Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-09 / 189. szám
HÉTVÉGE Es te, kihez tartozol? Zavartan néztem az embereket. A téren talán 1956 decembere óta nem volt igazi POLITIKAI nagygyűlés. ló néhányon eljöttek most azok közül is, akik okkor a szervezők voltak. Az egykori igazgató a pádon ül, két éve hallottam, hogy súlyos érszűkülete van, reklámszatyrot szorongat hóna alatt, úgy szoritja, mintha félteni kellene valakitől. A szónoki emelvényről az új jelszó harsog: Tovább! tovább! Fiatal emberek az új jel- izavakat hordozó táblákkal hadonásznak: Új arcokat! Új arcokat! Egy mintásra tetovált férfi (?), fiú xörényét lobogtatva tolakszik mel- jettem, most látom, karján kígyóról koszorúzott ötágú csillag disz- 1ik. Azt kérdi társától: És te kihez artozol? Barátommal zavartan né- lünk egymásra: lám ő is érti, mi- 'ől folyik itt a SZÓ. Ugyanakkor mindkettőnkbe belopakodott a térdés: és te kihez tartozol? Én tihez tartozom? Az öreg igazga- órál olyan hírek terjengtek, hogy néki igazán megérte elvhű kommunistának lenni, képzeleteket fe- ülmúló kiváltságokat élvezett. Mondták. Mondták. A Cukrászda ílött három, most is vezető beosz- ásban levő úr beszélget. Mind- nármuk ellen eliárás folyik. Mondák. Mondják. Égy hete gondolko- lom ezen a nagygyűlésen - ízért is, most kivételesen múlt heti :seményhez kötődik jegyzetünk. A izervezőlt, a rendezők, a szónokok mindent megtesznek, hogy a lártértekezlet szellemét, tüzét ide- íozzák, fenntartsák. Jól teszik! '.avart vagyok. Fiatal ismerősöm áblát szorongat, felém fordítja és inkosan vigyorog. Reformot az illamigazgatásban - olvasom a feliratot. Igen, de aki a táblát tartja, éppen olyan beosztásban van, amire nem biztos, hogy igényt tartanának az adófizetők, ha olyan beleszólásuk lenne a dolgokba, mint amilyet egy másik tábla hirdet: Igazi demokráciát. Az öreg igazgató elvonszolja magát - hirtelen rádöbbenek: hiszen még hatvanéves sem lehet. Nem akarnak logikus sorrendbe rendeződni az előtolakodó fogalmak: a tévedéshez való jog, vannak-e olyan Súlyok, amelyekkel tetteinket pontosan meg lehet mérni, aztán a nagy közmegegyezést hirdető jelszavunk: aki nincs ellenünk, velünk van. Akkor a bűnözök is? A semmittevők, a lébe- colók, ügyeskedők is? Új arcokat. Igen. De egy idő után azok is régiek lesznek, miként új jelszavaink önmaguktól egy lépést sem mozdítanak előre bennünket. És te kihez tartozol? Az új arcokhoz? Tettekhez? Szorgalmas, okos, kezdeményező, hasznot hajtó emberekhez. ..? Akár válasz is lehetne.de nem ilyen egyszerű. Valahol talán önmagunkban kellene kezdeni a kutatást. Te mindent megteszel? Vége a nagygyűlésnek. A Szózatot éneklik: Hazádnak rendületlenül .. . Néhány másodperc múltán a Hunyadi-szobor talpazatán tanyázó borzasok is leltápászkod- nak, most az egész tér a Szózatra figyel. Vagy mégsem? A három úr vidáman tovább beszélget. Tovább! Tovább! És TE kihez tarozol? Köszöntjük a vasutasokat a vasutasnap alkalmából. Írásunk a vasúti dolgozókról a 10. oldalon olvasható. Läufer László felvétele Miért felületi bevonással javítják az utakat? Ami jobb, arra nincs pénz Péterlai Balázs, a Pécsi Köz- iti Igazgatóság Baranya Melyei Főmérnökségének vezetője lem akar arról meggyőzni, íogy az utók javításánál a fe- ületi bevonás a legüdvözítőbb negoldós. — Kétségtelen tény, hogy en- vél jobb, ha az utakat leasz- altozzuk, de az is, 'hogy erre lines pénzünk. Pontosabban, lágyon kevés pénzünk van: o negyében ebben az esztendőién mindössze 3,5 kilométer új iszfoltburkolat készítésére lesz ehetőségünk. Természetesen rrrvél sokkal többre lenne zükség, így kénytelenek vályúnk ezt a sokat szidott felü- 2ti bevonást alkalmazni, mert zzel az idén 184 kilométer tat tudunk a közlekedők szólóra 'biztonságossá tenni. Ez íajd 22 millió forintba kerül, e ha csők aszfaltozásra for- ítanánk ezt az összeget, ökör alig nrjgykilométeres sza- aszt lennénk képesek megcsi- óltatni. Tehát a felületi bevonás, mit ókkal-joggal nem szereink, szükségszerű. Gazdasági Ehetőségeink nem csupán az t- és autópálya-építésnek rabnak gátat, hanem a fenn- irtásnok is. Nyilván oz a cél. hogy az utak állapotának romlását megakadályozzák. Korábban volt olyon elképzélés, hogy az akkori útállapot szinten tartósa a feladat, óm az idő ezt túlhaladta, s ma mór az ágazat vezetői is a „fokozatos romlás mérsékléséről" beszélnek. — Feltételezhető, hogy ha az elkövetkezendő öt évben nem változik a ITelyzet, akkor a felületi bevonás ellenére vagy éppen emiatt, tönkremennek az utak? — Azt nem mondanám, hogy a felületi bevonás miatt, de az kétségtelen, hogy a romlás látható lesz. Hangsúlyozni szeretném, ha yimmit nem csinálnánk, akkor néhány év múlva repedésekkel, kátyúkkal lennének tarkították az utók, melyeken nem lehetne biztonságosan közlekedni. így „csupán” a burkolat, az útfelület minőségében lesz kedvezőtlen a változás, de nem kell „lyukas" utakon közlekednünk. De ha már így van, vajon nem lehetne-e a felületi bevonást úgy megcsinálni, hogy ne sérüljenek a kocsik szélvédői, a járművek aljáról ne pattogjon le a festék, az alvázvédő, ne törjön szét a lámpaüvegbura? Péterfia Balázs könyveket, füzeteket mutat. Az egyik — a Közlekedési Minisztérium útfenntartási műszaki irányelvei aszfaltburkolatokra - jó néhány oldalt szentel ennek a technológiának. A. laikusnak keveset mondanak az ábrák, a rojzok, a leírások, de a főmérnökség vezetője szívesen vállalkozik a „fordításra".- A felületi bevonásnak tulajdonképpen három nálunk alkalmazott megoldása van. A kisebb utaknál a hígított bitumenes módszert használjuk, a forgalmasabbaknál a bitumenemulzióst, a föutaknól pedig az úgynevezett útibitumenes eljárást. Az első kettőt mi végezzük, a harmadikat csupán egyetlen cég csinálja Magyar- országon, az Aszfaltútéprtö Vállalat, lévén, hogy ehhez nagyon drága, nyugati gépek kellenek. Talán mondanom sem kell, hogy ez a legjobb, de o legköltségesebb is. Az utak zömét hígítofL bitumennel és bitumenemulzióval kezeljük, ezeknél azonbon elkerülhetetlen a zuzalékkő felcsapódása. De egy ilyen jellegű útjavítás utón tudomásul kell venni, hogy azon a szakaszon csak lassan lehet közlekedni, mert így ezek az opró kövek kevésbé vágódnak fel. Előkerült egy másilk tanulmány: a Francia Nemzeti Útügyi Biztonsági Hivatal (ON- SER) vizsgálata szerint a szélvédőtörések a felületi bevonást - Franciaországban is elterjedt ez a megoldás — követő néhány nap alatt elkerülhetőek lennének, ha a járművezetők megtartanák a táblával jelzett sebességkorlátozást. — A mi tapasztalataink is hasonlóak — mondja kiegészítésül Hideg József fenntartási vezető mérnök. - Ha kimegyünk, majd meglátja, hogy a valóban pergő burkolaton milyen gyorson közlekednek. A sebességkorlátozást egyáltalán nem veszik figyelembe ... — Változatlanul nem vagyok meggyőződve: a felületi bevonást csak úgy lehet elvégezni, hogy a járművek kárt szenvedjenek? — Egy esetben kikerülhető lenne ez a gond, ha a kezelt útszakaszt legalább egy napig lezárnánk a forgalom elől. Erre azonban ritkán van lehetőségünk, mert nem mindenhol tudjuk a kerülőutat biztosítani — válaszol Hideg József. Az egyik helyszín a Görcsöny és Vojszló közötti út. Számomra ez a burkolat nem jó, a zuzalékkő lábbal is lekotorható a felületről, az út helyenként 'barázdás, széleit olvadás tarkítja ... A közutasok véleménye más:- Szakmai szempontból ez egy első osztályú felületi bevonás, jó minőségű. Az olvadás attól van. hogy izzad az út, főleg g széleken, hisz erre folyik a hígított bitumen. A szórókocsi nem régen járt erre, ezért a zuzalékkő még nem tapadt a bitumenre . .. Tehát szakmailag, technológiailag jó az út. Közlekedni rajta? Hát igen ... Csak lásson lehet. A kocsira néhol záporszerűen pattog nők a kövek, pedig talán ha negyvennel megyünk. Vajszló előtt találomra megállítunk egy autót, vezetője Kis Gyula a községbe való, ő örül ennek az útjavításnak.- Nézze, uram, még mindig jobb, mintha hagynák tönkremenni! Volt ennél rosszabb is! S ha az autók „letapossák” a zúzalékot, akkor elviselbetően lehet közlekedni. Kísérőim halkan jegyzik meg: „szerencsénk volt". Igazuk van. Kevesen vogyunk ilyen megér- tőek. Harkányban aztán kiderül, hogy a technológia, a rendelkezésre álló gépek, eszközök úgy-ahogy megfelelnek, de a zúzalék! Szóval a zúzott kővel akadnak gondok. A Nagy- harsányból vásárolt kő nem elégíti ki a követelményeket, a kövek nagysága gyakran nem megfelelő.- Sok választási lehetőségünk nincs, az ország más részéből nem hozhatunk zúzalékot — mondja Blum János, a KIG harkányi üzemmérnökségének vezetője. Hogy a minőség elégtelenségét bizonyítsa, vizsgálati jegyzőkönyveket mutat — ezeket a Pécsi KIG szekszárdi minőségellenőrzési csoportja készítette -, melyekben feketén- fehéren leírták, hogy a kövek nagysága többnyire nem elégíti ki a szabványban előírt követelményeket. A nagyharsó- nyi kőbányában a közelmúltban korszerűsítették a kőzúzó rendszert, de mélyreható változás nem következett be. Legalábbis alig láthatóan. A Siklós és Nagyharsány közötti úton bitumenemulzióval végzik a felületi bevonást. Az ideális az lenne, ha legalább egy napig pihenne a kezelt útszakasz: a terelés gondjai miatt erre itt nincs lehetőség, de két-három óráig nem engednek az útra járművet. A félig lezárt út forgalmát egy sárga villogás közutas kocsi segíti, oda és vissza megy azért, hogy ne előzhessen senki, ne menjenek a frissen szórt burkolatra. Ennek a megoldásnak van is eredménye, a felületet nem szántják fel az autók, s az egy nappal korábban bevont szakaszon alig-alig van felverődés. — Azt, hogy melyik felületi bevonási megoldást választjuk, függ az alapburkolattól. Jól tudjuk, egyik sem az optimális. de cet el kell mondani, hogy a felületi bevonás biztosítja a vízzáróréteget, megfelelő érdességet biztosit és regenerálja a régi aszfaltot. Arra alkalmas - nem tagadom '„áldozatokkal" -, hogy az utakat átmentsük a gazdagabb időkre - mondja Péterfia Balázs. Roszprim Nándor
