Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-06 / 186. szám

2 Dunántúli napló 1988. július 6., szerda Magyar-szovjet pártffttítkári megbeszélés ncuvc) niuy jrui uu/uiuim\; Tisztelt Elvtársak! Rendkívül nagy örömet jelent számomra, hogy itt, a Kreml­ben üdvözölhetem Grósz Ká­roly elvtársat, aki először ér­kezett a Szovjetunióba a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának tisztségében. Ná­lunk úgy ismerik őt, mint elv­hű kommunistát, Magyarország energikus politikai személyisé­gét, a szovjet-magyar barát­ság aktív támogatóját. Találkozónk Grász elvtárssal mindkét testvérpárt és ország számára kivételesen fontos idő­pontra esett. Nemrégiben tar­tották meg a magyar orszá­gos pártértekezletet, amely - barátaink értékelése szerint - átütő jelentőségű esemény lett Magyarország életében. Ügy adódott, hogy Grósz elvtárs látogatása közvetlenül a pártunk életében lezajlott nagy esemény utáni időszakra esett. Most hazánkban élénken megvitatják a konferencia ered­ményeit, munkájának egyik- másik epizódját. De talán a Szovjetunióban és külföldön Prágában megkezdődött a KGST 44. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Laosz, Mozambik és Nica­ragua képviselői is. A tanácskozást Lubomir Strougal nyitotta meg, majd megkezdődött a ple­náris ülés. Ezen megvitat­ták a KGST Végrehajtó Bi­zottságának beszámolóját a legutóbbi ülésszak óta végzett tevékenységről. A délelőtti ülésen szólalt fel Marjai József, a magyar küldöttség vezetője. A na­pirendi pontok megvitatá­sa szerdán folytatódik. Kedves Gorbacsov Elvtárs! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében kifejezem reménye­met, hogy hivatalos, baráti lá­togatáson hamarosan hazánk­ban köszönthetjük. Kérem, te­gyen eleget meghívásunknak. Emelem poharam a Szov­jetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép sikereire a törté­nelmi átalakításban; a szocia­lizmusra, a békére, Mihail Gorbacsov elvtárs és jelen lé­vő szovjet barátaink egészsé­gére! is a konferenciának olyan vo­nósát emelik ki főleg, mint a különböző nézetek szabad ösz- szevetése, a széles körű és el­vi vita, amelyben pártunk kü­lönböző rétegeit képviselő kül­döttek vettek részt. Mi Grász elvtárssal újból megerősitettük, hogy közös pártjaink azon megközelítése, hogy milyen alapra épüljenek a kapcsolatok a Szovjetunió és Magyarország között. Mihail Gorbacsov melegen üdvözölte Grósz Károlyt, a Ma. gyár Szocialista Munkáspárt fő­titkárává történt megválasztá­sa alkalmából és sok sikert kí­vánt munkájához. Megköszön­ve az üdvözletét, Grósz Károly hangsúlyozta, hogy új megbí­zatásában első külföldi útjára Moszkvába utazott. Ez is meg­erősíti, hogy a magyar kommu­nisták megkülönböztetett jelen­tőséget tulajdonítanak a Szov­jetunióhoz fűződő barátságnak és együttműködésnek. Az MSZMP és az SZKP KB főtitkára több mint háromórás megbeszélésük során a fő fi­gyelmet a szocializmus meg­újulásának, a társadalmi-poli­tikai és gazdasági struktúrák átalakításának szentelte, s vé­leményt cserélt a párt vezető szerepe korszerű értelmezésé­ről és érvényesítésének mód­szereiül. Mihail Gorbacsov tájékozta­tást adott az SZKP XIX. érte­kezletéről. Elmondta, hogy sok évtized óta ez volt az első va­lóban nyílt pártfórum, amelyen a küldöttek szenvedélyesen és érdeklődéssel vitatták meg az ország legégetőbb problémáit. A vélsmények minden különbö­zősége, s esetenkénti ütközése mellett a peresztrojka stratégiá­ja erős erkölcsi és politikai tá­mogatást kapott, és ez a leg­fontosabb. A testvéri Magyarország ve­zetőjével külön figyelmet szen­teltünk a kulturális kapcsola­tok és az emberek közötti érint­kezés fejlesztése kérdéseinek. Most, amikor mindkét ország­ban a szocializmus humánus arculatának megteremtésére helyezik a hang'súlyt, nagy a jelentősége a közvetlen emberi kapcsolatok kibővítésének. Egészében véve elmondha­tom, hogy Grósz elvtárssal való találkozónk jó alapot teremt a Szovjetunió és Magyarország együttműködése további fej­lesztéséhez a nemzetközi ügyekben, különösen külpoliti­kánk európai síkján. Szívből kívánok önnek, Grósz elvtórs, minden maigyar kom­munistának, .minden magyar dolgozónak sikereket kezdemé­nye zéseikhez. * Grósz Károly a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra, a Minisztertanács elnöke, aki a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására július 4—5-én munkalátogatást tett a Szov­jetunióban, kedden az esti órákban hazaérkezett Buda­pestre. * -----------------------------------------­A Szovjetunió anyagi erőfor. rósok és képzett emberek szem­pontjából egyaránt óriási le­hetőségekkel rendelkezik. Sok mindent el lehet érni a rend megteremtésével, de természe­tesen különösen fontos az, hogy valóban működésbe lép­jen az új gazdasági mechaniz­mus. Ezen a téren sok szerve­zési nehézséget kell leküzde- nünk, és nincs még minden rendben a társadalmi tudat tekintetében sem. Ebben az értelemben a párt­konferencia is hangsúlyozot­tan véleményt nyilvánított az újító, útkereső, kezdeményező emberek mellett. "Hatalmas je­lentőséggel bír a pártkonfe­rencia által kijelölt politikai amely a párt és a társada­lom demokratizálását, a poli­tikai intézményrendszer reform­ját tűzte ki célul. Természete­sen a demokrácia feltételei mellett a vezetőknek nehe­zebb a dolguk. De ennek így kell lennie. Korábban ugyanis - mit tagadjuk - né­hányon közülük úgy tekintet­tek a dolgozókra, mint vala­miféle alattvalókra. Most pe­dig, hogy vezető lehessen va­laki, alulról kell elismerést szereznie, s állandóan jó mun­kával kell igazolni azt. Grósz Károly az MSZMP időszerű feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a társa­dalmi megújulásnak nincs al­ternatívája. Az MSZMP érte­kezlete nyomán erősödött a társadalmi egyetértés, meg­nőtt a párt iránti bizalom. Kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy határozott lépések tör­ténjenek a gazdasági helyzet javítására, a nyitottabb, ra­cionális gazdálkodás kialakí­tására. Az MSZMP határozott törekvése a politikai intéz­ményrendszer korszerűsítése, a demokrácia és a társadalmi nyilvánosság erősítése, a párt vezető szerepének korszerű ér­vényesítése az ügyek megol­dása a dolgozók bevonásá­val. Grósz Károly kitért arra, hogy Magyarországon óriási figyelemmel és érdeklődéssel figyelték az SZKP XIX. konfe­renciája munkájának minden napját. Ez azzal magyaráz­ható, hogy az MSZMP május­ban megtartott országos érte­kezletén is o gazdasági és politikai rendszerben megérett változásokkal kapcsolatos dön­téseket hoztak. A szocialista társadalom megújításának sür­gető feladata áll előttünk - mondta a magyar vezető. — Habár országaink között nem kevés a különbség, ennek a folyamatnak egységes straté­giája van. S nálunk is első számú probléma a dolgozók bevonása az állami és társa­dalmi ügyekbe. S keressük a párt — mint a társadalom po­litikai élcsapata, amely nem helyettesítheti az állami, s még kevésbé a gazdasági szerveket - tevékenységének optimális munkamódszereit és formáit. Mihail Gorbacsov szólt ar­ról, hogy az SZKP vezetése fi­gyelmesen tanulmányozta a magyar országos pártértekez­let dokumentumait, összeha­sonlították saját elgondolása­ikkal, mintenv ellenőrizve ma­gukat a barátok tapasztala­tai alapján. „Természetesen nálunk más a helyzet, de sok az egybeesés, elsősorban ami a szellemet, az elméleti el­képzeléseket és koncepciókat illeti.” A két testvérpárt vezetői eszmecserét folytattak olyan időszerű témáról is, mint a választott szervek szerepének növelése, és az apparátus e testületnek való kötelező alá­rendelése. Grósz Károly elmondta, hogy Magyarországon nem­rég, az MSZMP KB tagjainak sorából munkabizottságot ala­kítottak, amelynek az a fel­adata, hogy elemezze az or­szág fejlődésének utolsó év­tizedeit. Ezt a pártprogram dokumentumainak előkészíté­se teszi_ szükségessé. A többi munkabizottság a szervezeti szabályzatban, az ország al­kotmányában szükséges vál­toztatásokkal, valamint a hosz- szú távú gazdasági terv ki­dolgozásával foglalkozik. Nálunk körülbelül ugyan­ezekről az elképzelésekről van szó — mondotta Mihail Gor­bacsov. Egyebek között azon gondolkozunk, miként lehetne elérni, hogy a KB tagjai fő munkájuk mellett aktívan ki­vegyék részüket magának a Központi Bizottságnak a tevé­kenységéből a politikai dön­tések meghozatalának minden szakaszában. Mihail Gorbacsov és Grósz Károly véleményt cserélt a szovjet—magyar kapcsolatok helyzetéről. Elégedettségük­nek adtak hangot az erősödő bizalom és kölcsönös megér­tés kapcsán. Hangsúlyozták a nézetek összevetésének, a ta­pasztalatok kölcsönös tanul­mányozásának, az információ- csere bővítésének fontosságát. Egyetértettek abban, hogy át kell alakítani a gazdasági kapcsolatok kialakult rend­szerét. Erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy köl­csönösen elfogadható dönté­sek szülessenek a két ország kereskedelmi és fizetési mér­legének kiegyensúlyozására, az árucsere mértékének megőrzé­se, és lehetőség szerinti növe­lése érdekében. Kiemelték, hogy szükség van a szakoso­dás és a kooperáció elmélyí­tésére, a tudományos-műszaki haladás korszerű vívmányaira építve. Mindkét fél abból in­dul ki, hogy sokkal cselek- vőbben kell hasznosítani az olyan ösztönzőt, mint az együttműködésben részt vevő vállalatok és szervezetek köz­vetlen anyagi érdekeltsége. Tovább folytatják azt a poli­tikát, amelynek célja a két ország állampolgárai közötti érintkezés kiszélesítése, az if­júsági kapcsolatok megélénki- tése a felnövekvő nemzedék­nek a szovjet-magyar barát­ság szellemében való felne­velése érdekében, a helyi szin­tű kapcsolatok elmélyítése. A megbeszélésen érintették o jelenlegi nemzetközi helyzet egyes kérdéseit. Grósz Károly nagyra értékelte a szovjet- amerikai csúcstalálkozók ered­ményeit, hangsúlyozva, hogy ezeknek köszönhetően sikerült utat nyitni ahhoz, hogy Euró­pa fokozatosan megszabadul­jon a nukleáris fegyvertá­raktól. Magyarország és a Szovjet­unió a jövőben is konzultáció­kat folytat és együtt fog mű­ködni az európai témakörben, amely külpolitikáink egyik ki­emelt kérdése. Grósz Károly és Mihail Gor­bacsov találkozója szívélyes és baráti volt, az elvtársi nyíltság és a teljes kölcsönös megértés légkörében zajlott le. A talál­kozón részt vett Vagyim Med- vegyev, az SZKP KB titkára. Közlemény a tárgyalásokról Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, aki az SZKP Központi Bizottságának meg­hívására munkalátogatáson tartózkodott Moszkvában, július 5- én megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárával. Az ÉPÜLET ÉS LAKÁSKARBANTARTÓ IPARI SZÖVETKEZET azonnali belépésre keres: + építőipari technikusi vagy épitöipari üzemmérnöki végzettséggel rendelkező műveietőt Lehet kezdő is. Jelentkezni lehet: a szövetkezet központi telephelyén: Pécs, Felszabadulás u. 16. sz. Tel.: 15-066, főmérnöknél. Bővülő magyar-szovjet kapcsolatok Árucsere Örményországgal Magyar gasztronómiai napok Leninakanban Külkereskedelmi iroda nyílik Pécsett Szovjetunióból, az örmény Szocialista Köztársaságból érkezett kereskedelmi kül­döttséget fogadott a héten a pécsi Konzum Rt. A ma­gyar és szovjet szakemberek a kereskedelmi kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről tárgyaltak, illetve annak eredményeiről tegnap sajtó- konferencián tájékoztatták az újságírókat. Amint azt dr. Biró László, a Konzum Rt. elnök vezér- igazgatója elmondta, a pé­csiek tavaly jártak Jereván­ban, az örményországi dele­gáció most ezt a látogatást viszonozta. Mindkét fél a kétoldalú és közvetlen kap­csolatok fejlesztésére törek­szik, ennék keretében üzleti tárgyalásokat is folytattak. Az árucsere febonyőlításá- ban a külkereskedelmi jog­gal rendelkező Trade-Coop Részvénytársaság működik közre. Ennek vezérigazgató­ja, dr. Fazekas Sándorné, aki elmondta, hogy az együttműködés keretében kü­lönféle élelmiszeripari ter­mékeket és fogyasztási cik­keket hoznak be magyar árukért cserébe. A Trade-Coop egyébként más vonatkozásban is sze­retné tevékenységét erősíte­ni megyénkben. Tervezik - többek között —, hogy szo­rosabb kapcsolatot alakíta­nak ki a baranyai ipari szö­vetkezetekkel. Sőt, rövid időn belül — a győrihez hason­lóan - Pécsett is külkeres­kedelmi irodát nyitnak. Nyina Vlagyimirovna Asz- marjan, az örmény Szocia­lista Köztársaság kereske- délirhi miniszterhelyettese el­mondta, hogy megállapodtak magyar partnereikkel: ősszel a pécsi Szőlőskert étterem­ben örmény, ai Jerevántól 120 kilométerre található, 200 000 lakosú Leninakan városban pedig magyar gasztronómiai hetet rendeznék. F. D. Bartók hazatért (Folytatás az I. oldalról) ismert művész, politikus, a kul­turális élet neves személyisé­gei. A sokat látott televíziósok, rádiósak, határőrök rutinsze­rűen végzik a munkájukat, de érezhetően a megszokottnál nagyobb izgalommal, hiszen nem akármilyen esemény a mostani, háromnegyed 12-től csöndes várakozásban telik az idő. Tizenkét óra 32 perckor emelkedik fel o sorompó a határon és megszólal a kórus „Elindultam szép hazámból". Fehéringes határőrök tisztelgő sorfala között a diplomáciai gépkocsik számára fenntartott sávban lassan ,az épület elé ér a szürke Mercedes, amely a koporsót hozza - fölötte az épületen nemzeti színű drapé­riát fúj a szél. A második autó a Bartók családot hozza, a következő Nagy Jánost, hazánk bécsi nagykövetét, aki eddig elkísérte a menetet. A kórus a Himnuszt énekli, a koporsót szállító autó mel­lett egyik oldalon ifjabb Bartók Béla és felesége, a másikon Bartók Péter áll. Mögötte Nagy János nagykövet. Majd Ady Endre gyönyörű verse kö­vetkezik a hazaszeretetről, a hazaváqyódásról, „A föl-földo­bott kő” Sinkovits Imre előadá­sában. Ezután Czibere Tibor művelődési miniszter beszél. — Magyarország határán a kormány és a magyar társa­dalom képviseletében megren­dültén hajtok fejet Bartók Béla földi maradványai előtt, amikor nagy zeneköltőnk személyes óhajának és az egész nemzet kívánságának beteljesülésekor immár testi mivoltában" is ha­zaér. A tisztelgő főhajtás az egyetemes zenekultúra korsza­kos jelentőségű alkotójának, zeneművészetünk egyik meg- újítójának, a hazáját szerető művésznek szól. Annak a ma­gasrendű emberi és művészi magatartásnak, amit Bartók életművével testesít meg szá­munkra. — Most, amikor a Bartók család elhatározása lehetővé tette, hogy Bartók Béla ham­vai kívánsága szerint magyar földben találjanak végső nyuga­lomra, úgy érezzük, hogy az onyaföld jelképes megérintése bennünket, Bartók honfitársait, hagyatékának őrzőit és ápolóit új erővel tölti el. Nekünk van szükségünk megújulásra, Bar­tók igazságára, zenéjének kris­tály formáiból áradó világos­ságra, az életéből felénk su­gárzó tisztaságra. Bartók szel­lemi örökségét vállalni azt je­lenti számunkra, hogy ezt a hazát, amelyet oly forrón sze­retett, úgy formáljuk, úgy épít­jük, hogy egyre teljesebben váljon mindannyiunk otthoná­vá. Az úton, amely a hamvait tartalmazó koporsót a magyar határtól örök nyughelyére ve­zeti, egész néoünk tiszteleté és szeretete kíséri. Ezután Rátkai Ferenc kultu­rális miniszterhelyettes és kísé­rete köszönti a Bartók csalá­dot. Körül a kórus, a protokoll - vendégek, a sajtó munka­társai, határőrök, kifelé utazó és hazafelé tartó turisták. Az­tán a Szózat: „Bölcsőd az, s majdan sírod is, / Mely ápol, s eltakar". A meghatottság szorítja össze torkunkat. Elindul a menet - elöl a rendőrség piros- és kéklámpás autója, aztán a szürke Merce­des, majd a család, diploma­ták, kormányőrök. Végig az úton - Levél, Mosonmagyaró­vár, öttevény, Abda - az érdeklődők sorfala áll, az 1. számú úttól 2-3 km-re lévő falvak lakói is kijöttek a tisz­telgésre. Mosonmagyaróváron megszólal néhány harang. Fel­nőttek és gyerekek ünneplő­ben és hétköznapi ruhában, nemzeti zászlókkal és virágok­kal. Virágot szórnak .a kopor­sót vivő autó elé. „Föl-földo­bott kő, földedre hullva, / Ki­csi országom, újra meg újra Hazajön fiad." Bartók Béla 'hazaérkezett. G. T. ér tuK orzesenez. gere! Mihail Gorbacsov pohárköszöntőji (Folytatás az 1. oldalról) K Népeinket egyre inkább ősz- ^ szeköti a Szovjetunió nyugati nev határainál, a Kárpátalján élő met magyarság. Megelégedéssel tog szólhatunk arról, hogy a szov- ^an gye jetunióbeli magyarok az or- g szág egyenrangú állampolgá- jetii raiként élhetnék, dolgozhat- nak, s egyre több segítséget kapnak nemzeti kultúrájuk qoi ápolásához, . nemzeti arcula- vő

Next

/
Oldalképek
Tartalom