Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)
1988-07-03 / 183. szám
Siker Szigetvári amatőrfilmes New Yorkban A Broadway-n bernytatolt filmek már Londonban vannak « A stúdió: Hzenhaf négyzefméferes panelszoba riába sorolt, sajátos technikai megoldású kísérleti filmeket. — Én sohasem törekedtem az eladl^itóságra. Igyekszem a magam útját járni. Volt is elég bajom a hazai zsűrikkel — mondja Hanczik, a szigetvári új kórház portása. New Yorkba a Soros Alapítvány segítségével jutott el. Május első két hetét töltötte otU — ötven dollárral a zsebében. — Amikor a fesztivál egyik fő szervezője ezt megtudta, nevetőgörcsöt kapott. Egy görög barátjánál szerzett nekem lakást, az összes lakbér annyi' volt, hogy naponta kétszer enni kellett adnom a macskának — eleveníti fel a nem túl szívderítő élményt. Egyedül képviselte Magyar- országot a nemzetközi Super 8-as fórumon. (Itt jegyezzük meg, hogy ez az a filmes kategória, amely jószerivel halálra van ítélve hazánkban. Maholnap sem filmet, sem technikai berendezést nem kapni hozzá.) Három Hanczik-filmet mutattak be a Millennium moziban: a Kubust, a Jerikót, és az Alfát. Mindhármat elkérte londoni vetítésre az angol amatőrfilmesek képviselője. A külföldi filmeket nem, csupán az amerikaiakat versenyeztették. így a siker még viszony- lagosabb, mintha zsűri értékelt volna. Hanczik János reménykedik a folytatásban. Londonban azonban biztosan nem lesz ott: nincs pénze útiköltségre. S hogy mi maradt New Yorkból? Fotók, diák, filmek tucatjai a Modern Művészetek Múzeumáról, a Brooklyn-hídról, az összefirkált szemeteskocsikról. Egy következő film mozaikkockái. H. J. Hát ez nem ment!- Szerettem volna főiskolára menni, de nem volt rá pénz, anyámnak a Martfűn tanuló húgomról is gondoskodni kellett — foglalja össze minden bizonnyal egyik legnyomósabb okát annak, miért kellett a képzőművészettel, annak filmes ágával a későbbiekben autodidakta módon foglalkoznia. A New York-i meghívást idén Kapta az Exit Art Stúdiótól. Váratlan volt, mégsem egészen meglepetés. Korábban ugyanis már járt európai rövidfilmes fesztiválokon, Nyugat- Berlinben, Osnabrückben, Bonnban. Az Amatőrfilmesek Szövetsége ajánlhatta, a Balázs Bélások is, akikkel jó kapcsolatot tart, s nyilván az amerikai rendezők közül is láthatta valaki itt-ott ezeket a furcsa, a szerző által a „landart" (tájművészet?), kategóellett.., A Miskolci Hűtőház nem tudott olyan krumplit produkálni az amerikai Mac Donalds cég budapesti boltja számára, mint amelyet a szigorú előírás megkövetel. Ezért az „amik” török krumplit vásárolnak és szolgálnak fel a pesti hamburgeeevők- nek. De nincs baj, mert már tavaly beszereztek olyan vetőkrumplit — később el is vetették -, amely megfelel a cég igényének. Szeptemberben már ott lesz az új izé . . . nem is krumpli, hanem burgonya, hiszen ezt a fajtát már eleve emelkedet- tebb név illeti meg. Nos, milyen ez a burgonya: sárga, maximum 6—8 centi hosszú lehet, 3 perc alatt meg kell, hogy süljön, méghozzá aranysárgára. Ez az előírás. Hat nagyüzemi gazdaságot kértek fel a burgonya termesztésére. Az amerikai cég képviselői havonta ellenőrzik, hogy női, cseperedik a krumpliszár s alatta a burgonya. Rendben van. Csak ott nincs valami rendben, ahogy a rádiós hírt kommentálták. Mert ugye felvetődött, hogy miért nem tudtunk előbb is ilyen jó kis burgonyát termeszteni, másrészt meg lám ... ez talán az igazi kereskedelmi cég - mármint a Mac Donalds -, akik ugye, mindenből a legjobbat akarják, a fogyasztó számára. A riporter is rácsodálkozik e fennagy igényességre, amelytől mi, ugye, rég elszoktunk ... Azt mondja, nálunk azért nem volt eddig ilyen burgonya, mert' megszoktuk, sőt, megszerettük az úgynevezett fehér krumplit évtizedeken keresztül. Hát mit mondjak: szokta ám a jó fene. Én nem vagyok krumpli- szakértő, de a fehér - és szétfövő, lisztes krumpli szerintem dödöllének való -, ám ezen kívül még termesztettek szép hazánkban ilyen fajtákat is, mint hogy Ella-, meg Rózsa-krumpli, meg kifli-krumpli, meg Gülbaba, meg az úgynevezett somogyi sárga, hogy hirtelenjében