Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-07 / 187. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Duna XtV. évfolyam, 187. sióm 1988. július 7., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Ajánlás a tsz-eknek: fogadják el a váltót (5. oldal) Falubokros művelődési központok (3. oldal) Cukrásztermékek Szentlörincröl r Átszervezés, új termékek a megyei sütőipari vállalatnál Grósz Károly július második felében utazik az USfl-ba Phyllis Oakley, az ame­rikai külügyminisztérium szóvivője egy kérdésre zó- laszolva bejelentette, hogy Giósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke július máso­dik felében látogatást tesz az Egyesült Államokban. „Grósz miniszterelnök mintegy két hetet tölt az Egyesült Államokban. Bár látogatásának részletei még nem állnak rendelke­zésre, az út során több várost keres fel. Találko­zik majd az elnökkel, a kormány tagjaival, a kong­resszus vezetőivel, továbbá az üzleti élet és a közélet több vezető személyiségé­vel" — mondotta az ameri­kai külügyminisztérium szó­vivője. Asztalhoz ültek tegnap a megyei pártbizottságon az ÉVM képviselői és a baranyai vezetők. A minisztériumot dr. Kádár József államtitkár és Hulnágl Lóránt fejlesztési fő­osztályvezető, míg a megyét dr. Dányi Pál, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Geisz Mihály, a megyei pártbizottság titkára, Szentirányi József, a városi pártbizottság első titká­ra, dr. Tóth Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese és Piti Zoltán, a városi tanács elnöke képviselte. Hagyománnyá vált, hogy a minisztériumi és a megyei ve­zetők évente találkoznak. A mostani beszélgetésen egyez­tették az országos és a bara­nyai tapasztalatokat, kölcsönös tájékoztatást adtak a fejlesz­tési elképzelésekről, valamint felvetették az időszerű gazda­sági kérdések közös megoldá­sának lehetőségeit. Kovács Lajos, a Baranya Megyei Tanács építési és víz­ügyi osztályvezetője tájékoztat­ta az államtitkárt, hogy me­gyénk 5 milliós forgóeszközala­pot létesített, amelyre azok a nagyközségek pályázhatnak, amelyek meg kívánják oldani a szelektiv kommunális szemét gyűjtését. A panelos lakóhá­zak felújítása is mind égetőb­bé válik, a Pécsi Városi Tanács már benyújtotta a panelos la­kóházak felújítására a pályá­zatát, s amíg nem kopnak vá­laszt, addig sem veszik le e kérdést á napirendről. A ter­vezett pécsi halotthamvasztó létesítése elodázódott anyagiak hiányában, de a köztemető bő­vítése addig is szükségessé válik. Szükséges a főépítészi rendszer kialakítása a városok­ban is, ennek még gátja, hogy a jól felkészült szakembereket nehéz megszerezni és megtar­tani (ugyancsak anyagiak miatt), viszont a megyei.tanács nemrég létrehozott területfej­lesztési irodája mind eredmé­Diszitik a tortát, mely a tegnapi próbaüzem során készült el A harkányi üzemből üdülő' lesz, Komlón megszűnt az édesség­gyártás Júliustól Szentlőrincen gyárt cukrásztermékeket a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat. Szerda volt a próbaüzem. A harkányi üzemüket bezárták, más terveik vannak vele, Kom­lón pedig megszüntették az eddig is ideiglenes jellegű édesség termelését. A szentlő­rinciek és a térségbeliek vál­tozatlanul a helyi üzemükből kapják a kenyeret, ám péksü­teményt a szigetvári, nemrég elkészült kenyérgyárban sütnek részükre. Június végén bezárt a me­gyei sütőipari vállalat harká­nyi üzeme. A negyvenféle — köztük olyan népszerű félkész­terméket, mint a krémeslap, dobostortalap, zsúrkocka — édességet gyártó üzemben egyre zsúfoltabb, rosszabb kö­rülmények között, egyre na­gyobb mennyiséget kellett vol­na előállítaniuk, s az üzemet nem lehetett bővíteni. Az utób­bi évek tapasztalatai szerint eltolódott a piac is. Harkány­ban és közvetlen térségében kevésbé, viszont Szigetváron és környékén illetve Barcs térsé­gében, valamint a megye északi településein keresték a készítményeiket. Ezért kénysze­rültek arra, hogy ideiglenes jelleggel a komlói kenyérgyár­ban is süssék a kész, illetve félkész édességeket, sőt ünne­pek előtt a vajszlói és a pécs- váradi üzemben is készítettek torta- és süteménylapokat, amelyeket aztán Harkányban töltöttek meg és ott is csoma­goltak. A szétszórtság, a szál­lítási költség és a harkányi üzem fejleszthetetlensége ha- tároztatta el a vállalattal, hogy változtatnak. Megoldás­ként a szentlőrinci üzemük kí­nálkozott, ahol 1985-ben meg­szűnt a szakmunkásképzés — jelenleg Pécsváradon van — és a tíz évvel ezelőtt készült épü­letben összesen hatszáz négy­zetméter terület maradt. Négy nagyteljesítményű habverővel és két intenzív dagasztógéppel egészítették ki az üzem gépeit és hatvan százalékkal megnö­velték a hűtőkapacitását. Az új beszerzésekre illetve a kisebb átalakításokra 350—400 000 fo­rintot fordított a vállalat. A terveik szerint egy év alatt négyszer annyi árut állítanak majd elő, mint korábban Har­kányban. Egyrészt változtatnak a termékek összetételén, más­részt új piac után néztek. Az eddig ismert vajas töltelékes édességek mellett több könnyű krémes, gyümölcsös sütemény­nyel, tortával akarnak kísérle­tezni, illetve új termékként be­vezetik a vaníliás, kakaós, cit­romos és ízes szelet gyártását. Barcson és térségén kívül a Balaton is piacnak ígérkezik számukra. A szállíthatóság ér­dekében a közeljövőben ter­moszkocsit alakítanak ki, ez­Fotá: Läufer László zel viszik nagyobb távolságra a tortákat, süteményeket. A szentlőrinci cukrászat in­dulásával egyidőben azonban árat is emel a vállalat. A ter­veik szerint 10—15 százalékos -emelésre elsősorban a csoma­golóanyagok, csomagolócím­kék, sütőformák, egyes kon­zervipari termékek 20-tól 100 százalékig terjedő áremelése miatt Kényszerülnek. Példaként hallottuk a vállalatnál, hogy a 10 cm magasságú műanyag re­keszek ára tavaly még 95 forint volt darabonként, idén tavasz- szal_102 forint -f- Áfa, s most júliustól pedig 117 Ft 25 százalék Áfa az ára. Szentlőrincen egyébként vál­tozatlanul sütnek kenyeret. Az alföldi, a házias és a fehér kenyér mellett még ebben az évben — választékbővítésként — többféle kenyér gyártását tervezik. A lezárt harkányi üzemből pedig 1990-ig üdülőt akarnak kialakítani, amelyben részben a saját dolgozóik, rész­ben a máshonnét érkező ven­dégek pihenhetnek. T. É. Lukács János befejezte csehszlovákiai látogatását Lukács János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására július 4. és 6. kö­zött Csehszlovákiában tartóz­kodott. Fogadta őt Milos Ja­kes, a CSKP KB főtitkára. Az MSZMP KB titkára szívé­lyes, baráti légkörben megbe­széléseket folytatott Karel Hotl- mannal, a CSKP KB elnöksé­gének tagjával, a KB titkárá­val. Tájékoztatást adott az MSZMP országos értekezletén meghatározott feladatok végre­hajtására hozott intézkedések­ről, és megismerkedett a cseh­szlovák társadalmi-gazdasági élet demokratizálásával és át­alakításával összefüggésben a CSKP előtt álló időszerű fel­adatokkal. Az MSZMP KB és a CSKP KB titkárai áttekintették (Folytatás a 2. oldalon) Háromhetes, több millió forint értékű nagykarbantartás folyik a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat pécsi keményítőgyárában igen feszített tempóban, hiszen nagy szükség lenne egy komoly rekonstrukcióra is. Egyebek között felújítják a svéd szeparátoro­kat és a DÉDÁSZ segítségével a transzformátort. Hétfőtől kezdődik a termelés. Fotó: Cseri László Nem nő az állami bérlakások aránya m Az EVM és a megyei vezetők párbeszéde tAi lesz a mohács-pécsi vízvezeték újabb hibája esetén? nyesebben tevékenykedik. A személyi és szervezeti kérdések kapcsán felmerült; egyrészt szerencsés, hogy van egy két- megyés Jcivitelező építőipari vállalatunk, a Bázis, amellett viszont egyre több a kisszerve­zet, s félő, hogy ez adott eset­ben az erők szétforgácsolódá- sát jelentheti. A tanácskozáson többen is kifejtették véleményüket, hogy nemcsak gazdasági, hanem mind több embert foglalkozta­tó politikai kérdés is, hogy me­gyénkben az állami lakásépít­kezések terén a csökkenés jó­val jelentősebb, mint az or­szágos átlag. Az állami laká­sok aránya továbbra sem fog sajnos növekedni, így a ma­gánerős. építkezés játssza to­vábbra is a főszerepet, egyre nagyobb terheket rakva a la­kásra vágyók vállára. Az újon­nan bevezetett kötelező jótál­lás körül jogilag minden rend­ben, ám, amíg hiánygazdálko­dás van az anyagellátásban, addig a kivitelező szervezetek hátán csattan az ostor. Az ál­lamtitkár ezekről úgy beszélt, mint országosan is létező gon­dokról, melyek megoldása nem megy máról holnapra. Me­gyénk eredményeiről és erőfe­szítéséről elismeréssel szólt. Baranyái rendkívül foglalkoz­tató kérdés a pécs-mohácsi Sentab-vezeték biztonságos üzemeltetése, amely a megye több településének vízellátását szolgáltatja!. Ismert, hogy a ve­zeték az, elmúlt évben többször szétrobbant, egyértelmű, hogy egy hétkilométeres szakaszon ki kell csérélni. Ugyanakkor Piti Zoltán felhívta a figyelmet arrc is, hogy a csővezeték újabb hibája esetén a javítás minimum egyhetes munka, míg a megyeszékhelynek nincs egy­napi viztartaléka - tárolókapa­citása. Az államtitkár álláspontja a következő' vasbeton csövek nélkül nem lehet megoldani ezeket a feladatokat, mert mind az acél, mind az azbeszt­cső drága, csak_ importból sze­rezhető be. A Sentab az egyet­len megoldás. Igaz, a techno­lógiáját kidolgozó svéd cég fej­lesztette az eljárást, a BVM szentendrei gyárában ehhez 250—300 millió forintra lenne szükség. Hogy ezt megkezdjék, a Környezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Minisztériumnak kel­lene nyilatkoznia arról, hogy szüksége van-e erre a techno­lógiára. A résztvevők végül is a két. minisztérium egy éve . tartó vi­táját vehették tudomásul, amellyel párhuzamosan meg­kezdődött a_ pereljárás a kivi­telezésben érdekelt cégek kö­zött. Amiben tegnap megálla­podhattak: szorgalmazzák a miniszterek mielőbbi .pécsi lá­togatását a megoldás konkrét kérdéseinek tisztázására. Piti Zoltán vetette fel, hogy a megyei, majd a legfőbb ügyészség óvott a városi ta­nács végrehajtó bizottságának határozata ellen, miszerint a pécsi történelmi belvárosban (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom