Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-05 / 185. szám

1986. július 5., kedd Dunántúlt napló 3 A MÉV kutató-mélyfúró üzeme — vállalkozót szerepkörben — Égető szükségem volt a romonyai telkemen egy jól üzemelő kútra — meséli Lukács József, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat kutató-mélyfúró üzemének a dolgozója. — Tud­tam, hogy van az üzemben egy brigád, amely külső meg­rendelésre sekély mélységű kutakat fúr. Hát megrendel­tem. — Mennyibe került? — Hintelenében nem volt annyi pénzem, amennyibe ke­rült. A megrendelés után el­készített költségvetés ugyanis 18 000 forintos végösszeget mutatott. De a cég előnyös fi­zetési feltételekkel vállalta a munkát. És igen gyorsok vál­tak. — Mennyire? — Reggel leadtam az előleg befizetését igazoló elismer­vényt és még aznap megtör­tént a munka. — Hogyhogy megtörtént? — ReggeLJelállt a fúrókocsi a telken, délután pedig a le­csövezett 30 m mély kútból már folyt a víz. Jó hallani az ilyent, még akkor is, ha sejtjük, nem min­denki ilyen szerencsés, hiszen a brigád bizonyára nem ül ar­ra várva, mikor jön a kuncsaft az elismervénnyel. Ez a ma­gánszemélyek részére végzett kútfúrás az üzem egyik új szolgáltatása, amiről Tirkala Ferenc üzemvezető azonnal ki­jelenti : — Csak 50 m-ig mehetnek le, a legelső vízadó rétegből - ami gyakorlatilag talajvíz - kell vizet nyerni. A kút tehát nem ivóvizet ad, az csak ön­tözési célt szolgálhat. Az ötletet bizonyára az ad­ta, hogy a KMÖ már jó ideje szakított a régi fúrás hagyo­mánnyal. Mindenfajta mélyfú­rás vízigényes tevékenység; va­lamikor vezetéken szállították hozzá ai vizet, sokszor nagy távolságról, tehát költséges volt a vezeték kiépítése és drága volt a víz. Újabban helyben fúrnak ún. szervizku­tat, így pár méteres vezetékkel szolgálják ki a tényleges fú­rást. Kézenfekvő a kérdés az üzemvezetőhöz: — A fúrás befejezése után mi a kút sorsa? — Vagy betömjük, vagy le­zárjuk ai későbbi használatba­vétel reményében. — De hát ezeket akár azon­nal használhatnák mezőgazda- sági öntözésre!.. . — Csakhogy nem használják. Úgyszólván nincs is érdeklődés. Persze, ezek a kutak általában parlagterületen vannak. S hogy mennyi a parlagterület, így látni igazán! Ugyanis geojó- gusaink évek óta arra töre­kednek, hogy a fúrási ponto­kat lehetőleg ne mezőgazda­ságilag művelt területre tűzzék ki. Mert hiába fizetünk kárté­rítést, a növénykultúrában oko­zott kár akkor is kár maradj Tehát egy szabályszerű üze­mi tevékenység így váltott át a KMÜ-nél üzleti vállalkozás­„Mindent elvállalunk, amire képesek vagyunk" Gyógymódok kutak, vízhozamok javítására — Ontözőkutak magánszemélyeknek só. A brigád az elmúlt két év­ben száznál több öntözőkutat fúrt, a jelenlegi folyóméterár könnyen fúrható rétegekben 800, kőzetben 1200 forint. A kifelé végzett munka mo mór megszokott jelenség az üzemnél, amit eredetileg azzal a céllal hoztak létre szinte el­is meg lehessen változtatni. És volóban: az utóbbi években már ismét felfelé halad a gra­fikon. 