felsoroljak - laikuson meg kevés van és úgy tavasz közepén már a dobozolt- krumplipehelyt is elkapkodja ez az élhetetlen, elégedetlenkedő vásárló. Tavaly ősszel - nem felejtettem el! - egy miniszteriális illető azt jósolta, hogy d következő év tavaszán várhatóan krumplihiány lesz. Azonmód rohantam a boltba néhány doboz pehelyért, hogy tavasszal legyen mit ennem. Hát elmúlt a ta— egynéhányat. Hogy miért tűntek el ezek a fajták és egyáltalán miért nincs a burgonyafronton választék, azt én meg nem mondhatom. De hogyan is várhatnánk választékot, amikor a meny- nyiség okoz legtöbb gondot: évről évre visszaköszön a „krumpli"-gond. Hol sok van belőle - és akkor még a termesztők házalnak is kínálva portékájukat -, hol vasz, itt van már a nyár első fele és kiderült, annyi krumplink van, hogy a termesztők sírvafakadnak. A kadarkúti krumplisok ilyeneket mondtak a rádió riporterének: „Hat-hét forintért kínáltuk a burgonyát, de nem vitték el, vártuk, hogy szokás szerint adnak zsákokat az átvevők, de nem jött senki a faluba...” Egy asszony: „Föletetem a disznókkal, mást nem csinálhatok, mert ki kell szednem „a földből, hogy a talajt másodvetésre előkészítsem... Az idő sürget...!" Egy férfi: „Hét-nyolcszáz forint egy mázsa vetőburgonya. Miből vegyem meg, amíg ezt le nem adom . . .? Harmadik termesztő: „Ahol átvették a krumplit, fizettek érte 6-8 forintot és a városi nép meg — ezt láttam saját szememmel a boltokban - 30-40 forintért kapta meg. Igazság ez?” Egy illetékes átvevő: „Mi 80 mázsát küldtünk fel rendelésre Pestre és a jóég tudja miért, miért sem, a krumpliszállítmány Pestről Pécsre került. Érti ezt valaki?" Nem. Legalább is jómagam nem. De nem is hagyom abba a krumpli-ügy fölötti elmélkedésemet. Jövő lyenkor folytatom. Rendesen, mint minden évb'en. Legföljebb arról írok, hogy most meg nincs krumpli. És rá- csodálkozok a Mac Donalds- cég remek üzleti érzékére. A képünkön látható Clio Goldsmith amerikai milliárdos, lány apja megvett egy egész filmgyárat, hogy lánya mozi- sztár legyen. Az első filmjében egy öngyilkosságra készülő feleség tragédiáját játszotta el, a moziközönség harsány röhögése közben. Mennyi jut kultúrára? íme néhány válasz: a világon a legtöbbet Svédországban áldoznak erre, mégpedig évente és lakosonként 35 dollárt. A sorrend: Kanada és Franciaország 32—32, Hollan. dia 29, NSZK 27, Egyesült Államok 16, Olaszország 14 és Nagy-Britannia 10 dollárnyi összeget nyújt az államkasszából évente minden lakosa kulturális ellátására. Dusodduddu masolodduddu Egy Maddeddu nevű fiatal japán színésznő és pantomimes ezzel a címmel mutatott be önálló estet Párizsban. A cím értelmét egy amerikai kiadású japán szótárban sem leltük, de a hírek szerint a párizsi közönség túlélte az előadást. Ez is nacionalizmus? A francia kulturális minisztérium irányelve szerint a francia rádióállomások szórakoztatózenei adásaiban az adásidő javát francia zeneszerzőknek kell fenntartani. A New York-i Modern Művészetek Múzeumában Hanczik János műtermét látva, alig gondolhatná bárki is, hogy a szigetvári fiatalember Super 8-as amatőrfilmjeit nemrég a New York-i Broadway egyik mozijában mutatták be. A felvételeket fényképezőállványról, egyszerű dohányzó- asztalkán készíti, a hangkulisz- szát két öreg szalagos magnón keveri a képek alá. Mi hát sikerének titka? ValóFotó: Hanczik J. szinűleg a szakma fanatikus szeretete és a kitartás. Művészeti gimnáziumot végzett Pécsen, Lantos-tanítvány volt, mint a többiek, Pincehelyi, Ficzek, Major. A zeneszerző szülővárosában, Keszthelyen hangverseny-sorozat kezdődik hétfőn este 8 órakor a Festetics-kastély tükör-termében. Perényi Eszter hege- i dűművész, Baranyay László zongoraművész kíséretében az Esz-dúr szvitet, az e- ' moll triót adja elő, ilj. Kér- j tész Ottó gordonkaművész közreműködésével. Szerdán . Andrea Kauten zongoraestjére kerül sor, míg pénteken Kocsis Albert hegedűestje zárja a sorozatot. A művész este 8 órától kezdődő műsorában hallhatjuk a Nemzetközi Bartók Kamarazenekart. Filmárusítás a posta- hivatalokban Egy hónap múlva, au- j gusztus elsejétől a Magyar Posta és a Forte váci gyá- < ra által kötött szerződés alapján az ország posta- ; hivatalaiban megkezdődik a Forte színes negatívok árusítása. Ugyanakkor, szintén e megállapodás alapján bármely típusú exponált színes filmet ingyen postázni lehet a Forte színes laboratóriumába, ahol előhívják, és egy héten belül utánvé- teles küldeményként a feladónak visszaküldik. Ahogy termálvizekben, éppúgy barlangokban is gazdagoknak számítunk Európában. Magyarországon az ez idáig feltárt barlangok száma meghaladja a kétezret. Közülük a legnagyobbak, legjelentősebbek a budai hegyekben, cr Bükkben, s mindenekelőtt az Aggteleki-korszton találhatók. Ez utóbbi terület a 200 barlangjával — köztük 14 fokozottan védettel, s a világ- viszonylatban is leghosszabb és legszebb cseppkőbarlangok közé számító, 25 kilométeres Baradlával —, nemzeti park, s egyben az UNESCO által is nyilvántartott bioszféra rezervátum. Az Aggteleki-karszt barlangjainak össrhosszúsága megközelíti b 40 kilométert, de a barlangászok úgy tartják: tartogat ez a terület számukra még meglepetéseket, feltárható új barlangokat. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat ez évi központi kutatótáborót tehát nem véletlenül az Aggteleld-ikarszton rendezi meg július 1-jétől 16- ig; A Jósvafő határában már péntek óta működő tábor, a szervezés tekintetében főpróbának számít az 1989. augusztusában Magyarországon megrendezendő X. nemzetközi barlangkutató világkongresszushoz. A kutatótóbornak ennél jóval konkrétabb célja is van: egy régebb óta ismert, de teljességében fel nem tárt barlang meghódítása, rejtélyeinek megfejtése. az Amphora Búvárklub vezetője úgy vetett számot az esélyeikkel, hogy a szifon bejáratát mesterségesen kitágítva, már komolyabb búvárfelszereléssel 60 méter mélységben tudnak leereszkedni, majd 150 méter hosszan, víz alatt úszva jutnak el a barlang olyan pontjára, amely már nincs teljesen víz alatt. Ez a könnyűbúvárok lehetőségének határa. Ha a valóság felül, vagyis ebben az esetben alulmúlja a becsléseket, a barlang további részének feltárását másutt kell megpróbálni valószínűsített, vagy mór bizonyított víznyelőin keresztül. A Kossuth-barlanghoz tartozó Tohonya-forrás vízösszetételének, vízhozamának közel két évtizedre kiterjedő vizsgálata eredményeivel arra utal, hogy ennek a barlangnak a rendszere az országban található legnagyobbak közé tartozik. Feltételezett hosszá 4,5 kilométer. A közel száz barlan-. gász — köztük külföldiek is és két baranyai —, a kutatótábo- rozós során azon rejtélyek nyomába is ered, hogy a Tohonya- forrás vize miért produkál az időjárástól függetlenül is áradásokat, miért növekszik a víz hőmérséklete fordítotf arányban a vízhozammal? A kutatás kiterjed a térség még több, teljesen fel nem tárt 'barlangrendszerére, így például a Ba.radla-tetőre is. D. I. A tóbor szervezői még a kutatás megkezdése előtt erről a kevésbé ismert, Kossuth nevét viselő barlangról, tudományos célkitűzéseikről tartottak sajtótájékoztatót a héten. A stílusosan a budapesti Szem- lőhegyi barlang fogadótermében rendezett tájékoztatón részt vett a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 80 éves díszeTnöke, dr. Kessler Hubert is, aki már 1933-ban valószínűsítette a Tohonya-forrás mögötti barlangot, majd 1956-ban fel is tárta, mintegy 500 méter hosszan, a jelenleg ismert végpontjáig. Ez a végpont egy szifon, vagyis a barlangnak egy olyan része, ahol a mennyezet a víz alá bukik. A szifon bejárata olyan szűk, hogy ez • idáig hosszabb víz alatti tartózkodásra alkalmas oxigénptjlackkal nem tudtak átjutni rajta a könnyűbúvárok. Kisebb tartamú palackokkal eddig harminc méter mélységig jutottak le, de onnan vissza kellett fordulniuk. Ezért is nevezték el Reménytelenszifonnak ezt a pontot a barlangi könnyűbúvárok. Ennek az átúszósával kezdik meg most a barlang további részének feltárását. Ember Sándor, Az aggteleki Baradla-barlang egy részlete Goldmarknapok Keszthelyen Barlangasz kutatötabor Josuaffön m Újabb óriásbarlang az Aggteleki-karsztban? Panoráma 4 vasárnapi
