övvel álcázza az ellenfél elől, mint például a beépített műanyag csontpótlá- sót is. Testsúly, alak, méret, erőnlét nein számit a birkózás­ban, a karatéban és a súly- erhelésben, egyedül csak a bokszolás közben. Engem, q 82 kilóst ő, az 55 kilós pille­ként emelgetett.­Polett mindent elmond, hogy Pécsett született, ahol szépség- királynőnek választották távir- dászlányként. A Sörház utcá­ban lakó testvéréhez, Irénhez jár haza évente és ekkor is edz, naponta fut fel a Me- csek-tetőre és vissza, súlyzózik, 200-szor le felhajol tarkóra tett kézzel. A világot járja, önma­gát menedzseli. Dolgozott far­merként, kocsmai kidobóként; Jelenleg országjáró kisdiá­kok uralják a strandot, Érd­ről vagy negyvenen-ötvenen, aztán Zuglóból, de megláto­gatták az orfűi strandot Sar­kadról is: az alföldi iskolások­nak külön élményt nyújtott a hegyes-völgyes Mecsek és ez a szép tórendszer. — Májusban készítjük elő a strandot a nyitásra, kirakjuk a bójákat rendbehozzuk az öltözőket és a parkot, aztán június elején nyitottunk. Az első vendégünk egy fiatal há­zaspár volt: virágcsokrot nyúj­tottunk át nekik a kapuban, a büfés pedig egy üveg sör­rel, illetve üdítővel kínálta őket, a kisfiúk egy tábla cso­kit kapott. A teraszon közben váltogat­ják egymást a vendégek meg a helybeliek, okik egész nya­rukat itt töltik, legalábbis a hétvégéket, vagy mert nyug­díjasok, így hát ráérnek. „Ti­zennyolc kilós pontyot fogtak tegnap a túlparton és ugyan­üzletsort, sztriptízbárt vezetett, élt díszállampolgárként. Korá­ról hallgat és ha egykori fér­jeiről esik szó, elkomorodik a mindig vidám asszonyka, aki 56-ban vágott neki a világ­nak, elsősorban igaz szerelmet keresni. Nem sikerült. Csaló­dott, de nem örökre, amiről három önéletrajzi könyve is .vall. Pécsi barátnéja, Ormainé Werbay Erzsébet -most fordít­ja az egyiket és keresi a ki­adót. A kicsinyke, de arányos testalkatú pankrátorhölgy — írói nevén: Paulette de Gire —, nem az egyik milliomos fér­jének az elhagyását sajnálja, hanem azon csodálkozik, hogy némelyik volt férfitársa mint szerelmi, élvezeti cikket áruba akarta bocsátani. Vadmocskás, bűvölős szemével eközben meghatóan néz, egyre felsza­badultabban mosolyog és ra­az a horgász megakasztott még egy nyolckílósat is...!” — újságolja valaki. Vannak akik kétkedve hallgatják, le­het, nem is ponty volt, hanem amúr. „Amúr már nem sok von, pedig fölzabálhatnák az aigát...” Vass József is mel­lénk ül, a Pécsi-tó autópar­kolójánál dolgozik, szintén mint nyugdíjas. Nem nagyon elégedett némely autótulaj­donossal: „Azt mondja, ma is egy fiatal férfi, hogy mi va­gyunk o községi tanács hié­nái, mert mertük tőle kérni a parkolódíjat. Sokallta az órán­kénti négy forintot. Néha úgy beszélnek velünk, mint a ka­nász a süldővel . ..” Huszár Lásrló „strandfönök” elbúcsúzik, hétvégére várja Kaposvárról a lányát, vejét és az unokákat. Nagyjából így megy el a nyugdíjas rendőrtiszt ideje,- tavasztól őszig, a jó levegőjű tiszta völgyben. R. F. gyogó, szőke haját hátrasimít­ja. Könyveit lapozgatja. Nyo­masztóok a címek: „Halálos Hölgy", „Birkózó Királynő", de a „Legyőzhetetlen vesztes" cí­mű már szíven ütő. Ezzel kap­csolatban így vall: „Szerelmi romantikámat csalódásaim, megaláztatásom után sem ve­szítettem el, és ha mór ö szív­béli vágyaim befejezetlenek maradtak, akkor legalább a fizikai erőnlétemmel, üzleti vállalkozó kedvemmel bizo­nyítsak. Ez vezet ma is, 4 sportossá tettem vékony, kar­csú alakomat." (Egyébként gyerekei és unokái is vannak.) Pécsről Belgiumba, Francia- országba és NSZK-ba indul hamarosan, a világbajnoksá­gokra. Kicsit izgul, pedig vagy tíz félelmetes erejű férfi pank- rátort is leteritett, de a bel­giumi új feltörő csillaggal, a 33 éves Beatrice Scrolinnel Szépségkirálynő volt, hisz a szerelemben Ugrásra készen a „Gyilkos Tigris” Újabb kiállítás az üdülő­faluban Knoll Éva keramikus tárlata a püspök- szentlászlói galériában Újabb kiállítás látható teg­nap óta a püspökszentlászlói galériában: Knoll Éva kera­mikusművész tárlata, amely június elejétől immár a har­madik képzőművészeti koma- rakiállitás a galéria idei nyá­ri programjában Eck Imre festményei és Páld y Kovács Sára magángyűjteményének naiv hímzései és faragásai után. A vadregényesen szép völgy- útón jó háromnegyed órás sé­tával, de újabban gépkocsi­val is eljuthatunk Hosszúhe- tényből a Mecsek egyik leg­szebb pontjára, az egy sor háznyi, szépen karbantartott üdülőfaluba. Püspökszentlászló iránt az érdeklődés évről év­re növekszik. Több turistaút keresztező, illetve pihenő he­lye, de - főleg hétvégeken — mind többen keresik fel sa­játos szépségű arborétumáért is. Ilyenformán a kiállítások látogatottsága is egyre na­gyobb. Deák Zsuzsa grafikusmű­vész, a galéria tulajdonosa 11 éve vásárolta meg a 6-os szá­mú parasztházat, és két éve indította el Itt a kiállítások sorozatát. A középső helyiség­ben saját újabb művei látha­tóak, az utcára néző egyko­ri tisztaszobában pedig jú­niustól őszig háromhetenként cserélődnek a meghívott al­kotók tárlatai. Először a fo- lu ihlető környezetében is mű­ködő pécs-baranyai művészek: Pinczehelyi Sándor, Molnár Sándor, Pásztor Ágnes, Trisch- ler Ferenc, Ferk Anna és Eocz Gvula kamaratárlatai váltot­ták eaymást. TegnaD óta pe­dig Knoll Éva szép vonalú funkcionális kerámiaműveiben gyönyörködhetnek a látogatók. Knoll Éva a pécsi Művé­szeti Szakközépiskola után 1978-ban szerzett diplomát oz Iparművészeti Főiskolán. Az­óta tanít egykori iskolájában, és műveit is azóta láthatjuk rendszeresen a megyei tár­latokon, a pécsi biennálékon. 1983-ban a Városi Tanács dí­ját is elnyerte. Egyéni kiállí­tásokon Szabadkán, Nasicén, Pécsett, a siklósi várban és Szigetvórott mutatkozott be. Számos műve különböző mú­zeumokban látható. Püspökszentlászlói tárlata július 30-ig tekinthető meg délután 2—6 óra között. W. E. Fotó: Gondos Nóra először mérkőzik. Paulette, ha veszít, akkor is maradnak a szép életről, az érzelmi, lelki kiteljesedésről álmodott illú­ziói. Csuti J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom