Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-06 / 186. szám

19B8. július 6), szerda Dunantűii napló 5 Az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottságának ülése Kezdeményező, vállalkozó embereket támogatunk Állásfoglalás a tájékoztatás helyi eszköz- rendszeréről — Ki segítette, ki akadályozta a pikkelysömört gyógyító szer feltalálóját? A nyilvánosság kontrollja közhasznú teljesítmé­nyekre ösztönzi az embereket. Ha egyetlen mondat­tal kellene összefoglalni az MSZMP Baranya Me­gyei Végrehajtó Bizottságának tegnapi üléséről szóló tudósítást, csupán ezt írnám le. Legyünk méltó házigazdák Küszöbön az Europa Cantat A tudósítónak azonban en­nél többre kell vállalkoznia, hiszen a tájékoztatás helyi eszközrendszerérői, a pártpo­litika érvényre juttatásának feladatairól szóló előterjesztés a testület ülésének csupán egyik napirendjét képezte. A Baranya Megyei Pártbizottság a nyilvánossággal kapcsolatos mostani stílus jegyében a nyil­vánosság eszközrendszerérői úgy érzem elégséges szűksza­vúan beszámolni: Baranyában a tömegtájékoztatás minden eszköze jelen van! A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stú­diója regionális és nemzeti­ségi feladatokat vállalt, csak­úgy, mint a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója. A Dunántúli Napló több mint 108 ezres példányszáma önmagában is kötelező érvé­nyű a pártbizottság a lappal szemben támasztott igényére: nevezetesen, hogy politikai tömeglap leiadatokat is lás­son el. Ennek érdekében a kö­zeljövőben társadalmi szer­kesztő bizottságot kell létre­hozni, amelyben a párton kí­vül a szakszervezet, a KISZ, az MSZMP Oktatási Igazgató­sága keretében működő köz­vélemény kutató intézmény, a HNF, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága és más társadalmi szervezetek tagjai is segítik ötleteikkel a lap színvonalas megjelenését, természetesen a főszerkesztő teljes körű egyéni felelőssége mellett. A nyilvánosság áhított meg­valósítása az említett stílus, módszer jegyében azonban ez­úttal a tudósító figyelmét in­kább a legszélesebb nyilvá­nosságot sokkal közvetleneb­bül érintő napirendre tereli. Nevezetesen arra a műhely­vitára, ami a magyar társa­dalom, ezen belül a baranyai emberek körében meglevő, bár sokszor falakba ütköző kezdeményezések politikai esz­közökkel történő segítéséről szólt, s amely téma a közel­jövőben a megyei pártbizott­ság ülésén is szóba kerül. Orosz Bertalan, a megyei pártbizottság gazdaságpoli­tikai osztályvezetője • előter­jesztésében valóban vitára ingerlő anyag került a testület elé. Mint hangsúlyozták a po­litikai munkában kiemelkedő szerepe van a kezdeménye­zéseknek, a jót, a többet aka­rók erkölcsi és anyagi meg­becsülésének, olyan légkör kialakításának, amely igényli és segíti tevékenységüket. Olyan helyi érdekeltségi rend­szerek kialakítására van szük­ség, amelyek szorgalmazzák a' valós teljesítményeket, ame­lyek az értékeket díjazzák, amelyek a személyiség felér­tékelődését elismerik, az újat vállalóknak, az új utakat ke­resőknek erőteljes támogatást biztosítanak. A műhelymunka vitájában dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságá­nak első titkára néhány mon­datban orról szólt, hogy szükség van a változtatni aka­rók, a jót akarók tevékenysé­gére, a változtatás kényszere azonban önmagában nem elégséges, azt is kell tudni, mit akarnak, akarunk. Hor­váth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke, az Ország- gyűlés alelnöke egyetlen szem- pillantás alatt a gyakorlati valósághoz közelítette a prob­lémát: a lakossági ellátásban sürgette a kezdeményező készség előretörését. A fo­gyasztó szolgáltatásban, a kereskedelemben kiegyensú­lyozott ellátás csak a magán­erő, a magántőke bevonásá­val lehetséges Baranya apró­falvas, hátrányos elhelyezkedésű településein, a peremvárosok^ ban. Az intézményi rendszer csökkenő támogatása, a pénz reálértékének összezsugorodá­sa mellett az önállóság érzé­se növeli az önszervező és szervezőképességet. Az állan­dó központi változtatások azon­ban a bizalmatlanságot ger­jesztik, az emberekben minden változás csak ,,a rosszabb le­het érzést erősitik". Ezért is szükséges az egészséges kez­deményező erő. Remeczky' Mi­hály, a MÁV pályafenntartási üzemének dolgozója szerint is, az emberekben azért kevés az önkezdeményező képesség, mert a pártértekezlet után a kibontakozást várja a kisipa­ros, a termelőszövetkezeti tag, a munkás ... de fékezett az önkezdeményező erő náluk is, a vállalatoknál is. Az igaz­gatók, vezetők önálló mozgás­tere ugyanis nagyon beszűkí­tett. Kovács József né, a Szi­getvári Konzervgyár dolgozója más szemszögből, de ugyan­csak a kezdeményezés lehe­tőségeinek határait kifogásol­ta: egy pártszervezet — mon­dotta - kezdeményező nehe­zen lehet a „nagyvállalat" műszaki fejlesztésére, de te­gyük fel, hogy igen! S ha ugyan azt a vállalatot vissza kell fejleszteni, ha meg kell szüntetni? Valóban fogas kér­dés. MischI Róbert szerint csak a súlya szerint szahad a kez­deményező készség, a vállal­kozás jelentőségét vitatni (s ez nem kevés), de ezek csak a fegyvertár elemei, amelyek a kibontakozást segíthetik. Sőt a kezdeményező készség kibontakozásához csupán a politikai munka, a támogatás sem elegendő, ennek az ösz­tönző érdekeltségét kell első­sorban megteremteni. De csu­pán á kezdeményezések, a vállalkozások támogatása na­gyon kevés, a maradiság el­leni küzdelem hasonló erőfe­szítéseket igényel. Dr. Szirtes Gábor, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságá­nak titkára nagyon kritikusan arról beszélt, hogy a magyar valóság sok-sok éven keresz­tül nem kedvezett a kezde­ményező, a vállalkozó embe­reknek, nem a vállalkozó tí­pusú gazdasági szemlélet uralkodott hazánkban. Egész társadalmunk túlzottan cent­ralizált, az alulról jövő kezde­ményezéseket nem igénylő szemlélet uralkodott. Az el­múlt időszakban bekövetke­zett fordulat, amely a válto­zások szükségességéhez ké­pest csak szerénynek nevez­hető, de reményt nyújt arra, hogy a központi irányítás csökkenni fog, az alulról jövő építkezés pedig a társadalom létfenntartó ereje lesz. Bara­nyában például most olyan kezdeményező erőkre van szük­ség, amely a napi munkában ad lendítő erőt: többek között a káderpolitikában, o pártin­tézményekben, a tömegtájé­koztatási eszközök munkájá­ban különösen bátorítani kell ezt. Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizott­ságának első titkára némi­képpen másként látta az el­múlt évek légkörét, mint dr. Szirtes Gábor. Szerinte, ha nem lett volna megfelelő lehetőség a kezdeményező, a vállalkozó emberek érvényesülésére, munkakedvére az elmúlt év­tizedekben, akkor a magyar társadalom nem érhette volna el a mostani kétségtelen ered­ményeit. Szentirányi József egyébként ugyancsak kezdeményező ja­vaslattal állt elő: Fel kell kutat­ni, hogy Baranyában, Pécsett milyen fő feszültségforrások vannak, ki kell dolgozni, hogy ezek feloldására milyen lehe­tőségek adódnak, s ezeket mi­lyen eszközökkel kell minden erővel támogatni. Gaszler József, a sombereki termelőszövetkezet elnöke ar­ról beszélt, hogy vannak dol­gok, amelyek csak felső utasí­tásra valósíthatók meg, s van­nak, amelyek - saját kezdemé­nyezés nélkül — eleve halálra vannak ítélve. A kettő optimá­lis variációja lehet csak sokszor a népgazdasági érdekek igazi hordozója, ez még akkor is igaz, ha előfordul, hogy a központi akarattal szemben né. ho a csoportakarat érvénye­sül. Dr. Jerszi István két saját tapasztalatából eredő példá­val illusztrálta, az újító, az in. novatív ember milyen falakba ütközik. Elképzelései mennyi időt, energiát, saját anyagi forrásokat emésztenek fel. Hangsúlyozta, hogy a kezdemé­nyező, vállalkozó készséget nem szabad a gazdaságra, egyes területekre leszűkíteni, mindenütt meghatározóan fon­tos tevékenység ez, de azért most mégis csak a gazdaság­ban, azon belül is különösen a termelő szférában a legfon­tosabb ezt a tevékenységet támogatni, erősíteni. Dr. Geisz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának gazdaságpolitikával foglalko­zó titkára ugyancsak arról szólt, hogy az ötleteket miként lehet gerjesztő erőként a gazdaság­ba, a társadalomba integrálni. A BÁZIS Dél-dunántúli Építési Vállalat példáját említette, amelyet kétségkívül a politikai menedzselés is segített létre­jöttében, a gyorsan elért ered. menyeiben is. Medvetzky Antal, a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsának vezető tit­kára arról szólt, hogy a poli­tikai intézményrendszer vala­mennyi területén szükség van most a kezdeményező, a vál­lalkozó készségre, a szakszer­vezeti mozgalomban azonban különösen nagy szükség van erre. Július 15-től széles körű demokratikus előkészítő mun­ka után kerül kidolgozásra a szakszervezeti munka formai és tartalmi megújítása, amelyet várhatóan novemberben önte- nek végleges formába. A kez­deményezéssel kapcsolatban hangsúlyozta az SZMT vezető titkára, hogy. nem elégséges a kezdeményezések felkarolása, annak sorsát is végig kell kí­sérni. Dr. Dányi Pál a témát lezá­ró összefoglalójában egy pél­dát említett a kezdeményező készségre: Mit szólnak vajon ehhez azok a baranyaiak, akik a pikkelysömör gyógyszerének létrehozásában akadályozták a feltalálót? Mint mondotta, azt az embert kell menedzselni, aki kezdeményezni, vállalkozni mer, és aki tudja is, mit kell csi­nálni. Emberközpontú, az alul­ról jövő kezdeményezéseket igénylő, követelő kell hogy le­gyen Baranyában a gondolko­dásunk ... Lombos! Jenő Pécs Város Tanácsa elnöké­nek, Piti Zoltánnak a vezeté­sével tegnap sajtótájékoztatót tartott a nyári szezon aktuális kérdéseiről — ezekre részlete­sen a szombati számunkban térünk ki. Ezúttal a közelgő kórus-világtalálkozó, az Euro­pa Cantat utolsó előkészüle­teiről tartott beszámolót ismer­tetjük. A beszámolót Komlódj Józselné tanácselnök-helyettes tartotta, elmondván, hogy 4 szocialista országból 7 kórus, 6 tengerentúli országból 6 és 14 nyugat-európai országból 58 kórus, 24 országból mint­egy 2500 dalos érkezik Pécs­re, a 10. Europa Cantat Fesz­tivál július 28-án kezdődő ren­dezvényeire. A zenei szakem­berek, kritikusok, művészek, valamint a testvérvárosok, fesz­tiválvárosok polgármesterei­vel, a meghívott államfőkkel mintegy 3000 vendége lesz Pécsnek. A Pécsi Faipari Szövetkeze^ KISZ-szervezete és a szövetke­zeti bizottság hagyományo­san évente meghirdeti fiatal dolgozói számára a Szakma ifjú mestere címért folyó ve­télkedőt. Ebben az évben 21 induló adta be megtervezett, elkészítendő bútorának rajzai­val a nevezését, amit a szö­vetkezet házizsűrije bírált el. A szakmai versengést a szervezők idén elméleti fel­adatokkal tették nehezebbé, a résztvevőknek szakmai, mun­ka- és tűzvédelmi, valamint politikai kérdéseket kellett megválaszolniuk egy tesztlá­pon. A versenydarabokat a neve­zők munkaidő után maguk készítették el. A vetélkedő ta­lán egyik legvonzóbb pontja, hogy az anyagár és a gép- használat megtérítésével az in­dulók önköltségi áron saját ízlésükre készíthetik el az ott­honukba illő, onnan hiányzó bútordarabjaikat. A legtöbben az indulók kö­zül különböző kolóniái varián­sokkal próbálkoztak ebben az évben, de akadt nem egy ver­senyző, aki a saját fantáziá­jára hagyatkozott versenyBa- rabja megtervezésénél és el­készítésénél. A kész bútorokat szakmai zsűri bírálta el. Az öt­tagú bírálótestület a tavalyi évhez hasonlóan idén is Kása — Mindannyian házigaz­dák leszünk — mondta Kom­lódiné -, kicsit minden pécsi rendező is lesz; ügyeljünk arra valamennyien, hogy a vá­ros méltóképp fogadhassa e világrendezvényt. Az összes koncertre — mely­nek műsorfüzete július 20-ra készül el —, ingyenesen me­hetnek el a pécsi, baranyai zenebarátok. Kivételt képez a július 29-i nyitó- és az augusz­tus 7-i zárókoncert, amit a résztvevők számára rendeznek a sportcsarnokban. E kettőt azonban a Magyar Rádió, és a TeleviziŐ egyenesben köz­vetíti, hasonlóan több más műsorhoz. — Számos látható jel, a szépülő belváros mutatja, ho­gyan készülünk az Europa Cantat fogadtatására - mond­ta Piti Zoltán. - A belváros nem csupán erre az alkalom­ra szépült meg. Régi tervein­Károly munkáját találta a leg­jobbnak. A győztes a követ­kezőket mondta munkájáról-, a versenyről, magáról: — Igyekeztem valami külön­legességet kitalálni, ami új­donság a szakmai berkekben is, amit máshol én sem tudok megkapni. Ezért döntöttem egy gótikus étkezőgarnitúra elké­szítése mellett. Nem először indultam el ezen a vetélke­dőn, így bátran beszélhetek hasznosságáról. A régi mes­terekhez hasonlóan minden munkafázist végigcsinálunk, ami által rengeteg tapaszta­latot szerezhetünk. De termé­szetesen a magunknak készí­tett bútor olcsósága sem mel­lékes. Sajnos számomra lezá­rult ez a sorozat. Idén töltöm a 35. évemet, elértem a felső korhatárt. Azért bízom benne, hogy a jövőben is nyílik vala­milyen lehetőségem hasonló munkák elkészítésére. A Szakma ifjú mestere ve­télkedőn a győztes Kosa Ká­roly mögött ívelt ülőgarnitúrá­jával Emmert János, a közpon­ti üzem dolgozója második, kihúzható íves étkezőasztalá­val pedig Bauer István, a me- cseknádasdi üzem fiatal szak­munkása harmadik helyezést ért el. A nyertesek munkáit a szövetkezet bemutatótermében állították ki. K. E. két valósítjuk most meg, s az Europa Caintat jó alkalom arra, hogy siettesse a munkák el­készültét. Meggyőződésünk, hogy a város érdekét szolgál­juk ezekkel a beruházásokkal, mert ha a jövőben az ide­genforgalomra akarunk épí­teni, akkor ezek visszatérülő beruházások. A résztvevők mindegyike egyébként 560— 650 DM részvételi díjat fizet, azaz önköltséges alapon vesz­nek részt a rendezvényen. A tegnapi sajtótájékoztatón mutatták be a Pannónia Köny­vek legújabb példányát, Sze- lényi Károly: Pécs és Baranya, A magyar mediterráneum cí­mű fotóalbumát, amelyhez Tüskés Tibor írt bevezetőt, képaláírásokat, s ő válogatta a képekhez az idézeteket. Az album négy nyelven jelent meg és hamarosan kapható lesz a boltokban. Az első a megyében Magán autósiskola Harkány­ban A minap Harkányban meg­alakult Baranya megye első magán autósiskolája. A jogi személynek számító Harkányi l-es számú Gépjárművezető­képző Munkaközösségnek öt tagja van, valamennyien 5—10 éve foglalkoznak járművezetők gyakorlati képzésével. A tanu­lók gyakorlati oktatását négy őkodával és egy Ladával ők végzik, az elméleti részt hat szerződéses munkaviszonyban lévő szakember adja elő a tanfolyamokon. Monori Sándortól, a mun­kaiközösség vezetőjétől, a ma­gániskola igazgatójától tu­dom, hogy működési körzetük elsősorban a volt siklósi járás területe, de fogadnak Pécsről is jelentkezőket. Jelenleg fő „profiljuk" a motorkerékpáros, segédmotorkerékpáros és sze­mélygépkocsi vezetők képzése, de ősztől mezőgazdasági üze­mekben úgynevezett tovább­képző tanfolyamokat is szer­veznek. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok jármű­vezetői részére egyebek közt tehergépkocsira, mezőgazdasá­gi vontatókra a helyszínen biz­tosítják az utánképzést. . Az iskola központja Har­kányban, a művelődési házban működik, ahol az elméleti ok­tatást egy jól felszerelt tante­remben — videó, s egyéb szem­léltető eszközök állnak a ta­nárok és hallgatók rendelke­zésére - tartják. A gyakorlati képzésre Harkányban kerül sor, ahol rutinpályán is felké­szíthetik a leendő járműveze­tőket. A tanfolyamokra a har­kányi művelődési házban és Villányban, a tanácson lehet jelentkezni hétköznapokon 8— 16 órű között, a szükséges nyomtatványokat ezéken a helyeken kapják meg az^-ér- deklődők. Az első tanfolyamot július 15—20-a között indítja a magániskola, ezt követően pe­dig folyamatosan, a jelentke­zésektől függően végzik az ok­tatást. A munkaközösség ve­zetője szerint a szükséges pa­pírok beadása utáni hat-tíz héten belül jogosítványt sze­rezhetnek a tanulók, amennyi­ben sikeres vizsgát tesznek. A avakorlati vizsqót Pécsett tart­ják, az elméletit pedig Har­kányban. A meavében jelenlea műkö­dő gépjárművezető képző in­tézményektől eltérően néhány újdonságot is bevezettek: ilven például, hogy a tanfolyam dí­jának kiegyenlítése részletek­ben is történhet, s hoav saiát nvereséqük „kárára" valamivel olcsóbban vállalkoznak a tan­folyamok lebonvolítására, mint a meglévő iskolák. R. N. Tapasztalatszerzés, önképzés a Faipari Szövetkezetben Szakma ifjú mestere vetélkedő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom