Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-02 / 182. szám

Vflég proletárjai, egyesüljetek! A demokratizálás átfogó programja Mihail Gorbacsov Nyikolaj Rizskov kormányfővel a pártérte­kezleten Befejezte munkáját az gyűlés nyári ülésszaka Dunántúli napló XLV. évfolyam, 182. szám 1988. július 2., szombat Ara: 2,20 Ft Elfogadták az ipari miniszter beszámolóját az ipar szerkezet-átalakítási feladatairól A magyar Országgyűlés állásfoglalása a romániai „területrendezési programról” Fotó: Läufer László Az országgyűlés nyári ülés­szaka pénteken folytatta mun­káját. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra, a Minisztertanács elnöke. A napirend szerint elsőként Berecz Frigyes ipari miniszter válaszolt az ipar szerkezet-át­alakításának feladatairól foly­tatott vitában elhangzott kép­viselői javaslatokra, észrevéte­lekre. Úgy ítélte meg: egyetértés alakult ki abban, hogy a szer­kezet-átalakítási munkálatokat gyorsítani kell, szükség van át­meneti áldozatvállalásra, mó­dosítani kell a kitermelő és a feldolgozóipar arányait az utóbbi javára, de úgy, hogy a kitermelőipar visszaszorítása ne veszélyeztesse a fejlődés lehe­tőségeit. Egyetértés vólt abban is, hogy húzóágazatokat kell meghatároznunk, s ezeket hoz­zá kell segítenünk az átlagos­nál gyorsabb fejlődéshez. A módszereket, az irányítás kérdéseit illetően már nem ilyen egybehangzóak a vélemé­nyek. Elhangzott olyan kivána­lom, hogy a kormány teljes részletességben, határidőkhöz kötötten vezérelje a szerkezet­átalakítást, felelősséget vállal­va a részletkérdésekért is. Megfogalmazódott az is, hogy a szerkezet-átalakítást csak sza­bályozni kell, a vállalatok pe­dig önállóan dolgozzanak a rójuk bízott forrásokkal. Egyet­értett a végtermék-központúsá­got kifogásoló hozzászólások­kal. Hangsúlyozta: a magyar ipari vertikum különböző, sza­kaszai jelenleg nincsenek összhangban egymással, hiá­nyoznak a kínálati viszonyok. Fontosnak ítélte ebben a kér­désben, hogy be lehessen kap­csolni mind a szocialista, mind a tőkés importot a ma­gyar gyártók mellé. A miniszter azonosult azok­kal a gondolatokkal, amelyek szerint a források előteremtése az ipar feladata. Az ipar „vé­delmében” ismét felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az ágazat eltartja magát, s a támogatás­ra szoruló, veszteséges, rosszul dolgozó vállalatok tavaly 50 milliárdos támogatást kaptak ugyan, a teljps ágazat azon­ban 195 milliárd forintot fize­tett be a költségvetésbe. Berecz Frigyes ezután a mi­nőség kérdéseiről beszélt, ki* emelve, hogy a kormány.minő­ségpolitikát kíván folytatni, olyan légkör, környezet megte­remtésére törekszik, amelyben ez a kérdés nemzeti ügy lehet. Újabb témakörre térve, a miniszter foglalkoztatáspolitikai kérdésekről szólt. Számos hoz­zászóláshoz kapcsolódva úgy ítélte meg: át kell tekinteni és módosítani szükséges a térségi foglalkoztatással kapcsolatos elgondolásokat. E munkában az Ipari Minisztériumnak felelősen közre kell működnie. Fontos az is — mondotta —, hogy megin­duljon a különböző munkaterü­letek közötti áramlás. Ezt per­Berecz Frigyes ipari miniszter válaszolt az ipar szerkezet-átala­kítás kérdéseire július 1-jén, az országgyűlés harmadik napján MTI FOTO: Varga László MTI TELEFOTO sze a kormánynak segítenie kell lakáspolitikával, letelepe­dési támogatással. A továbbiakban a felszólalá­sokban elhangzott konkrét ja­vaslatokkal foglalkozott. A pa. pírelfátást és a csomagolást bíráló észrevételekkel egyetér­tett. Elmondta, hogy a papír­iparban részben világbanki hi­telekből, részben nyugati lí­zingek segítségével jelentős fejlődést lehet elérni a közel­jövőben. A szakoktatás meg­újításával. kapcsolatban emlí­tette: sok irányban folyik a munka, befejezését teljes fe­lelősséggel csak az 1992/93-as tanévre lehet ígérni. A szénbányászattal kapcso­latban örömmel nyugtázta a miniszter, hogy a Tervgazdasá­gi Bizottság döntését a szén­bányászok is megértéssel fo­gadták. Kiemelte azt az elvet: a kormány nem abban dönt, hogy melyik bányát kell bezár­ni s melyik működhet tovább, hanem gazdaságossági krité­riumokat határoztak meg, kü-- lön az energetikai és külön a lakossági szénre. Amelyik bá­nya igazodni tud ezekhez a követelményekhez, az életben marad, amelyik nem, azt be kell zárni. Berecz Frigyes szólt 'arról, hogy külön kell választani a bányászatban dolgozók mun­kájának megítélését és a bá­nyászkodásnak, mint gazdál­kodásnak a kérdését. A nagy szakértelmet igénylő, veszélyes, fárasztó fizikai munkát ugyan­olyan nagy megbecsüléssel, tisztelettel kell kezelni, mint eddig. A miniszter két képviselőnek az innovációs törvény megal­kotását szorgalmazó javaslatá­ra is reagált. Egyetértett a téma fontosságával, de meg­fontolásra ajánlotta, hogy cél- szerű-e külön törvényekben szabályozni a gazdaság egé­szét érintő folyamatokat. Vé­gezetül a dubicsányi bánya sorsát érintő felvetésre azt vá­laszolta: az elvi döntés a bá­nyaüzem fejlesztéséről megvan, a továbbiakban az éves tervek kialakításakor kell áttekinteni, hogy 1989-ben. és 1990-ben mennyi pénz lesz a munkála­tokra. A határozathozatal előtt Csongrádi Csaba, (Heves m., 7. vk.) szót kért. Annak a vé­leményének adott hangot, hogy mivel csak 1994—95-ig maradhat egyensúlyban az ÉpiP Baranyai falvak: Túrony Határozatok elfogadásával ért véget az SZKP országos értekezlete ország villamosenergia-mérle- ge, szükség van a bükkábrá­nyi erőmű mielőbbi megépíté­sére. Megismételte csütörtöki indítványát, és külön szava­zást kért abban a kérdésben, hogy a bükkábrányi beruházás megépítésének gazdaságossá­gát az illetékes parlamenti bi­zottságok —, az ipari, vala­mint a terv- és költségvetési - vizsgálják meg, és a je­lentést terjesszék az Ország- gyűlés őszi ülésszaka elé. Berecz Frigyes egyetértett a javaslattal. A képviselői javaslatot a képviselők közfelkiáltással el­fogadták. Ezután határozathozatal kö­vetkezett: az ipari miniszter beszámolóját, valamint a fel­szólalásokra adott válaszát az Országgyűlés öt ellenszavazat­tal, négy tartózkodás mellett jóváhagyólag tudomásul vette. A napirendnek megfelelő­en ezután Szűrös Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottsá­gának elnöke 'kapott szót, aki előterjesztette a testület ja­vaslatát a Román Szocialista Köztársaságban elhatározott településrendezés ügyében. — Az elmúlt napokban nyug­talanító fordulatok, két szom­szédos szövetséges ország vi­szonyában szokatlan esemé­nyeik következtek be a ma­gyar-román kapcsolatokban — mondotta elöljáróban. — Eb­ben a helyzetben az Ország- gyűlésre nagy felelősség há­rul; bölcsen és körültekintően kell állást foglalnia. Az elmúlt napokban, hetek­ben a magyar párt és állam vezetése, hazánk közvélemé­nye mind gyakrabban kénysze­rült arra, hogy a román poli­tika intézkedéseinek bennün­ket is érintő hatásaival foglal­kozzék. A legutóbbi lépések, Így például a nem román sze­mély- és helységnevek hasz­nálatának megtiltása, de ki­váltképpen az úgynevezett településrendezési terv végre­hajtásának megkezdése, széles körű tiltakozást váltott ki or­szágunkban és külföldön egy­aránt. (Folytatás a 2. oldalon) Andrej Gromikónak, az SZKP KB PB tagjának elnök­letével kezdte meg negyedik munkanapját az SZKP XIX. or­szágos értekezlete. A gazdálkodás új formáinak, a szövetkezeti mozgalomnak és a szerződéses munkaformá­nak a térhódításáról beszélt Valentyin Meszjac, a moszkvai terület pártbizottságának első titkára. Elmondta, hogy első­sorban a minisztériumok ré­széről ütköznek az új gazdál­kodási formák a bürokrácia akadályába. Mint mondta, a progresszív adózás bevezetése szinte már a kezdet kezdetén majdnem megfojtotta a szö­vetkezeti mozgalmat. Meszjac támogatta a beszámolóban előterjesztett, s csütörtökön Gorbacsov főtitkár által rész­letesen megindokolt javaslatot, Kormányszóvivői A Minisztertanács pénteki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács elfogad­ta saját, valamint a kormány- bizottságok és a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság 1988. II. félévi munkatervét. A kormány áttekintette a magyar—japán államközi kap­csolatok helyzetét. A Minisztertanács módosí­totta a tanácsi szervek mun­karendjét és ügyfélfogadását. A kormány létrehozta a Magyar Közvéleménykutató Intézetet, valamint módosított hogy a pártbizottságok első titkárait válasszák meg az adott térség tanácselnökévé. Nem értett viszont egyet ezzel a Lada gépkocsikat is gyártó Volgái Autógyár gép­mestere, Anatolij Melnyikov. Szerinte a pártnak nem kell a tanácsok ellenőrzésére tö­rekednie, úgy vélekedett, hogy a pártbizottságoknak le kell építeniük a gazdasági szervek munkájával foglalkozó részle­geiket, s az ideológiai mun­kára kell összpontosítaniuk. A továbbiakban arról beszélt, hogy egyes vezetőknél nincs meg a szavak és a . tettek egysége, fontos határozatok végrehajtásánál. Ezzel össze­függésben javasolta a függet­len központi pártellenőrző bi­(Folytatás a 3. oldalon) tájékoztató egyes társadalombiztosítási jogszabályokat. * A Minisztertanács ülését kö­vető kormányszóvivői értekez­leten Bányász Rezső a kor­mányüléshez kapcsolódó kér­désekre válaszolva elsőként be­számolt arról (a Magyar Hír­lap érdeklődésére), hogy az új összetételű kormány első ülését jó munkalégkörben tar­tották. A miniszterelnök üd­vözölte áz új államminisztert és a két új minisztert, ered­ményes munkát kívánt nekik, (Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács /

Next

/
Oldalképek
Tartalom