1988 közepére az eredmé­nyes önfenntartást szolgáló vállalkozói jelleg megerősödött az üzemnél, s ezt Tirkala Fe­renc ezzel jellemzi: Ezekben a napokban a nagyvátyi határban is dolgoznak a ku tatófúrók sóként az uránbányászatban, hogy az érckutatással össze­függő geológiai, geofizikai és mélyfúrási tevékenységet ellás­sa. A külső bérmunkás meg­rendelések kb. 20 éve kezdték jelentkezni, elsősorban ter­mál- és ivóvízkutak fúratása formájában. Ez akkoriban - és még jó sokáig - jött csak úgy magától. A 80-os évek elejétől kezdték érezni, hogy a munkának utána is kell menni, ment megjelent a konkurencia. És valóban, utána kellett jár­ni a munkának. Mégpedig két okból is. Az egyik, hogy a hosszú ideig nyereséges üzem az évtizedforduló körül a sza­bályozók és az árak változása következtében kezdett vesztesé­gessé válni, amit nehezen le­hetett elviselni. A másik té­nyező: ritkulni kezdtek a vál­lalati megrendelések, ám az emberekre, a berendezésekre a vállalati stratégia érdekében változatlanul szükség volt. A „várakozó" kapacitást kellett tehát úgy felhasználni, hogy az üzemi eredményesség irányát- Kénytelenek vagyunk min­dent elvállalni, amire képesek vagyunk. Sok mindenre képesek — ezt az utóbbi évek gyakorlata iga­zolta. A képlet egyszerű. Van­nak pl. a fúrótorony-alapozók, akiknek a kapacitása nincs ki­töltve. Erre megszületik a DÉDASZ-szal a megállapodás: a KMÜ vállalja nagyfeszültsé­gű oszlopok alapozását. Vagy a Dombay-tó medrének a kot­rását bányoszkréperrel, amivel kapcsolatban Kovács István fő­mérnök megjegyzi, hogy szük­ség esetén hasonló módon vál­lalkoznak más baranyai tavak medertisztítására is. Más: mup- ka kellene a toronyszerelők­nek; meghallják, hogy a Gáz­mű bontaná az Uránváros szé­lén fölöslegessé vált gáztartó- lyok vezetőszerkezetét (hogy ai tartályok raktárakká alakulhas­sanak át). És máris van mun­kájuk a toronyszerelőknek. Per­sze, ezek szélsőséges példák, a vállalkozói tevékenység en­nél állandóbb körben mozog, szoros összefüggésben az üze­mi profillal. És ezt egyre in­kább versenykörülmények kö­zött kell tenni. — Ma már nem vagyunk egyedül a piacon - állapítja meg Főár János vezetőköny­velő. - A verseny 84-85-ben indult meg igazán, s fölöttébb érdekes módon. Képesek voltak a versenyben részt vevők egy­másra licitálni a munkáért úgy, hogy az árakat au-80-as ár- szintre nyomták le. így éppen hogy megérte elvállalni a munkát. A KMÜ annak idején „me­gyepolitikai célból" közel száz vízkutató fúrást végzett el nem önköltségért. A konku­rencia éppen e téren jelent­kezett elsősorban. Persze ma is könnyen rájuk találnak, ha pl. szociális intézmény számá­ra végzendő olcsó munkáról van szó, a pénzes munkákért viszont keményen meg kell küzdeni. Régen úgy volt, hogy ha egy fúrásnál elérték az elő­írt talpmélységet és jött a viz, „vették a kalapjukat" és odébbálltak. Mai már a felszí­ni szerelvényezéssel és üzembe állítással együtt vállalják a munkát. Gyakori tevékenység a kutak felújítása. A vízkutak is eltömődnek egy idő után, s egyre jobban csökken a víz­hozam. Erre több „gyógymód" is van, kezdve a kút szabály- szerű kitisztításától az ún. ré­tegserkentő savazásig. Sziget- várott, Gálosfán, Himesházán és másutt alkalmazták ezt, ami abból áll, hogy a mélyben lé­vő, beszűkült mészkőjáratokat különleges savkeverék benyo­másával tágítják ki, s így visz- szaáll az eredeti hozam. Jóval olcsóbb ez egy új kút fúrásá­nál. Sziqetvárott a hajtatóháza- kot ellátó hévízkút hozama kez­dett csökkenni; ott az volt a gyógymód, hogy a felhasználás után visszatermelik a vizet a vízadó rétegbe. Ehhez persze tudni kell, hová nyomják a vizet, ahol ismét felmelegszik, s olyanok a rétegviszonyok, hogy nem tömődnek el a jára­tok. Harkányban is fogyatko­zik a gyógyvíz - ezt állapítot­ták meg a próbakompresszoro- zással felvett vízhozamgörbé­ből. Lehetséges, hogv a gyógy­vizet is visszatermelessel gyó­gyítják meg? A baranyai fúrosok dolgoz­tak a bős-nagymarosi vízlép­csővel kapcsolatos prédikáló­széki munkán, és volt némi közük a tervezett ófalui radio- aktívhulladék-tá rolóhoz is: megrendelésük volt a FTV-től a terület körüli figyelőkutak fú­rására és a belőlük vett víz­minták folyamatos elemzésére. Hársfai István Változott a társasházak bérbeadásának adófizetési rendje Fontos tudnivalóról olvashattak az Adó c. újság olvasói az 1988. június 15-i különszámban. A Statisztikai Tevékenységek Jegyzéke egyes részeit 1988. június 1-jei hatállyal módosították. E módosítással változás következett be az ÁFA rendszerében is a lakások, illetve a nem lakás célú helyiségek bérbeadását érin­tően. Az SZTJ-módosítás célja annak az ellentmondásnak a fel­oldása volt, amely az állami tulajdonú, illetve a magánszemély tulajdonában lévő lakások és a lakóépülethez kapcsolódó egyéb bérlemények bérbeadásához fűződő, eltérő adózási feltételekből következett. «, A módosítások következtében az SZTJ 714—1 csoportba tartozik, és így egységesen tár­gyi adómentes-tulajdonformá­tól függetlenül — a lakások, a lakóépületek kezelése, üzemel­tetése, bérbeadása, valamint a lakóépületekhez kapcsolódó egyéb helyiségek (garázs, üz­lethelyiség, műhely, stb.) bér­beadása. A nem lakás céljára szolgáló bérlemények közül a lakóépülethez kapcsolódó­nak kell tekinteni azokat a he­lyiségeket, amelyek műszakilag a lakóépülethez kapcsolódnak (azzal egybeépítettek), és azo­kat, amelyek a lakóépület tel­kén, udvarán találhatók. Fon­tos megjegyezni tehát, hogy a nem lakás céljára szolgáló bérlemények közül csak a la­kóépülethez kapcsolódó helyi­ségek bérbeadása részesül tárgyi adómentességben. Adóköteles azoöban a nem lakóépületben lévő, illetve a nem lakóépülethez kapcsoló­dó (pl. úszótelken álló) épít­mények, helyiségek (üzlethelyi­ség, raktár stb.) bérbeadása (SZTJ 712—11), amely mint üz­leti szolgáltatás 25 százalékos ÁFA-kulccsal adózik. Ez eset­ben, ha a bérbeadáshoz a bérbeadó egyéb szóig áltatá­sakat (például fűtés, világítás, takarítás) — nem elkülönült formában — nyújt, a teljes bérleti díjat 25 százalékos ÁFA terheli. Ha azonban az egyéb szolgáltatások díja a bérleti díjtól elkülönítetten, szerződésileg megállapítható, akkor azok külön — általában „0" kulccsal — adóznak. Nem adómentes a helyiségek fizetővendéglátó-engedéllyel történő bérbeadása sem (SZTJ 507—53—06), amelyet 15 százalékos ÁFA fizetési kö­telezettség terhel. Az adókötelezettség tekinte­tében bekövetkező változásók­ból következően az adóala­nyokra az alábbi bejelentési kötelezettségék hárulnak: Azoknak a bérbeadóknak, akik ÁFA-adóalanyként bejelentkez­tek, de a módosítás alapján tárgyi adómentes tevékenysé­get folytatnak, a módosítás ha­tályba lépését követően az adóhatósághoz változásbeje­lentő lapot és egy kérelmet kell benyújtaniuk. Ennek alap­iján 'az adóhatóságtól olyan adószámot kapnak, amely sze­rint mentesek az ÁFA fizetési kötelezettség alól. Az általuk június 30-ig befizetett adót azonban nem kérhetik vissza, mivel ezt az összeget általá­ban a számlájukba már beállí­tották, azt a bérbevevő megfi­zette, esetleg előzetesen fel­számított adóként már levonta, illetve visszaigényelte. Nincs semmi teendőjük a tárgyi adómentesként bejelent­kező és a módosítás szerint tárgyi adómentes tevékenysé­get folytató bérbeadóknak, és nem érinti a módosítás azokat a bérbe adókat sem, akik nem jelentkeztek- be, és továbbra is tárgyi adómen­tes tevékenységet folytatnak. Azok a bérbeadók azonban, akik eredetileg nem jelentkez­tek be, de az új besorolás alapján adóköteles tevékeny­séget folytatnak, kötelesek az adóhatóságnál bejelentkezni, illetve változásbejelentő lapot benyújtani. A január 1-jétől június 30-ig terjedő időszakra — tekintettel az adókötelezett­séggel kapcsolatos bizonyta­lanságra — adófizetési kötele­zettségüknek visszamenőlege­sen nem kell eleget tenniük. A statisztikai besorolási rend változásától függetlenül is tisz­tázásra szorul a társasházak adóalanyiságának kérdése. A társasházi lakóközösségek ese­tén az ÁFA alanyának a tár­sasházi lakóközösséget kell te­kinteni. Adóigazgatási szem­pontból ez azt jelenti, hogy adóköteles tevék&nység folyta­tása esetén a társasháznak be kell jelentkeznie az adóható­ságnál (APEH Baranya Megyei Igazgatósága, Belföldi Társas Vállalkozók Osztálya, Pécs, Szalai A. u. 15.), ahol egy adószám közlésével nyilvántar­tásba kerül. Az adóhatóság előtt a társasházat — a tulaj­donostársak egyetemleges fe­lelőssége mellett — a közös képviselő képviseli és jár el annak nevében. Kezes fizess! - az adós Nyugatra ment Gyanús a magyar „politikai üldözött" A bizalomnak is van határa. Sajnos történetünk főhősei je­lenleg országhatáron kívül tar­tózkodnak, a hazatérés szán­déka nélkül. Maguk után nem hagytak mást, csak néhány százezer forint adósságot, no és kezeseket, akik kötelezett­séget vállaltak tartozásukért. Ök most fizetik a megelőlege­zett bizalom árát. A következő történetekkel nem a barátok, ismerősök között fennálló bi­zalmat szeretnénk megingatni, csak a figyelmet felhívni a na­gyobb körültekintésre, ha va­laki mint kezes, komoly anya­gi kötelezettséget vállal más helyett. E fantasztikus kölcsönakció lebonyolítója egy takarékszö­vetkezet, az adós egy hölgy lenne, aki azóta már az NSZK-bp távozott, a hazaté­rés szándéka nélkül. Nos a szóban forgó hölgy, T. M. a takarékszövetkezettől 18-féle jogcímen vett fel, illetve ve­tetett fel barátaival, ismerő­seivel összesen 360 000 forint kölcsönt. Az ismerősök csak akkor döbbentek meg, amikor a takarékszövetkezettől megér­kezett a letiltás, havi jövedel­mük 50 százalékának erejéig. Félreértés ne essék, azon le­pődtek meg a legkevésbé, hogy mint kezesek kötelesek fizetni külföldre távozott isme­rősük helyett. A bonyodalmak ott kezdődtek, amikor kiderült, hogy többségük nem is tud­ta, miért vállalt kötelezettsé­get, illetve milyen papírt írt alá a takarékszövetkezetnél. Egy idős asszony teljesen két­ségbeesett, amikor megtudta, hogy 88 ezer forintot kell meg­fizetnie kétféle kölcsön miatt, holott ő úgy tudta, hogy csak kezességet vállalt. A másik is­merős is megdöbbent, amikor kiderült, hogy a T. M.-nek szí­vességből felvett személyi köl­csön helyett 34 ezer forintos termelési kölcsönt írt alá. Nos, a skála változatos, volt aki azt hitte, hogy csók ker zésként szerepelt, volt aki úgy tudta, hogy személyi kölcsönt vett fel. Égy azonban közös, egyikük sem tudta pontosan, milyen szerződést írt alá a ta­karékszövetkezetnél ismerősük kérésére. Az már a rendőrségi eljárásra tartozik, miként bo­nyolíthat le a takarékszövet­kezet egy ilyen akciót. Az NSZK-ba távozott hölgy ezen­kívül még tanácsi bérlakásá­val is üzletelt. 150 ezer forin­tért átengedte a bérleti jogvi­szonyt egy ismerősének — az­zal, hogy ő majd elintézi, hogy a tanácson kiutalják neki a lakást. Ezután még ugyanerre a lakásra, lakáscsere címén felvett 50 ezer, majd további 70 ezer forintot. Történetünk másik, Ausztriá­ba távozott szereplője — egy gmk közös képviselője — szin­tén nem kevéssel maradt adó­sa mind az adóhatóságnak, mind ismerőseinek. Távozása után az adófelügyelöség 183 ezer forint hiányt állapított meg, továbbá 163 ezer forint adóhátralékot mutatott ki. Ezenkívül az ezüstróka tenyész­tésre felvett 200 ezer forint köl­csönt most a kezesek törlesz­tik, de további 180 ez’er fo­rinttal tartozik ismerőseinek is. S mi nem jutott eszébe egy Svédországba látogató pellér- di fiatalembernek? Ö ugyan nem hagyott itthon adóságot, csak a svéd életmód tetszett meg néki. Gondolt egyet, s elsétált a belsingborg-i körzeti rendőrségre, ahol előadta, hogy őt Magyarországon üldö­zi a rendőrség. Mégpedig azon oknál fogva, hogy ő itt­hon sztrájkot kezdeményezett, s ezekután csak úgy. jutott út­levélhez, hogy megvesztegetett egy magasrangú rendőrtisztet. Gyanús lett a svéd rendőrség­nek a magyarországi sztrájk, a világútlevelet biztosító ország­ban a megvesztegetés. „Politi­kai menekült" hazánkfiát őri­zetbe vették, majd hajóra ül­tették, s útlevelét csak akkor kapta vissza, amikor a hajó el­hagyta a svéd felségvizeket. Egy biztos, a vasfüggöny te­ória már megdőlt, igaz minden állam maga dönti el, hogy kinek ad politikai menedékjo­got, de nehéz ma már egy magyar állampolgárnak poli­tikai üldözöttnek beállítania magát Nyugaton. Ezt bizonyít­ja a nyugati országok gyakor­lata, s félhivatalos megnyilvá­nulásai. Ami pedig a bűncselekmé­nyek elkövetőit illeti, akik kül­földre távoztak — minden szo­cialista országokkal, valamint a nyugati országok többségé­vel van kiadatási egyezmé­nyünk. Ha tehát valakit bűn­cselekmény elkövetésével vá­dolnak — mégpedig a .csalás és az adócsalás az —, az mindkét országban bűncse- leménynek számit, s lehetőség van a kiadatásra. Marton Gy. Természetesen nem minden adóköteles tevékenységet foly­tató társasház válik feltétel nélkül adóalannyá az ÁFA rendszerében. Az ÁFA-törvény 6. paragrafusa értelmében ugyanis, ha az értékesített ter­mék, vagy nyújtott adóköteles szolgáltatás ellenértéke a tárgyévet megelőzően tényle­gesen, a tárgyévben pedig várhatóan nem haladja meg — éves szinten — a 250 000 fo­rintot, az adóalany alanyi adó- mentességet választhat. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a tórsasház e választás lehetősé­gével él, AFÁ-t nem kell fizet­nie. Egyébként a társasházak lokás, illetve nem lakás célú helyiségeinek bérbeadásánál ugyanazon szabályok érvénye­sülnek, mint a többi adóalany esetében. Nagypál Imre, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom